Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)

1915-07-11 / 193. szám

Vasárnap, július 11. »„Hiszik a br­ilt kormát is?"* , Rotterdam, július. 10. (Az Est tudósítójának távirata) Londonból táviratoztak. A Times mai száma feltűnést keltő cikket közöl Harrison tollából az új koalí­­ciós kormány ellen. Azt írja az új­­kabinetről, hogy alszik, mint­ a régi és semmivel sem jobb, mint volt az előző kormány( V. 1). Przemyslná­­eresett ‘ orosz tSSsornokok Zürich, Júlim 10. (Az Est tudósítójától) Orosz lapok közül, hogy Przemysl második ostroma idején elesett Kuz­­min-Karajev tábornok, a kiváló had-, történeti iró és Raabe tábornok, az orosz trónörökös katonai, tanítója. AW^/A«WW\A,VWiV^ftWI Az oroszok kifogásokkal orvosolják a svéd semlegesség megsértését A svéd-orosz konfliktus új stádiuma ) Stockholm, július 10. (Az Est tudósítójának távirata) Ugyanabban az időben, a­mely­ben Stockholmban megjelent az a hivatalos svéd tudósítás, a­mely az oroszok mentegetődzését közli, Szent­pétervárról egy­­ hivatalos táviratot küldtek Koppenhágába, a­mely a gotlandi.. .partvidék, bombázásának történetét teljesen elferdítve adja elő. Az oroszoknak ez a viselkedése egész Svédországban a legrosszabb Kán-­ gálától teremtette, mert az­ egész tény­állást elferdíti és egyenes ellentétbe . kerül a .hivatalos sved jelentés .elő-. adásával. " A koppenhágai verzió szerint ugyanis az 'orosz- kormány őszinte szájdálko­­zását fejezi ki a . fölött, h­ogyxegy *■ orosz löved­ése, m mely különbétt- lehe-.. tett német. lövedék is«, svéd vizekbe, került és e tévedés okául a sűrű ködöt emlegeti, a­mely a tengeri ütközet idején a vidékre borult. Az orosz távirat­­­nem mulasztja el­­meg- ■ vádolni a németeket, a­kik ■ állítólag sűrű füst felhőket eregettek hajóikból és ez által rejtették el hadihajójukat az üldöző orosz csatahajók előli 'AZ orosz tengeri hatóságok így­ egészen más színben tüntetik fel az­­eseményeket, mint­ a­hogy­ azok a valóságban történtek. ........ ’"Az orosz diplomácia kettős játéka azonban nem egyedülálló : hasonló eset előfordult már akkor, midőn az oroszok hajórajt küldtek az akkor még Kínához tartozó Port-Arthurba ; akkoriban Anglia élénken,tiltakozott ez ellen, és azonnal elküldte a saját hajóit, melyeket azonban vissza­­hi­vatott, mert az orosz külügyminisz­ter kijelentette, hogy az orosz hajó­raj csupán véletlenségből,jelent meg Port,­Arthur előtt. Az orosz tengeré­szeti minisztérium azonban éppen az ellenkező véleményen volt és az ő véleménye határozta meg azután a világtörténelem egyik új fejezetének irányát. A kormányhoz közelállt Svenska Dagbladet vezércikkében kiemeli, hogy a fősúlyt mégis csak az orosz kormány, jóakaratára kell vetni, hogy a sajnálatos ügyet gyorsan és kielé­gítően intézhessék el. A svéd kor­mányhoz közelálló újság kifejezi azt a reményét, hogy a szentpétervári kormány azzal a szívességgel, a­me­lyet eddig is tanúsított, bizonyára­­ intézkedéseket fog tenni az iránt, hogy­­ hasonló esetek többé ne fordulhas­sanak elő, írtuk. IA harc hiábavaló a Dardanellák ellen Amsterdam, július 9. (Az Est tudósítójának jelentése) Mindinkább több és több hang merül fel Angliában, a­mely szomo­rúan vallja be,­ hogy a Dardanellák ellen minden vállalkozás hiábavaló. Ezek között a legtöbb figyelmet Granville Forlescue cikke érdemli a Daily Telegraph legutóbbi számá­ban, melyről rövid táviratban már beszámoltam. Az angol újságíró Konstantinápolyból keltezi levelét és úgy látszik, valamilyen módon vala­kitől részletes leírását kapta a Dar­­danella-frontnak. Cikkéből érdemes néhány részletet közölni: — A Dardanellák ostroma a világ­háború egyik legizgalmasabb katonai probl­­mja. Nemcsak azért, mert ne­­m vezetés politikai következményekkel jár, hanem azért, mert ott egyesül a modern hadviselés szárazföldi és ten­gerészeti taktikájának minden szála. A Dardanellák elfoglalása jelentené a háború csúcspontját. Az ostrom szárazföldi és tengeri­­hadműveletre oszlik. Ezúttal csak a tengeri részről írók. Az első terv,­hogy hajóhaddal törjenek keresz­tül a szoroson, annyi áldozatba kerülne és annyira veszedelemteljes, hogy további foly­tatásáról beszélni, sem lehet. Bejártam a s partot a Fort,Nagará­tól , egészen egy fél mértföldnyire Klinikaiéig és úgy találtam, hogy az egész" Dárdahéllá-pa" egy óriási erőd. A világ azt gondolja, hogy külön kell megostrom­olni a Mededzsie,, Csi­­miliji, Kilid 'Bytif,, Vagy Dardanosz törődöket, .hofót^rá.’helyzet, az, 11 ágy az .egész .pcjH. egyetlen hatalmas gjr. 1járcius, 1,8-iká .’óta, mín.dep...csöpp pontot exesitpssé váltaztattájv^'ps ütefiakkel,,láttak el. A. tengerszoros partja,, meg van rakva véges-végig ágyukkal.* A4 hordozható tarackoktól eltekintve , mindenütt , megrögzítet­t nagykaliberü, ágyuk, várják a hajókat. Ezen a rés­zen ........ .Törökország óriási táborrá ■ * változott át és ha akár a Márvány-tenger felé ,m­égy,­­akár, v Gallipoliba, vagy az ázsiai partra !,veszed, utadat, hatal­mas katonai táborokba jutsz. Török­­... ország csodálatos munkát végzett és hatalmas hadsereget állított talpra. A várak és a védőművek falai mo­dern szempontból talán nem a leg­újabb típusúak, de a b­év ehetetlenek. Körülbelül harminc láb (tíz méter) magasan emelkednek ki a part felett, míg vastagságuk kéts­zerennyi. Csupa , földmunka, nagyszerűen kidolgozva. Az ágyuk n­agyobb része régi típusú, hat hüvelykes. (12 centiméter.)_ De ez, nem azt jelenti, hogy nem veszély­telenek a hajókra nézve. Nem lehet olyan gyorsan tüzelni velük, mint a modern ágyukkal, de a szűk tenger­­­szoroson operáló hajók ellen halálos­ biztonságnak. Két percig tart, míg gyakorlott tüzérek egy-egy lövést tehetnek vele, de ez éppen elég a hajó­nak, a­mely a Dardanellákba merész­kedik. . • Természetesen van sokkal több na­gyobb kaliberű ágyú is, a legnagyobb talán a Dardanosz-erődben. A hajók, melyek a Dardanellák erődeit ostro­molják, igen szerencsétlen, helyzetbe kerülnek, mert célt csak akkor érnek el,­ ha egy­­ágyút telibe találnak. Ez pedig a legnagyobb ritkaság. Az erődökön alig tehetnek kárt. Német tisztek és tanítók vezetése alatt ■. .... . a legénység határtalan ön­bizalmat nyert és erkölcsi súlyuk és megbízhat­ósá­guk az angolokra nézve szerencsétlen március 16-ika­­ óta m­egszázszorozó­­dott. A török lisztek féltékenyen ver­sengenek, hogy kötelességteljesítésben lész hősiességben felülmúlják, az.­óll lévő. .németekét. A mi iii­iő-kérdés­'fehdkívéül fontos és tudomásunk ’azérhil Törökország­­rib­étantsefi’&rzollált’ a mely nagyobb s­íka líberü • várágyukat?, lövedékkel» el­lásson. . Éppen­­ ezért, az erődítések •ágyúinak kétszeres ’fontossággal és gonddal kell h­elytállniok. Az ágyuk alatt, az erődítés előtt a tengerszórós ' aknákkal’ van megrakva 'és hiába igyekeznek aknahalászh­ajók kitisztí­tani az aknamezőt,­­az ágyuk ezeket a hajókat is elpusztít­ák. Ezenkívül rejtett ütegek védik még külön az aknamezőket is, úgy hogy hajóval a Dardanellák ellen menni lehetetlen.. Millerandot támadják a francia kamarában Interpelláció az új hadügyi­­ államtitkárok miatt Berlin, július 10. (Az Est tudósítójának távirata) A Vossische Zeitung jelenti: A francia kamara tegnapi ülésén nagy feltűnést és általános megdöbbenést keltett az az interpelláció, a­melyet az ülés végén Albert Favre az új had­­ügymiiniszteri államtitkárok kineve­zése miatt intézett a kormányhoz. A rendkívül heves hangon tartott interpellációban a képviselő éles tá­madási üsgéret ,Milleran­d hadügy­­miniszter­­ellen, a­ki a háború kitöré­sekor egy, azután két újabb állam­titkárt neveztetett ki maga mellé és ez­által­­ a hadugyminiszter állásának tekintélyei :-'és 'méltóságát megdöntötte. ' Elmondta az ''interpelláló képei-'*’ felő.'h­ogy az uj államtitkári állások’ ” ■: ,-i:.u- 'NNdm "*-• *' fa* alkotása az egész francia társada­lomban általános rossz hangulatot keltettek és azt a meggyőződést érlelte meg­ mindenkiben, hogy bizo­nyára a hadügyminisztériumban fel­tétlenül szükséges szervezkedési szel­lem hiányzik. Favre ennek az állításnak, a bizo­nyítására újságcikkeket olvasott fel, a­melyek a hadügyminisztérium ad­ ,­minisztrációjában mutatkozó rend­ellenességekkel foglalkoznak és a francia hadsereg munícióhiányáért a hadügyminisztert teszik felelőssé. Favre az interpelláció végén »a szent egyhangúság nevében« követelte, hogy Millerand hagyja el a minisz­teri széket és más államférfit kerül­jön helyébe. Az interpellációt igen nagy érdek­lődéssel hallgatták, mikor azonban Favre Millerand távozását követelte, a képviselők padjairól az óvó és til­takozó felkiáltások egész förgetege zú­ 5. oldal. gott fel. A hangulat olyan izgatott volt, hogy Vivian­ miniszterelnök alig tudott felelni az interpellációra. Az izgatottságot, alig lehetett lecsilla­­­­pítani és a miniszterelnök teljes szó­noki tehetségére volt szükség, hogy a napirendet a kamara tagjaival el­fogadtassa és bizalmat szavaztasson Millerand hadügyminiszter és állam­titkárjai számára. A kamara csak szótöbbséggel fogadta el ezeket az in­dítványokat, de Millerand állása a bizalmi nyilatkozat ellenére is erő­sen megrendült. Ke. Szenete*. Josfipe offerativája Hága, julius Itt. (Az Est tudósítójától) A »nagy« offenziva, a­melyet Joffre hirdetett, két heti tusakodás után hosszú időre megálloit. Nyilván óriási áldozataiba került a szövetséges fran­cia és angol hadseregnek az a vállal­kozása, hogy ellentámadással fel­tartóztatja az oroszok üldözését Ga­líciában és Orosz-Lengyelországban. A londoni Central News nyugati harc­téri tudósítója azt táviratozza lap­jának, hogy a a szövetségesek be akarják várni a németek áttörési kísérletét s e végből szünetel az általános offenzi­ció. Hragoi és f­rancia mi­niszterek faicUkeizeisa francia föstE&n Rotterdam, július 10 . (Az Est tudósítójának távirata) A londoni sajtóiroda közli, hogy Ausgilh miniszterelnök, lord Crewe, Kitchener és Balfour hétfőn elutaztak­­Angliából Franciaországi­a és kedden tanácskoztak William­, Delcassé, Mil­­lerand, Au­gagneur és Thymas francia miniszterekkel, valamint Joffre fő­vezérrel. A tanácskozáson French angol főparancsnok is részt vett. Ausquith-t és Kitchenert French meghívta, hogy tekintsék meg az angol harcvonalat. El is utaztak a harctérre és egész tegnapig ott voltak. Kitchener azután Utrecht vidékén megtekintette a francia hadálláso­kat is. V. D. J Német takmák HrcOkamgelsfo­fe&F*ng ,Berlin, julius TO. (Az Es. tudósítóiétól) Stockholmból jelentik a Berliner Tagenlall­nalt. A németek aknákat raktak le az Archangelsk felé vezető úton s majdnem teljesen elzárták az archangelski kikötőt, hogy ily módon akadályozzák a municiószállítást Amerikából az orosz hadsereg szá­mára. Az aknák megtették a­­ ma­gukét, mert, mint az Aftonbladet­­nek Krisztiániából táviratozzák, már egészen a közel Archangelskhez négy angol gőzös aknákra fűtött. Egy norvég hajó kapitánya hírül hozta, hogy látta június huszonkettedi­kén, a­mint egy angol gőzös egy aknán felrobbant és elpusztult. Később két angol gőzöst ért ugyanilyen sors, a­melyek fát szállítottak. Egy negyedik angol hajó kőszénnel megrakodva éppen bekanyarodott az archangelski kikötőbe, mikor aknába ütközött. Ezt a hajót még sikerült bevontatni, de már sülyedőben volt. Archangelskből most nem mernek indulni az orosz hajók. A kikötőben több mint­­ötven , gőzös van horgonyon.

Next