Az Est, 1916. január (7. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-13 / 13. szám

10. oldal. változtathassák. A francia katonák között sok a szenegáli és a zuáv és nagy számban vannak köztük ezen­felül az afrikai gyarmati katonák is, a­kiket tudvalevőleg büntetésből küldtek annak idején a gyarmatokra. Igen erős lovasságuk Véti,­ főként kürasszirok és erős territoriális gya­logságuk. Az angol és a francia had­erőt egyaránt jellemző rendkívül erős tü­zérség sem hiányzik. Van bőven nehéz és könnyű tüzérségük, ban­gólén tút még most is­ építik a harma­dik vonalat. Itt azonban egyelőre csak előőrsök vannak, a­kiket ké­sőbb valószínűleg Kilindirig fognak előretolni. Készülődés Szerbia fölszabadítására .• Ezenkívül számos új sztratégiai utas, keskeny vágányú vasutat építenek a lőszerszállítás céljaira, továbbá há­rom, sőt négyszeres telefonösszekötte­tést­ létesítenek a lövészárkok és az ütegek között. Szalonikiból Glisain keresztül Orianóig új kettős telefon­vonalat építettek. — Hogy Szalonikitől nyugatra, kü­lönösen a gorghel­i vonalon mi törté­­nikt, az a legnagyobb titok. Itt a vasúti vonalat egészen elzárták és errefelé még­ angol és francia polgári szemé­lyeknek sem szabad járniuk. Annyi bizonyos, hogy főleg ebből az irányból v­árnának a központi hatalmak támadá­sától, mert a Jenidze és Vardar sík­­ságának terepviszonyai nem alkal­masak arra, hogy nagyon megerő­sítsék. Általában mindenütt lázasan dol­goznak éjjel és nappal és erősen biza­kodnak abban, hogy sikerülni fog itt egy új Ypernt építeni addig, míg az olaszok elegendő erőt összpontosíta­nak Albániában és a Dél-Albániában levő szerbek révén összeköttetést nyernek a franciákkal. Albániában megépítik a szükséges utakat és azután megkezdhetik az offenzívát Szerbia fel­­szabadítására. Ebben a reményben, ilyen tervek­re­ és ilyen lelkiállapotban folytatják óriási előkészületeiket a szaloniku­ hat­ára. Adorján Andor. Az angol munktások és a védkötelezettség­ e­s munkásministerek lemon­­­ását még nem fogadtál­ el Rotterdam­, január 11. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Londonbó­l jelentik : Az a po­litikai feszültség, melynek jelei a múlt héten mutatkoztak, még mindig nem múlt el. Az alsóház tegnap is­mét tanácskozásra ült össze. A s­­z­­u­­­t­b miniszterelnök ma a mun­káspárt parlamenti tagjaival, holnap pedig a párt nemzeti bizottságával fog tárgyalni a véderőjavaslatról és a m munkáskongresszus tiltakozó hatá­rozatáról. A miniszterelnök természetesen platói biztosítékot fog adni, hogy a törvényjavaslat nem lesz átmeneti intézkedés az általános véderőkötele­zett­­sé­gre és az ipari kényszerre és meg fogja kísé­relni, hogy maradásra bírja H­e­n­­d­er­sont, Bracet és Ro­bert­s-t, kiknek lemondási kérvé­nyét még nem fogadták el. A munkás­párt azonban meg fogja kérdezni a miniszterelnököt: h­a­j­l­a­n­d­ó-e elejteni az egész t­ör­­vényjavaslatot, ha az újból megkezdődött önkéntes sorozásoknál kiderül, hogy a nem jelentkezők szá­ma jelentéktelen kisebbséggé zsugo­rodik össze ? A Daily Chronicle, mely mindig a véderő-kényszer ellen har­colt, ma közli egy toborzó tiszt nyilat­kozatát, a­mely szerint a toborzás oly Melegítően folyik, hogy a­z egész törvény feles t­­tj­e­s­s­é v­á­l­h­a­t­i­k, a­mint azt ál­lítólag Asquith is remélte. V. N­. Rotterdam, január•­s1. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Londonból táviratoztak . A lemon­dott Sámuel utódjaképpen Montagu­t nevezték ki Lancaster hercegség kan­cellárjának.­ Ez annyit jelent, hogy Montagu a kormány tagja lett. Mon­tagu azonban a kincstár pénzügyi államtitkárságát is megtartja­­. 1) Az Est jutalmainak szétosztása A díjakat részben felvették, részben jótékony célra fordították. Balogh Béla még nem jelentkezett Az Est 1913 december 23-iki szá­mában­ számolt be arról, hogy a ma­gyar katonák példátlan vitézségének és önfeláldozásának elismerésére ki­tűzött jutalomdíjak közül hatot a díjra méltó magyar hősöknek odaítélt. A hat hős : dr. Nagymáthé Gyula, a 61. gye. 3. zászlóaljának tartalékos főorvosa, Bérczi Gyula, a cs. és kir. első huszárezred közhuszárja, Tóth Andor, a cs. és kir. 38. gye. hadnagya, Balogh Béla az 1. honv. gye. 2. zászló­alj 5-ik századának tizedese, alsó­­takáchi Farkas Elemér huszárkapi­tány, dr. Pogány Kálmán a cs. és kir. 16. gye. tart. főhadnagya. Dr. Nagymáthé Gyula és Tóth Andor a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál felvették az 1000—1000 koronát, a­miről a bank a következő értesítést küldte : I. Az Est lapkiadó r.-t. tekintetes Igaz­gatóságának Helyben. Ezennel értesítem, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól Bu­dapesten K 1000, azaz egyezer koronát Az Est által részemre ki­utált jutalomdij fejében felvettem. Budapesten, 1915. december 29. Tisztelettel dr. Nagymáthé Gyula. II. Az Est lapkiadó r.-t. tekintetes Igaz­gatóságának Helyben. Ezzennel értesítem, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól Bu­dapesten K 1000. azaz egyezer koronát Az Est által részemre ki­utalt jutalomdij fejében felvettem. Budapest, 1915 december 30. Tisztelettel: Tóth Andor. Dr. Pogány Kálmán levélben ér­tesített bennünket arról, hogy meg­hatva és köszönettel vette tudomásul, hogy neve szintén a kitüntetett hősök sorában szerepel, de megelégszik az erkölcsi jutalommal, az 1000 koronát pedig hős, megvakult bajtársainak ajánlja fel. Alsó-takáchi Farkas Elemér huszár­­kapitány ugyanilyen érzelmekkel ez­rede elesett hősei özvegyeinek és árvái­nak javára mond le az ezer koronáról. Balogh Béla, az 1. honvéd gyalogez­red tizedese még nem jelentkezett. Bérczi Gyula, az 1. huszárezred köz­huszárja szintén m­ekapta az 1000 korona jutalmat, a­mint alábbi táv­iratunk jelenti : Nagy­várad, január 12. (Az Est tudósítójától) Bérczi Gyula egyes huszárnak ma takarékpénztári betétkönyvben át­adták Az Est 1000 koronás hadi­jutalmát. A Kőrös­ kaszárnyában káder-rapport keretében folyt le az ünnepség. Bérezi díszben, mellén a nagy ezüst vitéz­ségi éremmel jelent meg. Remaner kapitány a következő szavak kíséretében adta át a jutal­mat : — Vitéz huszár, méltó voltál az ezred dicsőségéhez, megragadó pél­dáját adtad a magyar huszár hősiességének, bajtársi önfeláldo­zásának. Nemcsak parancsnoksá­god ismerte el és méltányolta vi­tézségedet, hanem Az Est is ér­demesnek ítélt hadipályadíjára. Boldog vagyok, hogy a választás hős ezreden­ vitézére esett. Légy büszke hősiességed jutalmára, hasz­náld jó célra, légy ezentúl is méltó vitéz cselekedetekhez. Bérezi közhuszár katonásan meg­köszönte a jutalmat. Feszesen szalu­tált, parancsnoka pedig kézszorítással üdvözölte. Bérezi Gyula sorkatona, még fiatal legény, a­ki bevonulása előtt bojtár volt. Betegen jött haza a harctérről, a­hol temérdek ütközetben vett részt. Az Est tudósítója megkérdezte tőle, hogy mit csinál az ezer koroná­val, így felelt: — Apám nevére a takarékba teszem. A háború után, ha megmaradok, akár egy telkesgazda lányát is elvehetem­ ezzel a pénzzel. Ha elpusztulok, hollétig az apámé, azután pedig a huszárárvák­. Hírek Essad pasa hadseregéről Bukarest, január 12. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Dróttalan entolite-távirat szerint Essad pasa, a­ki a négyesszövetség­hez pártolt, seregeit valamiképpen rendbeszedni igyekszik, hogy a bol­gárok ellen való akcióban résztvehes­sen. A távirat újra való csoportosí­tásról szól s azt jelezi még, hogy állí­tólag ötvenezer önkéntes kérte föl­vételét Esgad seregébe. Meg kell je­gyezni, hogy az entente rendesen célzatosan kiszínezett és túlzott al­bániai hírekkel árasztja el Romániát, hogy azt a hitet keltse, mintha az entente-nak erős hátvédelme volna Albániában. M** » 4 M» .• • Mk a hSnynet rendel küldje be az érte járó összeget előre, mert az utánvéttel való szállítás megdrágítja a küldemény­t és a kézbesítést meglassítja. Csütörtök, 1916 január 15. A képviselőház ülése — As Esz tudósítójától —­A képviselőház mai ülésének napi­rendjén több különféle javaslat, sze­repelt, de­­ az ülés megnyitásánál mégis csak kevesen voltak a terem­ben. A napirend első pontja a keres­kedelemügyi miniszter törvényjavas­lata a munkaközvetítés hatósági el­látásáról és a kereskedelemügyi mi­niszter jelentése az iparfelügyelők 1913. évi tevékenységéről. Azután következik az izlám vallás elismeréséről szóló javaslat tárgya­lása, majd a pénzügyminiszter jelen­tése az 1912-ik évi közösügyi zár­számadásról, végül a miniszterelnök határozati javaslata a Magyarország és Horvát-Szlavón- és Dalipátorszá­­gok kisebb egyesített címerének meg­­állapíása céljából kiküldendő regnis­koláris bizottság megválasztása tár­gyában. A karzaton megjelent Ah­med Hikrid­ bég budapesti török fő­­konzul, hogy meghallgassa az izlám­ vallás elismeréséről szóló javaslat vitáját. Beöthy Pál háromnegyed tizen­egy órakor nyitotta meg az ülést. Aulai Géza előadó beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a Pénzintézeti Központról szóló javas­lat módosításairól, továbbá ugyan­ennek a bizottságnak jelentését a hadbavonult tanítók özvegyeinek és árváinak kivételes ellátásáról. A hatósági munkásközvetítésrőől szóló törvényjavaslatnál elsőnek Bródy Ernő szólalt fel. Elfogadja a javaslatot. Reméli, hogy ez a javas­lat nem új hatalmi eszköz, hanem, a munkaközvetítés hathatós szerve lesz. A munkakereset és a m­unkakínálat helyes felismerésével kell szervezni a munkaközvetítést. Ez fontos már azért is, mert a háború után igen sok munkás fog hazatérni Amerikából és ezért már most kellene intézkedni, nem pedig a háború után. Maga a javaslat tulajdonkép min­dent egy később meghozandó rende­let számára tart fenn. Más országok­ban, például Angliában meg­van az állami munkaközvetítés. Nálunk a helyzet még nem érett meg ennyire, de nálunk is van szervezett városi és községi munkaközvetítés, a­melyet minden körülmények között helyes­nek tart. Az a kérdés, hogy a már fennálló munkaközvetítés milyen vi­szonyban fog állani a javaslattal fel­állítandó munkaközvetítőkkel. Szükséges egy központi szervezet felállítása, a­hová az ország minden részéből összefutnak a szálak. A munkaközvetítés lényege egy köz­ponti szerv, a­mely összeköttetésben áll az ország összes többi munka­közvetítőivel, mert a piac áttekintése csak így lehetséges. A­mi a budapesti ipari és kereske­delmi munkaközvetítést illeti, szó­teszi, hogy ezzel sem az állam, sem a munkások nincsenek megelégedve. Szükség van pontos kimutatásra a munkanélküliségről, de fontos és szük­séges,hogy az érdekelteket harmóniába hozzák a közös nagy cél érdekében. Kéri a kereskedelmi minisztert, a­kinek javaslata iránt bizalommal viseltetik, hogy a kérdéses rendelet kiadása előtt hallgassa meg az összes érdekelteket. (Helyeslés.n­e fáradjon a kiadóhivatalba, fia elő akar fizetni lapunkra. Vegye meg akár­melyik trafikban AZ EST előfizetési kártyá­ját és küldje be hozzánk a kiadóhivatalba. 1 ■Mm

Next