Az Est, 1915. november (6. évfolyam, 306-335. szám)

1915-11-21 / 326. szám

10 oldal Vasárnap, november 21. Reinhardték a svéd királynénál. Meinhardt Miksa befejezte rendkívüli sikerű vendégjátékát Stockholmban, a­hol kilenc estén át­ szerzett német klasszikusok előadásával nagy dicső­séget a német irodalomnak és szín­művészeinek. Az utolsóelőtti napon matinén előadta Goethe »Faust «-ját az upsalai egyetem hallgatói szá­mára, a­kik tanáraik vezetésével két­ezren jöttek Upsalából Stockholmba, hogy megismerkedjenek Reinhardt művészetével. Reinhardtot, a felesé­gét, Heims Elzát és Wegener Pált a királyi palotában kihallgatáson fo­gadta a királyné. A kihallgatás egy óra hosszáig tartott és a királyné nagy érdeklődéssel beszélgetett Rein­­hardtékkal a művészetről és nagy figyelemmel hallgatta Wegener elő­adását harctéri tapasztalatairól. Rein­­hardtot, a­ki most társulatával két előadásra Krisztiániába utazott, meg­hívta a stockholmi egyetem, hogy még a télen tartson egy előadást a modern színházról. — Katonai Intézeteknek, kórhá­zaknak, hadifoglyok számára kávé­­konzerv 1 kg. (50 adag cukorral együtt) 2.40 korona Kotányinál, Te­­réz-körút 7. — Az angol önkéntesek. A párisi Matin kedves anekdotát mond el, a­mely kitűnően jellemzi azt a harci lelkesedést, a­melylyel az angol férfiak katonának jelentkeznek. Az anekdota szerint két munkás beszél­get egymással. — Hitemre, szent meggyőződé­sem, hogy Angliában sohasem fog­ják behozni az általános katonaköte­lezettséget — mondja az egyik. — Ez igaz, de a kormány az összes férfiakat kényszeríteni fogja rá, hogy önkéntesen jelentkezzenek — jegyzi meg csöndesen a másik. — Tilos az »Ifjúság«. A német hadtáp-parancsnokságok ugyancsak éberen őrködnek a fölött, hogy a katonák erkölcsét ne rontsák »er­kölcstelen« színdarabok. A katonai hatóságok Németországban egyre­­másra tiltják meg nemcsak új szín­darabok bemutatását, hanem régi műsordarabok előadását is, így leg­utóbb — mint a Vossische Zeitung írja — a münsteri főparancsnokság megtiltotta Halbe Miksa »Ifjúság« című drámájának előadását a 7. hadsereg-parancsnokság egész terü­letén. — Életunt fiatalember. Újpesten, a Váci­ út 3. szám alatt lévő lakásán forgópisztolylyal mellbelőtte magát Takács Mihály 16 éves fiatalember. Súlyos sérülésével az újpesti mentők a Károlyi-kórházba szállították.­­ A harctéren altisztek vezetnek szakaszokat, sőt néha századokat is. Időszerű tehát az altiszt s vele a megoldatlan altiszti kérdés jelentő­sége. E kérdésekkel foglalkozik a Külü­gyy-Hadü­gy hetiszemle altiszti melléklete. Mutatványszámot ingyen küld a Külü­gy- Hadü­gy kiadóhiva­tala VII., Népszínház­ utca 16. —­ Csak egy út vezet Olaszország­ból Amerikába. Bernből táviratozzék. Mint a Berner Tagblatt jelenti, szerda óta egyetlen személyszállító gőzös sem hagyhatja el a génuai kikötőt és igy Olaszországból Amerikába most már­ csak kizáróan Nápolyon át lehet ■Utazni. A színházak mai műsora, Az Est kiadóhivatalában és fiókkiadó­­hivatalaiban az összes színházak elő­adásaira lehet jegyet váltani, a Nem­zeti Színház és az Operaház kivéte­lével. A színházak szombati műsora a következő: Nemzeti Színház: A zalaméri biró (órakor). Operá­ház : Nincs előadás. Vígszínház : Őnagysága ruhája (1,8 órakor). Ma­gyar Színház : Se ki, se be ! bemutató előadás, 8 órakor). Király­ Színház: Karikagyűrű (8 órakor). .. A Co­nge-szanatórium Wienben 20 percnyire fekszik a város közepé­től. Kiváló dietetikus konyhája is­meretes. őszszel egészséges és párat­lanul szép fekvésénél fogva Wien legnagyobb parkjában rendkívül kel­lemes és nyugodalmas tartózkodás. Minden modern gyógymód. — Olasz foglyaink érintkezése ha­zájukkal. Luganóból táviratozza tu­dósítónk . A svájci Tessin kantonban megjelenő lapok felvetették azt az eszmét, hogy oly intézményt kellene létesíteni, a­mely a Magyarorszá­gon és Ausztriában levő olasz foglyok érintkezését hozzátarto­zóikkal lehetővé tenné. A genfi Vöröskereszt központ nincs az ötlet­től elragadtatva, mert az intézményt csak az olaszok érdekében akarják léte­síteni, a nélkül hogy megadnák ezt a kedvezményt az Olaszországban levő magyar és osztrák foglyoknak is. (La.) — A hústalan napok Stájerország­ban, Grácból táviratozzék lapunk­nak . A helytartóság rendeletet bo­csátott ki, "a­melynek értelmében ezentúl vendéglőkben, kitörőkben és olyan háztartásokban, a­melyek tö­meges főzésre vannak berendezve, naponta ebédre és vacsorára csak kétféle húsételt szabad készíteni. Ez a rendelet egyaránt vonatkozik a szárnyasokra is ; egy-egy húsnemű kétféle elkészítése által nem lehet a tilalmat kijátszani. Abban az eset­ben, ha az étlapon hat szerepel, ak­kor az is húsételnek számít. Szomba­ton egyáltalán tilos zsírral, szalon­nával, vajjal, vagy zsírpótlékkal ké­szülő húsételt tálalni. A rendelet szerint az eddigi hústalan napok ér­vényben maradnak. — Az Ancona aranyküldeménye. Luganói tudósítónk táviratozza : Az Ancona Nápolyba érkezett mene­kültjei beszélik, hogy a hajón négy millió líra arany volt Newyork ré­szére. Az aranyküldemény felügye­lője meg akarta menteni a pénzt, de egy ellenséges lövedéktől megsebe­sült. — A színházak jövő heti műsora. Nemzeti Színház: Kedden: A bor. Szerdán : Faust. Szombaton : A ma­donna rózsája. Vasárnap d. u.: Stuart Mária. Este: A három testőr. Kedden: A madonna rózsája. Operaház: Kedden: Lohengrin. Csütörtökön : Bánk bán. Vasárnap : Faust. Vígszínház: Minden este: Őnagy­sága ruhája. Vasárnap d. u. : Zsuzsi kisasszony. Magyar Színház: Hétfőn : Se ki, se be. Kedden : Lyon Lea. Szerdán : Se ki, se be. Csütörtökön: Éviké. Pénteken : Se ki, se be. Szombaton : Lyon Lea. Vasárnap d. u. : Sárga liliom. Este : Se ki, se be. Király Színház: Minden este: Karikagyűrű. Vasárnap d. u. Le­­génybucsu. — Három I. osztályú Vöröskereszt díszjelvény. A hivatalos lap mai szá­ma közli, hogy a király november 15-én kelt legfelsőbb elhatározásá­val a katonai egészségügy körül a háborúban szerzett érdemeik elisme­réséül báró Harkányi János keres­kedelemügyi miniszternek a Vörös­­kereszt érdem­csillagát a hadiékit­­ménynyel, gróf Wickenburg István fiumei kormányzónak és Tolnay Kor­nél államvasúti elnökigazgatónak a Vöröskereszt I. osztályú díszjelvé­nyét a hadiékitménynyel díjmente­sen adományozta.­­ Egy Zeppelinről lezuhant a gépésze. A londoni lapok jelentették a minap, hogy London közelében a legutóbbi Zeppelin-támadás után egy holttestet találtak, a­mely bor­zalmasan össze volt zúzódva. Meg­állapították, hogy a holttest az egyik Zeppelin személyzetéből való. A Newyork American című lap most beszélgetést közöl az egyik Zeppelin kormányosával, a­ki a következő­ket mondotta: — Egy nagy teret pillantottunk meg alattunk, a­melynek a közepén egy magas oszlop állott. Ez volt a Nelson-emlékmű; az alattunk el­terülő tér a Trafalgar-tér volt. Pa­rancsunk így szólt: »Küldjön a jó öreg Nelsonnak egy bombát.« Le­ejtettünk egy bombát, a­melyet az admirális fejének irányítottunk. A lefelé repülő bombát a léghajó le­génységének jókívánságai kísérték út­ján. Közben túlságos alacsonyra ereszkedtünk és egy angol srapnel közvetlen a léghajó orránál robbant fel. Az egyik gépész, hogy meg­vizsgálja a léghajó sérüléseit, előre­ment, de úgy látszik, a lövés követ­keztében a lépcső­szerkezet is meg­sérült és ez okozta azt, hogy a gé­pész lezuhant. — Új német operák. A­kik a német művészetet elernyedéssel, a német közönséget fáradtsággal vádolják, s azok megdöbbenéssel vehetik tudo­másul a B. Z. am Mittag azt a hírét, hogy Németországban még soha annyi dalművet nem írtak, mint a háború tizenöt hónapja alatt. A szorgalmas zeneszerzők élén Strömte Richard áll, a­ki most fejezi be »Az árnyéknélküli asszony« című új operáját, a­melynek a szövegét Hofmannsthal Hugó írta. Wagner Siegfried három operát kom­ponált, Weingartner Félix most dol­gozik új művén, Kienzl Vilmos (A bibliás ember szerzője) »A végrende­let« címen h­­angoperát, Pfü­mer Hans új munkájának, melyet minap feje­zett be, Palestrina, a híres zeneszerző a hőse,Wilde »Flórenci tragédiájá «-ból Zemlinsky Sándor prágai zeneszerző irt operát, Humperdinck Engelbert (a »Jancsi és Jan­ska« szerzője) új mű­vének tárgyát a német diákok életé­ből vette, — és megszámlálhatatlan azoknak a fiatalabb, vagy kevésbé ismert zeneszerzőknek a sora, a­kik a háború alatt új operáikkal áraszt­ják el a német színházakat­■— Pueu hadnagy. (A harctéren levő munkatársunktól.) Te orosz cár, te Grey és mind, ti sáppadtképű kísérletek, a­kik mindennel torkig megzabáltatok már, csak a győzelem részegségével nem, — körmömmel tépem ki a sziveteket és attól kérem számon Pucu hadnagy ifjú életét. És te nyavalyatörés, a ki a ficánkoló lóról koronás fővel a sárba esel a megrendelt üdvrivalgástól, ■— mondd, mivel tudsz megfizetni, hogy Pieu az ő húszéves ifjúságával most itt fekszik átlőtt szívvel és nem gyer­mekesen piros többé az arca ? Senki sem hitte el, a­ki látta, hogy már húsz éves. Anyás becéző ölelésre görbült a karja mindenki­nek a közelében. Gömbölyű arcú gyermek a pillangók között: ez volt ő a golyók záporában. Ezer acél­golyó mosolyogva tért ki mellőle, hogy meg ne sebezze az ifjúságát. Aztán jött egy, az ezeregyedik, egy szeleburdi, a­ki brutálisan benyitott szive kamrájába. Szegény Pucu, Wéber Antal had­nagyom ! Karonfogva jártuk be a téli éjszakákon a Kárpátok lejtőit. Juj de csúnya éjszakák voltak, sötétség, zimankó és a völgyekben is roppant ellenség ! A fogunk vacogott és ő halkan kacagott, mert húsz éves volt és a fájdalomnak is kacagás volt a hangja nála. Hozzám bujt kis­gyerekesen és én halkan, dajkamese hangján mormogtam fülébe: — Odahaza is este van mostan ... Apa már szundikál a karosszékben ... Anya azt mondja, ideje már le­feküdni, fiam . . . Pucu bemegy a hálószobába, a­hol nem tesz már több fát a parázsra a szolgáló... Ott a fehér ágy, a pihés dunyhá­val ... Uh, de jó alá bújni, bele­­göngyölközni!........... Síró kacagással nyögte : --- Jaj, ne beszélj ... Borzasztó hallgatni ezt! . De hogy elhallgattam, szégyenlősen megszólalt: —­ De azért csak mondd tovább ... Mégis csak jó hallgatni az ilyet. Megint tél van a galíciai hegyek­ben. Zimankó, hideg lucsok és kö­röskörül egy mogorva, ellenséges nép. Óh, szeretnék odahajolni sírjára, rá­tapasztani ajkamat a rögökre, hadd settenjen hozzá a sirgödörbe örök­­kön-örökké a zsongó dajka-mese: — Odahaza is este van mostan . .. (Nagy E­d­e.) — Kálváriajárás tejszelvénynyel. (Panaszos levél.) Tisztelt szerkesztő úr, mikor a plakátok megjelentek, hogy tizenötödikétől fogva csak or­vosi bizonyítványra adnak tejet, or­voshoz siettem bizonyítványért. A plakát ugyan, hiányos szövegével, nem ad tájékoztatást arra nézve, hogy az orvosi bizonyítványban mi legyen meg. Szó sincs arról a plakát­ban, hogy a bizony­ít­ványban az időt is fel kell tüntetni, a­mennyi időre tejet kér az ember. Kaptam is bizo­nyítványt. Megyek erre este a liszt­­bizottsághoz, át akarom nyújtani a bizonyítványt, hogy a tej­szelvényem kiváltsam. Válasz: »Még nincs itt a tej­szelvény, majd a jövő héten«. Vasárnap munkaszünet, hétfőn estis újra megyek (délelőtt tanítással va­gyok elfoglalva), azt mondják: a bizonyítvány nem jó, mert nincs benne feltüntetve az, hogy mennyi időre igényli a tejet. Kapok egy tanú­sítványt, azt töltessem ki az orvos­sal. 16-ikán megyek orvosomhoz, szo­kott rendelési idejében. Nincs ott­hon, mert inspekciós. 17-ikén meg­kapom a megfelelő bizonyítványt, tej­szelvényt. 18-ikán reggel pedig jelentkezem tejigazolványommal te­jért. Válasz : »Nem kap, mert a lét­szám már betelt«. Nem kapok, da­cára annak, hogy a Központi Tej­­csarnok fiókkezelőjének már is idén mondtam, hogy »tejre szükségem van, de még nem adták ki a tejcédu­­lám, szíveskedjék előjegyezni«. Persze erre felhívom a Központot, ez utasít Húszéves fiúk halála Két karjukat még kitárják Mint madár ha száll, a szárnyát, Boldog tartomány fele Tán elszánhattak vele. Mint varázslatban lehulltak, Mint álomban úgy elmúltak, Mint a hópehely leül, Mint pillangó elrepül. Virágarccal csodaképpen Elomolnak egy mesében, Fergetegben millióm, Müliomnyi liliom. Mint a csillagok az égen Csudálkoznak az éjfélen S hajnalban kialszanak Mielőtt felkél a nap. Tán csak itt jártak, mint nyáron Mosoly fut le napsugáron S játszik a tornác falán, Vendégek voltak talán. Hova való a mi drága Orgonánk tűnő virága? Hát zölden hullt falevél A kit megszöktet a szél? Hova való ifjú sóhaj ? Hova való édes óhaj ? Álom, ábránd elhaló ? Életünk hova való ? Tán már otthon járnak-kelnek, Angyalokkal ünnepelnek, Könyökölnek meglehet A szivárvány híd felett. Elmerülnek fényes égbe, Tejtengerbe, édességbe Mint csengettyű elhal csendbe Csengve, zengve végtelenbe. Szép Ernő.

Next