Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-23 / 114. szám
Budapest, 1916 * Vasárnap * április 23. Előfizetési árak: Egy hónapra.. M 2.— korona Negyedévre . •. ár.— korona Egésx évre.. M 20.— korona Megjelenik délután megyes szám ára az országban 0 fill,9 f Ausztriában 8 fill* Minden közleményünk után• nyomása fitos Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós tándor Vll. évfolyam * 114. szám Szerkesztőség Vll. kerület, Erzsébet*körút 9 Kiadóhivatal Vll., Erzsébete körut 14—20. Fiók »kiadó hivatalok* Vilmos császár ut 14. «Sb és Ill., Váci Utca 12. Wienben » 7.. Kohlmarkt 7. A fecskék elhagytak bennünket. Halljuk, hogy a fecskék az idén nem jöttek vissza hozzánk, fekete röptük nem hasgatja a levegőt. Mert a merről jönnének, a meleg tengerpart felől, ott rengeteg ágyuk állanak egymással szembe és reszkettetik a földet és eget. Ágyudörgésből fal dong a határon, ahol a fecske hazaindulna fészkét megkeresni, megfordul a zengő falnál és elröpül másfelé. Vájjon hova röpül, hol talál kis ösztöne vidéket, amit nem őriz bőgő, dúló tűzfal minden fecske ellen ? Milyen jó volna azt az országot tudni, hogy a mélységből gondolhassunk fel hozzá, arra az országra, ahol a hűtlen fecske csendes fészket rak most... Már a fecskék is elhagynak bennünket!... De elhagyatva, megkínzottan, megszenvedve, minden szivén egy vérfolttal, minden mellen a kiöntött könynyek föl nem szikkadó nedvességével, és már fecske sincs a házunkban ... soha ilyen buzgó, forró összeolvadás nem köszöntötte a tavaszi harangszót, mint az idén. Nem is veszszük észre, hogy fecskehagyott otthonunkhoz, amelyben mindenütt egyegy már megsiratott, vagy imádkozva féltett kedves kísértet jár haza, milyen szenvedélyes, fájdalmas szeretet fűz mostan. Összeforrottak azok, akik szenvednek és várnak, vagy már nem várnak. A sok szegény ember, .— aki nem az, olyan kevés és oly könnyű hiúságos, hogy szinte sajnáljuk őket — összeborul a fájdalomban és az áldozatban .. . Soha a templomokban annyi ember nem volt, mint az idén ... Elnéztük, hogy tolonganak a kapu előtt, újísszi ható tömegben, mert már nem fértek a templomba. Hogy árad ki hozzájuk a szent muzsika, lelkek Istenhez dadogása... Kiködöl hozzájuk a gyertyák aranyfelhője, amelynek magjában valahol ott nyugszik a szent sír és két katona őrzi feltámadásra a legtöbbet Szenvedettet, aki kétezer év óta még mindig nem szenvedett meg érettünk .. . Ez a tömeg künn, a borult égbolt alatt, a lehajtott kendők és kalapok és hajadonfők: ez a templom, összeérnek a testek és a vérfolt a szíveken ,megsúgja egymásnak panaszát. Összeárad sírásba és szeretetben a sok szegény ! Orosz csapatok a francia harctéren Ázsia megkerülésével érkeztek francia földre Hivatalos Havas-táviratok jelentik, hogy Marseilleba orosz csapatok érkeztek. Oroszország, amely Európában súlyos, szinte döntő erejű vereséget szenvedett, segítséget küldött tehát Franciaországnak. A háború második esztendeje , befejezéséhez közeledik és orosz katonák most állanak először a francia lövészárkokban. Az egész világ tudja, hogy Oroszországnak szüksége van odahaza minden emberére, tehát az, hogy Franciaországba csapatokat küldött, vagy közönséges tüntetés, amelyet talán a párisi konferencián határoztak el, vagy pedig azt jelenti, hogy Franciaország döntő német csapástól fél, a verduni harcot végzetesnek tartja és ezért kér segítséget onnan, ahonnan kaphat. A háború sorsára ez aligha gyakorolhat befolyást, legfeljebb az az eset következik be, hogy a németek az oroszokat francia földön is megverik. Az orosz csapatok száma nem lehet valami nagy, mert hiszen Vladivosztokban hajóra szállva nyilván meg kellett kerülniök Indiát, hogy francia kikötőben partot érhessenek. Más útjük alig lehetett. Marseilleba érkezve varnnak legközelebb a verduni fronthoz. Az orosz katonáknak francia földre való érkezéséről az alábbi táviratok szólanak: Hivatalos jelentések az orosz csapatok megérkezéséről Marseille, április 21. (Havas) Ma reggel orosz csapatok érkeztek ide. Marseille, április 21. (Havas) Az ideérkezett orosz csapatok elite katonák. Ma a Marseille közelében lévő Mirabeau-táborba mentek, holnap pedig a Mailly-táborba indultak. Coquette tábornok és Ladwilsky tábornok szevélyes beszédeket váltottak. Joffre napiparancsban üdvözli az oroszokat Rotterdam, április 22. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az orosz csapatoknak francia földre való érkezését, mint a Nieuwe Rotterdamsche Courant Parisból értesült, a francia fővárosban nagy örömmel üdvözlik, mert a szövetségesek valóságos együttműködésének bizonyítékát látják benne és szerencsés válasznak ítélik arra, hogy német csapatokat elvontak a keleti frontról, hogy azokat Verdun körül használják fel. Joffre napiparancsot adott ki, amelyben a többi közt ezt mondja : »Ha szövetségesünk, Oroszország, a melynek seregei oly bátran harcolnak Németország, Magyarország, Ausztria és Törökország ellen, most ,aj bizonyítékát adja Franciaország iránt való barátságának és döntő bizonyítékát annak, hogy teljes odaadással viseltetik a közös nagy ügy iránt. A legbátrabbak közül kiválasztott orosz katonák a leghíresebb nevű orosz tisztek vezetése alatt jönnek sorainkba, hogy velünk együtt küzdjenek. Ti úgy fogjátok őket fogadni, mint testvéreiteket és be fogjátok bizonyítani, hogy milyen bennetek a rokonszenv azok iránt, akik elhagyták hazájukat, hogy a mi oldalunkon küzdjenek. A francia hadsereg nevében üdvözlöm a francia földön partraszállt orosz tiszteket és katonákat. Meghajlok zászlójuk előtt, amelyre nemsokára közös dicsőséges győzelmek jelét fogják írni.« Van Dyl. Berlinben komédiának tartják az oroszok szereplését Berlin, április 22. A lapok az orosz csapatok Marseillebe való érkezéséről szóló híreket azzal a megjegyzéssel kísérik, hogy nyilvánvalóan szánalmas komédiáról van szó. Komoly segítséget bzonyára titokban tartottak volna, de Franciaország komoly támogatására az oroszos egyáltalán nem képesek. Hogy Párisban ezt a szmleges támogatást is olyan lelkesedéssel üdvözli, mutatja, milyen rosszul áll a franciák dolga. Az orosz csapatok India megkerülésével mentek Franciaországba Lugano, április 21. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A mai olasz reggeli lapok mind jelentik orosz csapatok partraszállását Marselleben. A Corriere della Sera híradása szerint, az orosz csapatok Odesszából V 1 advosztokon és a szuezi csatornán át jöttek, eredetileg azzal a rendeltetéssel, hogy Szalonikiban szánjanak partra, miután minden kísérlet, amely arra irányult, hogy Románián és a Dobrudzsán át Bulgáriát meg lehessen támadni, meghiúsult. Ezért határozták el, hogy az orosz csapatokkal a szalonikii sereget fogják megerősíteni. Még a Vladivosztokba való elindulás előkészületei idején megváltozott a hadihelyzet: a Dardanelláktól elvonult az angol sereg, a Szaloniki ellen való támadás elmaradt és megkezdődvén Verdun ostroma, a nyugati front lett a legfontosabb harctér. Az orosz csapatok elküldésével egyébként nem is annyira segítséget akarnak nyújtani az oroszok, mint inkább nagy szolidaritásuknak akarják látható jelét adni. Az orosz csapatokat már kedd ótavárták Marseilleben, azonban az oroszok megérkezése a Földközi-tengeren dühöngő nagy vihar miatt késett. A Giornale d, Italia úgy hiszi, hogy ez az expedíció csak e 18- csapatok partraszállását jelenti, utánuk sokkal nagyobb csapattömegek érkeznek majd úgy Franciaországba, mint Flandriába. A Tribuna szerint eljött végre az idő, hogy egységes hadvezetés alá kerüljenek a szövetségesek, hogy vállalkozásuk egységét így is megmutassák. "