Az Est, 1918. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-09 / 109. szám
Budapest, 1918 * Csütörtök * május 9. Előfizetési árak: egy hónapra-• - 3.- korona Negyedévre M M &o— korona Félévre M « 13.- korona Égés» évre.. - - 3.- korona ? Megjelenik délután ^ Egyes szám ára 17 fillér** röviden közleményünk után* nyomása tilos szjazsazsc Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: OH, kerület, Erzsébet*körut 1 Kiadóhivatalt VII.a Erzsébett körut /1—30* Fióltkiadóhivataloks Vm* Vilmos császárját 14. tti és /&., Vách utca tg. Wlent /. K'hl warkt 7» A kisebbség, amely most kormányoz Magyarországon, felére olvadt le. Most már csak vagy ötven képviselő áll Wekerle és kormánya háta mögött. Tegnap szavazott a párt a kormány választójogi programjáról és akkor mindössze ötvenen maradtak híven, következetesen az elvfeladás programja mellett. A nagy buzgóságban, hogy a kormány újra átverését, bármi módon is, de megcsinálják, elfeledkeztek egy kis dologról. Arról, hogy tulajdonképpen mi szükség van ez ötven magánember kormányzatára ? Miért éppen ez az ötven ember ad nekünk kormányt a parlament ötödfétszáz képviselője közül ?... Általánosan elfogadott parlamenti szokás, hogy a képviselőház többsége kormányozzon. Vagy egy éve, megbízták a képviselőház kisebbségét, hogy vegye át a kormányt, úgy hogy akár választással, akár más módon csináljon magának többséget. Választani savanyú volt ennek a kisebbségi kormánynak, megpróbált tehát a többségből, a munkapártból magához édesgetni néhány tucat embert. Nem sikerült neki. Nem sikerült, mert nem mutatott elég erőt. Végleg berendezkedtek tehát a kisebbségi kormányzásra. Milyen jogon ? •— csak azt szeretnék tudni ! Azért-e, mert az ország imádja őket, és inkább imparlamentáris kormányzást kíván, csak el ne veszítse e kiváló lángész-fészek munkálkodását ? Vagy forradalmi viszonyok vannak nálunk, amikor egy időre el kell tűrni a kisebbség erőszakos uralmát ? Vagy azzal vált most a kisebbség uralma szentesítetté, hogy tegnap leolvadt a felére, ötvenre “? ... A kisebbség kormányának magyarázata igen egyszerű. Ötven kemény szavazat kormányoz ma a magyar képviselőházban, mert a munkapárt úgy akarja. Mert a munkapártnak még most nem tetszik átvenni a kormányt és mert van ötven ember, akinek oly kevés a szemérme, vagy oly vak a szeme, hogy a munkapárt helyét melengeti addig, míg a munkapárt maga átveheti a kormányt. Mielőtt azonban ez az év letelik, az ötven lelkes fé fiú ott fogja találni a meleg kormányfészekben a munkapártot, mag pedig eheti ismét az ellenzékiség keserű kenyerét. IX. évfolyam Maurice tábornok vádja Llow dl George és Bonar Law ellen A miniszterelnök és a külügyminiszter félrevezette Magnát Msauiffi a vizsgálat megindítása mellett Rotterdam, május 7. (Az Est rendes tudósítóinak távirata) Londonból jelentik: Maurice tábornok, aki még néhány héttel ezelőtt az angol vezérkarnál a katonai operációkat vezető osztály igazgatója volt, rendkívüli feltűnést keltő levelet tett közzé a sajtóban. A levél bizonyára izgalmas politikai események okozója lesz. Maurice rideg egyenességgel, kíméletlenül azt mondja, hogy áprils 4-iki beszédében Lloyd George és április 23-iki beszédében Bonar Law az alsóházban a hozzá intézett kérdésekre a valóságnak meg nem felelő, félrevezető felvilágosításokat adott. Maurice sürgősen kéri, hogy a parlament vizsgálja meg Bonar Lawnak és Lloyd Georgenak azt az állítását, hogy a Versailles haditanács mennyben állapodott meg a franciaországi angol front kiterjedéséről, hogy a hadsereg Franciaországban 1918. január elsején jelentékenyen erősebb vol, mint 1917. január elsején és állapítsa meg, váljon Lloyd Georgenak a mezopotámiai és palesztinai harcoló seregek fehér hadosztályairól szóló számadatai megfelelnek-e az igazságnak? A Daily Chronicle, a Westminster Gazelle, a Star és a Globe követelik, hogya parlament vizsgálja meg és tűzze naprendre Maurice vádait. [ Politikai körökben úgy vélik, hogy a levélnek komoly következményei lesznek a kormányra nézve. Voltaképpen arról van szó, hogy az angol vereségért ki felelős? Van egy párt, a mely a felelősséget a kormányra s egy másik, mely a hadvezetőségre akarja hárítani. A levél nyomán meginduló parlamenti vita van hivatva a kérdést eldönteni. Asquith az alsóházban határozati javaslatot nyújtott be, hogy az alsóház küldjön ki bizottságot M mire vádjainak megvizsgálására. Asquth indítványa fett csütörtökön döntenek. A helyzet igen komoly, mert a kormány kijelentette, hogy Asquith indítványának elfogadása esetén rögtön lemond. Van Dyl, Rotterdam, május 7. (Az Est rendes tudósítóinak távirata) Londonból jelentik : Az alsóházban Asquith megkérdezte a kormánytól, hogy milyen intézkedéseket tett arra vonatkozólag, hogy a ház megvizsgálhassa Maurice vádjait ? Maurice jelenleg aktív katona. A kormány nevében Bonar Law válaszolt. Szerinte Maurice a levél közzétételével elsősorban is megsértette a szolgálati utat és a katonai fegyelmet. Másodsorban felelős, mert miniszteri kijelentések valóságát kétségbevonta. Az ügy első részére vonatkozólag a haditanács a szokásos módon fog eljárni, arra vonatkozólag pedig, hogy miniszterek becsületét megtámadták, becsületbíróságot hívnak egybe két bíró bevonásával, hogy ezek vizsgálják meg a tényeket és terjeszszenek elő jelentést. Bonar Law még kijelentette, hogy a becsületbíróságot addig nem hívják össze, míg az egész esetet az alsóházban nem tárgyalják le, V. D. akik egyidőben szintén a végleteiig való kitartás mellett törtek lándzsát, de a kik most kifogyhatatlanok Clemenceau ócsárlásában. Igen nagy támadások érik Thomass volt lőszerügyi minisztert, aki szociáldemokrata. A Verité gúnyosan aztírja róla, hogy ügyes viselkedése miatt bizonyára külügyminiszter lesz belőle. A Journal de Peuple írja: Az osztrák békeajánlat ügyében szereplő emberek büntetést érdemelnek és meg kell fenyíteni őket, de másokat, mint Thomas, Sembat, Renaudel, akiknek felfogása tavaly azonos volt Ribeléval, szintén nem szabad felmenteni. 1917-ben a káprázat és téboly politikája lett úrrá s iz még ma is. Ezt a politikát az emberiség és Franciaország érdekében le kell leplezni s meg kell büntetni. A képviselőház hadügyi és külügyi bizottságának titkos üléseiről, amelyeken Clémenceau beszámolt a Károly király levelében kapcsolatos békelépésekről, a lapoknak nem szabad tudósítást közölniük. A Petit Parisien mégis közöl annyit, hogy Clémenceau kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy Magyarország és Ausztria egy pillanatig sem tett olyan békenyilatkozatot, amely Franciaország és szövetségesei számára elfogadható lett volna és ezért egy pillanatig sem állott fenn a béke lehetősége. B. M. Colyn, a titokzatos békeközvetítő Rotterdam, május 7- (Az Est rendes tudósítóinak távirata) Londonból jelentik. Bár az angol alsóházban Balfour megcáfolt minden békehírt, Colyn — az állítólagos hollandi békeközvetítő neve — mindenütt közszájon forog és igen népszerű. A Daily News még részleteket is tud Colyn ajánlatáról. Azt írja, hogy Colyn békefeltételei nem voltak elfogadhatók, de bizonyára alapot nyújthattak tárgyalásra. A Daily Chronicle szerint Robert Cecil részszül cselekedett, amikor elutasította az ellenség békeajánlatát. W. D. Rotterdam, május 7. (Az Est rendes tudósítóinak távirata) A Xaderland közlése szerint Colyn üzleti barátai meghívására utazott Angliába és sem Hollandia, sem Németország részéről nem volt megbízatása. V. LL Clémenceau szerint még nem volt alkalom a békekötésre Í A francia ellenzék hadjárata a béke ellenségei ellen Genf, május 7. Est kiküldött tudósítóinak táviratai Az ellenzéki lapok harca a kormány életekig menő háborús uszítása el-ügy óta egyre élesebb és immár nem szorítkozik elkeseredett szemrehányásokra Ribot és Clémenceau éhen, hanem mindazok ellen irányul, akik valaha ellenezték a béketörekvéseket. Támadják tehát Sembat és Renaudel szocialista képviselőket is.