Az Est, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-15 / 241. szám
8*401 dal „A hadimilliomosok miatt drága a cseléd“ A rendőrség átirata a belügyminiszterhez ,a —Az Est tudósítójától . A cselédmizériák immár annyira elszaporodtak a fővárosban, hogy nemcsak hihetetlenül magas árat követelnek a cselédlányok, hanem egyáltalában alig lehet cselédet kapni. A rendőrségen is foglalkoznak ennek a kérdésnek a megoldásával és a napokban felterjesztés ment a belügyminisztériumba a cselédközvetítés reformja ügyében. A felterjesztésben elmondta a rendőrség, hogy tavaly 19.882 panaszt intéztek el, a tolvaj cselédeknek se szeri, se száma, sokan hamis cselédkönyvekkel bujkálnak és a mizériákon csupán arcképes eselédkönyvek kiállításával lehetne segíteni. Ennek a bevezetése azonban olyan nagy munka, hogy a rendőrség nem tudja elvégezni és ilyen irányú előterjesztéssel a belügyminisztériumhoz fordul. A rendőrség felterjesztése szerint a legnagyobb baj az, hogy nines utánpótlásé.. Faluról nem jönnek cselédek, ott dolgoznak a hiányzó férfiak helyett, a városokból pedig alig kerül fel Budapestre szolgáló, mert inkább választják a gyári, műhelyi foglalkozást. A rendőrség azt mondja: „A tömegesen hirtelen jólétre, gazdagságra emelkedett hadikeresők jóvoltából még nagyobb a csédkereslet, mint volt valaha.« Szóval a hadimilliomosok és a konjunktúra a fő okai, hogy nincs cseléd és ha van, akkor drága. A rendőrség véleménye szerint különben is a cselédügy nem rendőri ügy, hanem a törvényhozásnak és a társadalomnak kötelessége azzal foglalkozni. »Nem vitás dolog többé, — írja a rendőrség a belügyminisztériumhoz — hogy a negyvenkét évvel ezelőtt kelt cselédtörvénynek sem elvi, sem tételes rendelkezései a mai szociális felfogásoknak és viszonyoknak már régen nem felelnek meg. Mi tehát a teendő ? A rendőrség véleménye az, hogy hatósági cselédközvetítést kell berendezni, aggkár és rokkantság esetére gondoskodni a cselédről, cselédothonokat kell felállítani és szakképzést behozni. A rendőrség javaslata is, úgy gondoljuk, a belügyminisztérium poros és pókhálós irattárába fog kerülni, a cselédreformokra pedig nem igen kerül a sor a mai nehéz viszonyok között. Pedig a cselédmizériák immár tűrhetetlenek, egyre kevesebb cseléd marad Budapesten, akiket bármilyen pénzért is kényszerűségből kell itt tartani. Elmentünk a Mária Egyesület belvárosi cselédelhelyező irodájába. A központi városházán vannak a helyiségek. A teupringeri foglalkozás igen megnehezült a háború ötödik évében. Hasztalan ostromolják a cselédközvetítőket, hiába ígérnek jó borravalókat, a vidékről jött leányok rendszerint már adott címre jönnek fel a fővárosba, az utazási költségeket is előre megkapják és cupringer nélkül »állnak helybe«. A Mária-Egyletben több a nagysága, mint a cseléd. A hónap első napjain még csak sikerül naponta hetven lányt is elhelyezni, most a hónap közepe táján azonban már alig jut egy napra huszonöt. Azt a felvilágosítást kaptuk a Márta Egyletben, hogy a német lányok szerényebbek, mint a magyar vidékiek ; a németek, osztrákok főleg azért jönnek hozzánk, mert ki vannak éhezve. Kis idő múlva azonban őket is »felvilágosítják«, »lebeszélik« és »elcsalják«. A Márta Egylet szerint azért olyan drága a cseléd, mert a hadimilliomosok túllicitálják egymást, szinte börzét rendeznek és felverik a cselédárakat. Még azt is elmondták, hogy a cselédmizériák megszüntetésére most nagyarányú akciót kezdenek, felhívással fordulnak a vidéki főszolgabírókhoz, hogy segítsenek a cselédszerzésben és átirattal fordulnak az osztrák hatóságokhoz is, küldjenek cselédeket Budapestre, egész német nyugati határ katonai felsőbbség alá kerülne s végig védelleni állásokat kellene elfoglalni, olyan frontot, amilyen most a Siegfried- vonal. Ebben az esetben a német föld sem maradna megkímélve a háború dúlásaitól, nemcsak a termőföldeket, erdőségeket, hanem virágzó községeket is fel kellene áldozni a védelem kiépítésére és az ottani lakosságot messze vidékre kellene elköltöztetni. A megszállott területek kiürítése után a német hadvezetőségnek a birodalom nyugati határai mentén védelemre kellene berendezkednie és bizonyára nem kis gondot okozna a front tartása Diedelhofen és Mühlhausen között, mert ezzel az arcvonallal szemközt erős francia várak, Belfort, Toul, Épinai és Verdun állanak. Mivel a csapatok visszaszállítása hetekig tartana, a német hadsereg kipihenhetné magát, időközben új csoportosításoa és új felszerelések mehetnének végre, ki lehetne pótolni a hadianyagokat s igy a német hadsereg hosszú ideig tartó ellenállásra rendezkedhetnek be. A keleti megszállott területek kiürítésének kérdését Wilson jegyzéke említés nélkül hagyja, mert bizonyára számol azzal a körülménynyel, hogy ott csupán katonai igazgatás van és ha a német csapatok hirtelen kivonulnak s magukkal viszik egész közigazgatási szervezetüket a vonatokkal együtt, akkor ott az egész gazdasági élet megbénul, a lakosságot meg fogja fenyegetni, anarchia áll be és a rablásoknak nem lehet gátat vetni. Kétségtelen, hogy maga az ottani lakosság tiltakoznék a leghevesebben a kiürítés ellen. Három hónapig tart Belgium és a megszállott francia terület kiürítése A németek új védelmi vonalat rendeznek be a határon Berlin, október 13 A német birodalmi kormány tegnapi válasza után a legrövidebb időn belül számolni kell Belgium és Észak- Franciaország katonai kiürítésével. Milliókra menő német katonák, akik eddig ellenséges területen állottak, hamarosan a német birodalmi határok mögé fognak visszatérni és ha a hadvezetőségre példátlanul nagy feladatot rótt az embermilliók mozgósítása, ennél is nehezebb munkával fog járni ennek az óriási tömegnek hazahozása. A legfelső hadvezetőség egy kiváló, magasrangú tagja érdekes részleteket mondott a nemsokára megkezdődő kiürítés módjáról és következményeiről. A megszállott területek kiürítése természetesen hosszú időt, legalább három hónapot vesz igénybe, mivel nem csupán a csapatok visszaszállításáról, hanem az egész seregnek biztonságbahelyezéséről van szó. Ugyanakkor a megszállott területek német katonai igazgatása megszűnik, hogy a helyi polgári hatóságok vegyék át a kormányzást. A hadvezetőségnek gondolnia kell arra, hogy a kiürítés idején a német csapattestek ne legyenek védtelenek és az utánuk özönlő ellenséges haderők meg ne támadhassák. Ezért előzetesen ha nem is fegyverszünetnek, de fegyvernyugvásnak kell bekövetkeznie. Ami Belgiumot illeti, a német hadvezetőségnek vigyáznia kell arra, hogy az entente csapattestet, ha a német haderő kivonul a belga területről, ne lepje el Belgiumot s ebből az irányból ne indíthasson támadást Németország ellen, tehát Belgiumnak semlegesnek kell lennie. Hagy Belgium kiválik a hadviselők sorából, mint semleges ország biztos védelmet nyújt a Rajna-vidék és Vesztfália iparterületei számára. A kiürítés természetesen jelentékenyen rontja Németországnak katonai helyzetét, mert hiszen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az eshetőséget, hogy a tárgyalások nem járnak eredménynyel és újból kitörnek az ellenségeskedések, amikor is az új küzdelem már német területen menne végbe, így Németország hadműveleti és hadtápterület lenne. Az nyomatott Kedd, 1918. október 11. A szibériai forradalom Japán csapatok érkeztek Krasznojarszkba Stockholm, október 7- (Az üst kiküldött munkatársának távirata) A Krasznaja Gazella (Vörös Újság) hírei szerint Szibériában mindenfelé fellángol a parasztok forrongása, amelyet csak véres harcokkal és büntető expedíciókkal lehet elnyomni. Krasznojarszkba hat japán tiszt és tizennégy szálláscsináló érkezett. Megérkezésük összefüggésben van azzal, hogy Krasznojarszkba japán csapatok érkeznek. Blagovescsenszkben Amur kormány alakult. Novoroszijszkból jelentik, hogy az ottani fogházban harminc bolsevikit agyonlőttek. Egyes pétervári kerületekben a polgári elemek kiköltöztetésével foglalkoznak. A polgárok ingóit összegyűjtik és majd a munkások és szegények között szétosztják. * Richthofen báró a németek szerepéről a népek szövetségében Berlint október 13 (Az Est rendes tudósítójának távirata) Lord Robert Cecil néhány nappal ezelőtt egy semleges újságíró előtt a népek szövetségének kérdéséről beszélt és azt mondotta, hogy Németországban még mindig nem fogadták el teljesen a népszövetség gondolatát. A népszövetségi eszme teljes érvényrejutásának egyik előharcosa Németországban báró Richthofen és így őt kerestem fel, hogy válaszoljon lord Robert Cecilnek. — Ön azt kérdi tőlem, — kezdte a hosszú beszélgetést báró Richthofen — hogy milyen fogadtatásra talált a német népnél a népszövetség gondolata ? Mindenek előtt meg kell állapítani, hogy az egész világon nincs egy olyan nemzet sem, amely karaktere és szelleme révén annyira predesztinálva vonja a népszövetségre,mint a német. A német idealista, ment minden túlzott nacionalizmustól és ezért élénk az érzéke minden olyan törekvés iránt, amely az emberiség kultúráját szolgálja. — A mi népünk, sajnos, az elmúlt évtizedekben nagyon keveset foglalkozott külpolitikával. Ennek főképp az volt az oka, hogy az új német birodalom első két évtizedében mindenek felett uralkodott a hódítóan lángeszű Bismarck herceg külpolitikája. A későbbi időben aztán megszokták ezt az állapotot. Azonkívül pedig hazánk mesébe illő gazdasági fellendülése olyannyira foglalkoztatta a német elméket, hogy a külpolitika vezetését a német nép nem ítélte saját szívügyének, hanem átengedte néhány, kevés kiváltságos személyiségnek. — így történt, hogy a német népet nemcsak a háború lepte meg, hanem teljesen értetlenül állott szemben a rettenetes ellenséges érzéssel, amellyel a németek e háborúban mindenfelől szembekerültek. Nem érezte magát bűnösnek és nem tudta megmagyarázni e gyűlöletet. Az volt az érzése, hogy minden oldalról megtámadták és sok ellensége nem törekszik egyébre, mint megsemmisítésére. Nem csoda tehát, hogy a népszövetségnek ellenségeinktől eredő gondolatával szemben eleinte nagyon aggodalmaskodott. Szkeptikus magatartása azonban egyre jobban enyhült. A népszövetségi gondolat sikerében már alig lehet kételkedni. Csak a napokban tömörült a németség sok politikusa és kulturális vezetője, hogy szóban és írásban minél hathatósabban terjeszsze a német nép között a népszövetség gondolatát. Véleményem szerint e törekvések sikere elsősorban attól függ, hogy milyen békével fog véget érni a világháború. A német nép jelenlegi kormányával együtt, mint azt mindenki tudja a Világon, most nagyon előzékeny békére hajlandó. Nem vonakodik attól sem, hogy súlyos áldozatokat hozzon, hogy az utolsó órában megmentse Európát attól, hogy népei egymást elpusztítsák. Mi készek vagyunk arra, hogy elismerjük más nemzetek önrendelkezési jogát, de ugyanilyen mértékben kívánjuk, hogy elismerjék a mi önrendelkezési jogunkat is, mert a nagy német nép a népszövetségbe csak mint teljesen egyenjogú fél léphet be. de. um Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság kérlapgégéptin Budapest» V//« Rákóczi ut .4. szám. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó . Igazgató: Sebestyén Arnold.