Az Est, 1918. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1918-05-09 / 109. szám

Csütörtök, 1918 május 9. mint 33 kilométerre esik, a­mi a stratégiai védelemhez elegendőnek látszik. Lényeges határkitolás történt a Vöröstoron'"-szorosnál és az Olt völgyében. Mindkét helyen széles utaat vezettek Magyarországba, a­melyeket mostantól kezdve magas hegycsúcsokról biztosan védelmez­hetünk. Brassó körül a határnak keletről északra való fordulásánál a határ kiigazítása mindenütt a magaslati helyek birtokbavételé­vel történt. Predeál természetesen a mienk, Sinaia a románoké ma­rad. A­­ román határ Sinaiától északra körülbelül 8 kilométerre van. Lényeges változás a magyar ha­táron még a Székelyföld védel­mére történt. Itt a határ legszél­sőbb kitolása körülbelül 15 kilo­méter, azonban igen nagy terüle­ten megmaradt a régi határ is. Bukovina védelmére lényeges határeltolás történt. Csernovictól keletre a régi határ mindössze 12 kilométer volt. Most a Pruth men­tén kitolták a határt annyira, hogy Csernovic a határtól majdnem 30 kilométerre lesz. Csernovictól délre az új határ párhuzamosan húzódik a Szerethez és a régi ha­tártól az új határ 15—20 kilomé­­­­terre van, Bukovináé a hegycsúcs, Romániáé a völgy. Dobrudzsa ,­ bolgárok kapták a legnagyobb területet, Dobrudzsának azt a ré­szét, a­melyet a bukaresti békében R­ománia elvett tőlük. Azonkívül lemondott Románia a Dobrudzsá­nak északi feléről, fel egészen a Dunáig. Ezt a területet a hatalmak együttesen kapták és kétségtelenül Bulgáriának fogják külön szerző­désben átengedni. Annak a területnek a nagysága, a­melyet a határok kitolása követ­keztében Magyarországhoz csatol­nak, körülbelül 5000 négyzetkilo­méter. Az új terület tehát valami­vel nagyobb, mint Szabolcs vár­megye és valamivel kisebb, mint Nyitra vármegye területe. Az új területen lévő lakosság száma alig 20.000. Bukovina területnyeresége 600 négyzetkilo­méter.­­ A dunai hajózás szabályozása egészen új alapon történik. Az európai Duna-bizottság helyébe Dunatorkolati Bizottság néven új nemzetközi intézmény kerül, a­melyben azonban csak azok az ál­lamok vesznek részt, a­melyek a Duna mellett, vagy a Fekete-ten­gernek európai partján feküsznek, ellenben Anglia, Franciaország és Olaszország, a­mely eddig a nem­zetközi Duna-bizottságban részt­­vett, az új bizottságból kimarad. Az új bizottság illetékessége Brai­­lától a torkolatig terjed. Románia a központi hatalmakkal új hajó­zási szerződést köt, megszűnik a román kikötőkön átmenő árukra kivetett félpercentes értékvám és a kikötőhelyek felállításának kor­látozása. Valamennyi dunaparti ál­lamnak joga van hadihajókat tar­tani a Dunán, a Duna torkolatánál pedig a torkolati bizottságban kép­viselt hatalmak két-két könnyű hadihajót tarthatnak állomásha­jókként. Románia tehát hadiha­jóink elől se zárhatja el többé a Dunát. A gazdasági viszonyokat külön szerződésekben szabályozzák, úgy­szintén a hadifoglyok és polgári internáltak kicserélését. Í1 szerződés ratifikálásáig Ro­mániának törvényt kell hoznia az állampolgári jogokból­ eddig kizárt egyházak és felekezetek, tehát a­ zsidók teljes egyenjogúsításáról is. A békeszerződést meg nem álla­pított határidőn belül ratifikálni kell és a ratifikációs okmányokat a lehető leggyorsabban Bécsben kell kicserélni. A szerződést ma­gyar, német, román, bolgár és tö­rök nyelven állították ki. Bukarest, május 8. Kühlmann német külügyi állam­titkár a bolgár békedelegátusokkal Szófiába utazott. ai román békeszerződés értéke Bornin, május 8. (As Est rendis tudósítójának távirata) A reggeli lapok részletesen foglal­koznak a bukaresti békeszerződéssel. A közvélemény rokonszenvvel fo­gadta a szerződést. A Vorwärts azt írja, hogy a bukaresti békekötés is bizonyítja, hogy a gazdasági előnyök és általában a gazdasági szerződések sokkal értékesebbek az annexiónál. A román békében Németország is érdekelve van gazdaságilag. Ennek az érdekeltségnek a jelentőségét az összes halpárti lapok kiemelik. Ke. Báró Burián nyilatkozata a román békeszerződésről Nagy fogadtatás a nyugati pályaudvaron — Az Est tudósítói­tól — A román béke aláírása után báró Burián közös­­ külügyminiszter el­utazott Bukarestből, hogy Buda­pesten át Bécsbe menjen. A kül­ügyminiszter különvonatának a menetrend szerint féltizenegy óra­kor kellett volna megérkeznie a nyugati pályaudvarra, de báró Bu­rjánnak közben sürgős telefonbe­szélgetése volt Kőbányán, a­hol a vonat e célból 20 percig állott. A kormány és a főváros képvi­selői féltizenegy órakor már teljes számban együtt voltak a nyugati pályaudvaron. A kormány nevében Szterényi Józs­ef kereskedelmi mi­niszter jelent meg, a főváros ne­vében pedig Bárczy István főpol­gármester, Bódy Tivadar polgár­­mester, Déri, Folkusházy és Har­rer alpolgármester az egész városi tanácscsal, Sándor László főkapi­tány, Markovics Ince. főkapitány­helyettes, Jeszenszky Gellért de­­tektivfőnök, Beniczky Tamás rendőr főparancsnok, Kotányi Zsigmond Máv.. elnökhelyettes, Gerlóczy Gyula és Paszterczik An­tal Máv. igazgató, Vázsonyi Jenő szénkormánybiztos, Skuteczki Emil állomásfőnök, továbbá báró Arco- Zinneberg budapesti német konzul, báró Wodianer követ, a külügy­minisztérium budapesti képvise­lője, a fővárosi hivatalok vezetői és számos városi képviselő. Nagy­számú díszruhás rendőrség és de­tektívek tartották fenn a rendet az összegyűlt nézőközönség között. A főpolgármester üdvözlete Tíz perccel 11 óra előtt berobo­gott az első vágányon a külügy­miniszter különvonata. Szterényi eléje sietett a szalonkocsiból kilépő Burián külügyminiszternek, a­ki Gratz Gusztáv osztályfőnökkel, bá­ró Mittag követtel, gróf Colloredo követség­ tanácsossal, báró Wim­­mersberg miniszteri tanácsossal és Tréger Ernő titkárral érkezett Budapestre. Szterényi bemutatta a főpolgármestert a külügyminiszter­nek, mire Bárczy a következőket­­ mondotta: — Nem győztes hadvezért jöttünk , üdvözölni, hanem a béketárgyalás kiváló vezérét, hogy kifejezést ad-­­ junk örömünknek a felett, hogy a tárgyalás sikerre vezetett. A nép régen megelégelte a rettenetes vér­ontást és örömmel fordul uralko­dónk felé, a­ki megértette a két szellemét és békét akar. Nemsoká-­­­ra egy éve lesz már, hogy elmen-­­­tem a király elé, hogy tolmácsol­­­­jam Budapest szeretetét. A király ekkor azt mondotta nekem, hogy minden alkalmat fel fog használni arra, hogy a tisztességes békét ne csak szavakkal, hanem tettekkel is igyekezzék kieszközölni. Mindin­kább közelebb­­ jött a népéhez és ezért kérem excellenciádat, legyen kegyes tolmácsolni a király előtt a nép hűséges érzelmeit. További erőt és egészséget kivánunk a béke munkájához királyunknak és excel­­lenciádnak. A külügyminiszter válasza A beszédre báró Burián István kö­zös külügyminiszter a következő sza­vakkal válaszolt: — Szívem mélyéből köszönöm a főpolgármester úrnak és itt össze­gyűlt honfitársaimnak a megható üdvözletét. Hős seregeink és a velük küzdő dicső szövetségesek hősiessége most már a harmadik békeszerződéshez juttatott bennün­ket. Béke van most már tengertől tengerig, a népek, érintkezésében beáll a csendes harmónia. A most megkötött román békeszerződés­nek azonban édes hazánkra nézve különös jelentősége van. A román béke ugyanis keleti határainknak teljes és végleges biztonságot nyújt. A Kárpátok bércei támadhatatla­­nul fognak ort állani és emberi számítás szerint lehetetlenné fog­ják tenni az olyan ádáz megroha­­nást, a­milyenben 1916-ban ré­szünk volt. Engedjék meg, hogy e pillanat­ban kifejezést adjak azon k­ö­zhajomnak, hogy a tegnap befeje­zett bukaresti tárgyalásokat nem­sokára követni fogják az általános tárgyalások, a­melyek hivatva lesz­nek arra, hogy megadják a föld­kerekségnek a nyugalmat. A fő­polgármester úr helyesen hivat­kozott arra, hogy ő felsége, a­mióta trónra lépett, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is igyekszik a békét helyreállítani. Mi egyetlen alkalmat sem mulasztottunk el, soha, hogy békét kössünk és ma is az az ő elszánt és határozott akarata, hogy a lehetőség szerint becsületes, tisztességes, igazságos tar­tamot ígérő és engesztelő békét hoz­zunk létre. Mi úgyszólván lesben állottunk a békekötésre, a­nélkül azonban, hogy­­ ranciához kötnénk a békét. Egyik kezünkben kard van, a másikban olajág. A kard árnyékában azonban nem, sötétül el az olajág, sőt ellen­kezőleg a kard fényével világítjuk meg az olajágat jeléül annak, hogy I BG81S 3. oldal iz olajág a cél, a kard csak az esz­köz. A békekötés rajtunk nem fog múlni és ennek én is becsületes munkása akarok lenni, ezt itt fo­gadom. (Zajos éljenzés.) A külügyminiszternek ezután be­­mutatták Bódy Tivadar polgármes­tert, Sándor László főkapitányt, Vá­zsonyi Jenő szénkormánybiztost, Máv. igazgatót, majd visszavonult szalonko­­csijába, a­hol már várta gróf Hunyadit József, a király szárnysegéde. Gróf Hunyady tíz percig időzött a minisz­ternél, a­kit azután Szterényi József kereskedelmi miniszter keresett fe. Szterényi még bent volt a miniszter szalonkocsijában, a­mikor jelentették Kotányi Zsigmond ,Váv. elnökhelyet­tesnek, hogy a vonat indulásra ké­szen áll. 25 percnyi itt tartózkodás után a jelenlévők éljenzése közben a külügyminiszter vonata egynegyed tizenkettőkor kirobogott a­ keleti pályaudvarról. . c A kolozsvári katonaszabadító v­árosi tanácsos a bíróság előtt Kolozsvár,­­május 7. (Az Est tudósítójának távirata) Katonaszabadítások miatt tartatott dr. Feder Oltó kolozs­­­vári városi tanácsos, mint tudósítóidő táviratozza, tegnap állott először a kolozsvári törvényszék büntető taná­csa ielött, mint tanú egy ii­un per­ben, a melynek Bányai István kolozsvári­ Ügynök volt a vádlottja, a ki csalás miatt került a bíróság elé. Bányai 1915-ben idősb Csordás Dániel kolozs­vári lakossal elhitette, hogy a fiát Feder tanácsos segítségével, a kivel gyakran szokott együtt mulatni, ki­szabadítja a katonaságtól vagy leg­alább is könnyű beosztást eszközöltet ki a számára. Elvitte Csordást Feder lakásának, kapujáig, felment a házba, de akkor nem is beszélt Federrel, a­ki mint lány előadta, hogy Bányai 1915 nya­­rán a hivatalában kereste fel a fiatal' Csordás kiszabadítása dolgában él, ekkor kétszáz koronát csúsztatott az asztalára, a­mit ő eltett'. A fiú érdeké­ben azonban nem tett semmit. A, dr. Kocsi Andor ítélőtáblás bíró, ej­­­­nöklete alatt tartott főtárgyaláson dr. Szádeczky ügyész kérte Fédornek mint tanúnak megesketését, de a bíróság érthető okokból nem adott helyet ennek a kérésnek. Feder vallo­mása után a bíróság Bányait csalás büntette miatt másfél évi börtönre, 300 korona pénzbüntetésre és öt évi hivatalvesztésre ítélte. i „Astoria-villa" fiadgastesn legelőkelőbb penzió, legszebb fekvés.. jyiVgn­yl is, május 1-én. Szövethiány miatt és légi ’bevásmnán ásiin foglaloz­atása cellából elvállalok férfiruhák kifordítását. Widder J. férfi Szabó, IV., Városház?utca 20* ' telefon 15—76 Alapi­tatott 1999. .* ' Szabász időrangu munkaeru, helybeli uriszabó céghez,azon­­nalra kerestetik. Kimerítő ajánlatok H^etési igény és eddigi működés megjelölésével »Szabász« jeligére kéretne* Blocknerhez, Semmelweis­ utca 4. szá­m. MoaBnammaammui—i .— nanran in 11 «smaisxxn-Gábor Andor legújabb könyveit A v gyali valcere és egyéb történetek ,ra­y korona Szállítási költség 40 fillér Mit filtöz a Kávéház­on? Il-ik kiirtásban Aran­y korona Szállítási költség 45 fillér Megrendelhető Az Est könyvosztályában (Erzsébet­­körút 18-20), valamirtt Az Est minden árusítójánál Férfi ruhaford­it­ást és karom­unkát.at Irodalok. — Berkovits József *7-bó, IV., Sütő-utc* 2 sz . félemelet. felefon I3S-3*

Next