Az Est, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-16 / 190. szám

­Budapest, 1918 * Péntek * augusztus 16. Előfizetési árak: Egy hónapra•• M 3.- koronái Negyedévre •• « 5.— korona Félévre szozo­tt• Egész évre~ — @ 11.— korona 9 Megjelenik délután ! Egyes ssdpt dra “E2 jB&S&s*» Minden közleményünk utáni nyomása tilos Politikai napilap •»* Felelős szerkesztő: Miklós jani­­r Szerkesztőség: VII. kerület, Erzséset»körut 9 S kiadó hivat­alt VII., Erzsébet»körut Fi­ók-ki­a­dó hivatal­ok:­­•» Vilmos császártót «*» és III., Váci utca 12. Wien: Kohlmarkt 9. A szabadságolásokról adott ki rendeletet a honvédel­mi miniszter, miután az ed­dig megjelent sok, gyakran egyms­nak ellentmondó, régi rendelet, egészen összezavarta a katonai hatóságokat, így aztán nagyon sok derék katonával megesett, hogy évekig nem jutott egy kis pihenőhöz s ahhoz a jogos sze­rencséhez, hogy családját lát­hassa, ügyeit itthon elintézze. Az uj rendelet kimondja, hogy minden tisztnek két heti szabadság jár hat havi tábori szolgálat után s négy hét egy esztendei szolgálat elteltével. A hadiakért sereg legénységénél tizenkét havi szolgálat után két heti, a t­űzvonal legénységénél már hat­ havi szolgálat után jár a tizennégy nap, míg a többi helyeken foglalkoztatott legény­ség kilenc havi szolgálat után kapja meg ezt a pihenőt. Nem kell bőven magyarázni, hogy emberségességén felül milyen fontos az új rendelet, a­mely még azt is kimondja, hogy a szabadságolások még súlyos harcok alatt sem­ szünetelhet­nek, s a szabadságon lévő ka­tona ideje letelte előtt semmi katonai címen vissza nem hív­ható.­­ Tudjuk, hogy a német hadse­regnél mily fontosnak tartják a szabadságolásokat, ott a sza­badságos katonákat külön gyor­sított vonatok szállítják haza. Olvastuk, hogy a francia hadse­regben is féltékenyen vigyáz­nak, hogy minden katona meg­kapja a neki kijáró pihenőt. Az ország gazdaságának is nagy hasznot jelentenek ezek a tizen­négy napok, de a fajfentartás szempontját sem szabad figyel­men kívül hagyni. Az államnak módokat kéne kitalálni arra, hogy minden ka­tonát valamiképpen megjutal­mazzon, a­kinek családja meg­szaporodik. Dupla hadisegélyt, vagy a gyermek állami biztosí­­tását kéne jutalmul adni az ilyen szülőnek. Újabb ember­­vetésről kell gondoskodni, mert ha mindig csak a halál, a beteg­ség és a nyomorúság kaszál, ak­kor egyszer mégis csak úgy já­runk, mint az a gazda, a­ki le­aratott, de utána nem szántott s nem vetett. N­e csak az ember­­pusztító háborút finanszírozza az állam, hanem gondja legyen az elpusztult drága anyag­­pót­lásáról ,a megsegítéséről is.__ f '"i • AI.Ki­t 5. IX. évfolyam * /90. szám A franciák az offenzívájuk megállásáról Genf, augusztus 14. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) Minthogy a legutóbbi hivatalos jelentések a németek ellenállásának is­­ MWH#waiiji imnén­­ji il be, ■ a franciák nagy győzelmi hangulata kezd lelohadni. Barrés nyugtalan hangon írja: Az ellenség tartalékait a frontra vetette. Lehetséges, hogy csapataink új előhaladást tesznek, de csak nagyon lassan és nagy áldozatok árán. A Radical katonai szakértője azt hiszi, hogy a németek csak akkor nyerik vissza mozgási szabadságukat, ha egészen a Hindenburg- vonalig mennek vissza, a­honnan annak­ idején offenzívájuk­at kezdték. Verroux ezt írja: A francia hadseregnek kemény munkája volt. Az ellenség valószínűleg erősítéseket kapott, úgy látszik, hogy most már nemcsak utóvédekkel van dolgunk. Hervé azt tanácsolja Fochnak, hogy más helyen kezdjen új offendvát. B. M. Megm­érvene volt a németek eStenein­e ertje Rotterdam, augusztus 14. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az angol lapok harctéri tudósitól jelentik : Tegnap nyugalom volt az Amiensből Royebe vezető fontos út mentén,­ de a nyugalom egyúttal figyelmeztetés arra, hogy az el­lenség ellenálló ereje megnövekedett, tüzérségük és gépfegyvereik megakadályozzák az ál­lásaikhoz való közeledést. Az angol csapatok néhány tank segítségéve­l támadást kíséreltek meg a stom­ery erdő ellen, de a tankokat grim­át­­tűzzel megállították, a gyalogság pe­­ d­­e­­ dig a gépfegyverek tüzében nem tu­dott előbbrejutni. A franciák hasonlóképpen nagy el­lenállásra t­a­l­á­ln­a­k. Egy másik haditudósító hangsú­lyozza, hogy a németek ú­j ágyu­kat hoznak a frontra. A Daily Telegraph je­lentése szerint a németek sietve új tartalékokat és tüzérséget hoznak a harctérre. Azt hiszik, hogy ha a franciák Lassigny fensikját elfoglal­ják, a németek visszavonulnak a R­esle csatorna — Roye vonalra. Hogy a németek más frontrészen nagy támadást intéznének, azt nem tartják valószínűnek. te lapási V­ladivsszesEvan Rotterdam, augusztus 14. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Vladivositokból táviratoztak: A japán csapatok első része augusztus 11-én ideérkezett. V­V Rotterdam, augusztus 14. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Times jelenti: A japán csá­szár aláírta azt a határozatot, a­melylyel kihúzó ottani táborno­kukás előtt áll. A parasztok minden­felé önálló fegyveres csapatokat alakí­tanak ; a városokban szintén nagy az elégedetlenség a szovjet­ kormánymal, a­mely, úgy látszik, régi híveit elve­szítette. Bryk­­kot kinevezte a vladivosztoki ex­­pedíciós hadsereg főparancsnoká­vá. Az új főparancsnok a legfelső haditanács tagja és azelőtt Csing­­tau kormányzója volt. Vezérkari főnökévé Micsuje Juhi tábornokot nevezték ki.­Az expedíciós hadse­reget kisérni fogja Takiens­hi tá­­bornok is. A japán minisztertanácson el­határozták, hogy a szibériai lakos­ság élelmezési és más megélhetési­­nehézségein könnyíteni fognak. A sparaszSoSs tipariffEristi ési Stockholm, augusztus 1. (Az Est rendes, tudósítójának távirata) A Stockholms Tidningmn jelentése szerint a bolsevik­ uralom Órása­i békefeltételek a SifiraekEsek Stockholm, augusztus 6. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A finn-orosz békedelegációk tudva­levően már hetek óta tárgyalnak Berlinben, de eddig nem tudtak megállapodni a békefeltételekben. Helsingforson át érkezett orosz je­lentések szerint az oroszok béke­­feltételei a következők : Oroszország lemond Or­osz-Kar­éliá­ról, ha viszont Finn-Karélia dé­l- keleti részét megkapja. Az új határ körülbelül Viborgból indulna és a Ladoga-tó mellett levő Ecksh­ofthot érintené. Finnország adjon kárpótlást Orosz­országnak az elrabolt erődítésekért és hadianyagokért s arányosan ve­gyen részt Oroszországnak összes háborús költségeiben. Bryk, A Pilsoff&a feSStSzííssel nem ssakffisi'ä Ki©g a gtésaeS­­©foss ds|si©3íraScjai viszony Berlin, augusztus 15. (Az Est tudósítójától) Azzal, hogy a moszkvai német követség Pskovba tette át székhe­lyét, a­mely város a bresszi szerző­désben megjelölt nemarkacionális vonat német részén fekszik, a német birodalom nem szakította meg a diplomáciai viszonyt Orosz­országgal, de kifejezésre akarta juttatni, hogy nem tartja a szovjet­ kormányt képes­nek a német követség meg­­oltalmazására a forradalmi szocialistákkal szemben, a­kik nyíl­tan hirdetik, hogy tűzzel-vassal fognak üldözni mindent, a­mi né­met, vagy németbarát. Az általános bizonytalanság és veszedelem azóta lett igazán nagy, mióta Trockij Moszkvából elren­delte a lett vadászezrede­ket, a­melyek a moszkvai német követség védelmét látták el és he­lyükbe vörösgárdistákat jelölt ki. Maga a szovjet­ kormány is tuda­tában volt annak, hogy a német követség nem érezheti magát biz­tonságban. Ezt bizonyítja az a kö­rülmény, hogy Csicserin kül­ügyi népbiztos, a­kinél dr. Helf­­f­e­r­i­c­h két ízben jelentette be lá­togatását, megelőzte a német kor­mány követét , ő ment meglátogat­ni Helfferichet, hogy ne kelljen a veszedelmes utat meg­tennie a szovjet­ kormány épületéig. A moszkvai viszo­nyok züllöttségéről részletes híre­ket még nem lehetett kapni, mert a távíró csak ritkán működik. Né­met politikai körökben és a jobb­oldali pártok kebelében is az a fel­fogás, hogy Németország és Orosz­ország diplomáciai viszonyában egyelőre nem fog beállani válto­zás. __. jan­ii__. Hadifogolycsere Olaszországgal P­écs, augusztus 11. (Az Est tudósítójától) A Reichspost jelenti: Hiteles ér­­tesü­lésünk szerint XV. Benedek pápa nemrégiben kimerítő javaslatot tett a magyar és osztrák külügyi kor­mánynak a végből, hogy ki lehessen cserélni a monarchia és Olaszország között legalább azokat a hadifoglyo­kat, a­kik egy évnél régebben vannak hadifogságban-

Next