Az Est, 1916. január (7. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-09 / 9. szám

10. oldal, Vasárnap, 1916 január 9. /7íz€st Az angol kormány meg van elégedve a görögországi helyzettel Rotterdam­, január 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Cornwall képviselőnek arra a kér­désére, hogy változott-e a négyes­szövetség diplomáciai helyzete Görög­országban a választások óta, és hogy ez a helyzet kielégítő-e, lord Cecil a kormány nevében így válaszolt: — Az entente-nak semmi oka sincs arra, hogy a helyzetet kielégítőnek ne tartsa. V. D. Német áru-és muníció­­gyár Amerikában Berlin, január 8. (Az Est tudósítójától) A Tägliche Rundschau jelenti : Bridgeportból, az amerikai hadi­ipar központjából jön a hír, hogy ott német tőkével fegyvergyár alakult, a­mely feladatául tűzte ki, hogy a német hadsereget ágyúikkal és löve­dékekkel fogja ellátni. Természetesen ez csak a háború után történhetnék meg, mert ha korábban akarná a gyár semleges kikötőkön keresztül a szál­lítást megkezdeni, az angol nagy­­követség Washingtonban a maga titkos ügynökeinek seregével könnyű szerrel meg tudná akadályozni. A gyár nemrégiben 10 millió dollár alaptőkével Bridges. ..rt Projectile Company név alatt létesült és igaz­gatósága nyíltan közölte, hogy" a vál­lalatot a német érdekeltség pénz­ügyileg támogatja és az csupán né­met hadsereg számára fog könnyű ágyuk­at és hozzávaló lövedékeket gyár­tani. A vállalat rövid időn belül olyan üzemű lesz, hogy naponta 10.000 shrapnellt fog előállítani. Erről a fegyvergyárról a Newyorker Handelszellung a következőket közli : Az új vállalat lényegesen meg fogja nehezíteni, vagy legalább is lassúbbá fogja tenni az amerikai hadiszállítá­sokat az entente számára, mert olyan nagy mennyiségű tüzérségi lövedék gyártására kapott megbízást, hogy az üzem legalább egy évig jó haszon­nal dolgozhatok. A vállalat ily módon abba a helyzetbe kerül, hogy megvan a szükséges tőkéje a gyárépítésre és a berendezésre. Ilyen körülmények között más hadigyárak nehezebben szerezhetik be a nyersanyagot és a szükséges gépeket. A német birodalmi kormány attól a szándéktól vezéreltetve, hogy be-­s bizonyítsa és kézzelfogható biztosí­tékot adjon arra nézve, hogy Német­ország nem kívánja károsítani az amerikai hadianyaggyártást és nem szándéka az amerikai Egyesült­ Álla­mok hadianyagbeszerzését akadá­lyozni, hivatalosan értesítette Wilson elnököt, hogy a német birodalmi kor­mány által Amerikában összevásárolt, vagy a saját számlájára megrendelt hadianyagokat bármikor kész önkölt­ségen az amerikai kormány rendelkezé­sére bocsátani. És tényleg a Bridge­port Projectile Company most az amerikai kormány számára gyárt tüzér­ségi lövedékeket, jóllehet a német biro­dalmi kormány a maga megrendelé­seit korábban eszközölte. ^AAAA(VwWNAAAA(VWV­ VWVVS Nemény Béla Britannia-szállít atcSToli Jancsi »«sail Nagy politi­kai zavarok Nontsnegróbasi A miniszterek egy része békét kiírin Bukarest­ január 8. /Az Est külön tudósítójától/ Montenegróból riasztó hírek érkez­nek. A követségekhez és a lapokhoz érkező táviratokból csak annyi álla­pítható meg, hogy az országban nagy az izgalom, a lakosság túl­nyomó része el van keseredve a cél­talannak látszó háború elhúzódása miatt és ez az izgalom már átterjedt a kormányra és az udvarra is. A kor­mány tagjainak nagyobb része a nép vezetőinek a befolyása alatt áll és minthogy Szerbia már megsemmi­sült, és a montenegrói katonaság leghősiesebb ellenállása sem képes a harctéri helyzeten lényegesen változ­tatni, a miniszterek egy része azt kívánja, hogy a király s kössön békét a központi hatalmakkal és kizárólag szerb érdekekért ne folytassa a háborút. Szerintük Montenegró sokkal jobb békefeltételeket érhet el, ha most ő maga önként békét kínál, mint ha később leverve és megsemmisítve,, a központi hatalmak nagylelkűsé­gének lesz kiszolgáltatva. Cetinjében, a beérkező hírek sze­rint, nagy tüntetések voltak és a nép a konok előtt is megjelent és csak a katonaság közbelépésére oszlott szét. S€iSssSa Szalonnába.»? Buk­arest, január 5.­­ (Az Est tudósítójától)­­ A Montenegróból érkező hírek még mindig arról szólanak, hogy a kor­mány, a hadsereg és a nép körében nagy izgalom uralkodik és hogy­ a többség szeretné, ha a háborúnak véget lehetne vetni. Állítólag Nikita király Szalonikiba ment és ott fog tanácskozni a szerb királyival és az entente képviselőivel. Fiai közül kettő nincs odahaza, a harmadik pedig, a­ki Cetinjében van, a békepárti miniszterekkel tart.. Az itteni körök­ben a legkülönbözőbb és a legkalan­dosabb hírek vannak forgalomban és már azt is beszélték, a­nélkül hogy ennek bárki a hiteles forrását ismerte volna, hogy a montenegrói kormány utat és módot keres, hogy I. a központi hatalmaknál békeaján­latokkal léphessen fel. A szerbek menekü­­ése Albánián ás Montenesen át Gei­f, január■ 8.­­ (Az Est tudósítójának távirata) A szerb menekülők között Párisba érkezett Jovanovics György, Szerbia legnépszerűbb művésze, híres szobrász. Nagy tömeg menekülővel együtt vergődött keresztül Szerbián, Albánián és Montenegrón, míg a tengerpartra és onnan Párisba ért. Menekülésének történetét következő­képpen mondja el: —P­risztináig gyalog mentünk és útközben alig volt mit en­nünk. Az éhezést azonban csak itt tanultuk meg. Attól fogva, hogy Prisz­­t­inába értünk, kenyérről töb­bé szó sem volt. Ha véletlenül valami faluban találtunk egy darab­kát, ezer és ezer kar nyúlt a nagy kincs tulajdonosa felé, nagybank­­jegy­e­k­e­t, értéktárgyakat, ékszert, minden vagyon t­­lt­a­t kínálták érte, hogy meg­kaphassák. Prizrendbe érve, megtud­tuk, hogy a bolgárok Dibra környé­kén vannak már és hogy ezen az uton nem mehetünk tovább előre. A tenger­part felé kellett tartanunk. November hatodikán hagytam el Krusevácot. Sok ezren voltunk. Minden egészséges férfi, tizennyolc és ötven év között, sőt még a fiuk is, a­kik elmúltak tizennégy évesek, vala­mennyi hivatalnok mind menekült, nehogy besorozzák őket, vagy fog­ságba essenek. Azonkívül egész csalá­dok szánták el magukat a kínos útra, hogy családfőjüket kövessék. A legrövidebb út Albánián keresz­tül vitt volna, de a mirdita törzsek el­lenséges viselkedéséről hallottunk. Né­hány nappal azelőtt gyilkolták meg egy ismerősömet« egy uzsicei bankpénzt­á*5»st, feleségével és gyerekeivel együtt. Egy másik barátom, G­e r a­­ e s orvos, szintén az albánok késének áldozatává lett. Montenegrón keresz­tül kellett menekülnünk. Borzasztó napok következtek. Emlékszem át­kelésünkre a Ruovo hegygerincen keresztül. Ezerhatszáz méter magas­ságban, keskeny kecskeösvényen ván­szorogtunk nagy hidegben, hóförge­tegben. Az útra jégpáncél fagyott, a ki ki­csúszott, a mélységbe zuhant. A gye­rekeket öszvérek cipelték kis kosarak­ban. A ki közülünk kimerült, lefeküdt az útra, ott maradt. A hó beborította és mi nem törődhettünk többé velük. De itt Montenegróban legalább va­lami kevés ennivalót kaphattunk, mert a montenegróiak elfogadták a szerb papírpénzt, míg az albánok csak magyar pénzt akar­tak elfogadni. Emlékszem, egész napig éltünk egy skatu­lya szardínián, a­mit tíz frankért vásároltam. Végre igék­ben kaptunk babot és krumplit. Ez volt a legdrágább csemege, a­mit három hét óta ehettünk. Szkutariból, a­hol a szerb kormányt szervezve találtuk, a­hol a szerb kül­ügyminisztérium szabályszerű útleve­leket állított ki számunkra, már könnyebben utaztunk Olaszországba és Franciaországba ... A szerb nép borzasztó szenvedé­seket állt ki és hazám ma el van törülve Európa térképéről. wwwwwwwwwwwww Gyorskrónokra szükség lesz ! Első Ország Gabelsberger­ Szakiskola Hegedűs Sán­­-u. 7. Kereskedelmi szaktanfolyam. Churchill zászlóaljparancsnok Rotterdam, január 8. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Reuter-ügynökség tudósítója je­lenti az angol főhadiszállásról, hogy Churchillt egy skót királyi gyalogos zászlóalj parancsnokságával bízták meg. Ezt nemsokára valószínűleg követni fogja Churchillnek, dandár­­parancsnokká való kinevezése. V. B. A pariiaaEztiak a Balkánra mennek? L­ajano, január 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az­ Informazione jelenti, hogy Gari­baldi Peppino ezredes testvérével, Ezióval Párisba érkezett, hogy meg­tekintse azt a nemzetközi hadtestet, a­melyet ott a balkán háború cél­jaira alakítottak. La, ?,?ás?é3 m152-é szerb menekült P­ontenegfrébasi Kr­akó, január­ 7. (Az Est rendes tudósítójánál, távirata) A Napsred jelenti a Novoje Vremja nyomán, hogy a montenegrói hegyek között másfél millió szerb menekült kóborol a legnagyobb ín­ségben. NI. A cár és az orosz monarchisták Stockholm, január­­7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A cár köszönőtáviratot küldött a nisninovgorodi monarchista kon­gresszus elnökének, a­kit legutóbb­ a dumában a haladópártiak hevesen támadtak az általa vezetett reakciós mozgalom miatt. Bryk. Az orosz birodalmi tanács mandátumait meghosszabbították Stockholm, január 7. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az orosz birodalmi tanács elnöké­hez javaslatot nyújtottak be, a­mely a birodalmi tanácsi tagságnak három évről kilenc évre való meghosszabbí­tását kéri. A javaslat indokolása sze­rint erre az intézkedésre azért volna szükség, hogy a birodalmi tanácsban most együttl­evő konzervatív elemi a­meddig csak­ lehet, uralmon maradjon, nehogy a duma haladó szellemű tag­kerekedjenek felül. Bryk­­ s néven külön értesítés esergen Rosenfeld Adél férjezett Königstein Sa­‘ ‘ “.............. ilma I _______ és I [ Radnai Je­nő,.bánatos szívvel jelentik, hogy ] [''felejthetetlen'jó édesanyjuk I Özv. Rosenfeld Adolfné született gerael Gutmann Berta I családjának szentelt jóságos életűnek 73-ik évében f. hó 4-én délben 1 órakor Bécs­­­­ben elhunyt. Drága halottunkat hazaszállítottuk és ú­­ hó 7-én délután 2­­­ órakor a Fő­ út 4. szám alatti házából a helybeli izr. teme­tőbe kísérjük, ahol a családi­­ sírboltban­­ helyezzük örök nyugovóra. Nagykanizsa, 1916. január 6-án. Sasca hamvaira! Königstein Samu, Grünhut Henrik vejei.~Hatínay-Rczeay Károlyné Frank­­ Ella, Rosenfeld JozddFné Cseh Cle­­mentin, Ros«n%t'd Emilné Leutsch Olga menyei. Radnay«Ho23ay Miklós, Károly« Andrea, Grünhut Nelly, Anny. i Andor, Elemor, Erzs, Roceivela I gj^esta, Goldhammer Sándor unokái,­­ I ^Aró Gultmann Odón és neje wo» sac ni Wett enf&id Alberta, özv. Victor Sa- I m­une golsoi Gutt­mann Hedvig, ger»©, I Qutm­ann Izidor és neje rucani Fóliák­­ Friderika, baro Gutmann Vilmos és­­ neje megyeri Krau az Ifóra, báró Gutt­­mann László és neje Klem Róza, I báró Guttmann Aladár és neje rúd­ni Pótlék Ottília, özv. Sommer Sándorod Rossafeld Henrietta testvérei és sógornői | [ Csöndes részvét és koszorúk mellőzése | kéreti­k.

Next