Az Est, 1916. július (7. évfolyam, 181-211. szám)
1916-07-01 / 181. szám
Budapest, 1916 * Szombat f Előfizetési árak: Egy hónapra•* «• 2.— korona Negyedévre « M 5.— korona Egész évre,. M M 20.— korona Megjelenik délután, m 1- es számára az országban 170., Ausztriában 3 fité indén közleményünk után* ,nyomása tilos Politikai napilap »•« Felelős szerkesztő : Miklós Andor VII. évfolyam * /61. szám. Szerkesztőség 2 ali• kerület, Erzsébet körut la K,iadóhivatals OHErzsébetékoz az IS—*20» Flókzkiadó hivatalok t II,m Vilmos császárját Iá, ex. és IV., Váci»utca 12. Wienben Kohlmarkt 7. Nem az új adók, az ország nagyobb megterhelése aggasztja és nyugtalanítja a gondolkodni tudó embereket, hanem az a radikális hozzányúlás, az a gyökeres átalakítás, amivel a pénzügyek minisztere az új bevételeket elő akarja teremteni. Nemcsak új adók behozataláról, nemcsak hatalmas háborús nyereségek és háborús vagyonok természetes megadóztatásáról, hanem egész adórendszerünk gyökeres megváltoztatásáról van itt szó. Ez az, ami ma, a dolgok legnagyobb fokú ideiglenességénekidejében minden művest elmét és minden aktív lelkiismeretet kell hogy izgalomba hozzon. Az adózás régi rendjének gyökeres átalakítása, egy szükséges, de ideiglenes háborús megoldás helyett, nem látszik helyesnek. A háborús Európa földje ma egy háborgó lávatenger, forró, folyékony és romboló, hogyan lehet erre véglegeset építeni? Nem frázis, hogy e katasztrófa után öreg világunknak egészen uj ábrázata lesz, egészen uj lelke és uj erkölcse. A háború után uj leltárt kell majd készítenünk. Uj népszámlálást kell majd rendezni. Újra kell összeszámlálnunk állatállományunkat. Számolnunk kell majd a rengeteg rokkant és beteg emberrel, a munka hallatlan megszaporodásával s a munkások fájdalmas megcsappanásával. Ma még nem tudhatjuk, mennyi özvegy, mennyi árva szakad az állam nyakába, ma még el sem lehet képzelni azoknak a kötelességeknek számát, természetét és nagyságát, amelyek a béke első napjától kezdve várnak majd az államra. Mindezt és még igen sok mást nem is sejtve, hogyan gondolhat a kormány az adórendszer forradalmi és végleges megváltoztatására ? Az ideiglenességnek ezekben a kritikus napjaiban szabad-e e téren véglegeset, a messzi jövőt érintő és terhelő megoldást teremteni ? Sem a kormányt, sem a parlamentet nem bántják ilyen kételyek. Most megint látjuk, hogy a parlamentben alig van tanult és hivatott politikus, egyik párton sem mutatkozik pénzügyekben s gazdasági tudományokban képzett elme, aki utat tudna mutatni, aki bírálni nemcsak tudna és merne, de arra hivatott is lenne. Nagy harcok Kolomen előtt Gs. és kir. sajtóhadiszállás, június 29. (Az Est haditudósítójától) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Az az erős ellenállás, amelyet a Dnyesztertől északra és a Strupa mentén húzódó frontunk az orosz támadásokkal szemben tanúsít, arra indította az ellenséget, hogy megkísérelje a Dnyesztertől délre levő frontunk áttörését. E célból nagy erőket vont össze Sniatyn vidékén és Bukovina északi részében. Ezek az orosz csapatok a Taiffi mindkétpartján, a sniatyn— kolomeai ütés vasút mentén nyomultak előre nyugat felé. Az orosz áttörési kísérlet első célja a Pruth északi partján levő vasúti és országút-csomópont: K o 1 o ja e a. Az oroszok negyven kilométer széles fronton támadtak itt erős tüzérségi tüzeléssel, majd mélyen tagozott sűrű támadó oszlopokkal nyomultak előre árkaink ellen. Bár az ellenség itt ismét jelentékeny túlerőben volt, a mieinknek mégis sikerült visszautasítani az ismételt támadásokat. Ahol behatoltak állásainkba, ott elkeseredett közelharcok fejlődtek ki, melyekben végül is a mieink maradtak győztesek. A harcokban, amelyek egyforma hevességgel folytak késő estig, az ellenség véres veszteségeket szenvedett s mégsem sikerült elérnie" célját. Este azonban az orosz túlerő elleni védelem sikere céljából frontunk egy részét visszavontuk a Kolomeától keletre levő és a felső Ceremos-völgy magaslatain húzódó állásokba. A Kolomeától keletre vívott harcokkal egyidőben túlerőben levő orosz csapatok megtámadták állásainkat a Dnyeszter-kanyarulatnál, N i e z v i s ka mellett, a Kolomeából Obertynen át a Dnyeszterhez vezető útnál. Az ott álló magyar és osztrák csapatok visszaverték a támadást. Az oroszak röviddel ezután megismételték a támadást, de ez is az előbbi sorsára jutott. Tovább északra nem került sor nagyobb akcióra. Tornyniában nem csökkenő hevességgel folyik tovább a szívós küzdelem az orosz túlerővel. Novo-Pocsajevnél az eperjesi 67. közös gyalogezred tüntette ki magát. A front déli szárnyán az orosz lovasság és gyalogság a folyóvölgyeken át tapogatózva próbál előre menni a hegyvidéken elfoglalt új állásaink felé. Mindenütt, ahol támadást intézett, így legutóbb Izvornál, a Szursava forrásvidékén, visszavertük. E. Lennhoff. Linsingen sikerei 35 kiiomiSem^i térhódítás Voihyniihan Berlin, június 30. (Az Est jelentése) Az orosz harctéri helyzetről a Berliner Lokalanzeiger a következőket közli: Li n sin gen hadseregcsoportjának idejekorán történt beavatkozása és volhyniai ellenoffenzívája következtében teljesen meghiúsultnak tekinthető az orosz hadvezetőség nagyszabásúnak kürtöli haditerve, amelyet a tizenkét napos offenzívával kezdett meg. Nemcsak mindenütt megálloit as orosz támadás, hanem úgyszólván mindenütt visszavonulóban vannak az orosz csapatok és az a térhódítás, amelyet offenzívájukkal elértek, rohamosan zsugorodik össze. Linsingen tábornok hadseregcsoportjának körülbelül százhúsz kilométeres frontján a sereg, részek koncentrikus előrenyomulással közelednek Luekhoz s annak minden pontjától már csak 35 kilométer a távolság. Sokulná! Linsingen seregének balszárnya a magyar és osztrák csapatokhoz csatlakozik, a melyek a Styr-vonalat védik s egészen Kolktig terjednek ki. A Lipa mellett is egymást támogatva küzdenek a német csapattestek a magyar és osztrák csapatokkal, a melyek itt és az Ikvánál néhány nap óta erőteljes és szívós defenzívában összeköttetést tartanak fenn e seregrész és a Strypa balpartján minden orosz támadásnak hősiesen ellentálló német, magyar és osztrák hadseregcsoporttal, gróf Bothmer bajor tábornok seregével. Az ellenoffenzíva megindinána. óta június, 16-ig 61 orosz tiszt és 11.094 orosz katona esett a mi fogságunkba, két ágyút zsákmányoltunk és 54 gépfegyvert. Jókora tért hódítottunk vissza, amelynek mélysége átlagosan 35 kilométer. Ez eléggé megnyugtató ahhoz, hogy ezentúl is a legteljesebb bizalommal és reménykedéssel várjuk a fejleményeket. Az olasz „offenziva“ már lassabban halad Lugano, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Corriere della Sera az olasz harctéri helyzetről szóló cikkében megállapítja, hogy az olaszok előnyomulása, mely eddig minden fáradság nélkül haladt a kiürített állásokban, most már kezd akadályokba ütközni. Az ellenségnek gépfegyverekkel gazdagon felszerelt gyalogos különítményei kihasználják a hegyi terep számos vádpontját, a szakadékokban leselkednek, mialatt tüzérségük már elfoglalta az új állásait. A Secco reméli, hogy hamarosan sikerülni fog az ellenséget a határ mögé visszavetni, s akkor azután az Ortler-csoport és a Dolomitok felé kell ügyelni, mert Cadorna meg fogja kezdeni az offenzívát. La A Times veszteség nélküli visszavonulásunkról Berlin, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Lokalanzeiger-nek, jelentik Hágából . A Times részletes tudósítást közöl Vicenzából a magyar és osztrák csapatok visszavonulásáról. A tudósító az olaszok minden győzelmi mámorával szemben a következő szavakkal végzi cikkét: Az olaszok elvesztették az érintkezést az ellenséggel. Ezzel is bebizonyosodott, hogy a magyar és osztrák hadvezetőségnek az ellenség nyomása nélkül történt önkéntes visszavonulásáról szóló jelentése, amelyet olasz hivatalos oldalról cáfolni igyekeztek, igaz volt és bebizonyosodott az is, hogy a visszavonulás veszteség nélkül történt. Ke. Az olasz király Asiagóban Berlin, június 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az olasz király tegnapelőtt Asiagóba cektácLU Ke., '■ Jīn ^ ' V 1