Az Est, 1915. augusztus (6. évfolyam, 214-244. szám)
1915-08-03 / 216. szám
Izedd, augusztus 3. A német Südarmee honvédei A német vezérkari főnök a magyar katonákról Cs. és kir. sajtóhadiszállás, aug. 2. (Az Est haditudósítójának távirata) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Az északi front felé igyekezve, ma néhány órát töltöttem a császári német déli hadsereg főhadiszállásán, ahol alkalmam volt a vezérkari főnökkel, Hemmer alezredessel hosszabb beszélgetést folytatni. A vezérkari főnök a legnagyobb bizalommal szólt a mostani harctéri helyzetről és ama megokolt reményének adott kifejezést, hogy a német Südarmee, amely oly nehéz és nagyszerű harcokat vívott a télen és a tavaszszal a Kárpátokban és Galíciában, szintén jelentős részt fog venni az oroszok Galíciából való végleges kiűzetéséből. Hálás szívvel hallgattam ezután azokat a rendkívül lelkes és őszinte szavakat, amelyeket a német vezérkari főnök az alája rendelt magyar csapatokról mondott. A beszélgetésnek ezt a részét, amely joggal tölthet el bennünket büszkeséggel, igyekszünk szó szerint közölni. — A téli és tavaszi harcok folyamán — monda Hemmer alezredes — csak a 38-ik honvéd hadosztálylyal állottam folytonos és szoros összeköttetésben, így tehát, bár a többi magyar és osztrák csapatok kiválóságáról is meg vagyok győződve, csak a 38-ik honvéd hadosztályról nyilatkozhatom közelebbről. A harcok alatt ezen hadosztály valósággal közzé volt ékelve a mi keletporoszországi és gárda csapatainknak. A 38-as honvédekről csak a legteljesebb elismerés hangján beszélhetek és kijelenthetem, hogy minél hosszabb ideig voltunk együtt, annál inkább ürvenálünk, hogy hadseregünk kötelékében harcoltak. A harcok folyamán egyszer más sereghez osztották be őket, de aztán visszajöttek hozzánk és mi csak nagyon örültünk, hogy visszakaptuk őket. Ezzel a Bartheldy altábornagy kitűnő vezetése alatt álló honvéd-divízióval főként a Stryj körüli harcokban volt győzelmes közös munkánk. Körülbelül május 31-étől június 4-ig tartott ennek a harcnak a leghevesebb szaka. Különösen kiemelem, hogy ezeknek a honvédeknek veszteségek által megcsappantott ezredei megfogyatkozva is olyat teljesítettek, mint ha meg lett volna a teljes létszámuk. Veszteségeik csak a számukat kisebbítették, intézi erejüket soha. Kérdésemre, hogy milyen részük volt a honvédeknek Stryj visszafoglalásában, a vezérkari főnök a következőket mondotta: — Stryj városát dél felől hatalmasan kiépített várszerűen erős orosz állások védték. Ez állások nagy részét az oroszok a polgári lakossággal építtették kényszer útján. A főállásuk Stryjtől kissé délnyugatra, Holobutow falunál volt. Ezt a holobutowi főállást és a nyugatról ehhez csatlakozó szakaszt a magyar honvédek német csapatokkal egyetemben törték át észak felé ellenállhatatlan rohamban. Ki kell emelnem ezekben az áttörési harcokban a 23-ik honvéd ezred különös érdemét. Miután az áttörést itt fényes sikerrel északi irányban kiaknázták, a honvédek keleti irányba fordultak és a német csapatokkal versenyezve üldözték az ellenséget. Ennél a keleti irányban való üldözésnél a honvédek, akik az áttörés óriási fáradalmait még ki sem pihenhették, olyan nagyszerű menetelést végeztek, amely egyszerűen minden dicséretre méltó. De még ezzel sem zárul le érdemeik sorozata : június hónapban a Dnyeszter mellett újra újult erővel hatalmasan verekedtek. Igazán a német déli hadseregnek nagy örömére szolgált mindig, hogy ezzel a hadosztálylyal oly szoros kapcsolatban harcolhatott. Azt hiszem, nekem, mint magyarnak, a német vezérkari főnök ily nyilatkozatához nem is illik valamit hozzátennem. Molnár Ferenc. A németek ostromolni Somják a párisi vasútvonalat Mgyutaz Compiégnere Berlin, augusztus 2. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A dBerliner Lokalanzeigen genfi tudósítója jelenti: Az a meglepő ostrom, amelly alá a német nehéz ágyuk Compiégnét vettek, elriasztotta onnan azokat a francia és angol családokat, amelyek már a háború kitörése óta ott élnek és Párisba üldözte vissza a compiégnei nyaralókat. A párisi lapok katonai szakértői szerint a németéit eddig még egészen ismeretlen és szokatlanul messzire hordó ágyukkal dolgoznak, melyeket a francia repülők elől gondosan elrejtett pontokon helyeztek el. Hangsúlyozzák a szakértők, hogy a német fegyverek az Oise-területen bekövetkező kedvező fordulat után a párisi vasútvonalat fogják ostromolni és ezt az eshetőséget a szükséges komolysággal kell mérlegelni, de úgy, hogy a francia fővárost, amely már sokkal nagyobb veszedelemben is forgott, páni félelem ne fogja el. A compiégnei vasútállomás környékére szánt lövedékek több helyütt nagy tüzet okoztak, amelyek a tegnapi naplemente után még tartottak. Re. Fázis, augusztus 2. A Petit Journal a következő részleteket közli Compiégne ágyúzásáról : Valamivel éjjeli tizenegy óra után kezdődött a bombázás. Közben egy német repülőgép elszállott a város fölött, de hamar eltűnt, mihelyt az ágyúk leadták a második sortüzet. A lövések felvillanása tisztán látszott a városban. Két ház és egy fűrésztelep elpusztult, a vasútállomás nem szenvedett (!) s emberélet sem veszett oda. A lakosság nyugodt. A francia és a háború évfordója Kopenhága, augusztus 2. (Az Est távirati jelentése) A Berliner Tageblatt jelenti Kopenhágából. Clémenceau feltűnően heves támadást intéz a „L’Nomme en Chaine-ban Poincarénak és Vivianinak a háború évfordulójára tervezett beszéde ellen. Azt írja, hogy Franciaországnak nem fecsegésre, hanem tettekre van szüksége. A frázisokba már teljesen belefáradtak. Ismét ceremóniák, ismét díszbeszédek, mialatt a kamara a tettek sikereit várja. Halljuk, hogy Viviani el akarja fecsegni mindazt, amit már százszor hallottunk és amikbe már beleuntunk. A Politiken párisi levelezője ebben az ügyben azt jelenti, hogy a kormány a tervezett ünnepségekről lemondott. A volt francia főhadvezér, Delacroix tábornok a háború évfordulója alkalmából a Temps-ban kiáltványt intéz a néphez és a hadsereghez, amelyet kitartásra buzdít, mert szerinte biztos a végső győzelem, előbb azonban össze kell törni az ellenség ellenállását. Franciaországnak meg kell feszítenie minden erejét Németország ellen, amely — úgy látszik — elérte erőfeszítésének csúcspontját. Ke. 3. oldal. Jagyar verekedés egy angol békegyűlésem Stockholm, augusztus 2. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Stockholms Tidningen egy cikkében azt írja, hogy Angolországban egyre nagyobb a békemozgalom. Békegyűléseket rendeznek, amelyeket azonban a csőcselék gyakran megzavar, így Hinckley városában hirdettek a minap békegyűlést. A csőcselék megrohanta a gyűlés helyét, a rendőrség tehetetlen volt a tömeggel szemben. A nőknek sikerült a gyűlés helyéről elmenekülni, a férfiak a szomszédos házak üzleteibe bújtak el. A csőcselék a God save the King és a Tipperary hangjai mellett utánuk vetette magát és az üzleteket kifosztotta, a gyűlés házát pedig felgyújtotta. Bryk, a megtorpedózott Trondfajemsfjord Krisztiánja, augusztus 2. (Magyar Távirati Iroda) A Trondhjemsfjord norvég gőzös elsülyesztéséről a norvég hajóstársaság igazgatója, aki ez idő szerint Londonban tartózkodik, a következő táviratot küldte : »A Trondhjemsfjord gőzöst július 28-án egy tengeralattjáró naszád az északi szélesség 61. foka és 30. perce s a nyugati hosszúság 3. foka és 42. perce között elsüllyesztette. A legénység a kriszliansundi Glance hajó fedélzetén van. Ez az egyetlen jelentés, amelyet a társaság eddigelé a gőzös pusztulásáról kapott. Az elsülyesztett hajó legénysége tizenhárom emberből állott. Az Iberian halottjai Egy ismert Sfcerus életét vesztette Berlin, augusztus 2. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Rotterdamból táviratozzák . Az elsülyesztett Iberian gőzös halottjai között egy amerikai polgár is van. A Weekly Dispatch szerint az Iberian hajóorvosa elbeszélte, hogy a német buvárhajó egy angol mértföldnyi távolságból gránátlövéssel kezdte meg a tüzelést. Az első gránát hat embert ölt meg. Ezután a buvárhajó parancsnoka meghagyta, hogy az Iberian fedélzetén lévő 60 ember szálljon csónakba és hagyja el a hajót. A buvárhajó továbbra is ottmaradt a közelben, hogy a parancs teljesítését ellenőrizze. A nyolc sebesültet is csónakba szállították. A sebesültek közül kettő, köztük az amerikai polgár, útközben meghalt. Bizonyos, hogy az Iberian menekülni próbált a búvárhajó elől, ezért volt szükséges tüzeléssel megállásra kényszeríteni. Ke. A tengeralattjárók áldozatai Felfin, augusztus 2. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Angol parlamenti körökből származó jelentés szerint július 27-ig a német tengeralattjáróktól elsülyesztett kereskedelmi hajókon összesen 1572 ember pusztult el. Ebből az angolok és szövetségeseik hajóira 1550, a semleges hajókra 22 esik. Berlini illetékes helyen ezzel szemben kijelentették, hogy ezt a számot nem lehet ellenőrizni; abban az állításban, hogy az elsülyesztett semleges hajókon 22 ember a tengerbe veszett, jelentékeny túlzás van. Ke.