Az Est, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-28 / 24. szám

oldal Milyen lesz a nagy vagyonadó? A pénzügyminiszter szakértekezlet elé terjeszti a kérdést — Az Est tudósítójától — Szende Pál pénzügyminiszter feb­ruár hó 3-ára értekezletre hívj­a össze a különböző szakérdekeltségeket, hogy velük a nagy vagyonadó (nem­zeti vagyondézsma) alapelveit meg­beszélje. Egyúttal közölte azokat a kérdőpontokat is velük, a­melyekre választ kér és a­melyekből a készülő adó alapja és kerete is kiviláglik. Ezek a kérdőpontok a következők : 1. Szükséges-e a nagy vagyoni adó (a nemzeti vagyondézsma) ? Mily célokat szolgáljon (függő, adósság törlesztése, hadikölcsönök beváltása, a rendes költségvetés hiányának a fedezése) ? .Mi lesz a gazdasági ha­tása ? 2. Ki legyen a nagy vagyoni adó alanya ? Milyen elbánásban része­süljenek és külföldiek; mi történjék a belföldiek külföldön levő vagyoná­val ? A háztartás mint gazdasági egység legyen-e a vagyoni adó alanya ? A jogi személyek, különösen a nyilvá­nos számadásra kötelezett, vállalatok miként, kezeltessenek ? Mi legyen a vagyoni adó tárgya ? 1. Tegyünk-e különbséget az egyes vagyonnemek között, továbbá sú­lyosabban bíráljuk-e el a­ háború alatt szerzett vagyont ? 6. Mi legyen a vagyoni adó tárgya a nyilvános számadásra­­ kötelezett vállalatoknál ? 6. Mennyi legyen, az adómentes mi­nimum gazdasági és adminisztratív technikai­ szempontokból ? 7. A fokozatos adókulcsnál mi le­gyen a minimum és a maximum és a progresszió kiépítésénél mily szem­pontok érvényesüljenek ? 8. A fokozatos adókulcs alkalma­zása esetén felmentünk-e 100%-ig és ha igen, mily összegű vagyontól kezdve ? 9. A vagyoni adót alanyi összadó avagy tárgyi részadó alakjában léte­­sítjük-e ? .Nem volna-e célszerű leg­alább egyes vagyonvénz­knél a va­gyoni adót tárgyi részadó alakjában alkalmazni ? Ebben az esetben azon­ban hogyan volnának tekintetbe ve­hetők a személyi körülmények és mi­ként volna érvényesíthető a fokozat­­­osság elve (különösen a készpénzzel és az értékpapírokkal szemben). 10. A vagyon értékelésénél mely időpont legyen irányadó ? 11. Melyek legyenek a vagyon­értékelés alapelvei­­? 12. Vallomási kényszer alkalm­az­­tassék-e, s mily biztonsági intézke­dések szükségesek a végett, hogy a vagyoni adók alól egyes adórészek el ne­ vonassanak­­ ... Bejelentési és felvilágosításnyuj­­tási kényszerjele­ntessék-e, különösen a pénzintézeteknél, s mi nen­ volna ez gyakorlatilag szervezhető ? 11. Mily fórumok állapítsák meg a­ nagy vagyoni adót ? • 15. A vagyoni adó egyszerre vagy törlesztés útján fizettessék-e be ? 16. Készpénzben vagy természetben történjék-e a beszolgáltatás? 17. A természetben való beszolgál­tatás miként volna gyakorlatilag ke­resztülvihető ?.Mily mértékben volna érvényesíthető az állami részesedés gondolata ? .. .. . II. Mily büntető intézkedésekre volna szükség a vagyoni­ adó megrövidíté­sének megakadályoztat­ására ? 19. Milyen nemzetközi megállapo­dások volnának létesítendők­ a­ va­gyoni adó biztosítása érdekében ? Jr párisi békekonferencia intelme az erőszakos megszállások ellen Wilson volt a figyelmeztetés szerzője — Jr határozatot közlik a lengyel, cseh és román kormánynyal —­­Az Est tudósítójától — A párisi békekonferencia a múlt­ hét végén nagyjelentőségű határo­zatot hozott. A nagyhatalmak kép­viselői ünnepélyes és erélyes hang­ot figyelmeztetést intéztek mindazok­hoz a népekhez, a­melyek „erősza­kot alkalmaznak oly területek bir­tokba vátétére, melyeknek jogos visszaköveteléséről a békekon­fo­rém­­­a van hivatva határozni“. A nagyhatalmak kormányait mélyest­t megindították az Európa és a Ke­let különféle országaiból hozzájuk ismételten érkező hírek és figyel­meztettek mindenkit, hogy lm igaz­ságosságra törekednek, le kell mon­dan­iuk az erőszak alkalmazásáról, mely csak árnyékot vet a később érvényesíthető jogcímekre. Páris, január 16 (siavas-ügynök­ség) A sajtó helyesli a békekonferen­ciának azt a határozatát, hogy in­­telemmel fordul­ azokhoz az álla­mokhoz, a­melyek az általuk igé­nyelt területeket erőszakkal foglal­ják el. Az Echo de Paris bámu­lattal adózik ennek a megnyilatko­zásnak, de fejtegetéseihez azt fűzi hozzá, hogy a n­é­m­­e­t hadosztá­lyoknak Lengyelországból való visszavonását is kívánni kellett volna. A­­l­a­t­i­n megjegyzi, hogy a konferencia határozata komoly intelem a lengyelek, a dél­szlávok és általá­b­a­n m­i­n­d­­a­m a nagy és kis hatal­m­­a­k­­k­a­l szemben, a­melyek a nagyhatalmak működése i­r­á i­ái­t n­e­m­­ fi­n­n­s­í­t­a­n­a­k elég bizalmat. Amsterdam, immár 2t­­s A Nicuwe van­ den Dag ezt­i­lt­ja: A békekonferencia intelme, s úgy látszik, első­sorban azok­­ellen a fiatal államok e­l­­­­len irányul, a­m­­e­l­y­e­k a­­ volt dunai m­o­narchi­á­b­ó­l­­ alakultak: a délszlávok ellen, a­­­kik Stájerországban és Karinthiá-­ ban okoztak zavarokat; a csehek ellen, a­kik a m­­agyar terül­e­­t­e­k­e­t fenyegetik, sőt a len­gyelek és románok ellen is. Amsterdam, január 16 Az Allnemeen Han­nr­e­l­s- i k­l­a­d párisi levelezője jelenti: A békekonferencia figyelmeztetése számos esetben alkalmazható és a nyugalom helyreállításához Európa keletén­­nagyban hozzájárul. A szöveg Wilson­tól való, azonban teljesen megegye­­z­i­k a f­r­a­n­c­iák állás­p­o­n­t­ i­s­v­a­l. (Jen/, január 1 17 A Temps jelenti: A szövetségesek konferenciájának az erőszakos terü­­­leth­ódítások ellen irányuló határoza­­tát Wilson indítványára hivatalosan megküldték a lengyel, a cseti és a tímári kormánynak. 1 ! Újdonság! ..Bisz-fröccs pezegőa­tta­­tin­fídttel­, bárok, kávéházak és ellemnek figyelmébe „Unió" konzervgyár és áruforg. rt Honivos-utca II. sz Telefon: 139—77 . _______Ügy:,okok felvé­dinek. - Kedd; 1919. január 28 9* .. Ismét szétverték az Ébredő Magyarok gyűlését A cionistáknak félbe­­fejtett ssatllam­ok a gyűlésüket Izgalmak Budapest utcáin — Az Est tudósítójától — Múlt heti kudarca után az­ Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap dél­előtt tíz órára újból gyűlésre hívta tagjait a régi műegyetem, Gólya­várába. A szociáldemokraták és a kommunisták elhatározták, hogy lehe­tetlenné teszik az ülés megtartását és már kilenc óra után ellepték a régi műegyetem kertjét, a­hová a rend­őrség is kikez­dta embereit nagyobb zavargások elhárítására. A volt mun­kapárt, Károly k­irály-úti klubhelyi­ségében gyülekeztek a húsipari mun­kások, vasmunkások és a csepeli mun­kások és rendezett sorokban vonultak a régi műegyetem elé és a műegyetem kertjébe. A Gólyavár előtt nyolcszáz-­ezer főnyi tömeg várta a gyűlés megnyi­tását, nemzeti színűek és Vörös kokár­dátok vegyesen. A nemzeti színűek túlnyomó részben nők voltak, de első pillantásra látni­ lehetett, hogy számuk a vörösökhöz képest elenyészően csekély. A 32-es gyalogezred kommu­nista katonái levett sapkával eléne­kelték a Marseillaise-t és kényszerítet­­ték az Ébredő Magyarokat is, hogy levegyék­­kalapjukat. Egy embert, a sír nem engedelmeskedett, megvertek. — El kell altatni az Ébredő Ma­gyarokat ! —M­ilyen kiáltások hallat­szottak mindenfelé.. Tiz órára már alig maradt a kert­ben nemzeti színű szalag. Ekkor a Gólyavár előtt a kommunisták rög­tönöztek gyűlést. Jánássy György, a­ki nemrég tért haza Oroszországból, mondott beszédet és éles támadást i­ntézett a sz­ciáldemokrata párt el­len. Mikor ellenforradalmároknak ne­vezt­e az Ébredő Magyarokat, valaki közbekiáltott­a : —­ Hazudik ! Le vele ! Erre nagy verekedés támadt. Egy úr azt magyarázgatta a körülötte állóknak, hogy a zsidók uzsorázták ki négy esztendőn át a népet. A­­szónokló embernek válaszul bever­ték a fejét. Erre az Ébredő Magyarok rémülten elmenekültek a Trefort­­kertből. A kommunisták erre a Múzeum­­körútra vonultak, a­hol már három­­négyezer főnyi­ tömeg volt, itt foly­tatta beszédét Nánássy és felhívta hallgatóságát, hogy február elsején ne fizessen házbért. Erre odasietett hozzá egy szocialista munkás, kérte, hogy­ne izgassa a tömeget, hanem hagyja abba beszédét. Ekkor a tömeg két részre oszlott. A szociáldemokraták­ az Erzsébet-körútra vonultak, a párt­­titkárság elé, a­hol dr. Landler Jenő és Vincze Sándor mondott beszédet. A kommunisták a Károly király­­után és Vilmos császár­ után a Vi­segrádi­ utcába vonultak, a Vörös Újság szerkesztősége elé. Elől két póznán vörös zászlót vittek Éljen a proletár diktatúra! felírással és a körutakon véges-végit ilyen kiáltá­sok voltak hallhatók : — Éljen a munkások, katonák és zöldmivesszegények tanácsa! Éljen a proletár diktatúra ! Le az arany csil­laggal ! A gyalogjárón szembejövő lisztek­nek levágták a sapkarózsáját és a csillagjait, sőt a villamoskocsikra is f­elszálltak,­­ lm -tisztet­ láttak benne. A Vörös Újság szerkesztősége előtt levett sapkával elénekelték a Mar­­seillaise-t, azután Kun Béla mondott beszédet, a­melyben követelte a bur­zsoázia lefegyverzését, a proletariátus felfegyverzését és felszólította a töme­get, hogy február elsején ne fizessen házbért. Majd felhívta híveit, hogy menjenek vissza a Gólyavárba, mert az Ébredő Magyarok mégis megkezd­ték gyűlésüket. A kommunisták erre elindultak ismét a Gólyavárba. A Gólyavárba mentek a párttit­­kárságtól a szociáldemokraták is, szét­kerget­ni az Ébredő Magyarokat. Keresték őket a Műegyetem összes épületeiben, az emeleteken, sőt a pincében is, de természetesen Éb­redő Magyart sehol sem találtak. Erre a szociáldemokraták tartottak gyű­lést a Műegyetem kernyében. A rend fentartására felvonult a rendőrség is Szilaveczky, Pereg­ring és Ovános rendőrfelügyelők vezetésével, a népőrség készenléte, a tengerész­­nemzetőrség és katonaság, végig­járták a Rákóczi-utat és a körutakat, hogy zavargások ne támadhassanak. Egy rendőri teherautó négy gép­puskával a Rákóczi-út és a Múzeum­­körút sarkán, egy másik teherautó egy géppuskával a Kossuth Lajos­ utca bejáratánál helyezkedett el. Ezen-­ kívül rendőrökkel megrakott teher­autók is cirkáltak a városban, be­avatkozásukra azonban nem ke­rült sor.. Mindössze két incidens történt­, a Múzeum-körúton a tö­megben eldördült egy revolverlövés, mire dr. Arpó Sándor ügyvéd meg­­ijedt és ■­ szaladni kezdett. A nép azt hitte, hogy ő lőtt, nekiesett és agyba-főbe verte. Megjelentek a mentők és bekötözték sebeit, az­után lakására szállították. Megver­tek a Múzeum-körúton egy karha­talmi főhadnagyot is, állítólag azért, mert a királyságot éltette. Nyolc-tíz embert igazoltattak a rendőrök, de igazolás után szab­edon bocsátották őket. Déltájban az összes karhatalmi készültségek bevonultak a rendőr­­szobákra és a főkapitányságra, illetve laktanyáikba. Délután fél három órakor akarta megtartani előadását a Vigadó nagy­termében .J. P. Chures bécsi főrabbi a zsidóság aktuális kérdéseiről. A fő­kapitányság karhatalmat rendelt ki a Vigadóba és a felolvasás a legna­­nagyobb rendben folyt is vagy egy félóráig, a­mikor megjelent a szociál­demokrata párt és a katonatanács kép­viselője és felkérte a rendezőség tag­jait, hogy az izgatott hangulatra való tekintettel, halaszszák el az előadást. Ezt meg is tették és a közönség­­eltávozott a Vigadóból. A cionista ifjúság azonban, különösen a Makku­­be a cionista ifjúsági egyesület tag­jai az Egyenlőség szerkesztősége elé mentek a Személynök­ utcába. Be­törték a szerkesztőség ajtaját, beha­toltak a helyiségbe és tüntettek az Egyenlőség ellen. Egy ablakot is be­vertek. Blau és Areny, Budapest Uuhuny,utca 35. s­z. alatt levő kévéhez», mai napon megvettem. Felszólítom­ Bl­au és Arany hitelezőit, hogy úgy ve­ri ,nmel. Jr. Lévai Rudolf, Ki­ály­ utca 105., követe­­léseiket három napon belü­l bejelentsél­. ______________ _______Engel Arthur, kávés. Ma, Ittl/On, 1019 cui január hú '-hin előszűr : M TUztámc dráma 3 felvonásban Az olasz kinematográfia remeke az OmniáBtan i kőadások :­­ fel 4. tól 0 is negyedekor .

Next