Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)

1915-07-11 / 193. szám

c. oldal Kossuth Lajos ismeretlen levele Gö­rgeyhez muníció­­hiány ügyében Történeti szempontból is igen ér­dekes az a levél, a­mely Ernst Lajos igazgató szívességéből jutott hoz­zánk, de különösen időszerűvé teszi a mostani világháborúban az entente­­ folytonos panasza a muníció hiányá­ról. A szóbanforgó levelet Kossuth Lajos írta 1849-ben, a­mikor az orosz már bevonult Magyarországra. Kos­suth Görgeynek szintén muníció-hiá­nyáról panaszkodik,­­ lévén abban az időben a legfontosab muníció a lőpor. Az érdekes írás, nyomtatásban soha még meg nem jelent és azért is érdekes a közzététele. Görgey hadügyminiszter úrnak Kossut­h. Kedves Barátom ! A puskapor — puskapor ! gond­jaink egyik legnagyobbika, annyi­val inkább, mert az Eperjesi, Besztercebányai és Kassai puska­por-malmokat már elvesztettük. Seregünk már Miskolcon van. Jakovich hozza személyesen a de­­pescheket, — az oroszt 64.000-nek mondja. A puskapor engem nagyon ag­gasztván, — utána jártam, mi történik a Budai puskapor-gyár­ban és megtudám, hogy a második malom melly rossz bár, de egy pár napi munkával dolgozható ál­lapotba tétethetnék — Megakasz­tatott,- m­ert az inspektorátusba változás történt — Ropaics té­tetvén Wagner helyébe. — Nem tudok semmit a dologtól -- de várva tudom Téged figyelmez­tetni, hogy minden változás most még azon esetre is káros késedel­met okozana, ha javítást eszkö­zölnek. — Ajánlom az ügyet figyelmedbe, és kérlek, a puska­poros malmok szaporítására fő­­figyelmet méltóztassál rendelni. Híved : Kossuth. 26/VI. 49. A puskapor a puskapor­ gond­jaink egyik legnagyobbika. Ezt irta 1849-ben Kossuth és ezt hangoztat­ják most azok az orosz vezérek és államférfiak, a kiknek elődei 1849- ben először keltek útra a Kárpátok felé. Fürdőruhák nél férfi és gyermeknek remek szép kiállításban rendkívül jutányosanVajda Mór Deák Ferenc*u~2/ n IMPERIAL-HOTE­L» SZOBA. 100-f tfftDO. 50,000 M. ÉRTES TERÜLET 90 N­ A FORRÁS FÖLÖTT. A KUTTÓL 5 PERCNYIRE. KSODROftyPAÍ.y TISZTA, PORMENTES LEVEGŐ.­­GYÖNYÖRŰ KILÁTÁS. W. szobák VilágítássalfüV é­ss Él­eS KISZOLGÁLÁSSAL 6-8-10-12 KOR-ÍRT Beszélgetés Bernstein német szociál­demokrata vezérrel A német szociáldemokraták békemozgalmai Berlin, július 7. (Az Est kiküldött munkatársától) A német szociáldemokráciában ez idő szerint bizonyos erjedés észlel­hető. A folyamat helyes vázolása végett felkerestem egyik legismer­tebb német képviselőt, Eduard Bern­steint, a­ki készségesen fogadott. Bernstein ezeket mondta : — Szociáldemokrata pártunkban most négy irányt, észlelhetünk. Az első azoké, kik többé-kevésbé im­perialista törekvéseket vallanak. Ezek kívánják, hogy a háborút éles­en folytassuk nyu­gat,­­ ellen­e úgy látják, hogy Németországot főleg az angol világhatalom fenyegeti. Elszántsá­guk távoli célokat tűz maga elé. Hogy mások már most békéről beszélnek, felelőtlen dolognak látják. Ezeket az embereket főleg a Chemnitzer Völksstimme és a Hamburger Echo képviseli. Második csoport az opportuniz­mushoz hajlóké, kiknél az állami ön­tudat szintén erősen előtérbe lép. Sze­retnék a pártot lehetőleg egységesen együtttartani, s céljuknak tekintik, hogy a háború alatt fogant erős nem­­­­zeti érzést, mely a munkásság nagy részére is kiterjed, a párt számára közvetlenül hasznosítsák. Remélik, hogy a párt befolyása a háború után erősebb lesz, mint előtte s hogy a háború után nagy hangulat lesz a demokratikus követelések meg­valósítására. Aggódva vigyáznak rá, elejét venni, hogy munkásság és pol­gárság között most nagyobb szaka­dék támadjon. Ehhez a csoporthoz tartoznak a pártvezetőség többé­­kevésbé legfontosabb tagjai, mint Scheideman, Molekenbur, Ebert stb. A harmadik, az internacionaliz­must erősen hangoztató csoporthoz tartoznak többek között azok a személyiségek, kik legutóbb a Leip­ziger Volkszeitung-ban az­­Idők pa­rancsáét közzétették és pedig Haase pártelnök, továbbá a Neue Zeit című tudományos pártfolyóirat ki­adója. Kiáltványukat én is aláírtam. Ebből a kiáltványból valók a kö­vetkező mondatok, melyek egész szellemére jellemzők. A negyedik csoport Mehring és Liebknech­t szellemi vezetése alatt áll. Steglíczieknek is hívják őket, mert Mehring Steglitzben lakik. Ezek már junius 9-én intő felhívást küldtek a szociáldemokrata lapoknak s felhí­vásuk voltaképpen a pártvezetőség­nek és parlamenti frakcióknak szól. A felhívás ezekkel a m­ondatokkal végződött: Óva intünk­­ az augusztus és május 29-iki politika folytatá­sától. Tudjuk, hogy az elvtársak nagy részének és széles néprétegek felfogásának adunk kifejezést, mi­dőn azt követeljük, hogy a parla­menti frakció és pártvezetőség végre habozás nélkül gátat emel­jen a pártromlásnak, s az egész vonalon újra megnyissa az harcot programmunk alapján A máskülön­ben elkövetkezendőkért való min­den felelősség azokat terheli, a­kik a pártot lejtőre vitték s tovább is lejtőn akarják tartani. Ezt a felhívást néhány szociál­demokrata képviselő is aláírta, vala­mint nagyszámú szerkesztő, szer­vezeti vezető stb. Összesen nyolcszáz aláírás gyűlt össze. Ezután a szociáldemokrata párt minapi pártnyilatkozatának okairól és létrejöttének körülményeiről kér­dezősködtem. Bernstein úr így felelt: — A pártvezetőség és a képviselő­házi frakció már régebben szándé­kozott a mielőbbi béke érdekében nyilatkozatot közzétenni. Eredeti terv szerint ez május 9-ikén tör­tént volna, mikor a képviselők az utolsó képviselőházi ülésre gyűltek Berlinben. De mikor együtt voltaik, az akkori idő alkalmatlannak tűnt a nyilatkozat közzétételére. Küszöbön volt az olasz háború. És akkor nem kívántunk a néptöbbségtől elkülön­­bözni. — De a pártban észlelhető áramlat mindjobban kiterjedt, s mikor a Steglitziek előálltak fel­hívásukkal, pártegységünket vesze­­ddi'­i fenyegette. Ennek folytán je­lent meg június 26-án pimyyatko­zatunk. Pártunk kiemeli benne, hogy a háború elején nemcsak megsza­vazta az eszközöket, hanem vezérei legjavát állította a haza szolgála­tába. De akkor a háború csak ön­védelmi volt. Hasonlóképpen­ már­cius 10-én és május 29-én kijelentet­ték a szociáldemokrácia képviselői a birodalmi gyűlésen, hogy ki aka­runk tartani, másrészt azonban, hogy az erősebbnek kell elsőbbül békejobbot­­nyújtania.­­ A régi békepártnak is fel­adata, hogy a béke eszményeit és az internationale összetartását meg­őrizze. Bár sajnálatot, hogy a fran­cia és részben az angol­ elvtársak a háborút Németország legyőzeté­­séig és a német militarizmus meg­semmisítéséig kívánják folytatom­, mégis, minthogy eddig. Németország a győztes, Németországnak kell elő­ször a békét­ pedzenie. ^ — Tudvalevőleg ez volt a Vor­­wortsben jurtius 26-án megjelent nyilatkozatunk értelme. Szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy­ a franciák a mienknél sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Tudom, francia elvtársaim mindent­ elkövettek a­­háború elkerülésére s hogy nem sza­vazták volna meg a­ hiteleket, ha Franciaország üzen hadat. De­ most ellenség áll földjükön, s természete­sen védeniök kell hazájukat. Ők is ellene vannak az annexiónak s csak­ azt akarják például, hogy Elszász­, Cythüringia fölött népszavazás dönt­­­sön. Az angol szocialisták között is vannak határozott békebarátok. — Sajnálom, hogy a cenzúra né­hány napra betiltotta a Vorwärts­et. Egy erős békepárt, amely a maga békepolitikáját olyan alapokra fek­teti, mint a­minek a szociális tokrá­­cia programjában foglaltatnak, soha és sehol nem a gyöngeség jele. — Részleteket, hogy a béke mi­csoda lehetőségeit képzeljük,­ ter­mészetesen nem mondhatok. Odáig még nem vagyunk. Csak azt akarom kinyilatkoztatni, hogy a német szo­ciáldemokráciának nagy hagyomá­nyokat kell megőriznie s hogy azon a hiten vagyunk, minél hivebbek maradunk hozzájuk, annál többet tehetünk a , tartós és biztos béke elkövetkezése érdekében. És ez lesz a mi igazi nemmzeti munkánk. Vasárnap, julius li. Zongorák hírnevet langaratemteibm 1 ■■■"— 1 1 (» .... Bp«ct, Vlimot csä«awil Sí.lJL tíR N­e fáradjon a kiadóhivatalba, ha elő akar fizetni lapunkra. Vegye més ját lyik trafikban AZ EST előfizetést és küldje be hozzánk « kiadóhivatal!

Next