Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)

1915-07-02 / 184. szám

Péntek, július 2. EZ&ST* Milyen idő várható? · A meteorológiai intézet jelentése — Lényegtelen hőváltozás és sok helyütt eső várható. — Sürgöny■> prognózis: Hűvös, sok helyütt csapadék. Déli hőmérséklet 19­4 C. Montenegró Angliától kér hadianyagot Rotterdam, július 1. (Az Est tudósítójának távirata) Andrejadovics volt montenegrói mi­niszterelnököt külön megbízással Ang­liába küldték. Utazásának állítólag az a célja, hogy Angliától különféle hadianyagot kérjen Montenegró ré­szére. Jelenleg Rómában van és az olasz kormányt biztosította arról, hogy Montenegró Albániának egyes részeit csupán stratégiai okokból szállta meg és kijelentette, hogy Mon­tenegró mindig respektálni fogja a hatalmak határozatát. V. D. A legújabb angol veszteség-jegyzék Rotterdam, július 1. (Az Est tudósítójának távirata) Az e hó 22-én kiadott angol vesz­teségjegyzék 72 elesett és 18 meg­sebesült tiszt nevét közli. V. D. J. pápa Rómában marad Rotterdam, július 1. (Az Est tudósítójának távirata) A Times római munkatársa azt jelenti lapjának, hogy felelős kö­ rökben soha sem foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a pápa el­hagyja Rómát. V. D. — Vigyázat! Utolsó közgyűlés ! A főváros világítási bizottsága ma délelőtt ülésezett dr. Bárczy István polgármester elnöklésével. Az ülés elé a világítási ügyosz­tály egészen meglepetésszerűen — most, háború idején, az utolsó közgyűlés előtt — a fővárosnak azt a régi tervét vitte, hogy a Budapesti általános villamossági részvénytársaságot megváltsa. Az előterjesztést Buzáth János taná­csos tette meg, a­ki hivatkozva arra, hogy az a nagyarányú ak­ció, a­melyet a közhasznú in­tézmények megváltásával, első­sorban pedig a gázgyár megvál­tásával kezdtek meg és a­mely kitűnően bevált, még nem feje­­őzdött be, javasolja, hatalmazza fel a közgyűlés a tanácsot, tegye meg azokat a lépéseket, a­me­lyek a bírói becslés megindítására vonatkoznak. A becslés befejezése után látni fogják, hogy mivel állnak szemben és azután hatá­rozzon a főváros a megváltás dolgában. Az előterjesztés felett vita indult meg. Feleki Béla, Ehrlich G. Gusztáv, Platthy György, Springer Ferenc, Hajós Zsigmond, Vázsonyi Vilmos hoz­zászólása után a bizottság a ja­vaslatot elfogadta. A Gnila-Lipa menti harcok Cs. és Jcir. sajtóhadiszállás, július 1. (Érkezett délben 12 óra 45 perckor) Az­ Gnila-Lipa menti harcok fő sikerrel tovább folynak. Az arcvonal egyéb részein jelentős esemé­nyek nem történtek. A Pflanzer - Baltin féle hadsereg arcvonala előtt teljes a nyugalom. Heves harcok az Isonzónál Cs. és kir. sajtóhadiszállás, július 1. (Érkezett délben 12 óra 45 perckor) .Az alsó Isonzónál heves harcok folynak. Megtalálták GÜl Baba csont­jait Ásatások a Rózsadomb mecsetje alatt — Az Est tudósítójától — Majdnem 400 éve porlad a Rózsa­domb földjében Gül Babának, a rózsák atyjának földi maradványa. A mecse­tet, a­mely a sír felett épült, a Mű­emlékek országos bizottsága tudva­lévően nemrégen műemléknek nyil­vánította és átvette a maga gondo­­zásába. A bizottság restaurálni akarta a régi, omladozó mecsetet és felszedette a korhadt fapadozatot, hogy új cementpadlót építtessen a helyére. A munkálatok közben azután régi csontokat vetett fel a munkások ásója. A leletről értesítették dr. Bartucz Lajos antropológust, a­ki felásatta a mecset egész földjét és 7 különböző Birgödörre bukkant, a­melyek mind­egyikében voltak csontmaradvá­nyok. A sírokat az idők folyamán többször megbolygathatták, mert az egy csontvázhoz tartozó csont­darabok különböző sírokban feküd­tek. Bartucz tanár a csontokat össze­állította és megállapította, hogy azok három, csontvázhoz tartoznak. A csont­vázak a XVI. századból származnak és így a középső fősírban talált öreg férfi csontvázát , majdnem feltétlen biztonsággal Gül Baba földi marad­ványainak tarthatjuk. A másik két csontváz közül csupán az egyikről emlékszik meg egy görög történetíró, a­ki elmondja, hogy Gül- Baba mellé temették el a hős Ali Kalarkosi hasát. A második fősírban talált férfi­ csontváz koponyáján vilá­gosan felismerhető a két buzogány­ütés nyoma, a mellét pedig egészen átjárta egy dárda. Ezek a körülmények nagyon valószínűvé teszik, hogy Ali Kalarkoff basa csontjait hozta nap­világra Bartucz tanár. Ez a lelet kétségtelenül megcáfolja azt az eddig sokak által hangoztatott nézetet, hogy a mecsetben tulajdon­képpen senki sincs eltemetve és Gül Baba maga is puszta hagyomány, költészet, mese. A csontvázakat csütörtökön dél­előtt Abdul Lativ imám Ahmed Hikmet budapesti török főkonzul je­lenlétében rövid ima után megint el­­is/t melle a régi sírhelyen. 7. oldal. A fipantelák abbahagyják a Dardanellák ostromát Ellentétek a Francia és angol admirálisok között Rotterdam, július 1. (Az Est tudósítójának távirata) 71 Nieuwe JRotterdamscHe Courant Konstantinápoly­ba kiküldött tudósítója jelenti , mióta a német tengeralatt­járó naszádok feltűntek a Dardanelláknál, a szövetsé­ges hajóhadak óvatosan el­bújnak. Valóságos bufósdit játszanak a francia és az angol Hadihajók, a partok­hoz nem mernek közeledni s így a­ partraszállított szö­vetséges csapatok a Gallipoli félszigeten nem tarthatják magukat. 71 szövetségesek most már a félszigeten, mind­össze legfeljebb három négy­zetkilométernyi területet tar­­tanak megszállva. Nem tut­kálnak tovább, csak addig, a­meddig a kaják ágyul ér­nek, különben biztos halál fiai. Ilyen körülmények között elképzelni is lehetetlen, hogy a szövetségesek megvalósít­hassák eredeti tervüket és elfoglalják a Dardanellákat. Tíz angoloknak nincs sok veszteni valójuk, föltéve Hogy megmaradnak az ed­digi haditerv mellett. Tudni­való ugyanis, Hogy az an­golok nem a maguk Honfi­társait viszik vágóhídra, Hanem ausztráliai, indiai és részben francia katonákat. Parisban jól tudják ezt s ez a magyarázata annak, hogy Franciaországban mind­annyiszor nagy a szomorú­ság, valahányszor a szövet­ségesek a Dardanelláknál kudarcot vallanak. Hiszen francia katonák véreznek ott, angolok úgyszólván egy­általán nem. Köztudomású az is, hogy az angol és a francia flották parancsnokai között kezdet­től fogva napirenden voltak és ma is mindennaposak az ellentétek. Ez is abból eredt, hogy az angolok óvatosan takarékoskodnak a maguk csapataival, de annál bő­kezűbbek, mikor idegen és francia katonák vérének ki­­ontásáról van szó. A Dardanellákban hadi­fogságra jutott francia ten­­gerésztisztek érdekes dolgo­kat beszélnek erről. Elmon­dották, ho­gy D’Aimade tá­bornok, a francia parancs­nok, már régen azt a véle­ményét akarta elfogadtatni az angol parancsnokkal, meg akarta vele értetni. Hogy az ázsiai oldalról tehe­tetlen támadásra menni a Dardanellák ellen, a brit parancsnok ellenben nem hallgatott rá. Ekkor D’Aimade tábornok Párisban terjesztette elő ezt a véle­ményét s nyíltan azt ajánlotta, Hogy hagyjanak fel az egész kalanddal, vagy Ha ez nem lehet, ne áldozzák fel a fran­cia csapatokat lehe­tetlenségekért. D’Aimade sze­mélyes tapasztalatai alap­ján figyelmeztette kormá­nyát, hogy fingnának a Dar­­danella - expedícióval önző tervei vannak. El akar­ja fog­lalni a tengerszorost francia vér árán, de aztán osztoz­kodásról majd hallani sem akar, mert a Dardanellákra egyedül tart igényt. Nem használt semmi, minden­­a régiben marad. Goudraud vezetése alatt is alárendelt szerepet játsza­nak a franciák a Dardanel­láknál, de most már húzó­doznak minden vakmerő vál­lalkozástól, mert nem akar­ják kikaparni a gesztenyét az angolok számára. Van DyL Repülőtámadás Belgrád ellen —június 1. (Az Est tudósítójának jelentése) Höfer altábornagy tegnapi jelentése szerint repülőink jó eredménynyel bombáztál, a belgrádi hajógyárat és az Obrenováctól délnyugatra lévő orasaci csapattábort. A bombázásról a követ­kező részleteket jelenthetem. A Sarajevo- merénylet évfordulóján repülőink láto­gatást tett Belgrád fölött, való­színűleg azért, hogy emlékeztesse a szerbeket arra a napra, a melynek Rémségeit Belgrádban eszelték ki s a melyhez a gyilkoló eszközöket is Szerbia adta. Erős szélviharban indultak el a re­pülőgépek, a­melyek egymástól fél­­percnyi időközökben bújtak el Belgrád fölött, a­hová délben értek el. Több gyújtó­bombát ejtettek le, lángba borítottak egy szerb hajót és felgyúj­tották a Belgrádot körül­vevő katonai tári barakkot, a­hol a több helyen kigyulladt tüzek jelezték repülőink eredményes munkáját. A szerb tüzérség, géppuskás osz­tagok és gyalogság a legnagyobb tűz alá vette a repülőket, a­kik szerencsé­sen elérték Sabacot. A mieink csak ott vették észre, hogy a francia repülők zsoldos csapata üldözőbe vette őket. A levegőben izgalmas csata fejlődött ki, a­mely azzal végződött,­ hogy a kisebbségben lévő magyar repülők elszánt elhatározással a f f c 11­­zivába kezdtek és ők ül­dözték hosszú ideig az or­szág belsejébe menekülő francia aviatikusokat. E közben még arra is volt idejük, hogy bombákat dobjanak az orasaci katonai táborra. Repülőink sértetlenül kerültek haza a merész légi utazásról. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.*­ Igazgató: Sebestyén Arnold

Next