Az Est, 1916. május (7. évfolyam, 121-151. szám)
1916-05-15 / 135. szám
Budapest, 1916 * Hétfő * május 15. VZXBSSES2272SZ2SSZZZ Előfizetési árak: Egy hónapra• M 2.— korona Negyedévre •* «• 5.— korona Egész évre— ~ •• 20.— korona ^ Megjelenik délután #» Egyes szám ára az országban 6 fill., Ausztriában 8 fill. Minden közleményünk után• .nyomása tilos Politikai napilap *9% FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR VII. évfolyam * /15* szám. Szerkesztőségi HÍM. kerület, Erzsébet-körút 1. táladóhivatala Olt., Erzsébet’körut 16—20. Fiók kiadóhivataloki Vámon császár-at iá. mg. és IV., Váci-utca 92. Wienben » T. Kohlmarkt 7. BHBBB*BBHHBHBSaaaSESSaB Szabadságos katonát egyre többet lehet most látni utcán, villamoson, pályaudvarokban, mert a hadvezetőség rendelete szerint ezentúl kivétel nélkül minden közkatonának, aki hat hónapot töltött a fronton, két heti szabadság jár és méltányossági esetekben még ezen kívül is hazajöhet a katona. Hát jönnek is, *■— állandó áramlásban törekszenek haza a frontok felől. Aki azt hitte, a háború el fogja durvítani az emberi lelket, nézze meg ezeket a szabadságos katonákat. A vakációra hazasiető gyermek nem lehet náluk jámborabb, szelidebb, szerényebb. Hangos, durva szót, kíméletlen modort s hetyke harciasságot csak árdrágítótól s itthoni hősöktől lehet kapni, — a katona a halál pitvarából, gyilkos csatákból a szelídség és jóság égi csendességével jön meg és néz szét a világban. Nem kérkedik, nem mutogatja sebeit, nem beszél szenvedéseiről, nem követel dicséretet, az utcán kitér, a villamosban szerényen felkel s helyet ad, a zsúfolt vasúti kocsikban engedelmesen álldogál a folyosókon. De mit érezhet, mikor kinéz a májusi mezőkre s újra érzi a magyar zöld jó szagát s újra látja a magyar vidéket, amely tavaszi zsongásában azért lehet ilyen békés, mert határain köröskörül az ővérük csurgott. Mit érezhet, mikor faluja felé közeledik, öreg apja, anyja, felesége, gyermekei puha karjaiba. A katonát felemelte és megnemesítette a háború, — csak a mi érzékeinket tompította el. Mert az nem természetes, hogy ö1 szabadságos közkatona úgy járkel köztünk, mint egy szerény ismeretlen. Mindnyájunk dédelgetett barátjának kellene lenniök. Soha, egy pillanatra nem szabad elfeledni, hogy a kivételes szenvedés és önfeláldozás nagy brigádjából valók, a volhyniai mocsarak, a téli Tirol, a vad albán hegyek, az isonzói véres síkság és a doberdói pokol fagyában és bűzében megnemesedve, akik tízezerszer többre tarthatnak számot, mint kedvességre és barátságra, mert minden közkatona, aki a frontról jön, büszkén képviselheti az egész hadsereget. És nemcsak azokat képviselik, akik, mint egy eleven sövény, testükkel kerítik körül és védik ezt a szép földet, hanem a tömeg . Bírok csendes közkatonáit. Ostromállapot és statárium egész Írországban Caset halálraítélik Berlin, május 1i (Az Est tudósítójától) Londoni jelentések szerint tegnap György angol király, elnöklésével rendkívüli minisztertanács volt, amelyen az ír állapotokkal foglalkoztak. Bár Írországban látszólag csend uralkodik, a kormány még mindig nem bízik abban, hogy az ír lázadást sikerült teljesen elnyomnia. A minisztertanács ezért elhatározta, hogy Írországban az általános ostromállapotot és a gyorsított eljárás szerint ítélkező haditörvényszéket Írország fiszszes kerületeiben behojza és azt a háborút "j As.« . tartamára fentartja. ,"Az angol helyőrségeket mindenütt jelentékenyen meg fogják erősíteni és azokat a kerületeket is ellátják helyőrséggel, ahol eddig katonaság nem volt. Kétségtelen, hogy Casementet halálra ítélik, de Londonban úgy vélik, hogy a halálos ítéletet nem hajtják végre. Mindenesetre konstatálni lehet, — jegyzik meg a londoni lapok — hogy igen erős befolyások érvényesültek abban az irányban, hogy Casementet ne végezzék ki. Rottersam, május 14. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Morning Post dublini levelezője jelenti: Az ostromállapot Írországban minden, amit most tenni lehet. Asquith utazása azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök meghajlik a nacionalis eizk előtt. A Times Dublinban levő tudósítója azt írja, hogy az emberek a megegyezés lehetőségéről tárgyalnak Carson és Redmond között. Azokat az íreket, akik még mindig fegyvert hordanak, fel fogják szólítani, hogy vagy tegyék le a fegyvert, vagy pedig álljanak be a hadseregbe. Asquith látogatásának állítólag ez a tulajdonképpeni célja, de a Times tudósítója szerint a körülmények ezt a felfogást nem igazolják. Az irredentista nacionalistáknak az a céljuk, hogy megakadályozzák az ilyen megegyezés lehetőségét. Freeman lapja azt írja, hogy Asquith képtelen arra, hogy koalíciós kormányban keresztül vigye azt, hogy Írországot jogszerűen kezeljék. Az alkotmányos nacionalistáknak ezért szorosan össze kell tartaniuk és készülniük kell a küzdelemre, amelyre ellenségeik esetleg kényszeríteni fogják őket. A Times tudósítója szerint, Írországban ajánlatos továbbra is fentartani az ostromállapotot. W. D. Jisquith Hublinban Berlin, május 74. (Az Est tudósítójától) A Vossische Zeitung-nak jelentik Amsterdamból, hogy Asquith angol miniszterelnök Kingstovimba érkés innen automobilon Dublinban-t, ti hol hosszabb ideig tárgyalt a tábornokkal. Rotterdam, május 74. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Times dublini értesülése szerint Aquilh péntek reggel Krngsztvóból Dublinba érkezett, ahol Maxwell tábornokkal és a dublín-castlei ideiglenes kormány hivatalnokaival tárgyalásokat folytatott. A Times véleménye szerint különösen három dologgal foglalkozott az angol miniszterelnök. Először az esetleges új halálos ítéletek szükségességét beszélték meg, azután az ostromállapot tartamáról tanácskoztak és végül arról, hogyan térítsék meg a felkelés okozta károkat. W. D. Redmond támadja Jlsquithot? A francia határon, május 13.. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Morning Post azt írja, hogy Redmond partja lassan kint elfordul a kormánytól. Figyelemre méltó, hogy mind több jel mutatja, hogy a nacionalisták a nagy barátság után egyre kevésbé támogatják a kormányt. Jedmond pozíciója Izlandban meggyengült és Maxwell szigora a forradalmárok ellen alkalmul szolgál Redmondnak arra, hogy a kormánytól egyre jobban elforduljon, annál is inkább, mert pártja is ilyen irányba befolyásolja. Ha a jelek nem csalnak, akkor kétségtelen az angol pártok koalíciójának küszöbön álló veszedelme. Redmond sajtójában máris minden rűbben jelennek meg heves támadások Asquith ellen. B. M. Jizir felkelés zárószámadása Rotterdam, május 14. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Tennant hadügyi államtitkár az alsóházban bejelentette, hogy tizennégy ír felkelőt kivégeztek, kettőt halálra ítéltek, de még nem végeztek ki, hetvenkilencet börtönbüntetéssel sújtottak, 1706-ot pedig deportáltak a fegyencgyarmatokba. Asquith szerint a legutóbbi jelentések száznyolcvan polgár haláláról és hatszátizennégy megsebesüléséről szólnak. V. D. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, május 74. A főhadiszállás közli: Kaukázusi font: Az ellenség, amelyet a Kope-hegy szakaszon k5 állásaiból kiűztünk, május 12-ikén megújította az előző napon meghiúsított támadását és elvesztett állásai visszanyerése céljából öt heves támadást intézett egymás után a Kope- és a Bachtl-hegyek ellen. Az utóbbi odább északra fekszik. Mindeme támadásokat ellentámadásainkkal viszszavertük. Tüzérségünk a visszavonuló ellenséges osztagoknak nagy veszteségeket okozott hatásos tüzeléssel. Száz foglyot is ejtettünk e harc folyamán. E front többi szakaszán jelentéktelen járőrharcok. Három ellenséges repülőgép tegnap Gallipoli félsziget fölé repült, de üldözésükre felszállott repülőgépeink láttára Tenedosz felé menekültek. Egy ellenséges cirkáló be akart hatásul a Szikindjik öbölbe, Vurlától délre, de kénytelen volt Számosz felé visszavonulni. Tüzelésünkre két hatástalan lövéssel válaszolt. Agyúink háromszor telibe találták a cirkálót. A többi fronton nem történt jelentős esemény. Olasz lap a békefeltételekről A francia határon, május 13. (Az Est kiküldött tudósításának távirata) A Secolo »A béke hangjai« című vezércikkében azt írja, hogy a zimmerwaldi határozathoz hozzájárultak az olasz katolikus szocialisták is. »Ha valóban lehetséges volna, — írja a Secolo •, hogy vérontás nélkül, győző és legyőzött nélkül visszaállíttassék a háború előtt való állapot, akkor lehetne a békéről beszélni.« Trientről, Triesztről ésfiuméról szót sem szól a Secolo, 8, M.