Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)

1915-07-22 / 204. szám

4. oldal 'fizősf Csütörtök, julius 22. Mzentente hadseregei nem támadnak Fontos határozatok a cataist haditanácson Hága, julius 21. (az Est távirati jelentése) A négyes entente katonai vezérei­nek Calaisban minap megtartott nagy haditanácsáról most néhány érdekes részlet szivárog ki. így ki­tudódott, hogy. angol részről öt tábornok, köztük Kitchener és French, francia részről három, név szerint: Joffre, Foche és Caslelnau, továbbá két belga generális vett részt a tanácskozásokon. Olasz rész­ről nem volt jelen senki, mert Porro tábornok már csak a haditanács be­M francia Sápok szám tanuk Varsó éléstára Genf, julius 21. (Az Esi tudósítójától) A francia sajtó, a mely eddig csak óvatosan mutatott rá arra, hogy a német seregeknek az a szán­dékuk, hogy Varsót elfoglalják, most egész nyíltan előkészíti a franciákat erre az eshetőségre és azzal vigasztalja őket, hogy Varsó elfoglalásával egy nagy város jut ugyan a németek ke­zére, de ezzel írem érik el főcéljukat : •az orosz sereg megsemmisitését. 7t balti tartamáünpob&ól hat protestáns lelkészt száműztek Berlin, julius 21. [Az Est rendes tudósítójának távirata) Az utóbbi napokban újabb hat protestáns lelkészt száműzött az orosz kormány a balti tartományok­ból Szibériába. A hat lelkész között van egy, a ki ellen a száműzetésen kivtil még hazaárulás! pert is indíta­nak, mert prédikációjában felhívta községét arra, hogy ne meneküljön az érkező németek elől és ha cl is menekül, ne pusztítsa el vagyonát, jószágát. Ke. BéíeefrajtantlWf&g Q?&5Z0rszé%b2ii ? Bukarest, julius 21. (Az Est távirati jelentése) Az Adeverul, a melynek az orosz körökkel való összeköttetése ismere­tes, legutóbbi számában pétervári tudósítást közöl, amely nagy föltünést kelt. —- Oroszország előkelő köreiben — írja a tudósító — tagadhatatlanul meg­van a békére való vágyakozás. Hasonló­képpen a vezető államférfiak között is vannak olyanok, a kik a minél előbb való béke gondolatával foglalkoznak, de természetes, hogy ezek a vezető politikusok éppen felelős helyzetük­nél fogva ma még nyíltan nem állhat­nak azok mellé, a kik velük egy üli a helyzetet a békekötésre meg érlelődő tt- jtek tekintik. Gyanússá tennék magukat azok­nak szemében, a kik a háborút a fejezte után érkezett Calaisba s csak annyi ideje maradt, hogy a szövet­ségesek tábornokaitól értesüljön meg­beszéléseik eredményéről. A haditanács egy hétig tartott. A tanácskozások föeredménye, hogy elhatározták, visszatérnek a régi ki- fárasztási rendszerhez, vagyis hogy rendszeres defenzívában maradnak. A tanácskozás különböző csapateltolá­sokat is határozott el, de e felől természetesen nem lehet megtudni közelebbi részleteket. Továbbá meg­beszélték egy bekövetkezhető téli háború előkészületen is. végsőkig szeretnék folytatni s a kik ebben a pillanatban még kezük­ben tartják a hatalmat. Meg kell azonban állapítani, hogy a béke­áramlat mindinkább nő Oroszország­ban. Witte halálával éppenséggel nem szűnt meg az országban az a ■törekvés, hogy Németországgal al­kalmas pillanatban még áldozat árán is békét kell kölni s minden múló nuppyl infeább inkább szaporodik a béke híveinek száma. Kétségkívül a reakcionáriusok is minden követ megmozgatnak, hogy a terjedő békegondolatot elnyomják, de ezt a tábort az események ellen­állhatatlan ereje mind kisebbre zsugo­rítja össze. Ma már az erosz nemesség és középosztály is, a mely sokáig vezetni engedte magát a nemzeti jel­szavakat hangoztató reakcionáriu- soktól, nyílton hajlik a békekötés gondolata fele s ennek a fölfogásának mind hangosabban ad kifejezést. E mellett a belső események ala­kulása is nagy mértékben aggasztja a reskciónáriusekát. Jól tudják ugyanis, hogy a háború az alkotmá­nyosság problémáját közelebb vitte a megvalósuláshoz s bármennyire szemet szúr is ez a reakcionáriusok- nak, teljes erővel mégsem mernek szembeszállni vele, hogy a már meg­levő válság mellett újabb válságot ne idézzenek elő az országban. A demokrata Oroszország hívei azon­ban teljesen /elkészültén várják a to­vábbi események elkövetkezését. A reak­ciós párt híveit ilyen körülmények között szintén gondolkozóba kezdi ejteni, vájjon az a szövetség, a mely­ben most Oroszország van, nem fogja-e még jobban megerősíteni a demokrata reformokért lelkescdők tá­borát. Tudják, hogy a Franciaország­gal vaió szoros szövetség Oroszország­ban is a demokratikus áramlat terje­dését fogja elősegíteni s a francia demokratizmus erősebb föllobbánása az orosz közvéleményben is ellen­állhatatlanul fogja érvényesíteni ha,- tását. Van olyan hang is a reak­cionáriusok között, a mely az Angliá­val való szövetség tőt is iclti Oroszország belső politikáját s az angol alkot­mányosságban a maguk kész .vesze­delmét látják. Ez a minden polgári szabadságtól lázasan rettegő retrograd szellem, a mely aprólékos dolgokon rágódik most is, a mikor a világesemények forgataga ragadja magával egész Európát, mind több és több hívük­től fosztotta meg a reakcionáriusokat. Nevezetesebb politikusaik egymás után vonulnak vissza tőlük s nyíltan hangoztatják, hogy készen kell lenni az országban várható nagy át­alakulásra. A Ruszkoje Szlovo egyik legutóbbi számában megírja, hogy közel az idő, a mikor Oroszország az uj idők szellemének megfelelő belső átalaku­lás útjára fog térni. A nagy átalaku­lást s a reakciósok háttérbe szoru­lását mutatja a kormánynak az az elhatározása, hogy ezentúl a városi testületeknek, a zemsztvóknak sza­vát is meg fogja hallgatni. Az orosz demokrácia tehát mindinkább döntő tényező kezd lenni Oroszországban s ha még szqfnben is találja magával a merev reakciót, csak idő kérdése, hogy teljesen fölülkerekedjék. A de­mokrácia megerősödése pedig a béke gondolatával halad együtt. Szaszonov minisztersége fSfőtt Bukarestben és Szófiá­ban döntenek Berlin, julius 21. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Szaszonov orosz külügyminiszter az orosz pártvezérek előtt tegnap azt a kijelentést tette, hogy minisz­terségének sorsa fölött legközelebb jog­— Az Est tudósítójától ­Nagyon szomorú történet ez, a mi itt következik. A érjet Galimberli Sándornak, a feleségét Galimbertiné Dénes Valé­riának hívják. Mindkettő művész. Párisban a Salon d’Automne és az Independanl kiállításán szerepeltek először a nyilvánosság előtt. Gailm- berti Sándor négy évvel ezelőtt fe­leségül vette Pár sban Dénes Valé­riát. Három évvel ezelőtt fiuk szü­letett, Galimberti Mario. Párisban éltek. Csak egyszer jöttek haza Pestre. 1914 február havában. A Nemzeti Szalon áilitotta ki a müvés -pár képeit. Szép sikerük volt. Azután visszamentek Párisba. Mi­kor újra hazafelé jöttek, már mene­kültek. A világháború legelején hagy­ták el Parist és Návay Aladár segít­ségévei Belgiumba jutottak. Bel­gium sem adott pihenőt a kis család­nak. Bruggeböiéjnek idején szöktek. Fantasztikus volt a szökésük módja, veszedelmes minden lépésük a szuronyokkal őrzött éjszakában. Megmenekültek. Amsterdamban te­lepedtek le. 1915 február havában Galimberti Sándor önként jelentke­zett katonai szolgálatra az amster- dami követségen. Alkalmatlannak találták, ekkor hazajött. Itt soroz- tatta magát. Azt ..<oudta, hogy semmi baja nah dönteni Bukarestben és Szófiá­ban ; legutolsó kihallgatása alkal­mával a cár ezt egész világosan megmondta neki. Még a teljesen hivatalos jellegű KoLokol is azt irta egyik minapi vezércikkében, hogy a Goremykin-féle kormányzat egészen nyíltan állást foglal és semmi hajlandóságot sem mutat, hogy a je­lenlegi néphangulatnak kedvezzen. Az állam kormányánál legszívesebben látnának olyan egyéniségeket, a kik szociális érzéküket energiával és mély tapasztalatokkal tudják egyesí­teni. Ke, Újabb alkotmányjogokat ígérnek Finnországnak Zürich, julius 21. (Az Esi iudósitófátó$ A Novoje Vremfa azt ijja, bogy parlamenti körök értesülése szerint Finnországnak kilátásba helyezték, hogy törvényjavaslatot dolgoznak ki, a mely újabb alkotmányos jogokat biztosit a finneknek. Milyen idő várható? — A meteorológiai intézel jelentése — Melegebb idő várható, elvétve esővel, esetleg zivatarral. Sürgöny prognózis: Melegebb, elvétve esa• paclék, zivatarok. Déli hőmérsék» let 21’6 Celsius. sincs. Katona akar lenni. Besoroz­ták. Áprilisban Pécsre vitték. Tiszti iskolába került. Egyszerre két csil­lagot kapott. Boldog volt, megelé­gedett. Készült a harctérre. A fele­sége sirt és éjjel-nappal az uráért» imádkozott. A sok szenvedést nem birta el, Galimbertiné ■Dénes Valéria 1915 julius 18-án meghalt. Árván ma­radt Galimberti Sándor .és a kis Galimberli Maria. Az asszony családja hazahozatta Pestre a halottat. Vele jött az ura is, a kis Mario is. Galimberti Sán­dor katona volt, háborúba készülő katona. Nem sirt. Megcsókolta a fiát. Megcsókolta az anyját. Ez tegnap délelőtt történt. Meg­kérdezték, hova megy. »Elintézni való dolgaim vannak« — mondta és elment. Ez délelőtt történt. Dél­ben értesítette a rendőrség a csa­ládot, hogy Galimberti Sándor ti­zedes a Városligetben szíven lőtte magát. Meghalt. Levelet találtak nála: »Vali nélkül nem tudok élni. Fele­ségemmel egy sírba temessetek. A jegy­gyűrűmet . hagyjátok az ujjamon. Vi­gyázzatok Mariba. Sándor.* A.kis Mario, a három éves. Arany­szőke a haja, kék a szeme. — Ou est Papa ?... Ou est Mama?.* kérdezi és senki se tud néki vála­szolni. .., Mitau kiiiaitt Berlin, julius 21. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Mitau városa mintha ki volna halva. A minisztérium előírta a teo­lógiai fakultás vezeíőiaek, hogy a jövő félévi*! kezdve az orosz nyelvben gyakorlati oktatást is tartsanak. Ke* Két művész tragédiája

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék