Az Est, 1915. december (6. évfolyam, 336-365. szám)
1915-12-27 / 361. szám
Hétfő, december 27. — A francia nők a háború mellett. A Figaróban olvassuk, hogy a francia nők nemzeti egyesülete legutóbbi üléséről a következő közleményt adta ki: A francia nők nemzeti egyesülete, amelyet ismételten felszólítottak, hogy vegyen részt több nemzetközi kongresszuson, amelynek célja a béke propagálása lenne, legutóbbi ülésén a következő határozatot hozta : »A francia nők nemzeti egyesülete elhatározta, hogy az ellenségeskedések befejezéséig semmiféle politikai színezetű nemzetközi kongresszuson nem vesz részt és ezentúl e kongresszusokra való meghívásra ennek a határozatnak a beküldésével fog válaszolni«. A francia nők tehát beszélni sem akarnak a békéről, ezt bizonyítja az alábbi, levél is, amelyet a Figaro egyik előfizetője küldött be a lapnak. Ez a levél így szól : »Mi anyák, hitvesek, gyermekek ésstestvérek, akik azt, a mi pékünk a legdrágább volt, nem visztettük el, hanem föláldoztuk, mi tüntetünk a háború mellett. Nem engedhetjük meg, hogy a béke szavát kiejtsék addig, a meddig drága haldiáink meg nincsenek boszulva, a meddig országunk fel nincs szabadítva és a meddig a nagy győzelem nem teljes! Mi nem a háborúért akarjuk a háborút, mia háborút a békéért óhajtjuk. Ezért a végső jutalomért akarjuk a háborút, mert ebből fog megszületni a Győzelem. Francia nők, mindenek fölött álljon a haza, legyünk méltók hozzá, és ha nem áldozhatjuk a hazáért vérünket, áldozzuk szívünket és lelkünket. Tüntessünk !« — Xorfheliíreék , üdvözlik a letartóztatott amsterdami szerkesztőt. Hogy Schröder, az amsterdami Telegraaf letartóztatott szerkesztője mennyire az entente zsoldjában állott, arra nézve jellemző két üdvözlő távirat, amelyet — mint Amsterdamból jelentik — most kapott börtönében. Az egyik táviratot Londonból kapta Lord Northeliffe aláírással és ebben a Times■ szerkesztősége biztosítja őt szeretetéről és rokonérzéséről. A másik üdvözlő táviratot, Pierre Baudin elnöke útján, a párisi sajtóegyesület küldötte Schrödernek. A londoni bankok felhívása a háború érdekében Berlin, december 24. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Tägliche Rundschau-nak jelentik Hágából. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a 18 legnagyobb londoni bank- és pénzintézet közleményt adott ki Anglia pénzügyi helyzetéről, mely többek közt így hangzik: Az által, hogy az entente-hatalmak tengeri hadereje az ellenséges tengeri kereskedelmet tétlenségre kárhoztatva jelentékenyen csökkentette ellenségeink pénzügyi erejét és így egyúttal növelte a szövetségesek katonai hatalmát. "A győzelem kivívásához már csak egy dolog szükséges : minél több pénz felhajtása, hogy újabb nagy haderőket szerelhessünk fel és tarthassunk fenn, továbbá elegendő mennyiségű lőszer gyártása. Az e célra szükséges tőkét legnagyobb részben az angol népnek kell megadnia, mert hiszen az angol ipar nem szenvedett valamely idegen ellenségnek az országba való betörése révén, a mi városainkat nem pusztították el, a mi bevételünk nem csökkent, külkereskedelmünk még nagyobb, mint 1909-ben volt. Ke. Franciaországban borzasztó a drágaság, nincs liszt.. • Egy internált magyar levele a fogságból Érdekes levél érkezett a minap Budapestre. Egy tengerparti városkából írta valaki, aki a háború kezdete óta ott van fogságban. A városka és a levélíró nevét természetes okokból elhallgatjuk. A levél személyi részeit sem adjuk ki. Az, amit közzéteszünk, melyen bevilágít, hogy milyen körülmények között élnek Franciaországban az internáltak és hogyan töltik el napjaikat. A levél részletei: A múltkor küldötem egy levelet, nem tudom hogy megkapta e . Mert ere sémi válasz nem érkezett még. Megírtam benne, hogy élünk itt. Még megírtam bene, hogy ha tehetségük engedik , küldenének k. Szüleim, 1 kis párnát, 1 takarót, és 1—2 ingget, mert már lassan lejön minden rólam. És úgy is a fiuk küldik el, hát legyen gondjuk rá, hogy küldjenek valami magyar újságot, mert megbolondulunk a butaságtól. Itt vagy 500-an vagyunk. És ha írnak, hát ne magyarul írják, hanem németül vagy franciául, mert másképp nem kapom meg soha, mert eltiltották a magyar levelezést. A leveleket mind egy hónappal előbb kell feladni, mertnéha 24, de sokszor 85 napig van után és igen nehezük várom, hogy írjanak. És ha még erre a levélre sem jön válasz, úgy nem írok többet, de haza se megyek, mert borzasztóan bánkódom, hogy senki sem ír. Én például nem írhatok, amikor akarok. (Csak egyszer hetenkint, és abban is csak a legjobbat. Hogy jók a franciák, vagy azt hogy Vive la France ! Ami csak kicsit rosz már nem engedik keresztül. Azt fogadom, hogy ha kiszabadulok, hát krumplit, (az isten verje meg a faját) és rizskását, de meg jó húst sem, eszem vagy 10 évig. Igaz ugyan hogy mindent meg lehet szokni. Pláne akkor ha maguk is otthon szapant és macskahúst esznek a francia lapok szerint. De mi ezt úgy sem hisszük el, mert ezek a lapok Magyarországról a legnagyobb hazugságokat írják, azt ki lehet venni az újságból, hogy a háborúban jól álunk. Újságot, iletve francia lapokat is csak 10 hónap után engedték meg hogy olvashasunk, adig csak minyájan sírtunk, hogy Magyarország már nem létezik és Magyarországban az emberek éhen halnak, nincs kenyér. Miránk már sokkal jóban haragszanak, mint Németországra, azt mondják hogy ki kellene ennek a Barbár fájnak (mármint nekünk) a magvát is irtani. Én igen félek hogy fordítva teljesedik be a kívánságuk, mert majdnem minden van itt az amit nekünk kívánnak. Borzasztó drágaság van, liszt nincs, mert egész nyáron hidegek és sok esőzés volt, bár nincs, ami van drága, a jó húst nem tartják meg vetni valónak, amit mink is bőven kapunk. Igen sokat beszélnek a rizslisztről, ami még jobb szerintük mint a búza liszt, persze mert nekik nincs más. A múltkor egyik magyar paraszt fiú a 3-ik emeletről lenézett a szomszédos házra, ahol egy szép madame lakik, lehet hogy intett is neki. « Madame feljelentette és a gyerek ezért 3 hónapi szigorított börtönt kapott, szemérem sertés címén, ugyanott, ahol ebben az utcában ahol a kaszárnyánk áll, száz és száz olyan kikötői nő hemzseg, aki pipázik és bagózik. A bolgár sajtó a Has’stajtóra - Siarnik sitereire! Szófia, december 23. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az angolok és franciák visszavonulása a Dardanelláktól Szófiában rendkívül nagy örömet és lelkesedést keltett. A Kambana a következőket írja: — Újabb súlyos csapás és veszteség érte az entente-ot. Gallipoli nemcsak sok ezer angol és francia katona sírja, hanem az ententepresztízs temetője is. Az entente meg akarta nyitni a Dardanellákat és meg akarta zavarni, a németek útját kelet felé, hogy egyúttal közvetlen tengeri összeköttetést nyisson a szövetségesek között. Ez a terv azonban nem sikerült. A dardanellai akció csúfos kudarca Európa egész közvéleményére nagy hatással lesz. Ezzel együtt a szalonikai akció sorsa is meg van pecsételve. Az a nagy hadsereg, amely a Dardanellákat védte, most felszabadul és bárhol alkalmazható, ahol az mienk támadni fog. A központi hatalmak és szövetségeseik mindenütt offenzivában vannak, a berlin-konstantinápolyi utat a környező hegyek jól védik és ezt az utat mostani birtokosaik nemcsak hónapokig, hanem évekig védelmezhetik. A Balkanska Posta ezt írja: A legutóbbi galiipolii győzelem erkölcsi jelentősége igen nagy, mert befolyásolni fogja az egész mohamedán világot. Ázsiában és Afrikában magasra nő, a török birodalom tekintélye. Ez a tény lesújtó hatással lesz az entente országaira. Dr. Alex. Az egyiptomi angol vezérkar Kairóban Eufano, december 23. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Kairói magánértesülések szerint a város már hónapok óta teljesen kihalt, a legtöbb űrlét be van zárva. Az angol vezérkar a Shepheard-szálóban tanyázik. Nagyon sűrűn fordul elő, hogy a lakosság, főként Ausztráliából való ittas katonákkal összeütközik és éppen olyan gyakran történik meg, hogy az angolok és az ausztráliaiak között véres verekedések vannak, amelyeknek nem ritkán súlyosan sebesültje, sőt halottja is akad. Sokszor van verekedés a rendőrség és az ittas katonák között is. Sok katona nyomtalanul eltűnt. A gizeh-i katonai tábort most már csak különös engedelem mellett szabad elhagyni. Adomány az összes tevékétyek'. iráTiTT és behívja a tevehajcsárokat is. Sok paraszt inkább megöli állatait, semhogy az angoloknak átengedje. La. 7. oldal Goga Oktávián romániai képviselőjelöltsége Bukarest, december 34. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) Goga Oktávián jelölésével az a kellemetlenség érte Take Ionescut, hogy újabb, érzékeny szakadás állott, be pártjában. Megtörtént ugyanis az a furcsaság, hogy éppen Ionescu egyik legerősebb párthíve s régi választásainak vezérkari főnöke, Oroveanu Vazul az ellenjelöltje Gogának. Oroveanu, mint ismeretes, már ott is hagyta a takista pártot s Goga miatti kampányt kezdett saját pártvezére ellen. A Seara szerint Jonescu pártja« mind jobban bomlik s minden jel arra mutat, hogy »csendes rothadással« fog kimúlni. Várna bombázásával Romániát fenyegetik az oroszok Bukarest, december 24. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Politikai és diplomáciai körökben élénken tárgyalják az orosz flottának a bolgár tengerparton való újabb tüntetését, s a legkülönfélébb kommentárokat fűzik hozzá. Széltében beszélik, hogy Oroszország ezekkel az időnként megismétlődő bombázásokkal nem katonai, hanem politikai célt, követ. Az egyik — oroszbarát részről terjesztett — föltevés az, hogy az orosz flotta szárazföldi csapatoknak Bulgáriába való partraszálllását akarja előkészíteni, de ezt általában annyira veszedelmes és céltalan vállalkozásnak tekintik, hogy nem tartják valószínűnek, hogy Oroszország csakugyan komolyan gondolna ilyesmire. A másik föltevés szerint a"fiostademonstráció voltaképpen Romániának szólott és Sebeko bukaresti tárgyalásának akart nyomatékot adni. Ezzel magyarázzák Bukarestben azt a körülményt, hogy az orosz flotta egészen a román parthoz közeledett. " A józan és komoly politikai körök felfogása szerint kétségtelen, hogy ha az orosz flotta időnkint meg is jelenik a bolgár vizeken s teljesen törökre is bombázza a bolgár tengerparti városokat, ezzel még semmi reális célt nem ér el. Bulgáriát sakkban nem tarthatja vele, sőt még bolgár erőket sem köthet le, mert azok akkor is ott maradnak a partvidék védelmére, ha az orosz hadihajók nem rendeznének minduntalan sétakirándulást Várna felé. Oroszország tehát tisztán arra számít, hogy a román part közvetlen szomszédságában lejátszódó eseményekkel, a közelben történő tengeri csaták ígérgetésével izgatottá teszi a román népet s így valamilyen tekintélyt szerez magának Romániában. Montenegróiaít a BALKÁNI HÁBORÚBAN Hiteles adatokkal, ■ katonai megvilágításban tárgyalja a montenegróiak fegyveres erejének szervezetét és a balkáni hadjáratban való részvételét. (16 eredeti harctéri felvétellel, 1 térképvázlattal 1 táblázattal.) Irta: Bodó János honvédszázados. A korona 90 fillér előzetes beküldése mellett szállítja Az Est könyvosztálya Budapest, VII. ker., Erzsébet-körút II—20. sz."Utánvéttel nem küldjük- Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó I.-Uj Igazgató: Sebestyén Arnold*