Az Est, 1915. szeptember (6. évfolyam, 245-274. szám)

1915-09-02 / 246. szám

2. oldal. t Az utolsó század Novogeorgievszk, augusztus hó. (Az Est-nek a német IX. keleti hadseregnél lévő haditudósítójától) A német népfölkelők, tizenkilen­cedikén este, már bevették volt az állásokat, a­melyek a vár magja előtt húzódtak és további ellentállás nél­kül nyomultak az utolsó mű ellen, a­mikor egyszerre oldalról tüzet kap­tak. Odarohantak, orosz foglyok se­rege is futott velük és kiabált tár­saira, hogy az ellentárlás megszűnt, a vár elesett, hagyják abba a tüze­lést. A puskázás azonban tovább folyt, a­míg a németek, a fogoly oro­szokkal együtt el nem özönlötték azt a pozíciót és le nem fegyverezték az utolsó ellentállókat. Vagy egy századnyi orosz gyalo­gos feküdt ott és huszonkét tiszt volt velük. Mikor a győzelmes németek oda értek, még egy lövés dördült el: az egyik tiszt főbelőtte magát. Fiatal tüzérhadnagy volt. Egy má­sik tisztet az őrület fogta el, habos lett a szája és ordítva csapkodott maga körül,­dühöngeni kezdett... Mikor két nap múlva, vasárnap délután láttam a kocsikat, a­melyek­ben a legénység végtelen sora után a fogoly lisztek vonultak be Varsóba, megértettem, hogy az igazi katona­tiszt, ha el nem tudott esni a fáj­dalom és kétségbeesés végső el­ragadtatásában, inkább öngyilkos lesz, semhogy szétvert hadseregének szégyenét gyarapítsa. Ilyen tisztán­g azonban volt. Igazi orosz dolog az,hogy a mint a kitűnően fölszerelt és eleinte vitézül védett várat a lelki gyengeség elfogni kezdte, a lisztek nagy része minden szilárdságot, hitet, reményt, sőt mél­tóságot eldobált magától és átadta magát az indolenciának. Egy cs­o­port orosz katona, mikor a németek elfogták őket, kiabálva, sapka-len­­getve vette körül a hadnagyot, a­ki közöttük volt. Nyilvánvalóan ünnepelték. El­magyarázták aztán, hogy az őrna­gyuk beszédet tartott hozzájuk, lel­kesítette őket, hogy most az utolsó emberig ki kell tartaniuk és vérüket áldozni a becsületért és a hazáért. A­mint azonban az őrnagy elment, ez a hadnagy kijelentette, hogy ál­dozza a vérét az őrnagy, ha jól esik neki , úgyis minden elveszett, meg fogják adni magukat. Azzal elbújtak e kazamatákba és csak akkor jöt­­tak elő, a­mikor a németek már el­­özönlötték az erődöt... Még a foglyok seregének be­­kisérése előtt két kocsi érkezett Varsóba orosz katonákkal és tisz­­tekkel, teljesen egyedül, kiséret nélkül és kérdezősködtek, hol kell jelent­kezni a hadifoglyoknak ... Voltak tisztek, a­kik érmeiket és vállrojt­­jukat eladták. Egy rendjel vagy emlékérem ára három márka volt, egy vállrojté ötven fillér. Az orosz védőcsapatok értéke nyil­vánvalóan a tisztek értékétől füg­gött. Az ostrom első napjainak nehéz harcai után, a­mikor az ostrom­­mozsarak a belső erődöket is meg­­puhították már, az ellenállás több­nyire csak addig tartott, a­míg a tűzharc megszűnt és a németek szuronytámadásra mentek. A ro­hanó németek ezen az utolsó napon, a legtöbb helyütt üres állásokat ta­láltak. ... Az oroszok a bajonettek elől elfutottak és földalatti lakásaikba bújtak. Egy ilyen kazamata-kaszár­nyában egyikük szájharmonikán ját­szott és a többiek körbe­fogózva az orosz guggoló-táncot járták éppen, mikor a győzelmes németek be­törtek ... Csak egyes helyeken, a­hol különösen vitéz és erélyes tisztek voltak, harcolt végig az orosz hely­őrség. A legbelső erődben, a citadellában volt a helyőrség tisztikaszinója. Mint mindenütt Oroszországb­an, ez is az­zal a kényelemmel és fényűzéssel volt berendezve, a­mi egyáltalán nem áll arányban a tisztek legna­gyobb részének műveltségével és társadalmi igényeivel. Az irodák, a vezérkar különös gonddal épített és védett kazamatákban voltak. Bom­bák ellen teljesen biztosítva, és mé­ter vastagságú acélajtók védték a járatokat az esetleg lecsapó bombák légnyomása, gázai ellen ... A védősereg lelkiállapota, úgy látszik, a legnagyobb bizalomból, szinte elbizakodottságból fordult a kétségbeesésbe, lemondásba. Az erős vár műveit és bástyáit bevehetet­lennek tartották, a­míg a negyven­kettesek és harminc és felesek nem küldték rettenetes üzeneteiket az erődökbe. Akkor mindinkább elha­rapózó rémület és csüggedés fogta el a helyőrséget és a kemény ellen­állásnak vége volt. Egy tüzérfőhadnagy, a­ki a XV. számú erőd egyik szárnyerődjének volt a parancsnoka és az első nagy rohamnál került fogságba, mondta . — A várat bevehetetlennek tar­tottuk. Mikor hallottuk, hogy a németek bekerítettek és az ostrom elkezdődik, mi, tisztek, csak nevet­tünk a gondolaton, hogy Novo­­georgievszk valaha eleshet. A­mikor azonban a nehéz német ágyuk bom­bái kezdtek hullani, akkor rögtön megértettem, hogy végünk. — Nincs legénység, a­mit az ágyuk­nál és az állásokban megtartani le­hetne, a­mikor ezek a bombák hul­lanak, robbannak és pusztítanak. És akkor em­eljem meg, mi történhetett az egész orosz hadsereggel. Addig azt hittem, hogy a sereg elvonulása csak ideiglenes, majd visszajönnek, csak tartani kell magunkat a várban. De akkor éreztem, mi történhetett egész seregünkkel, a­mely ott ha­gyott bennünket, mint egy szigeten, körös-körül ellenség között I­ lléri Pál. Csütörtök, szeptember 2, 5376s51 BMBHHHnSHBSB Versengés a balkáni államokért Rotterdam, szeptember 1. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Angliában láthatólag igen nagy a nyugtalanság a balkán­i helyzet miatt. A Times balkáni munkatársa jelenti Bukarestből, hogy a balkán államok megnyeréséért folytatott diplomáciai küzdelem tetőpontját érte el. A központi hatalmak­­— szerinte — minden eszközt megra­gadnak arra, hogy a balkán álla­mok között való egyenetlenséget szítsák ; ezzel szemben az entente képviselői a balkán államok között egyezséget óhajtanak létrehozni és Szerbia útján igyekeznek Görögor­szágot is arra bírni, hogy területi en­gedményeket tegyen Bulgária javára. Az a hír terjedt el, hogy Verd­­zelosz, a görög miniszterelnök óhajtja is a megegyezést és szeretne tár­gyalást kezdeni Szerbiával és Bul­gáriával, de annyira sürgetik, hogy az alapos megbeszélésekre, a­melyek különben is kevés eredménynyel kecsegtetnek, nincs idő. Az entente azonban reméli, hogy végül mégis csak megegyezést fog létrehozni, ha nem most, akkor későbben. A Times tudósítója kü­lönben beismeri, hogy az orosz ve­reségek és a német diplomáciá­nak Bulgáriában aratott nagy si­kere Bukarestben az entente győzel­mét illetőleg nagy pesszimizmussal töltik el az embereket. Tan Dyl. Az angolok mit sem remélnek már a Balkántól Rotterdam, szeptember 1. ( Az Est rendes tudósítóiéinak távirata) A Time­s-nak jelentik Buka­restből. Az entente-bik­át román pártok most azt tapasztalják, hogy magatartásukat igazolta a szerb­szkups- e­tmna határozata, Venizelosz újból való kormányra jutása és Olaszország tö­rökországi hadüzenete. Ezek az ese­mények bizonyos mértékben ellen­súlyozzák azt a pesszimizmust, a­mely az orosz vereségek és a német diplo­mácia sikereinek következtében úrrá lett Románia entente-párti köreiben. Ez a pesszimizmus E­­­e­s­e­v bolgár hadügyminiszter lemondásakor is megnyilatkozott. Kérdéses, hogy mi­lyen lesz a hatása a szkupstini hatá­rozatának Bulgáriában, a­hol n­a­­g­y­o­n bizalmatlano­­k, a­hol mindennap heves támadások jelennek meg az újságokban a szerbek ellen és a­hol állandóan élesztgetik a macedó­niai kivándorlók boszúvágyát. A­mi Vensz­eloszt illeti, ez az állam­férfin kénytelen lesz kezdetben nagyon óvatosan járni el. Állítólag arra törek­szik, hogy a balkán államok között való ellentéteket közvetlen tárgyalások útján simítsa el, de miután a balkáni diplomáciai konfliktus most érte el tetőpontját, aligha lesz idő ilyen tár­gyalásokra. A Ti­m­e­s tudósítója sze­rint különben ezek a tárgyalások semmi eredm­énynyel sem kecsegtetnek. Ré. Lugano, szeptember 1. (Az Esi kiküldött munkatársának távirata) A Corriere della Sera londoni levelezője táviratozza . Senki sem mer többé úgy nyilatkozni, hogy a balkáni krízist sikeresen meg lehet oldani. La­­tette, midőn azt mondta, hogy a meg­egyezésnek egyszerű kereskedelmi jel­lege van. Az entente-hatalmak Bulgária ösz­­szes kereskedelmi útjait elzárták és az országnak csak egyetlen kereske­delmi útja, a dedengacsi, maradt, nyitva. A Journal tudósítója ezután Risztics római szerb követtel beszélt. A követ pesszimisztikusan ítéli meg a helyzetet és kijelentette, hogy a balkáni helyzet nem Szerbiától függ. Szerbia nem ismeri el Bulgária ösz­­szes követeléseit, de elvben elismeri Bulgária igényeit. A Guerre Sociale minapi számában Hervé cikksorozatot kezdett a bolgár kérdésről, és kijelenti, hogy az en­tente számára ma egyetlen szövetsé­ges jelenthetne hasznot, s ez Bul­gária. Hervé arra a végső következ­tetésre jut, hogy Németországot előbb teljesen el kell pusztítani, s csak azután kötni békét, mert borzasztó volna, ha Németország tíz év múlva, 1925-ben ismét háborút kezdhetne . Németországban ma 11 millió 0—12 éves fiú van, Franciaországban pedig csak 3 millió. A francia sajtó a bolgár-török viszonyról * Zürich, szeptember 1. (Az Est tudósítójának távirat.) Az egész francia sajtó aggodalmas hangú cikkekben foglalkozik a török­­bolgár megegyezéssel. A párisi Jour­nal római tudósítója táviratozza, hogy Rómában is az a h­ír terjedt el, hogy ez a megegyezés csakugyan létre­jött. A római bolgár követ a h­írt sem meg nem erősítette, sem meg nem cáfolta, de mégis inkább megerősi- Az enterite és Szerbia válasza Lugano, szeptember 1. (Az 1st rendes tanosítójának távirata) A Messagero azt hiszi, hogy Szer­biának a négyesszövetség javasla­tára adott válasza nem fog meg­felelni az összes hozzáfűzött várako­zásoknak, de remélik, hogy az en­tente diplomáciájának azért sike­rülni fog az ellentéteket kiegyenlí­teni. La. Görögország semlegessége Lugano, szeptember 1. (Az Est rendes tudósítójának táviratai A Giornale d’Italiá­nak jelentik Szófiából.­ Athéni híradás szerint Venizelosz miniszterelnök kijelentette, hogy Görögországnak az ország leg­főbb érdekei megóvásának szempont­jából fel kell hagynia semlegessé­gével. La. C~ ......—.............. .... I. Fredmann-gyógyintézet Vossau-bainfain Wien mellett Physik.-diaretikus pyópymod, nap- és légfisrtík. EGÉSZ ÉVEM ÁT NYITVA.Vezető főorvos dr. LIMÁÉRT K. Főorvos: dr. NEUTRA W. L------------------------------------------J

Next