Az Est, 1915. október (6. évfolyam, 275-305. szám)

1915-10-08 / 282. szám

Péntek, október 8. Bulgária mozgósítása befejezést nyer. Ha csak egyetlen egy francia vagy ngol katona megjelenik Macedóniá­ban, akkor az a katona szimbólum lesz, a­mely ellen talán még Radosz­­lavov sem mer kezet emelni. A hely­zet ma olyan tragikus és a tét olyan­­ nagy, hogy bűn volna kihasználat­lanul hagyni ,minden olyan eszközt, a­mivel a fejetlen bolgárokat meg lehet fékezni. Ke. Lugano, október 6. Az Est rendes tudósítójának távirata) A görög követet nem hívják vissza Szófiából Bulgáriát a tenger felöl támadják ? Rotterdam, október 7. (Az Est rendes tudósítójánál­ távirata) A pétervári távirati iroda jelenti: A nég­yesszövetségnek Bulgáriában tett lépései nem kötelezik Görög­országot arra, hogy szintén vissza­hívja követét Szófiából. Görögország és a négyesszövetség hatalmai kö­zött nincs szerződéses viszony és ezért­­ fáriát és Dedeagacsot akarja megszállni az entente Görögország követe az entente köve­teinek távozása után is állomás­helyén marad és bevárja, míg Bul­gária támadó akcióba kezd. Görög­országot mindaddig, míg be nem kö­vetkezik az a pillanat, midőn szerző­déses kötelezettsége Szerbia oldala mellé szólítja, semlegesnek tekintik. K­otterdik­... október 7.­­A­ Est­lenács tudósítójának távirata) A T­i­ur­­ tengerészeti szak­értője az­ írja, hogy az első akciót Bulgária­­ellen a t­e­n­g­e­r­r­ő­l f­o­g­j­á­k m­e­g­i­n­d­í­t­a­n­i mert Bulgáriát a négyesszövetség a tenger­­elől érzékenyen támad­ha­t­j­a. V. D. Ezért látta szükségesnek a görög kormány, hogy az angol és francia csapatoknak Szalonikiban való partraszállítása ellen tiltakozzék.­­ A S­eed­­o­nok jelentik L­o­n-­donból : a szövetségesek első ak­iója Bulgáriával szemben V­á­r­n­a és DedeagacS Hh n fog Irá­ly inni. Ennek a két kikötőnek a megsz­állása nem fog nagy nehézség­et járni. La­­s tiltakozás azonban csupán formai jellegű, mert Görögország nem aka­dályozta meg az entente-csapatok­­nak már megkezdett partraszállí­­tását. Van Dyl. Zaímisz az új görög miniszterelnök Venizelosz végleg megbukott h­óllapját, október 7. All.­ in. jelentések szerint a király Venizelosz lemondása­ után magához hivatta a pártok vezéreit, a régebbi miniszterelnököket és a velük foly­tatott hosszas tanácskozás után el­­■ogadla Venizelosz lemondását és a kabinet alakításával Zaímisz Sándor volt görög miniszterelnököt és Kréta egykori kormányzóját bízta meg. A jelentések szeri­nt az új kormány­­ különböző,pártok képviselőiből fog megalakulni,, ■tehát koalíciós­ minisz­térium tesz. Ifiniieu párt, még Veni­zelosz pártja­ is valószínűleg kép­viselve lesz a­­kabinetbe!», csak maga Venizelosz fog végleg kimaradni, a­mi a görög politikai helyzet további fej­leményeire nézve a legkedvezőbb i­öntőnek tekinthető. Venizákisz bukása tehet végleges és pern ■ formák.", mint ezt az első pillanatokban feltételeznünk kellett és lehetett. Az újabb jelentések sze­rint Venizelosz a király tudtán kívül akként értelmezte a kamarában el­hangzott felszólalásában a görög­szerb szövetséget, a­mely előbb-utóbb háborúba keverte, volna Görögországot. A király ezt a politikát nem helye­selte, nyíltan megmondta Venize­­losznak, hogy a végletekig nem kö­vetheti az, ő­ politikáját, útjaik el­válnás­, mire Venizelosz beadta le­­mondását és­­íz­ai kabinetben már nem is foglal helyet. Ebből csak azt lehet következtetni, hogy a görög politika legilletékesebb irányítója, Konstantin király nem a háborús politika barátja és ha Venizeloszt, a népszerű államférfiut, a­ki még teg­napelőtt bizalmi vólumot kapott a kamarában, eltávolítja, úgy ez arra vall, hogy a király és az új kormány a jövőben sem akarja a háborús politi­kát­ követni. . Az új miniszterelnök­­az utolsó években nem vett részt az aktív pol­itikába­ns. A lége­bben bel­ü­gym­inisz­­ter, majd miniszterelnök, később külügyminiszter, IfHHi-től két éven át pedig Kréta kormányzója, volt. A liberális államférfiak közé tartozik, híve volt Venizelosznak is, azonban nagyon sok kérdésben ellene foglalt állást. Ha a király választása­­ rá esett, akkor bizonyára a külpolitikai kérdésekben sem Venizelosz magatar­tását helyesli. Görögország politikája jelentőség­teljes fordulóhoz érkezett. Ismét visszatér a semlegesség aljára, a­melyről Gunarisz bukása után Veni­zelosz le akarta téríteni, és ha jó­solni nem is lehet, annyit minden­esetre meg lehet állapítani, hogy a király és az új kormány el akarja kerülni a háborút és ha talán el is ű­ri az élente-semtek­­partraszállását és átvonulását, — a­mit ugyan, ma még nem lehet állítani — azonban a görög-szerb szerződésnek bizonyára nem a Venizelosz-féle értelmezést adja, tehát Szerbia érdekében aligha fog közbelépni. Reánk nézve egye­lőre ez a fontos és örvendetes. Bécs, október 7. (Az Est munkatársaiéi) Aligha szenved kétséget, hogy mit fog tenni Görögország az entente csapatainak görög földön, történt partraszállása következtében. Talán hasonlófajs­ban fog eljárni, mint Luxembrg és arra való tekintettel, hogy Szakmiki helyzete az angol és francia hadihajók esetleges táma­dásakor nagyon veszedelmes lehet, meg fogja engedni, hogy az entente, csapatai keresztü­lvonuljanak görög te­rületen, azonban — a­mennyire ma a helyzet megítélhető, — semmi szín alatt sem fog csatlakozni az entente, seregének hadműveleteihez. A Gallipoliról elvont csapatok al­sóbbrendű anyag, főleg gyarmati ka­tonákból állanak és az entente szá­mára nem fognak görög területen rokonszenvet szerezni. Románia, a­mely eddigelé az egyet­len példa volt arra, hogy egy ország, még ha köröskörül hadviselő álla­mok határolják is, nem feltétlenül kénytelen mozgósítani, bizonyára be­látható időre meg fogja őrizni szigorú semlegességét, a­melyre eltökélte ma­gát és a Balkánon most már roha­mosan lejátszódó események Romá­niát ebben a magatartásában nem fogják befolyásolni. Szt. Venizelosz nyilatkozott a bukásáról Rotterdam, október 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Venizelosz közölte a Daily Tele­graph athéni levelezőjével, hogy a király kijelentette előtte, hogy a vele való együttműk­ö­­dés lehetetlenné vált. .Venizelosz azt hiszi, hogy a király hajlandó koalíciós kormányt kine­vezni a kamara ellenzéki pártjaiból. A lemondott miniszterelnök végül ki­jelentette, hogy az­ országban i­­y­u­­gt­a­l­a­n­s­á­g és izgalom uralkodik. V. D. Venizelosz Háromszáz milliót kért az angoloktól és franciáktól Bukarest, október 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A római Tribuna athéni távirata szerint Venizelosz az utóbbi időben tárgyalást kezdett Franciaországgal és Angliával háromszáz milliós köl­csön fölvétele dolgában. A tárgyalás már azon a ponton volt, hogy a kért kölcsönt megadják. Megdöbbenés Venizelosz pártjában Rotterdam, október 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Athénból jelentik : Venizelosz vá­ratlan lemondása rendkívül megdöb­bentené párthíveit és nagy meglepe­tést keltett ellenfeleinek táborában is. A nép a legnagyobb bizalommal beszél a királyról, a­ki kimentette az országot nehéz helyzetéből. A négyes­szövetség követei tegnap késő este megjelentek a külügyminisztérium­ban . Venizelosz nem volt ott és így államtitkára, Caradja fogadta a kö­veteket. A látogatás célját titokban tartják. V. D. d? oldal ai görög udvar németbarát érzelmei Lugano, október 7. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Secolo Venizelosz lemondásával kapcsolatosan azt írja, hogy Görög­országban palotaforradalom történt. A görög király egy tollvonással el­törölte azt a következtetést, a­me­lyet Venizelisz a Szerbiával való szö­vetségből levont. A német császár nővérének férje nem tudott 24 óra alatt a német befolyástól megszaba­dulni. A görög udvar németbarát érzelmei most már nemcsak érzel­mek többé, hanem tények. Sajnos, a balkáni helyzet, ennek következté­ben igen nyugtalanító, mert lehetsé­ges, hogy a partraszállított entente­­csapatok mögött egy ellenséges Gö­rögország fog állani. La. Görögország mindenfelől biztosította magát Szófia, október 6. (Az Est alkalmi tudósítójának távirata) Mindabból, a itt, az itteni diplomáci­a körökben Görögország magatartásáról megtudtam, az tű­nik ki, hogy Görögországnak sike­rült minden eshetőségre biztosítania magát. Ez a régi görög politika. A görögöket a szerb szerződés kötelezte az entente-csapatok partraszállításának megenge­désére Rotterdam, október 11. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Tele­grap­h-nak je­lentik Athénből. A Patria című lap azt írja, hogy Görögország­nak nem volt joga, hogy megakadá­lyozza a francia és angol csapatok átvonulását Szerbia felé. A görög lap közti az eddig még ismeretlen görög­­szerb szerződés néhány pontját. Leg­fontosabb ezek közül az, hogy Görög­ország kötelezi magát arra, hogy katonailag segíti Szer­biát nemcsak egy balkáni állam ellen, hanem min­den más állam ellen. Ehhez a P­a­­­r i­s a következő megjegy­zést f­űzi: — Görögország tehát már akkor, a­mikor Magyarország és Ausztria hadat üzent Szerbiának, kötelezve volt arra, hogy szövetsé­gesét katonailag segítse. Hogy Görögország ezt a kötelességét mindeddig nem teljesítette, azzal ma­gyarázható, hogy Szerbiának az volt a véleménye, hogy Görögország egyenlő értékű szolgálatot fed neki a szalonikii szerb vasúti összeköttetés őrizetével. Ha Görögország megtar

Next