Az Est, 1915. december (6. évfolyam, 336-365. szám)

1915-12-07 / 342. szám

& pMaL 7íz€&r Kedd. december 7. — Gróf Mensdorf-i Pouily Bulut retben. Mint bukaresti tudósítónk jelenti, gróf Menndorf-Poul­ly volt londoni magyar és osztrák nagykövet, m áld tudvalevőleg a bolgár királyival, a­­ román királynéval s az angol udvarral i is rokonságban van, Szófiából jövet ! Bukarestbe érkezett, a­hol egy napot és egy éjszakát töltött. Gróf Mensdorf látogatásával kapcsolatban különféle hírek voltak elterjedve Bukarestben, de az oroszbarát Adeverul maga meg­állapítja, hogy ezeknek a híresztelé­seknek semmi alapjuk sincsen. Gróf Mensdorf egy kórházvonatot vezetett Szófiába s onnan visszautazva, ki­­­­szállott Bukarestben s ez alkalommal s meglátogatta a román királyi családot. A gróf látogatása tehát csak udvarias­­sági cselekedet volt. — Brogy tűz egy román városban. ( Bukarestből jelenti tudósítónk : A bu­­­­kovinai határ közelében levő Pascani városban tegnapelőtt nagy viz pusz­tított. Negyvennél több ház elégett s számos nagyobb bolt elpusztult. A­­ kár másfél millió lej. — Anglia két szigetcsoportot annek­­tált. A London Gazette legutóbb hiva­talosan jelentette, hogy Anglia annek­­tálta a Gilbert és az Ellice szigetcso­portokat. Az annektálás, állítólag a benszülöttek kívánságára történt. Az első szigetcsoport tizenhat szigetből, a második kilenc szigetből áll és mind a kettőt 1912 szeptemberében helyez­ték Anglia protektorátusa alá. A Gil­­bert-szigetcsoport, mint a Standard írja, a Csendes-tenger nyugati részén van és keresztülhúzódik rajta az egyenlítő, területe mintegy 166 négyszögkilométer, lakosainak száma pedig körülbelül 30.000. A lakosok fajilag nehezen határoz­hatók meg, annyi bizonyos, hogy magas növésűek, testesek, határozott elleműek, roppant erősek és nagyon harciasak. Legfőbb fegyverük egy cápafogókkal felszerelt kard. Ezt a szigetcsoportot 1765-ben fedezte fel John Byron és 1738-ban tekintette meg Gilbert és Marshall kapitány. Érdekes, hogy 1913-ban a sziget­­csoport 2,589.976 frank értékű árut importált, míg a kivitel 8.202.950 frankra rúgott. Az Ell­ce-sziget­­csoport a Gilbert-szigetek közelében van, területe mintegy 14 négyzet­­kilométer, lakosainak száma alig 2400. A benszülöttek majdnem vala­mennyien keresztények, több szi­geten olyan nyelvet beszélnek, mint a Gilbert-szigetcsoporton, a lakosok nagy része azonban olyan nyelvű, mint Samoa lakosai. . .Csiky Jánosné szabadlábon. Sztanek József iparművész a múlt hónapban feljelentette Csiky Jánosné énektanár nejét. Sztanek azt pana­szolta, hogy Csikynének több ezer koronát adott át. Ezért Csikyné meg­ígérte, hogy előkelő társadalmi össze­köttetései révén iparművészeti pá­lyáján támogatja. Csikyné azonban nem tudta beváltani ígéretét és a pénzt sem fizette vissza. Időközben Sztanek visszavonta a feljelentését, mire az ügyészség elejtette a vádat. Margalits vizsgálóbíró ma szabad­lábra helyezte Csikynét és megszün­tette ellene az eljárást. — Sakk a császárnak! Párisban a minap kiállítás nyílt meg olyan tár­gyakból, a­melyeket ügyes francia katonák csináltak a lövészárokban. A kiállítás egyik legérdekesebb da­rabja egy sakktábla a hozzávaló figu­rákkal, a­melyet a Bois de Prétre­­ben faragtak a katonák. A sakkjáték figurái közt az egyik király Vilmos császár, a másik Joffre, a fekete ki­rályné Germánia, a fehér pedig Ma­rianne. A német bábok között a futó Ferenci József és a szultán, a francia­­bábok között pedig Guáv és Indiai tisztek. A parasztok apró gránátok. Bolgár főhadiszállás, december­­ (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A Szerbia elleni tulajdonképpeni hadjárat győzelmes befejezése után, midőn a történelmi bűnhödés el­következett és az összeesküvés, a békeszegés fészke remélhetőleg örökre megszűnik, a hadviselő felek érdek­lődése a dél macedóniai arcvonalra irányult Természetesen arra senki sem gondol, hogy ide terelődne a háború súlypontja, vagy itt tör­ténne a döntés, sőt ellenkezőleg, Bul­gáriában is tudja mindenki, hogy a dél-macedóniai harcok, ha még oly elkeseredettek is, csak epizódszerű je­lentőségűek a hatalmas világtragédiá­­ban. A déli harctér festőikig is rend­kívül érdekfeszítő. A harcban részt­vevő csapatok itt még sokkal külön­félébbek, változatosabbak, mint a népek csatájában. Érdekes, hogy milyen itt a hely­zet. Mint ismeretes, az e harc­téren küzdő bolgár sereg vezére Todorov tábornok, a­ki sikeres de­fenzívával meggátolta, hogy az an­gol és francia csapatok a Vardaron át segítséget vigyenek a szerbeknek. Ezenkívül sikerült ellentámadással az ellenséget kiépített első vonalából hátrább fekvő állásokba visszavetni, úgy hogy még a Pi­­lepért folyt harcba sem avatkozhattak 1­616. Az entente csapatai ma a Cserna folyó . hu , fiak oly fronton, a­mely a Csernától délre követi a Cserna folyását, majd a Vardar folyóhoz simul egészen Mirovec községig, on­nan pedig vízszintes voharban húzó­­­dik egészen a Doirah-tóig. Ennek az arcvonalnak a jobbszárnyon az ango­lok, centrumában és balszárnyán pedig a franciák harcolnak. Cigak egészen jelentéktelen, szét­ugrasztott szerb csapatoknak sike­rült az entente-seregek balszárnyihoz csatlakozni, míg a többi, Dél- Macedó­­niában levő szerb csapatot a szövet­ségesek délnyugat és nyugat felé szorították. Ezek most Monaszlir és Oh­rida között vannak. Közöttük és az entente-csapatok balszárnya között legalább 30 kilométer távol­ság van. Ebbe a 30 kilométeres tá­volságba a bolgár hadsereg ékelődik be és egyúttal megkerüléssel fenye­geti a francia balszárnyin. Ha a fran­ciák nem vonulnak vissza idejekorán a görög határra, akkor a bolgárok mögéjük kerülnek. Ezt jól tudják a franciák és ez a körülmény nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az entente esetleg feladja egész bal­káni akcióját, mielőtt még veresé­get szenvedne. Közben más bolgár csapatok, ne­vezetesen azok, a­melyek Kricsevo és­ Kruse­vo közelében két szép győ­zelmet arattak, Monasztir és Oh­rida felé nyomulnak, hogy az utolsó szerb csapat­okat is szétugrasztva, felte­gyék a koronát a felszabadító had­járatra, és ez a két város is, a­mely­hez annyi bolgár tradíció fűződik, visszakerüljön Bulgária birtokába. Ma az a helyzet, hogy azok az en­­terite-csapatok, a­melyeknek eredeti­leg az volt a rendeltetése, hogy Bel­­grádot, vagy legalább Kist felmentsék, most képtelenek a tőlük harminc kilométernyi távolságban fekvő Mo­nasztir környékén harcoló szerbeknek segítséget tűrni. Még mindig nyílt kérdés marad, hogy az entente ott marad-e a déli fronton, vagy pedig még ideje­korán visszavonul, úgy látszik, négy politikai okok miatt inkább hajlandó folytatni a harcot. A politikai okok között szerepel elsősorban Szaloniki kérdése, továbbá annak lehetősége, hogy a megkínzott görög kormánytól további presszió segítségével az egész görög-macedón határt magukhoz ragadják mint had­műveleti bázist s azután zálogul ke­zükben tarthassák egészen a béke­tárgyalások idejéig. Mindez igen jel­lemző az entente reményeire. Kis semleges államokban akar zálogot szerezni magának a jövőre nézve. Sza­­loniki kérdése elsőrendű szerepet ját­szott az entente egész balkáni vállal­kozásában. Az a tehetséges francia ál­lamférfi, a­ki követelte a Szalonná­hoz vezető út biztosítását, bizonyára előre látta, hogy az entente-csapatok nem tudják megmenteni Szerbiát és ezért gondoskodott arról, hogy leg­alább visszavonulásuk biztosítva te­gyen. A beérkező jelentések szerint újabb francia és angol haderőket szállíta­nak nagy sietséggel partra Szaloni­­kábón. A Gallipoli-félszigetről, Egyip­tomból és Marseillesből érkeznek csapatszállítmányok. Állítólag újab­ban kilencvenez­er francia és negyven­­nyolcezer angol katonát vittek oda. Saloniki környékén erős védőműve­­ket építenek, mintha csak új Ypernt ■ akarnának itt létesíteni. Ezek az­­ erődítési munkálatok és a csapat­­­szállítások folytatása azt bizonyít­­­­ják, hogy kétségbeesett küzdelmet akar­­­­nak folytatni. Itt szigorú tél uralkodik. Egész Dél- Maced­óniát hó borítja, mindazonáltal kétségtelen, hogy a Cserna mentén küzdő bolgár hősök méltók azokhoz, a­kik két évvel ezelőtt Drinápoly és Csatardzsa előtt harcoltak, sőt túl­szárnyalják azokat. Adorján Andor, becsü angyal-szobra, a­melyet a mű­vészettörténet »Le Sourir de Reims« néven ismer. A hírt közli a Matin, de azt nem állapítja meg, hogy a város abban az időben, a­mikor a lopások történtek, francia kézben volt A németek tudvalévően csak szep­tember 4-től 9-ig voltak Reimsban. — Lengyel Menyhért uj színmüve könyvalakban. Lengyel Menyhért »A táncosnő« című uj színmüve Dick, Manó könyvkereskedő kiadásában most könyvalakban is megjelent. A kötet ára 3 korona. — Baleset egy bécsi színházban. A Josefstädter Theater tegnap esti előadásán — Ilok­ai Jenő nagysikerű »Die Steiner-Modeln« cím­ű darabját játszották — a második felvonás köz­ben a színpadon lezuhant egy hosszú fogaslétra, a­mely a proscenium-falhoz szokott támasztva lenni. A nagy dü­börgésre megakadt az előadás és a közönség megrémült, de semmi baj­ nem történt. Néhány perc múlva to­­vább folytatták az előadást. — Üzemzavar a Szécheny­i-fürdő­­ben. Ma reggel a Széchenyi-fürdő vendégeit azzal fogadták, hogy nem lehet fürödni. A gép elromlott és ki­javításán dolgoznak. Mind több és több vendég gyülekezett össze, a­kik nem szívesen fogadták a hírt. Háromnegyed kilencre azonban si­­került a hibát kijavítani és megkez­dődhetett a fürdés. Az Est munka­társa beszélt dr. Barczen Lajos igaz­gatóval, a­ki elmondotta, hogy az éjjel a nagy gépnek, a­mely az összes tolószivattyút hajtja, a tengelye ki­­gyuladt és a gépet meg kellett állí­tani. Az uj csapágy beillesztése fél­­kilencre elkészült és ekkor helyezhet­­ték a fürdőt üzembe. Árkád játékáruházban legszebb és legna­gyobb a választék játékárukban. Dohány­os Sip.u­. sarok. Díszműáruk Kossuth Lajos­ u. 12. Késmárky és Illés. Digestor. A legelismertebb emésztő- és étpor, a rossz bélműködést pár nap alatt rendbe hozza. Mindenütt kapható 2 ko­ronás dobozban. Uj angol és francia csapatok Szalonikiban A macedóniai ententes csapatok sulyos helyzete. — Nem sikerült egyesülniök a szerb haderővel. — Kemény tél Macedóniában a tornyok pedig kis 42-esek és apró francia 75 miliméteres ágyuk. ( Angol távirati ügyvokség­ Bu­karestben. Buk­arestből ffelfuik ne­künk : Agence 'straffyparque An­­glaise címen új té­ran­ UH örökség alakult Buk­ares­­ten, a meg az en­tente érdekét szolgálja. Az új válla­lat, a­melyet az angol követség ala­pított, Angliát akarja megvédeni Romániában a német támadások ellen s angol újságok agitatórius cik­keit és táviratait közli.­­ Reimsban műemlékeket loptak amerikaiak számára. A párisi Matin november 27-iki számában azt írja, hogy Reimsban 1914 szeptember 19-ike és 30-ika között nagyszámú műtárgyat és művészeti emléket lop­tak el és adtak el amerikai keres­kedőknek­, a­kiknek megbízásából dolgoztak a tolvajok. Egyike a leg­értékesebb ellopott műremekeknek a reimsi székesegyház egyik nagy mű­ Estélyre menő porcél­­án- púder állandó használati ártett arra­ a tökélyre, melyet utolérni semmi mással nem lehet. — Amerikai gyártmány! Yes porcellán-púder ára 3 ésc 5 kor. hozzávaló Yes porcél Ián-krém ára .a.__- 8 kor. Yes szappan ára....1.50 kor. Főraktár Magyanoszág és Ausztria részért Erényi Béla Diana gyógyszertára Budapest, VII. Károly-komt 5. száma. Kapható mindenütt.

Next