Az Est, 1915. október (6. évfolyam, 275-305. szám)
1915-10-08 / 282. szám
Péntek, október 8. Bulgária mozgósítása befejezést nyer. Ha csak egyetlen egy francia vagy ngol katona megjelenik Macedóniában, akkor az a katona szimbólum lesz, amely ellen talán még Radoszlavov sem mer kezet emelni. A helyzet ma olyan tragikus és a tét olyan nagy, hogy bűn volna kihasználatlanul hagyni ,minden olyan eszközt, amivel a fejetlen bolgárokat meg lehet fékezni. Ke. Lugano, október 6. Az Est rendes tudósítójának távirata) A görög követet nem hívják vissza Szófiából Bulgáriát a tenger felöl támadják ? Rotterdam, október 7. (Az Est rendes tudósítójánál távirata) A pétervári távirati iroda jelenti: A négyesszövetségnek Bulgáriában tett lépései nem kötelezik Görögországot arra, hogy szintén visszahívja követét Szófiából. Görögország és a négyesszövetség hatalmai között nincs szerződéses viszony és ezért fáriát és Dedeagacsot akarja megszállni az entente Görögország követe az entente követeinek távozása után is állomáshelyén marad és bevárja, míg Bulgária támadó akcióba kezd. Görögországot mindaddig, míg be nem következik az a pillanat, midőn szerződéses kötelezettsége Szerbia oldala mellé szólítja, semlegesnek tekintik. Kotterdik... október 7.A Estlenács tudósítójának távirata) A Tiur tengerészeti szakértője az írja, hogy az első akciót Bulgáriaellen a tengerről fogják megindítani mert Bulgáriát a négyesszövetség a tengerelől érzékenyen támadhatja. V. D. Ezért látta szükségesnek a görög kormány, hogy az angol és francia csapatoknak Szalonikiban való partraszállítása ellen tiltakozzék. A Seedonok jelentik Lon-donból : a szövetségesek első akiója Bulgáriával szemben Várna és DedeagacS Hh n fog Irály inni. Ennek a két kikötőnek a megszállása nem fog nagy nehézséget járni. Las tiltakozás azonban csupán formai jellegű, mert Görögország nem akadályozta meg az entente-csapatoknak már megkezdett partraszállítását. Van Dyl. Zaímisz az új görög miniszterelnök Venizelosz végleg megbukott hóllapját, október 7. All. in. jelentések szerint a király Venizelosz lemondása után magához hivatta a pártok vezéreit, a régebbi miniszterelnököket és a velük folytatott hosszas tanácskozás után el■ogadla Venizelosz lemondását és a kabinet alakításával Zaímisz Sándor volt görög miniszterelnököt és Kréta egykori kormányzóját bízta meg. A jelentések szerint az új kormány különböző,pártok képviselőiből fog megalakulni,, ■tehát koalíciós minisztérium tesz. Ifiniieu párt, még Venizelosz pártja is valószínűleg képviselve lesz akabinetbe!», csak maga Venizelosz fog végleg kimaradni, ami a görög politikai helyzet további fejleményeire nézve a legkedvezőbb iöntőnek tekinthető. Venizákisz bukása tehet végleges és pern ■ formák.", mint ezt az első pillanatokban feltételeznünk kellett és lehetett. Az újabb jelentések szerint Venizelosz a király tudtán kívül akként értelmezte a kamarában elhangzott felszólalásában a görögszerb szövetséget, amely előbb-utóbb háborúba keverte, volna Görögországot. A király ezt a politikát nem helyeselte, nyíltan megmondta Venizelosznak, hogy a végletekig nem követheti az, ő politikáját, útjaik elválnás, mire Venizelosz beadta lemondását ésízai kabinetben már nem is foglal helyet. Ebből csak azt lehet következtetni, hogy a görög politika legilletékesebb irányítója, Konstantin király nem a háborús politika barátja és ha Venizeloszt, a népszerű államférfiut, aki még tegnapelőtt bizalmi vólumot kapott a kamarában, eltávolítja, úgy ez arra vall, hogy a király és az új kormány a jövőben sem akarja a háborús politikát követni. . Az új miniszterelnökaz utolsó években nem vett részt az aktív politikábans. A légebben belügyminiszter, majd miniszterelnök, később külügyminiszter, IfHHi-től két éven át pedig Kréta kormányzója, volt. A liberális államférfiak közé tartozik, híve volt Venizelosznak is, azonban nagyon sok kérdésben ellene foglalt állást. Ha a király választása rá esett, akkor bizonyára a külpolitikai kérdésekben sem Venizelosz magatartását helyesli. Görögország politikája jelentőségteljes fordulóhoz érkezett. Ismét visszatér a semlegesség aljára, amelyről Gunarisz bukása után Venizelosz le akarta téríteni, és ha jósolni nem is lehet, annyit mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a király és az új kormány el akarja kerülni a háborút és ha talán el is űri az élente-semtekpartraszállását és átvonulását, — amit ugyan, ma még nem lehet állítani — azonban a görög-szerb szerződésnek bizonyára nem a Venizelosz-féle értelmezést adja, tehát Szerbia érdekében aligha fog közbelépni. Reánk nézve egyelőre ez a fontos és örvendetes. Bécs, október 7. (Az Est munkatársaiéi) Aligha szenved kétséget, hogy mit fog tenni Görögország az entente csapatainak görög földön, történt partraszállása következtében. Talán hasonlófajsban fog eljárni, mint Luxembrg és arra való tekintettel, hogy Szakmiki helyzete az angol és francia hadihajók esetleges támadásakor nagyon veszedelmes lehet, meg fogja engedni, hogy az entente, csapatai keresztülvonuljanak görög területen, azonban — amennyire ma a helyzet megítélhető, — semmi szín alatt sem fog csatlakozni az entente, seregének hadműveleteihez. A Gallipoliról elvont csapatok alsóbbrendű anyag, főleg gyarmati katonákból állanak és az entente számára nem fognak görög területen rokonszenvet szerezni. Románia, amely eddigelé az egyetlen példa volt arra, hogy egy ország, még ha köröskörül hadviselő államok határolják is, nem feltétlenül kénytelen mozgósítani, bizonyára belátható időre meg fogja őrizni szigorú semlegességét, amelyre eltökélte magát és a Balkánon most már rohamosan lejátszódó események Romániát ebben a magatartásában nem fogják befolyásolni. Szt. Venizelosz nyilatkozott a bukásáról Rotterdam, október 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Venizelosz közölte a Daily Telegraph athéni levelezőjével, hogy a király kijelentette előtte, hogy a vele való együttműködés lehetetlenné vált. .Venizelosz azt hiszi, hogy a király hajlandó koalíciós kormányt kinevezni a kamara ellenzéki pártjaiból. A lemondott miniszterelnök végül kijelentette, hogy az országban iyugtalanság és izgalom uralkodik. V. D. Venizelosz Háromszáz milliót kért az angoloktól és franciáktól Bukarest, október 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A római Tribuna athéni távirata szerint Venizelosz az utóbbi időben tárgyalást kezdett Franciaországgal és Angliával háromszáz milliós kölcsön fölvétele dolgában. A tárgyalás már azon a ponton volt, hogy a kért kölcsönt megadják. Megdöbbenés Venizelosz pártjában Rotterdam, október 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Athénból jelentik : Venizelosz váratlan lemondása rendkívül megdöbbentené párthíveit és nagy meglepetést keltett ellenfeleinek táborában is. A nép a legnagyobb bizalommal beszél a királyról, aki kimentette az országot nehéz helyzetéből. A négyesszövetség követei tegnap késő este megjelentek a külügyminisztériumban . Venizelosz nem volt ott és így államtitkára, Caradja fogadta a követeket. A látogatás célját titokban tartják. V. D. d? oldal ai görög udvar németbarát érzelmei Lugano, október 7. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Secolo Venizelosz lemondásával kapcsolatosan azt írja, hogy Görögországban palotaforradalom történt. A görög király egy tollvonással eltörölte azt a következtetést, amelyet Venizelisz a Szerbiával való szövetségből levont. A német császár nővérének férje nem tudott 24 óra alatt a német befolyástól megszabadulni. A görög udvar németbarát érzelmei most már nemcsak érzelmek többé, hanem tények. Sajnos, a balkáni helyzet, ennek következtében igen nyugtalanító, mert lehetséges, hogy a partraszállított ententecsapatok mögött egy ellenséges Görögország fog állani. La. Görögország mindenfelől biztosította magát Szófia, október 6. (Az Est alkalmi tudósítójának távirata) Mindabból, a itt, az itteni diplomácia körökben Görögország magatartásáról megtudtam, az tűnik ki, hogy Görögországnak sikerült minden eshetőségre biztosítania magát. Ez a régi görög politika. A görögöket a szerb szerződés kötelezte az entente-csapatok partraszállításának megengedésére Rotterdam, október 11. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Telegraph-nak jelentik Athénből. A Patria című lap azt írja, hogy Görögországnak nem volt joga, hogy megakadályozza a francia és angol csapatok átvonulását Szerbia felé. A görög lap közti az eddig még ismeretlen görögszerb szerződés néhány pontját. Legfontosabb ezek közül az, hogy Görögország kötelezi magát arra, hogy katonailag segíti Szerbiát nemcsak egy balkáni állam ellen, hanem minden más állam ellen. Ehhez a Par is a következő megjegyzést fűzi: — Görögország tehát már akkor, amikor Magyarország és Ausztria hadat üzent Szerbiának, kötelezve volt arra, hogy szövetségesét katonailag segítse. Hogy Görögország ezt a kötelességét mindeddig nem teljesítette, azzal magyarázható, hogy Szerbiának az volt a véleménye, hogy Görögország egyenlő értékű szolgálatot fed neki a szalonikii szerb vasúti összeköttetés őrizetével. Ha Görögország megtar