Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-18 / 109. szám
6. oldal. — A főváros tanácsa visszautasította a Leszámítoló bank számláját. A »Közraktárak «-kal állandóan sok baja van a fővárosnak. Legutóbb — főleg minthogy a közgyűlésen is szóvá tették a nehézségeket — egy bővített ellenőrző bizottság tartja szemmel a közraktári részesedés ügyét. E bizottságban dr. Vita Emil tanácsnok vezetése alatt az ügyészség és számvevőség képviselője és négy bizottsági tag meg egy kereskedelmi szakértő működik, akik az 1915-iki üzletév számlájának vizsgálatakor olyan érthetetlen tételekre akadtak, amelyek szükségessé teszik, hogy a Leszámítoló Bank közraktári üzletszámláit a főváros több évre visszamenőleg revideálja. A kifogások részben csak formaiak, részben azonban igen tekintélyes és lényegbe vágó anyagi szabálytalanságokra vonatkoznak. Elsősorban a leírások vitás voltaaz, amit a bizottság kifogásolt, minthogy szerződés szerint a közraktári üzemnek nincs joga többet tartalékolni, mint amennyit már tényleg kiadott, vagy amennyi az újításokra múlhatatlanul szükséges, szóval csakis a befektetéseknek megfelelő ellenértéket. Másodsorban az úgynevezett hulladékszámla került kifogás alá. E hulladékszámla a közraktárakban elszóródott, gabonamagvakat tartalmazó szemét értékesítése útján származott igen tekintélyes jövedelmekről szól. E bevételeknek csak egy csekély része van e címen elkönyvelve, másrészét idegen tételek alatt kellett keresni. Ehhez ugyan a nyivánossággal szemben joga van a banknak, a fővárossal szemben azonban világossabb elszámolással tartozott volna. Megjegyzendő, hogy a nyomozásszerűen kiterjesztett vizsgálódások során olyan eladásokról is informálták a bizottságot, melyeknek elkönyvelését egyáltalán nem lelték, úgy hogy már egymagában ennek a tisztázása is szükségessé teszi a visszamenőleges revíziót. . Végül kifogás alá esik a kezelésiépület törlesztése. A főváros szerint ezt csak addig volt szabad a számla terhére írni (tehát 1912. év végéig), amíg a főváros esetleg segélyjárulék adására köteles volt. Minthogy ez megszűnt, a hat százalékot meghaladó jövedelemben való részesedés szempontjából ez az összeg a számla terhére fel nem számítható. Márpedig erre is felszámítanak néhány ezer koronát. A bizottság működéséről és észrevételeiről a közgazdasági ügyosztály jelentést tett a tanácsnak. A főváros tanácsa magáévá tette a bizottság álláspontját, s a minap megtette kifogásait a Leszámítoló Banknál a bank üzemében lévő »Közraktárak« üzleti számlája ellen s azt visszautasította. A banknak nyolc napon belül kell nyilatkozni a főváros kifogásaira, ellenkező esetben úgy tekintetik, hogy azokat elismerte. Minthogy igen számottevő különbözetről van szó, valószínű, hogy megint perre kerül a dolog a főváros és a Leszámítoló Bank között. — Az életunt ember halála. Hofmann József kávés e hónap 12- kén Visegrádi utca 40. szám alatt levő lakásán azzal az elhatározással, hogy öngyilkos lesz, elvégezte gondosan az előkészületeket. Megírta a búcsúleveleket, s miközben a levelekkel foglalatoskodott, szívszélhűdés érte és azonnal meghalt. A rendőrség gyanúsnak találta a halálesetet és elrendelte a holttest felboncolását. Ez már megtörtént, s a boncoló orvosok megállapították, hogy Hofmann József természetes halállal halt meg. A rendőrség azonban szükségesnek tartja a további kutatást, ezért a holttest egyes részeit vegyészeti uton vizsgáltatja meg, hogy nem fedezhetők-e fel esetleges mérgezés tünetei. — A miniszterelnök szerzői joga. A Magyar Figyelő az a folyóirat, amelyet Tisza István miniszterelnök hosszabb cikkeivel felkeresni szokott. Mostani, április 16-iki számában a folyóirat első helyen egy tiltakozást közöl azért, mert valami »Községek Lapja« című újság a miniszterelnöknek egy közigazgatási értekezését lenyomatta a Magyar Figyelőből és mint saját cikkére, hivatkozva a miniszterelnök munkatárs voltára, megtévesztő módon előfizetőket verbuvál. A Magyar Figyelő szerkesztője az Újságírók Egyesületéhez fordul, hogy bélyegezze meg a lopó újságot, védje meg a miniszterelnököt. Megbélyegezni, azt lehet. De aki ilyen módon tengeti életét, mint az a lap, nem hiszszük, hogy megbélyegzéssel ott valami megrendítő hatást lehetne elérni. Ez a dolog, hogy a miniszterelnök cikkét egyszerűen lenyomatni lehetett, a forrás megnevezése nélkül , csupán a mi rossz, elavult szerzői törvényünk az oka. Semmiféle egyesület a miniszterelnököt ez ellen a visszaélés ellen meg nem védheti, csak egy új, modern szerzői törvény. Mi már régóta tehetetlenül állunk ezzel a képtelenséggel szemben, amibe most a miniszterelnök úr is beleütközött, hogy fáradságos elmemunkánk, egyéni leleményességünk és jóhírünk hírszolgálati eredményét habozás nélkül, mint a magáét, lenyomatja egy sereg újság. És nem fordulunk egyesületekhez, hogy bélyegezzék megezt a magyar sajtóban teljesen szokatlan eljárást”, —mint a Magyar Figyelő szerkesztője, a helyzetet nem ismervén, mondja — mert egyesület ezen nem segíthet. Ezen csak törvény segíthet, új szerzői törvény. A régi, közel negyven év előtt kelt, a kereskedelmi törvény egy odavetett szakasza, ma már nem védi a bonyolulttá és fölötte fejletté vált újság szellemi tulajdont. A magyar törvényhozásnak abban a tavaszi gerjedő korában, most a háború kitörése előtt, mikor annyi törvény fakadt belőle, erről az egyről, a szerzői törvény újjáalakításáról konokul megfeledkeztek. Az fontos volt, hogy a sajtóról szóló büntetőtörvények ne legyenek elavultak ; de hogy a sajtó munkáját védő törvény mikorról való és mi van benne, azzal nem törődtek. Mikor tehát a miniszterelnök cikkét engedély nélkül, megtévesztő célzattal lenyomatják, miért jönnek az újságírókhoz védelemért ? Azok nem védhetik meg. Ellenben a kormánynak lett volna alkalma az újságírókat ugyanily visszaélések ellen törvénynyel, régen sürgőssé vált törvénynyel megvédelmezni. — A bolgárok kizárása az orosz egyetemekről. Genfből jelentik nekünk, hogy pétervári távirat szerint az orosz szinódus elrendelte, hogy az orosz egyetemeken és főiskolákon bolgár diákokat többé ne vegyenek föl. — Uzsoráskodás a Jelzáloghitelbank sorsjegyeivel. A sorsjegy árusítások körül előforduló visszaélések egyik fajtájáról rántotta le a leplet a napokban a Frankfurter Zeitung. A nagytekintélyű német lap szóvá tette, hogy Lugosi Péter és Társa bankháza, (Budapest, Aréna út 29.) aláírással körlevelek érkeztek Németországba, amelyekben az illető cég a Magyar Jelzáloghitelbank konvertált sorsjegyeit kínálja részletfizetésre. A feltételek szerint a vásárlásnál 10 koronát és azontúl 24 havi részletben 10—10 koronát, összesen 240 koronát kell fizetni a sorsjegyért. A Frankfurter Zeitung ezt uzsorának bélyegzi, mert a részvények árfolyama a világháború előtt 122 korona volt és még a kamatok hozzászámításával sem szabad ennyire megkárosítani azokat, akik az árfolyamokat nemtudják ellenőrizni és jóhiszeműen megvásárolnak egy-egy sorsjegyet. A Jelzáloghitelbank sorsjegyei Németországban különben sem árusíthatók (kivéve ha lebélyegeztetnek) és így a német lap felszólalását, sajnos, jogosnak kell elismerni és az egész eljárást annál sajnálatosabbnak kell tartani, mert a magyar üzleti élet tisztességéről odakünn amúgy is sok hibás vélemény van elterjedve. A jelenség ezúttal azért is veszedelmes, mert egy magyar intézet neve alatt történik és a naiv vásárló közönség rendszerint nem tesz különbséget az ügynök és a kibocsájtó intézet között. — Nagy fagy Erdélyben. Kézdivásárhelyről tárlatozza tudósítónk . Ma hajnalban a város környékén nagy fagy volt, a mely tönkretette a korán virágba borult gyümölcsfákat. A fagyot tegnap zord időjárás előzte meg. A környéken fekvő hegyedet mindenütt hó borítja. — Epület ékszeressmagok. A múlthónap 12-én Pécsből a budapesti Bachruch ékszerész-cég címére ajánlott postai küldeményt adtak fel, amely egy platina karperecet és gyöngyöket tartalmazott. Az ajánlott küldemény nem érkezett meg a címzetthez. Ugyancsak a múlt hónap 26-án Székesfehérvárról Fehérváry Juliskának Budapestre egy ékszerdobozt kellett volna megkapnia. Az ékszerdobozba a feladó egy arany ceruzát és amulettet csomagolt. Úgy ez, mint a Bachruch céghez irányított küldemény eltűnt. A rendőrség részéről Nemesi detektív csoportja indította meg a nyomozást és a terhelő adatok alapján behozta a főkapitányságra a főpostán szolgálatot teljesítő Rubint József és Lavacsek Antal postaszolgákat. Ezeket kihallgatásuk után dr. Németh Lipót rendőrfogalmazó letartóztatta. — Tőzsde. Az értéktőzsdei magánforgalom megnyitásánál Klotild, Héra és babunk részvényei iránt, volt fokozottabb érdeklődés és az árfolyamok újabban is lényegesen emelkedtek. Egyebekben az irányzat ártartó, a forgalm csekély. Az árutőzsdére jóeső hírek érkeztek. Csak egyes vidékekről jönnek hírek, hogy a gyümölcsökben kisebbnagyobb fagykárok történtek. — Dr. Ház István meghalt. A letűnt budapesti éjszakai életnek egy kedves és tehetséges mulattatója halt meg ma reggel. Dr. Ház István, vagy ahogy az éjszaka hívta: Ház Pista, a Folies Caprice töméntelen magyar bohózatának írója, a Fővárosi Orfeum titkára. Közel kétszáz egyfelvonásos bohózatot irt, fordított, tett színpadképessé, nem egy jó ötletnek volt a szülője és a terjesztője. Körülbelül három évvel ezelőtt egészsége megrendült, mániákus lett, és azt hitte, hogy nevét a színházi élet világpiacán jegyzik. Hajóra ült, barátainak azt mesélte, hogy Amerikában várják fényes szerződésekkel. Alig ért azonban Newyorkban partot, különös viselkedése, zavaros és fellengzős beszéde feltűnt. Ellis Islandra internálták, majd mint elmebeteget visszaküldték Magyarországba. Itt nyolc hónapig a Schwarzernél kezelték, majd négy hónapig a nagykállói elmegyógyító intézetben volt, ahol egészségi állapota helyreállott és mint gyógyultat küldték haza. Budapesten csendben és visszás vonultan élt, állás után nézett, de a Fővárosi Orfeum gazdát cserélt; oda nem vették vissza, sehol sem kapott alkalmazást, búskomor lett; betegsége kiújult, míg a halál meg nem váltotta szenvedéseitől. Szerényt jómodoru, kedves ember volt. Sok bohózatát a külföldi orfeumtársulatok is lefordították. Legnagyobb sikere a Folies Capriceban az »Éjjel a kaszárnyában« című bohóság volt, a Stájer parkszanatórium. (Judendorf Gráz mellett.) A dr. Feiler vezetése alatt álló, jó hírnevű gyógyintézet téli idénye az enyhe éghajlat miatt igen kedvező. Ismét heves harcok folynak Verdum IS vagy P'fMzpi fvmw$Motivzat^S&s jelentés Itottei'ilam, április 16. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A francia vezérkar április 16-án délután három órakor a következő jelentést adta ki: A Maas ba Ipariján tovább tart az ágyúzás az avocourti szakaszon és a Carnettes-erdőnél. A Maas jobbpartján csapataink tegnap késő este élénk támadást intéztek a németeknek Douaumonttól délre lévő állásai ellen. Ez a teljesen sikerült támadás lehetővé tette csapatainknak, hogy az ellenséges árkok egyes részeit megszállják és kétszáz embert, köztük két tisztet, foglyul ejtsenek. A Woevreben első vonalainkat az ellenség időnként ágyúzza. Éjjel 11 órakor a következő jelentést adták ki: A Maas balpartján az ellenség hevesen lőtte az avocourti erdőnél elfoglalt állásainkat és a 304- es magaslatot. A Maas jobbpartján Douaumont vidékén tüzérségi harcok. A Woévreben a Moulainville — Haudiaumont —Les Esarges szakaszon tüzérségi harc. A front többi részén viszonylagos nyugalom van. V. D. jKedd, 1916 április 1&, IDÉN A PALOTA Étteremben Koczé Antal zenekara hangversenyez. I 5 órai tea, Caeds hangversenyez. Söröző (alagsoriában, polgári árak) és Bar bejárat a Dunakorzón. Zwieback Lajos és Testvére cs. és kir. adv, szállítók Budapest, Váczi utca 14. E héten eladásra kerülnek divatos tavaszi köpenyek 3. sorozat 36 korona. 2 sorozat *13 korona 3. sorozat spa korona. Úgyszintén esőköpenyek impregnált szivet* és selyemből nagy várasztékban