Az Est, 1916. június (7. évfolyam, 152-180. szám)

1916-06-09 / 160. szám

Péntek, 1916 junius 9. ■.««gT—np—I............. Höfer mai jelentése A Budapesti Tudósító jelenti: Hivatalos jelentés, kiadatott 1916 június 8-án délben. Orosz hadszíntér s Volhvniában csapataink a Styr melletti új állásokat utóvédharcok közt elérték. Az Ikva mellett és a Strypa mellett Vdiszm­onevktől északra az oroszok több támadását verték vissza. A Strypa alsó folyásánál az ellenség újra nagy haderővel támad. A harcok ott még nincsenek lezárva. Olasz hadszíntér­­ Az asiagói fensikon támadásunk a Cesuna-Galliétől délkeletre elhúzódó egész harcvonalon tovább tért nyert. Csapataink megvetették lábukat a Monte Lemerlén (Cestinától délkeletre) és­­lall­ótól keletre Ronchin túl nyomultak elő. Este a bosznia-hercegovinai 4. számú gyalogezrednek és a gráci 27. gyalogezrednek osztagai rohammal bevették a Monte Meled­át. Az e hónap kezdete óta elfogott olaszok száma 12.100-ra (köztük 213 tiszt) emelkedett A Dolomit - harcvonalon több ellenséges zászlóaljnak a Crode de l’Ancona elleni támadását visszavertük. Délkeleti Siadszinísz: Változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Beszélgetés a Németország élelmezéséről Berlin, június 5. (Az Est rendes tudósító­jánál: távirata) A hadi élelmezési hivatal igazga­tója, Batocki fogadta Az Est berlini tudósítóját, a­ki előtt hosszasabban nyilatkozott Németország élelmezési állapotáról és azokról a terveiről, a­melyekkel a hiányokon segíteni, a viszonyokon változtatni akar. Be­szélgetésünk az ellenséges országok­nak abból a véleményéből indult ki, hogy Németország lakosai még a szükséges minimális élelmiszermeny­­nyiséghez se jutnak. Ratocki ezt el­ismerte ugyan, de kijelentette rögtön, hogy ez a vélemény téves, mert bár a legtöbb embernek nagyon korlátoznia kellett élelmezését, minden baj nélkül bárki hosszú heteken át is lehet vegetáriánus, heteken át élhet fő­zelékekből.­­ Az iskolásgyermekeken tett ösz­­szes kísérleteink azt igazolják­, hogy mindenki hozzájut ahhoz a minimá­lis táplálékhoz, a­melyre szüksége van, csak a nehéz gyáriparban dol­gozó munkásoknak jut kevés kenyér — mondotta Batocki. — Ebben a hó­napban az ő számukra 100.000 tonna gabonával többet osztunk ki és való­színül­eg ennyit kapnak még július havában is. Félretettünk annyi gabo­nát, hogy bizonyos különleges esetek­ben szükséget ne lássunk. Most elő­vehetjük ezeket a készleteket, mert valószínű, hogy az új termés nagyon jó lesz.­­ Igaz ugyan, hogy zivatar, vagy jégeső, vagy túl sok esőzés még meg­ronthatja a kedvező terméskilátáso­kat, alig hiszem azonban, hogy ez a rosszabb idő az összes gabonatermő vidékeket sújtaná. Az új gabonát előreláthatólag egy-két héttel koráb­ban fogjuk behordani, mint más évek­ben. Majd gondoskodni fogunk arról is, hogy sok gabonát azonnal kicsé­peljünk és megőröljünk és erre való tekintettel nyúlunk most készleteink­hez és juttatunk másfél kenyérjegyet a nehéz gyáriparban dolgozó munká­soknak.­­ Ezek a munkások hetenként 2700 gramm kenyeret kapnak, míg m­iás embernek 1950 gramm kenyér jut. A jövő évben nem fogunk annyira szükséget látni, mint az idén, mert a tavalyi aratás a rendesnél huszonöt százalékkal rosszabb volt. Ma már a megszállott ellenséges területeket is jól megműveltük, ott egyenesen példásan dolgoztunk. Kilenc nagy gyárunk műtrágyát termelt, a­mely­­lyel megtrágyáztuk­­ a földeket és a jövőben a termést is jobban fogjuk elosztani, nem fogunk olyan sok gabonát és burgonyát az állatok etetésére felhasználni. A vaj- és tejszükséglet fedezéséről Batocki a következőket mondta : — A tej és vaj elosztása eddig rosszul volt szervezve, mert a tej és vaj a majorságokban maradt, ott a­hol a teheneket megfejték és a vajat kö­­pülték. A jövőben az összes majorsá­gokat szerveznünk kell és pontos elosztási tervet kell készítenünk egész Németország számára. Meg kell szűn­nie annak az állapotnak, hogy Berlin­ben húsra és vajra egész órák hosszat várnak. Ez nagyon rossz benyomást kelt és a mellett igen nagy közgazda­­sági veszteség, mert sok munkaerő el­vész a várakozás miatt. Azt mondják rólunk németekről, hogy jó szerve­zők vagyunk és most mégis minde­nütt szervezési hibák jelentkeznek. Mi azonban nem vagyunk cent­ralizált állam, hanem szövetséges állam, és míg mindegyik államnak megvan a maga földmivelésügyi mi­nisztere, a­ki kiviteli tilalmakat bo­csáthat ki, addig a szövetséges álla­mok, bár némely jogukról lemondtak a hadiélelmezési hivatal javára, a ki­viteli tilalom jogáról még nem mondtak le és kérdéses, hogy vájjon le fog­­nak-e mondani róla ? Mindenesetre helytelen, ha azt mondják, hogy én diktátor leszek, de a jövőben bizo­nyára sok dolog megjavul. A háború előtt senki sem gondolta, hogy a külföldtől teljesen elzárva, két-három évig is megélhetünk , most pedig úgy rendezzük be életünket, hogy még sokkal tovább is kitarthatunk. Ke. hírek — Magyar nemesség. A király dr. Papp Gábor szolnoki kórházigazgató­nak óvári előnévvel, Grallert Konrád vezérőrnagynak pedig cebrowi előnév­vel a magyar nemességet adomá­nyozta. — A Lusitaniát kiemelik a tenger fenekéről. Zürichből jelentik nekünk . A Secolo newyorki távirata szerint ott konzorcium alakult, a­mely a Lusitaniát ki akarja emelni a tenger fenekéről. Mérésekkel megállapítot­ták, hogy az elsülyedt hajó 120 mé­ternyi mélységben van. A vállalko­zást egy amerikai bank finanszírozza. — A katona családi drámája. Lagos­ról jelenti tudósítónk : Avarameszku János 41 éves népfelkelő, a­ki szabad­ságra jött haza a harctérről, félté­kenységből összeszurkálta 34 éves feleségét, azután önmagát sebesítette meg több késszúrással és a Temesbe ugrott. Még idejekorán kimentették a vízből. Avarameszkut, és feleségét súlyos sérüléseikkel a kórházba szál­lították. •—­ Uj udvari tanácsos. A hivatalos lap ma jelenti, hogy a király Kon­koly-Thege Sándor földbirtokosnak az udvari tanácsosi címet adományozta. — A báró, a gróf és a plébános. Aradról telefonálja tudósít­ónk. A borosjenői katolikus plébániának báró Solymossy Lajos apateleki földbirtokos a kegyura, a­ki évenkint bizonyos mennyiségű tűzifát, bort és sertést szolgáltatott ki a plébánia részére. Az elmúlt évben a báró tudatta a plébánossal, hogy a fát csak úgy kaphatja meg, ha ő maga elfuvaroz­tatja az erdőből, azonkívül a bor és a sertések minőségében is könnyí­teni akart a kegyúri terhel­. A plé­bános panaszára Dálnoky Nagy Lajos arad megyei alispán utasította a kegy­urat, hogy szabályszerűen és hiány­talanul szolgáltassa ki a járandóságo­kat. A báró az alispáni határozat ellen felebbezett a vármegyei köz­­igazgatási bizottsághoz, a­mely teg­napi ülésében tárgyalta a felebbezést. Mikor a borosjenői plébánia ügyére került a sor, báró Solymossy, a­ki a közigazgatási bizottságnak szintén tagja, fel akart szólalni, ettől a szán­dékától azonban el kellett állnia, mert a főispán figyelmeztette, hogy érdekelt fél nem szólalhat fel. A báró helyett gróf Zselenski Róbert vé­delmezte meg a kegyúri álláspontot, a védelem azonban nem járt ered­ménynyel, mert a közigazgatási bi­zottság elutasította báró Solymossy felebbezését. — Nyári zivatar. Kiskunhalasról jelenti tudósítónk: Tegnap délután heves zivatar vonult végig a vidéken. A lecsapó villám több helyen tüzet okozott. Bácsalmáson a postahivatalt gyújtotta fel a villám. Az oltás ered­ménytelen volt, a postahivatal teljes felszerelésével leégett, az épület maga pedig összeomlott. A kár nagy. — A berlini vendéglők új étlapja. Berlini tudósítónk táviratozza: A mai nappal az új étlap a német biro­dalom valamennyi éttermében életbe­lépett. Ma már az étlapon a tulajdon­képpeni húsételek közül csak kettő szerepel, de a vendég e két étel közül csak egyet választhatott. Ennek a rendszabálynak a végrehajtása nem ütközik sok nehézségbe és Berlinben az első napon minden a legnagyobb rendben ment. Még az is kiderült, hogy dacára a szigorú szabályzatnak, a berlini éttermekben még mindig igen jól és igen bőven lehet étkezni, mert az egész étkezés a pénzkérdésen múlik. A rendelet lényeges korláto­zást egyáltalában nem tartalmaz. A vendég rendelkezésére áll, még­pe­dig húsjegy nélkül, mindenféle szár­nyas és vad, továbbá még rengeteg étel, úgymint savanyú tüdő tojással, főzelék virsli-fölt­éttel és sonka. Ezek korlátlanul állanak a vendég rendel­kezésére, annyit rendelhet, a­mennyi jól esik. Ezekből az ételekből elegendő készlet van. ( Ke.) — Öngyilkos államvasúti tisztvi­selő. Rákospalotaujfalun, a Kinizsi­utca 124. számú házban Szabó István 32 éves már, hivatalnok ma hajnalban revolverrel jobb halánté­kába lőtt és nyomban meghalt. A sze­rencsétlen embert nagyfokú idegbaja kergette a halálba. Ezelőtt egy héttel is öngyilkossági kísérletet követett el, revolvert fogott magára, de felesége még idejekorán kicsavarta kezéből. — Az entente gazdasági tanácsko­zása. Rotterdami tudósítónk távira­tozza. Londoni jelentések szerint Runciman helyett Crewe fog részt­­venni a párisi gazdasági tanácskozá­sokon. (V. D.) — Két magyar rokkant temetése Haparandában. Stockholmi tudósí­tónk táviratozza. Nagy ünnepélyes­séggel temették el legutóbb Haparan­dában Paber Mátyás 12. gyalogezred­beli és Pásztor Miklós 22. gyalogezred­ben magyar katonákat, a­kik haza­felé való útjük alatt Finnországban­­tüdővészben elhunytak. (Br­k.) — A pénzügyminiszter osztalék­­rendeletének kijátszása és a bírósá­gok. A hadi nyereségek adójának biztosítása végett a pénzügyminisz­ter tudvalevőleg rendeletet bocsátott ki, a­mely arra utasította a rész­vénytársaságokat, hogy az utolsó három év legmagasabb osztalékánál magasabb osztalékot semmiféle címen se fizessenek a részvényeseknek. Ki­­fejezetten kimondta a rendelet, hogy tőkevisszafizetés, lebélyegzés, stb. és hasonló célú rendelkezés is tilos, mert ez a rendelet intenciónak ki­játszására vezethet. Ennek ellenére az történt, hogy­ több vállalat, különösen azok, a­me­lyek hadseregszállításokon a legtöb­bet keresték, így néhány malom, bőr­gyár, bank, stb. a legkülönbözőbb álcímeken osztalékszerű nyereséghez juttatta részvényeseit. Némelyik in­gyenrészvényt adott, némelyik új részvényt bocsájtott ki és az új rész­vényt igen alacsony áron bocsátotta a részvényesek birtokába. Ezt tette a Budapesti Gőzmalom, a Parcellázó Bank és ezt készül megtenni a Felső­­magyarországi Bánya-és Kohómű­­r­­t. Némelyik a tartalékok egy részét fizette vissza, mint például a Felső­­magyarországi, a Turul, stb. A szán­dék mindig ugyanaz volt : az osztalék­­rendelet megkerülésével gyorsan ki­osztani a részvényesek közt a még meg nem adóztatott háborús nyereséget. Min­denki azt hitte, hogy a bíróságok résen lesznek és meg fogják semmisí­teni az ilyen közgyűlési határozato­kat. Ezzel szemben most az történt, hogy például a Turul ismeretes hatá­rozatát a temesvári törvényszék mégis jóváhagyta. A Turul most a külön tartalék­­alapból 3750 darab részvényt fog a részvényeseknek minden ellenérték nél­kül kiadni oly módon, hogy minden négy régi részvényre egy új ingyen­részvény jut , ezenkívül még 1250 darab új részvényt a jelenlegi magas forgalmi értéken jóval alul, névérté­ken fog a régi részvényesek rendel­kezésére bocsátani. A bíróság a K. T. rendelkezéseihez tartotta magát és a kincstári érdekekre nem volt tekintettel. Ez bírói meggyőződés dolga és ebbe beleszólni nem lehet. Azonban a kincstárra nem lehet közömbös, hogy a meggazdagodott részvényesek kiját­szazák a kincstár érdekeit. 5* oldal.

Next