Az Est, 1915. szeptember (6. évfolyam, 245-274. szám)

1915-09-24 / 268. szám

''Budapest. 1916 * Péntek * szeptember 24‡ Előfizetési árak: Egész évr«.MM. tét.— korona Félévre MMmmw 9. korona Negyedévre 4.50 korona ›% Megjelenik délután » Egyes szám ára az országban 6 /fll., Ausztriában S fnt* Minden közleményünk után• nyomása tilos. Politikai napilap ■*· FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR mm VI. évfolyam * 268. szám. Szerkesztőség 9 UII. kerület, Miksa»utca &. ez* Kiadóhivatal s VII. ker., Erzsébetekérint 20. Fiók-kiadó hivatalok» Ve. Vilmos császárját II. ez. és IV., Váci»utca 12. Wienben * X« Kohlmarkt f. Éljen Magyarország kiáltotta felénk az olasz harctérről szivünknek tán legkedvesebb tábornoka, Boroevics Szvetozát. Másfél éve küzd Boroevics csaknem tisztán magyar és magyarországi csapatokkal s a másfél év leírhatatlan küzdelmének legvégső konzekvenciája e nagyszerű katona számára ez a felkiáltás. Két kis szó,de mi minden van benne ! Kétcsepp rózsaolajban egy egész Katarra való virág lelke van, két csepp ibolyaparfümben a parmas föld egész nagy virágtáblái. Ha a magyar honvéd hősiességének minden virágát összeszedjük, kipréseljük, lepároljuk, mindenek végén ez a két nyagalátos szó marad: éljen Magyarország ! Tomasovtól az Isonzóig elég alkalma volt a tábornoknak, hogy megtanulja, ki a magyar katona és milyen az a föld, amelyiken ez a csoda terem. Ez a hadvezér mély érzésű, magas gondolkozású ember, aki nemcsak a hadiművészetet és a katonai tudományokat ismeri, hanem olvasni tudja az emberi lélek hieroglifáit is, és aki a szív titkos kopogtató beszédjét is megérti. Az »éljen Magyarország« nemcsak a harcosnak szól, hanem a béke magyarjainak is. A magyar értelemnek, a magyar ősintelligenciának, a magyar férfiasságnak, a magyar jóságnak, a magyar erőnek, a magyar állhatatosságnak, a magyar komolyságnak, a magyar tanulékonyságnak, a magyar hívségnek, a magyar megbízhatóságnak, a magyar fajta mindamaz erényeinek szóval, amelyekből kimeríthetetlen bányák rejtőznek lelke fenekén. Bizony, cserággal ékes tábornok úr, éljen Magyarország. De ne úgy, mint eddig. Melléről a szikladarabokat, kezéről a bilincseket, lábáról a béklyókat le kell venni. Szabad lélekzés, akadálytalan mozgás! Emberség, igazság, derék jóság és megértés jöjjön oda, ahol a magyar nép sorsát intézik. Tanítsuk meg ezt a népet dolgozni és tanulni, adjuk meg neki az anyagi boldogulás minden lehetőségét s oltsuk belé a kultúra kényes igényeit. Tudja meg, hogy mire volna képes, és Miogy mit mulasztott el eddig. És akkor nagyságának olyan emlékműveit fogja megalkotni, mint a magyar honvéd, aki most az örökkévalóság számára dolgozik. Az angol főparancsnok jelentése a Dardanella-harcokról Rotterdam, szeptember 23. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az angol lapok közük Hamilton főparancsnok részletes jelentését a Dardanelláknál június 6-tól 30-ig vívott harcokról. A jelentés szerint a Gallipoli-félszigeten szakadatlanul folyik a harc kettős célért: a megszállott terület kiterjesztéséért és az ellenségnek a tengerbe szorításáért. Gyakran elfoglaltak lövészárkokat, de azután ismét kiürítették azokat. 24-énés 25-én szünet állott be, hogy a nagyon sok halottat eltemessék. Ezek a harcok olyanok voltak — írja Hamilton — hogy fiatal koromban, sőt még később is minden egyes ilyen összecsapásról külön emlékeztünk volna meg, most azonban már megszokottak ezek a harcok. A jelentés általában arra vall, hogy a szövetségeseknek a Dardanelláknál óriási veszteségeik voltak. V. D. A francia lapok siettetik a Dardanellák ostromát Genf, szeptember 22. (Magyar Távirati Iroda) A párisi sajtó hangoztatja, hogy most mindennél fontosabb a Dardanellák ostroma. A jelszó az legyen: Meg kell hódítanunk Konstantinápolyt. Mennél gyorsabban következik ez be, annál jobb. Az Eclair szóvá teszi, hogy Sarrail tábornokot augusztus 7-ikén nevezték ki a keleti haderő főparancsnokává és azóta negyvenöt nap telt el. Még nem lehetett sehol hallani, hogy a kormány Sarrailt felmentette volna a főparancsnokság alól, de az bizonyos, hogy ilyen sok idő nem kellett Sarrailnak az utazási előkészületekre. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem utazott még el Sarrail a Dardanellákhoz. Mikor a francia hadügyi kormány felmentette Sarrailt az Argonneokban levő hadsereg parancsnoksága alól, ez az intézkedés republikánus körökben rossz vért szült. A baloldali sajtó, élén a Guerre Sociale és a Radical lapokkal szemére vetette Millerand hadügyminiszternek, hogy a reakciós érzelmű tiszteket előnyben részesíti. Nemsokára azután Millerand kinevezte Sarrail tábornokot a keleti hadsereg főparancsnokává. Jogosult ilyen körülmények között az a feltevés, hogy Sarrail kinevezése csak sakkhúzás volt a köztársasági érzelmű elemek megnyugtatására. Belgrád előtt. Eltávolították a város lakosságát — Az Est rendes tudósítói aló!. -Vezérkarunk jelentései néhány nap óta ismét hírt adnak a délkeleti harctér eseményeiről; érthető kíváncsisággal mentem tehát Zimonyba, hogy a szerbek fővárosával szemközt megnézzem a múlt csaták színterét és — amennyire a katonai hatóságok engedik — az újabb eseményekről is tájékozódtam. Sebesen száguldó autó röpít a határszéli Zimonyba. Már messziről szemembe ötlik egy magas hegy fekete orma , az A v a 1 a, amelyen — mint a múlt harcokból is tudjuk — szerb tüzérségi állások vannak, s a mely Belgrádot és a szemben lévő szerémségi lapályt dominálja. Nagyszerűen megművelt földeken visz keresztül utunk. A katonai kincstári gazdálkodás értékes nyomai láthatók mindenfelé. A múltkor egy távolabb eső községben bármily valutagazdaságnak is büszkeségére váló fSclachtvichdepot« nagykiterjedésű épületeit láttam. A területesség netovábbja, felszerelve a technika minden vívmányával. A katonai csapatok részére a legkitűnőbb borjúhúst itt egy korona negyven fillérért mérik kilónkint. A termés is nagyszerű volt errefelé. Kitűnő szakértők gondos kezelése tökéletes eredményeket ért el Zimonyba érünk. December óta, amikor utoljára itt voltunk, alig történt valami változás. Augusztus tizenkettedikén bombáz ták Zimonyt. Néhány ház sínylette meg ezt, de a nyílt város kivetésére adott válaszunk látható Belgrádon, ahol még több ház hever romokban, mint akkor, amikor a magyar honvédek bevonultak oda. A zimonyi élet most is csendes. Csak kevés üzlet van nyitva, élelmicikkeket, ruhát árulnak. A kávéházak azonban mind szemben vannak, de üresek. Egy-két ember szürcsöli kávéját. Az utcák is csendesek. Elvétve látni néhány dolgára siető munkást, vagy asszonyt, főleg a szegényebb osztályból. Este még nagyobb a csend. A villamos társaság erősen megcsappant fogyasztóinak ad ugyan áramot, de azért a város sötét. A becsukott ablakredőnyökön át itt-ott szűrődik ki gyenge villanyfény. A Kalimegdánról estenkint a híres százhuszas szerb fényszóró végigkutatja a várost. Éjféltájban már csend honol a Száva és a Drína torkolatánál. Belgrád utcái — távcsővel nézve — életteleneknek látszanak. Az entente lapjai is jelentették, hogy Belgrádból eltávolították a lakosságot. A múlt napokban tüzérségünk valóban megkezdte Belgrád bombázását, amint azt Hofer is jelentette. A szerb főváros lakosságának volt oka, hogy elmeneküljön az ország belsejébe. Az orosz sereg kétszázezernél több tisztet vesztett Bukarest, szeptember 23. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Moldova hiteles svájci forrásból közli, hogy az oroszok a háború első esztendejében mindössze kétszázhuszonháromezer kétszázhetvenegy tisztet vesztettek. Az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek száma ennyi volt. Románia a központi hatalmak mellett Bikarest, szeptember 23. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Minerva szófiai tudósítója közli, hogy miután Románia kitért a központi hatalmakkal való bonyodalom elől, befolyásuk a Balkánon nagyon megerősödött s hatalmuk az entente fölött most már döntővé vált. Románia teljesen szabad kezet szerzett magának, hogy történeti és nemzeti kérdéseit tetszése szerint való időben és saját belátása szerint intézze.