Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)
1915-07-11 / 193. szám
c. oldal Kossuth Lajos ismeretlen levele Görgeyhez munícióhiány ügyében Történeti szempontból is igen érdekes az a levél, amely Ernst Lajos igazgató szívességéből jutott hozzánk, de különösen időszerűvé teszi a mostani világháborúban az entente folytonos panasza a muníció hiányáról. A szóbanforgó levelet Kossuth Lajos írta 1849-ben, amikor az orosz már bevonult Magyarországra. Kossuth Görgeynek szintén muníció-hiányáról panaszkodik, lévén abban az időben a legfontosab muníció a lőpor. Az érdekes írás, nyomtatásban soha még meg nem jelent és azért is érdekes a közzététele. Görgey hadügyminiszter úrnak Kossuth. Kedves Barátom ! A puskapor — puskapor ! gondjaink egyik legnagyobbika, annyival inkább, mert az Eperjesi, Besztercebányai és Kassai puskapor-malmokat már elvesztettük. Seregünk már Miskolcon van. Jakovich hozza személyesen a depescheket, — az oroszt 64.000-nek mondja. A puskapor engem nagyon aggasztván, — utána jártam, mi történik a Budai puskapor-gyárban és megtudám, hogy a második malom melly rossz bár, de egy pár napi munkával dolgozható állapotba tétethetnék — Megakasztatott,- mert az inspektorátusba változás történt — Ropaics tétetvén Wagner helyébe. — Nem tudok semmit a dologtól -- de várva tudom Téged figyelmeztetni, hogy minden változás most még azon esetre is káros késedelmet okozana, ha javítást eszközölnek. — Ajánlom az ügyet figyelmedbe, és kérlek, a puskaporos malmok szaporítására főfigyelmet méltóztassál rendelni. Híved : Kossuth. 26/VI. 49. A puskapor a puskapor gondjaink egyik legnagyobbika. Ezt irta 1849-ben Kossuth és ezt hangoztatják most azok az orosz vezérek és államférfiak, a kiknek elődei 1849- ben először keltek útra a Kárpátok felé. Fürdőruhák nél férfi és gyermeknek remek szép kiállításban rendkívül jutányosanVajda Mór Deák Ferenc*u~2/ n IMPERIAL-HOTEL» SZOBA. 100-f tfftDO. 50,000 M. ÉRTES TERÜLET 90 N A FORRÁS FÖLÖTT. A KUTTÓL 5 PERCNYIRE. KSODROftyPAÍ.y TISZTA, PORMENTES LEVEGŐ.GYÖNYÖRŰ KILÁTÁS. W. szobák VilágítássalfüV éss ÉleS KISZOLGÁLÁSSAL 6-8-10-12 KOR-ÍRT Beszélgetés Bernstein német szociáldemokrata vezérrel A német szociáldemokraták békemozgalmai Berlin, július 7. (Az Est kiküldött munkatársától) A német szociáldemokráciában ez idő szerint bizonyos erjedés észlelhető. A folyamat helyes vázolása végett felkerestem egyik legismertebb német képviselőt, Eduard Bernsteint, aki készségesen fogadott. Bernstein ezeket mondta : — Szociáldemokrata pártunkban most négy irányt, észlelhetünk. Az első azoké, kik többé-kevésbé imperialista törekvéseket vallanak. Ezek kívánják, hogy a háborút élesen folytassuk nyugat, ellene úgy látják, hogy Németországot főleg az angol világhatalom fenyegeti. Elszántságuk távoli célokat tűz maga elé. Hogy mások már most békéről beszélnek, felelőtlen dolognak látják. Ezeket az embereket főleg a Chemnitzer Völksstimme és a Hamburger Echo képviseli. Második csoport az opportunizmushoz hajlóké, kiknél az állami öntudat szintén erősen előtérbe lép. Szeretnék a pártot lehetőleg egységesen együtttartani, s céljuknak tekintik, hogy a háború alatt fogant erős nemzeti érzést, mely a munkásság nagy részére is kiterjed, a párt számára közvetlenül hasznosítsák. Remélik, hogy a párt befolyása a háború után erősebb lesz, mint előtte s hogy a háború után nagy hangulat lesz a demokratikus követelések megvalósítására. Aggódva vigyáznak rá, elejét venni, hogy munkásság és polgárság között most nagyobb szakadék támadjon. Ehhez a csoporthoz tartoznak a pártvezetőség többékevésbé legfontosabb tagjai, mint Scheideman, Molekenbur, Ebert stb. A harmadik, az internacionalizmust erősen hangoztató csoporthoz tartoznak többek között azok a személyiségek, kik legutóbb a Leipziger Volkszeitung-ban azIdők parancsáét közzétették és pedig Haase pártelnök, továbbá a Neue Zeit című tudományos pártfolyóirat kiadója. Kiáltványukat én is aláírtam. Ebből a kiáltványból valók a következő mondatok, melyek egész szellemére jellemzők. A negyedik csoport Mehring és Liebknecht szellemi vezetése alatt áll. Steglíczieknek is hívják őket, mert Mehring Steglitzben lakik. Ezek már junius 9-én intő felhívást küldtek a szociáldemokrata lapoknak s felhívásuk voltaképpen a pártvezetőségnek és parlamenti frakcióknak szól. A felhívás ezekkel a mondatokkal végződött: Óva intünk az augusztus és május 29-iki politika folytatásától. Tudjuk, hogy az elvtársak nagy részének és széles néprétegek felfogásának adunk kifejezést, midőn azt követeljük, hogy a parlamenti frakció és pártvezetőség végre habozás nélkül gátat emeljen a pártromlásnak, s az egész vonalon újra megnyissa az harcot programmunk alapján A máskülönben elkövetkezendőkért való minden felelősség azokat terheli, akik a pártot lejtőre vitték s tovább is lejtőn akarják tartani. Ezt a felhívást néhány szociáldemokrata képviselő is aláírta, valamint nagyszámú szerkesztő, szervezeti vezető stb. Összesen nyolcszáz aláírás gyűlt össze. Ezután a szociáldemokrata párt minapi pártnyilatkozatának okairól és létrejöttének körülményeiről kérdezősködtem. Bernstein úr így felelt: — A pártvezetőség és a képviselőházi frakció már régebben szándékozott a mielőbbi béke érdekében nyilatkozatot közzétenni. Eredeti terv szerint ez május 9-ikén történt volna, mikor a képviselők az utolsó képviselőházi ülésre gyűltek Berlinben. De mikor együtt voltaik, az akkori idő alkalmatlannak tűnt a nyilatkozat közzétételére. Küszöbön volt az olasz háború. És akkor nem kívántunk a néptöbbségtől elkülönbözni. — De a pártban észlelhető áramlat mindjobban kiterjedt, s mikor a Steglitziek előálltak felhívásukkal, pártegységünket veszeddi'i fenyegette. Ennek folytán jelent meg június 26-án pimyyatkozatunk. Pártunk kiemeli benne, hogy a háború elején nemcsak megszavazta az eszközöket, hanem vezérei legjavát állította a haza szolgálatába. De akkor a háború csak önvédelmi volt. Hasonlóképpen március 10-én és május 29-én kijelentették a szociáldemokrácia képviselői a birodalmi gyűlésen, hogy ki akarunk tartani, másrészt azonban, hogy az erősebbnek kell elsőbbül békejobbotnyújtania. A régi békepártnak is feladata, hogy a béke eszményeit és az internationale összetartását megőrizze. Bár sajnálatot, hogy a francia és részben az angol elvtársak a háborút Németország legyőzetéséig és a német militarizmus megsemmisítéséig kívánják folytatom, mégis, minthogy eddig. Németország a győztes, Németországnak kell először a békét pedzenie. ^ — Tudvalevőleg ez volt a Vorwortsben jurtius 26-án megjelent nyilatkozatunk értelme. Szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy a franciák a mienknél sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Tudom, francia elvtársaim mindent elkövettek aháború elkerülésére s hogy nem szavazták volna meg a hiteleket, ha Franciaország üzen hadat. De most ellenség áll földjükön, s természetesen védeniök kell hazájukat. Ők is ellene vannak az annexiónak s csak azt akarják például, hogy Elszász, Cythüringia fölött népszavazás döntsön. Az angol szocialisták között is vannak határozott békebarátok. — Sajnálom, hogy a cenzúra néhány napra betiltotta a Vorwärtset. Egy erős békepárt, amely a maga békepolitikáját olyan alapokra fekteti, mint aminek a szociális tokrácia programjában foglaltatnak, soha és sehol nem a gyöngeség jele. — Részleteket, hogy a béke micsoda lehetőségeit képzeljük, természetesen nem mondhatok. Odáig még nem vagyunk. Csak azt akarom kinyilatkoztatni, hogy a német szociáldemokráciának nagy hagyományokat kell megőriznie s hogy azon a hiten vagyunk, minél hivebbek maradunk hozzájuk, annál többet tehetünk a , tartós és biztos béke elkövetkezése érdekében. És ez lesz a mi igazi nemmzeti munkánk. Vasárnap, julius li. Zongorák hírnevet langaratemteibm 1 ■■■"— 1 1 (» .... Bp«ct, Vlimot csä«awil Sí.lJL tíR Ne fáradjon a kiadóhivatalba, ha elő akar fizetni lapunkra. Vegye més ját lyik trafikban AZ EST előfizetést és küldje be hozzánk « kiadóhivatal!