Az Est, 1915. október (6. évfolyam, 275-305. szám)
1915-10-13 / 287. szám
Szerda, október 13. ., Jó bolgár fegyverek Jiz uj bolgár hadügyminiszter nyilatkozata Szófia, október 10. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Ma fogadott Naidellov, az uj bolgár hadügyminiszter. Csak ennyit mondott: — A beszéd ideje már elmúlt, már elkövetkezett a tellek órája, amikor csak a fegyvereknek szabad beszélni. A. A. Szerbia az utolsó csepp vérig védekezik volt nisi bolgár követ Péter király jövőjéről Szófia, október 10. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Ma beszéltem a hazatért nisi bolgár követtel, Csaprasikov vel. A követ szerint a szerbek hangulata rendkívül komor, de még a kétségbeesésben is elhatározott. Csaprasikov azt hiszi, hogy a szerbek az utolsó csepp vérig védekezni fognak. A kétségbeesés háborúja lesz ez, amelynek végén a dinasztia Albánián át Olaszországba fog menekülni. A mai háborús viszonyok mellett minden esetre ez a legrövidebb út Karagyorgye számára, hogy innét elhagyott genfi otthonába jusson. Adorján Andor. Beszélgetés Zsekovval, a bolgár hadsereg fővezérével Szófia, október 9. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A bolgár hadsereg főparancsnoka, Zsekov volt hadügyminiszter ma délután szíves volt fogadni Az Est munkatársát. ... Bevezettek a hadügyminisztervárószobájába. Alig jelezte megérkezésemet az adjutáns, kinyílt a dolgozószoba ajtaja és a küszöbön feltűnt a főparancsnok fiatalos, mozgékony és karcsú alakja. Szívélyesen hívott, hogy lépjek a szobájába. Keskeny, szűk helyiség a főparancsnok dolgozószobája. Berendezése csak a legszükségesebbekre szorítkozik, de óriási térképekkel. Az asztalon is egy nagy térkép van kifeszítve, rajta nagyítóüveg és mérőkörző, valószínű bizonyítéka annak, hogy munka közben hagyták ilyen rendetlenségben. Éppen mentegetőzni akartam, de a tábornok szeretetreld állósága, a melylyel mindjárt beszélgetni kezdett, feleslegessé és szükségtelenné tette ezt. A beszélgetés kezdetben a legközelebbi eshetőségek körül forgott. Rácsap-e Bulgária az ellenségre és mikor 2 Talán mindjárt 2 — Nem mi megyünk a háború elé, — hangzott a válasz — hanem a háború közeledik szinte feltartóztathatatlanul felénk. Mi nem akartunk háborút és békés érzelmeinket eléggé bebizonyítottuk a fegyvertelen semlegességgel, amelyet tizennégy hónapon át szilárdan megtartottunk. Mindig azt reméltük, hogy kívánságaink, nemzeti ideáljaink békés uton, tárgyalásokkal megvalósíthatók. De mikor Szerbia csapatokat koncentrált a bolgár határon és ezzel levetette az álarcot, hogy bár Macedónia egy részének átengedéséről tárgyalt, de semmiképp sem hajlandó komolyan teljesíteni kívánságainkat, akkor kénytelenek voltunk mozgóstan. Mát ebben a helyzetben nem volt mást mit tennünk, mint mozgósítanunk, hogy diplomáciánknak nagyobb súlyt adjunk és kikerüljük azt a lehetetlent, sőt komikus látszatot, mintha Bulgáriának sem ereje, sem hadserege nem lenne. Zsekov tábornok ezt és az alább következőket rendkívül nyugodtan mondta és szavait is csak ritkán nyomta meg. Általában úgy látszik, hogy a főparancsnok jellemvonása a különös energiával párosult nyugalom. Középtermetű, külsőleg arcával nem nagyon imponáló, de ha beszél — és remélhetőleg akkor is, ha cselekszik — mindjárt kitűnik nagy szellemi fölénye, iskolázottsága, ítélőképessége, mindent felölelő gondossága, amely a legjobban megóv minden kínos meglepetéstől. Keskeny arc, acélszürke szem, finoman metszett orr, keskeny ajak: mindez nem annyira a hirtelen támadó, impetuózus jellemről, mint inkább az energikus és szívós akaratú férfiról tanúskodik. — Az entente azt akarta, —■ folytatta a főparancsnok — hogy mi szakítsunk a központi hatalmakkal. És olyan követelésekkel állott, elő, mintha mi nem is lennénk önálló állam, amely maga rendelkezik sorsa felett. A politika nem az én feladatom, de mégis azt hiszem, hogy számunkra tökéletes lehetetlenség volt, hogy minden ok nélkül szakítsunk a központi hatalmakkal, annál kevésbé, mert mi nem kívántuk a háborút és semmiképp sem fogtuk fel, hogy miért menjünk neki fejjel a Csataldsának. Oroszország a mi hálánkra hivatkozott. Általában túlságosan ki akarná használni ezt a mi háladatosságunkat. Igaz, tagadhatatlan, hogy mi mély hálát érzünk Oroszország iránt, de a vitáig semmiféle hálája sem indíthat egy önálló nemzetet arra, hogy feladja nemzeti ideáljait, siralmasan tengesse életű, sőt nemzeti öngyilkosságot kövessen el. A bukaresti béke ránk kényszerítésével megmutatta Oroszország, hogy milyen mértékben tartozunk mi hálával neki és azt is, hogy földrajzi helyzetünk miatt az erős Bulgária Oroszországra nézve éppen nem kívánatos. Az entente arra számított, hogy a bolgár nemzet politikailag ketté fogja osztani magát : egyik részét leköti majd Szerbia, a másik részét az a hála, amelylyel Oroszországnak tartozik. E helyett azonban — hála az entente fellépésének — az történt, hogy Bulgária soha sem volt oly egységes, mint ■ma. Az egész nemzet egy tájborban van. Megkérdeztem ezután a főparancsnokot, hogy mi a véleménye arról, hogy ellenséges csapatok szállnak partra az Aegei-tengernél, vagy esetleg a Fekete-tengernél. A válasz ez volt: — Bulgária égei-tengeri partvidéke nagyon alkalmatlan terep partraszállásra és épp úgy a koncentrált mozdulatokra is. Ezenfelül a törökök mindig képesek lesznek arra, hogy Gallipolit megvédjék a hátbatámadástól. Ami pedig azt illeti, hogy az oroszok a Fekete-tengernél partraszállhatnak, ez a vállalkozós stratégiailag csak nagy flotta mellett volna biztos. És az élelmezés is csak így lehetséges. Nem tartja kizártnak, hogy Oroszország politikai okokból ezt mégis megkísérli. Ez azonban nagy tuba volna, ami csak arra volna jó, hogy Bulgária véglegesen elszakítsa magát Oroszországtól. Éppen ezért ezt kívánatosnak tartja, bár remélni nem meri. De bármi történjék is ott, az ottani harctér túlságosan távol van a szerbiaitól ahhoz, hogy arra hatást gyakoroljon. Adorján Andor A bolgár hadsereg felvonulása Rotterdam, október 12. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Times jelentése szerint az első bolgár hadsereget, amelyet Szerbia ellen küldenek, Bogácsov tábornok vezeti. Ez a sereg Üszküb irányában vonul fel, hogy elvágja a nisszalonikii vasúti vonalat. A második seregnek Tonesev tábornok a parancsnoka. Ez a görög határon áll föl, míg a harmadik sereg Teodorov tábornok vezetésével a román határmozgalmakat tartja szemmel. V. D. Minden szerb fegyvert ragad (Rotterdam, október 11. (Az,Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Telegraph római távirata jelenti: Szerb- Macedónia népe péntek este fegyverkezni kezdett és szabadcsapatokba áll össze. hogy a bekövetkezendő bolgár támadást visszaverje. Erős nemzeti mozgalom kezd egész Szerbiában érvényesülni, mindenütt látni olyan embereket, akik hadiszolgálatra eddig alkalmatlanok voltak, továbbá aggokat, akik szintén a zászlók alá sereglenek, hogy hazájukat megvédjék. A hadban álló 300.900 szerben kívül még van egy millió, aki nem tekint korra és nemre, hanem elhatározza, hogy inkább feláldozza életét, mintsem hogy hazáját osztrák vagy bolgár uralom alatt lássa. Bryk. 3 oldal Hetvenezer katonát küldenek Szerbia segítségére Görögország nem segíti Szerbiát Lugano, október 11. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Secolo azt írja, hogy az új görög kormánynak nincs szándékában Szerbiát segíteni. A szövetségesek eddig hetvenezer embert szántak arra a célra, hogy Szerbia segítségére partraszállítsák. Ez a sereg közelről sem elegendő és csak arra volna jó, hogy lemészárolják őket, anélkül hogy az ügynek használtak volna. A Dardanellák elleni vállalkozással elkövetett hibát nem szabad a Balkánon megismételni. Az expedícióra szánt csapatok alig elégségesek arra, hogy a Szerbiába vezető utat biztosítsák. Ha pedig Szerbiát magára hagyják, akkor és az ország könnyen a négyesszövetség Achilles-sarkává válhatna. La, Lugano, október 11. (Az Est rendes tudósítójának táviratai Az Idea Nazionale, amely rendszerint rosszul van értesülve, azt jelenti, hogy az angol külügyi hivatal javaslatára a négyesszövetség hatalmai nagy vállalkozást terveznek a Balkánon. Több helyen akarnak csapatokat partraszállítani. A vállalkozásban az angol flotta különösen nagy szerepet fog játszani. Azt hiszik, hogy ezzel a vállalkozással sikerülni fog Görögországot és Romániát is akcióbalépésre bírni. La. Bulgária egységes Szófia, október 8.Az Est rendes tudósítójának távirata) (Elkésve érkezett. A Bulgáriában kialakult általános helyzetről a következőket jelenthetem : Az entente utolsó lépése figyelemreméltó változást idézett elő: az orosz kedvelő és a németbarát bolgárok között fennálló éles ellentét teljesen elsimult, az entente legutolsó cselekedetével elérte azt, hogy a bolgár sajtó is teljesen azonos, lelkes hangon ir és az egész bolgár nép egyetlen egységbe forrott össze a nemzeti munka véghezvitelére. A Preporec című demokrata újság az entente eljárását elsietettnek nevezi és a róla közzétett véleményét a következő szavakkal zárja: »Erőt meríthetünk abból a tudatból, hogy az igazság a mi oldalunkon fog diadalmaskodni«. A Narod című szabadelvű újság ezeket írja: »Oroszország Bulgária polgárháborújára számított és fenyegetésekkel igyekezett megsokszorozni a nyomást, melyet Bulgáriára gyakorolt. És az entente mégis tévedett s nem létezik számunkra, mint ahogy az entente sem számíthat mireánk . A Mir, Gesov lapja, az entente utolsó lépéséről nem nyilatkozik, hanem felhívja a bolgár népet arra, hogy szent céljánál egyebet ne tartson szeme előtt, felejtsen el minden mást és ne legyen más, csak bolgár.