Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-23 / 114. szám

Budapest, 1916 * Vasárnap * április 23. Előfizetési árak: Egy hónapra.. M 2.— korona Negyedévre . •. ár.— korona Egésx évre..­­ M 20.— korona Megjelenik délután m­egyes szám ára az országban 0 fill,9 f Ausztriában 8 fill* Minden közleményünk után• nyomása fitos Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós tándor Vll. évfolyam * 114. szám Szerkesztőség­­ Vll. kerület, Erzsébet*körút 9 Kiadóhivatal­­ Vll., Erzsébete körut 14—20. Fi­ók »ki­a­dó hivatalok* Vilmos császár­ ut 14. «Sb és Ill., Váci­ Utca 12. Wienben » 7.. Kohlmarkt 7. A fecskék elhagytak bennünket. Halljuk, hogy a fecskék­ az idén nem jöt­tek vissza hozzánk, fekete röptük nem hasgatja a levegőt. Mert a merről jönnének, a meleg ten­gerpart felől, ott rengeteg ágyuk állanak egymással szembe és reszkettetik a földet és eget. Ágyudörgésből fal dong a ha­táron, a­hol a fecske hazaindulna fészkét megkeresni, megfordul a zengő falnál és elröpül másfelé. Vájjon hova röpül, hol talál kis ösztöne vidéket, a­mit nem őriz bőgő, dúló tűzfal minden fecske ellen ? Milyen jó volna azt az országot tudni, hogy a mélység­ből gondolhassunk fel hozzá, arra az országra, a­hol a hűtlen fecske csendes fészket rak most... Már a fecskék is elhagynak bennünket!... De elhagyatva, megkínzottan, megszenvedve, minden szivén egy vérfolttal, minden mellen a kiöntött köny­­nyek föl nem szikkadó nedves­ségével, és már fecske sincs a házunkban ... soha ilyen buzgó, forró összeolvadás nem köszön­tötte a tavaszi harangszót, mint az idén. Nem is veszszük észre, hogy fecskehagyott otthonunk­hoz, a­melyben mindenütt egy­­egy már megsiratott, vagy imád­kozva féltett kedves kísértet jár haza, milyen szenvedélyes, fáj­dalmas szeretet fűz mostan. Összeforrottak azok, a­kik szen­vednek és várnak, vagy már nem várnak. A sok szegény ember, .— a­ki nem az, olyan kevés és oly könnyű hiúságos, hogy szinte sajnáljuk őket — összeborul a fájdalomban és az áldozatban .. . Soha a templomokban annyi em­ber nem volt, mint az idén ... Elnéztük, hogy tolonganak a kapu előtt, új­ísszi ható tömeg­ben, mert már nem fértek a tem­plomba. Hogy árad ki hozzájuk a szent muzsika, lelkek Istenhez dadogása... Kiködöl hozzájuk a gyertyák aranyfelhője, a­mely­nek magjában valahol ott nyug­szik a szent sír és két katona őrzi feltámadásra a legtöbbet Szenvedettet, a­ki kétezer év óta még mindig nem szenvedett meg érettünk .. . Ez a tömeg künn, a borult égbolt alatt, a lehajtott kendők és kalapok és hajadonfők: ez a templom, összeérnek a testek és a vérfolt a szíveken ,meg­súgja egymásnak panaszát. Össze­árad sírásba­ és szeretetben a sok szegény ! Orosz csapatok a francia harctéren Ázsia megkerülésével érkeztek francia földre Hivatalos Havas-táviratok je­lentik, hogy Marseilleba orosz csapa­tok érkeztek. Oroszország, a­mely Európában súlyos, szinte döntő erejű vereséget szenvedett, segít­séget küldött tehát Franciaország­nak. A háború második esztendeje , befejezéséhez közeledik és orosz katonák most állanak először a francia lövészárkokban. Az egész világ tudja, hogy Oroszországnak szüksége van odahaza minden em­berére, tehát az, hogy Franciaor­szágba csapatokat küldött, vagy közönséges tüntetés, a­melyet ta­lán a párisi konferencián határoz­tak el, vagy pedig azt jelenti, hogy Franciaország döntő német csapás­tól fél, a verduni harcot végzetes­nek tartja és ezért kér segítséget onnan, a­honnan kaphat. A háború sorsára ez aligha gya­korolhat befolyást, legfeljebb az az eset következik be, hogy a németek az oroszokat francia földön is meg­verik. Az orosz csapatok száma nem lehet valami nagy,­­ mert hiszen Vladivosztokban hajóra szállva nyilván meg kellett kerül­­niök Indiát, hogy francia kikötőben partot érhessenek. Más útjük alig lehetett. Marseilleba érkezve varn­nak legközelebb a verduni fronthoz. Az­ orosz katonáknak francia földre való érkezéséről az alábbi táviratok szólanak: Hivatalos jelentések az orosz csapatok megérkezéséről Marseille, április 21. (Havas) Ma reggel orosz csap­a­tok érkeztek ide. Marseille, április 21. (Havas) Az ideérkezett orosz csapatok elite katonák. Ma a Marseille közelé­ben lévő Mirabe­au-táborba mentek, holnap pedig a Mailly-táborba indul­tak. Coquette tábornok és Lad­wilsky tábornok szevélyes beszédeket vál­tottak. Joffre napiparancsban üdvözli az oroszokat Rotterdam, április 22. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az orosz csapatoknak francia földre való érkezését, mint a Nieuwe Rotterdamsche Courant Parisból érte­sült, a francia fővárosban nagy öröm­mel üdvözlik, mert a szövetségesek valóságos együttműködésének bizo­nyítékát látják benne és szerencsés válasznak ítélik arra, hogy német csapatokat elvontak a keleti frontról, hogy azokat Verdun körül használják fel. Joffre napiparancsot adott ki, a­melyben a többi közt ezt mondja : »Ha szövetségesünk, Oroszország, a melynek seregei oly bátran har­colnak Németország, Magyarország, Ausztria és Törökország ellen, most ,­aj bizonyítékát adja Franciaország iránt való barátságának és döntő bizonyítékát annak, hogy teljes oda­adással viseltetik a közös nagy ügy iránt. A legbátrabbak közül kiválasz­tott orosz katonák a leghíresebb nevű orosz tisztek vezetése alatt jönnek sorainkba, hogy velünk együtt küzd­jenek. Ti úgy fogjátok őket fogadni, mint testvéreiteket és be fogjátok bizonyítani, hogy milyen bennetek a rokonszenv azok iránt, a­kik elhagyták hazájukat, hogy a mi oldalunkon küzdjenek. A francia hadsereg nevében üdvözlöm a francia földön partraszállt orosz tiszteket és katonákat. Meghajlok zász­lójuk előtt, a­melyre nem­sokára közös dicsőséges győzelmek jelét fogják írni.« Van Dyl. Berlinben komédiának tartják az oroszok szereplését Berlin, április 22. A lapok az orosz csapatok Mar­­seillebe való érkezéséről szóló híre­­ket azzal a megjegyzéssel kísérik, hogy nyilvánvalóan szánalmas ko­médiáról van szó.­­ Komoly segítséget b­zonyára ti­tokban tartottak volna, de Francia­­ország komoly támogatására az oroszos­ egyáltalán nem képesek. Hogy Párisban ezt a szm­leges tá­mogatást is olyan lelkesedéssel üd­­vözl­i, mutatja, milyen rosszul áll a franciák dolga. Az orosz csapatok India megkerülésével mentek Franciaországba Lugano, április 21. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A mai olasz reggeli lapok mind jelentik orosz csapatok partraszállá­sát Marselleben. A Corriere della Sera híradása szerint, az orosz csapatok Odesszából V 1 a­d­­­­vosztokon és a szuezi csa­tornán át jöttek, eredetileg azzal a rendeltetéssel, hogy Szaloniki­­ban szánjanak partra, miután min­den kísérlet, a­mely arra irányult, hogy Románián és a Dobrudzsán át Bulgáriát meg lehessen támadni, meghiúsult. Ezért határozták el, hogy az orosz csapatokkal a szalonikii sereget fog­ják megerősíteni. Még a Vladivosz­­tokba való elindulás előkészületei ide­jén megváltozott a hadihelyzet: a Dardanelláktól elvonult az angol sereg, a Szaloniki ellen való támadás elma­radt és megkezdődvén Verdun ostroma, a nyugati front lett a legfontosabb harctér. Az orosz csapatok elküldésével egyébként nem is annyira segítséget akarnak nyújtani az oroszok, mint inkább nagy szolidaritá­suknak akarják látha­tó jelét adni. Az orosz csapatokat már kedd óta­­várták Marseilleben, azonban az oroszok megérkezése a Földközi-tengeren dühöngő nagy vihar miatt késett. A Giornale d, Italia úgy hiszi,­ hogy ez az expedíció csak e 18- csapatok partraszállását jelenti, utánuk sokkal nagyobb csapattömegek érkeznek majd úgy Franciaországba, mint­ Flandriába. A Tribuna szerint el­jött végre az idő, hogy egységes had­vezetés alá kerüljenek a szövetsége­sek, hogy vállalkozásuk egységét így is megmutassák. "

Next