Az Est, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

Budapest, 1919 * SzOÍJlÖCLI * február Előfizetési árakt ftgg kinapra~ .­­*.— koramm XUrgymáéMtrm m « PS.“~ Sarea« $?átéore «. «, » *, SO.— feci^o«« P.fgess­éor* ** « « tSO.— k&roate ^ Megjoil&fcík délután * Qgy&x ztsAm, és*a £2® fiSSéfe*» Uittdstt közleményünk utat* Gty­ 9t,nÁ8€í «K­od Politikai napilap «. Felelős szerkesztő Miklós Anjror X. évfolyam * 20. szám. Szarkesztő Régit 82S» kerület, Erzsébet#körutJt+ B£ladófaLüa.tali mi*. Erzsébet "körút 18—20* Fiék-kiadáhivatalok­­ Vilmos aláMVÁrmut 14* tm* és IV., Váci "Utca s*. IVlem JT­, ÍCífcíwírJcí ?. Felfojdult­ ­ ország hű munkája, a magyar vasutas is az embertelen gonosz­ság és kegyetlenség ellen, a­mi­vel Erdélyben a románok osz­tály­os társait kínozzák. A Vas­utas Szövetség tiltakozó távira­tot küldött Bernbe a most ösz­­szeillő nemzetközi szocialista kongresszushoz, melyben pa­naszt tesz az elképesztő ször­nyűségek, magyar vasutasok bo­­lgozása, megcsonkítása, besózása miatt az Internacionálénál, mely bizonyára megdöbbenéssel fog tudomást venni a román malom kultureszközeiről, a­mivel Erdé­lyünket sarkuk alá akarják ta­posni .. . A vasutas szenvedése, meg­­­­feszített munkája megkezdő­dött a szörnyű háború megin­dulásának első percében, életé­nek kockáztatása még ma is érvényben van, vele nem kötöt­tek fegyverszünetet, ő rá nézve nem ért véget a háború. Meg­hatva gondolunk a sok ezer de­rék magyar vasutasra, a sok­sok ezer magyar postásra, sze­gény családos emberekre, a­kik hallatlan sokat dolgoztak a fe­kete esztendők alatt s munka­erejüknél talán csak hősies kö­­rd Ésszígérzetük volt nagyobb, szenvedésekkel követett helyze­tük ma is ugyanaz. A rozoga, ki­fáradt, lerongyolt vonatokon vé­gezni mnuuká­­­ukat,már maga kész életveszély, de ők megszállott területeken közlekednek, kitéve vad hordák kegyetlen d­vik­ének s lelki szenvedéseknek, mert hozzánk való hűségükben is meg akarják ingatni őket s a boldog Románia védőszárnyai alá vonni, a hol sok helyen a deres viril s az emberi hús be­hozása a kultúra legújabb vív­mánya. A magyar polgárság és a ma­gyar munkásság minden embe­ri jóérzésével és testvéri szere­tet­ével áll a szenvedő vasutas mellett s gyötrelmeiért kárpót­lást, elégtételt követel, -é­s az Internationale is meg fogja hallgatni feljajdulásukat. A kí­gyózó sínek a szabadságot jel­képezik, a boldog szabad közle­kedést békés országok és népek között az egész világon. A­mi Erdélyben a magyar vasutasok­kal történik, az arculcsapása az egész művelt világ emberségé­nek és szabadságának. S­­em sza­bad hogy megbélyegző ítélet és jóvátétel nélkül maradjon. Olasz katonai bizottság jön Budapestre Ilónyi,­ január 20 (Az üst kiküldött munkatársának távirata) Kívánságunk, hogy a­ magyar ügyek tanulmányozá­sára az olasz kormány megbiztottakat küldjön, teljesülni fog. Már a holnapi napon ola­sz katonai bizottság Utazik Budapestre, a­melynek az les­z a feladata, hogy a hely­színen mindenről tájékozódjék. A bizottságban igen ki­váló személyiségek foglalnak helyet. Vészi Margit. Fegyverhasználatra utasították a német katonaságot zavargások esetére Berlin, január 31 (Az Est berlini szerkesztőségének telefonjelentése) A független szocialisták lapja, a Freiheit, élesen kikel­t véke berlini katonai parancsnok egy rendelete ellen, a­melyet a fegyverhasználatról adott ki. E rendelet értelmében a katonák őrjáratokon bármikor tüzel­hetnek, mindenkit­­ etar­toztalkatnak, a­mit ellenkezik s ha ellenállást fejt ki, lelőhetik. Nem szabad habozni és minden alkalommal idejekorán kell fegyvert használni. A katonai őrjáratoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük zavargás esetén tüzelni, még akkor is, ha a polgári hatóság bármi okból akadályozva volt abban, hogy­ katonai segítséget vegyen igénybe. A független szocialisták lapja Noske rendeletét olyan hallatlannak tartja, a­milyenre a régi uralom idején nem volt példa. Ezzel a rendelettel a katonai parancsnok a fegyveres erőt a polgári kormányhatalom fölé helyezte. be. • Mm­er­ikai jelentés a békekonferencián felmerült nagy ellentétekről is szerbek az olaszok ellen, Montenegró Jugoszlávia el­­en, csehek a lengyelek ellen, magyarok a románok ellen, Anglia Hedzsasz ellen, a bolsevikiek mindenki ellen gew­ fork., január 30 !­­A Magyar Távirati Iroda szikra­­s távirata a budapesti rádióállomás útján) . Az United Press párisi tudósítója * jelenti: A nehézségek ugyanolyan arány­ban tornyosulnak, a­milyen­­ mér­tékben­­ a konferencia tárgyalá­sai előre haladnak. A minden­felől összeütköző érdekellentétek kö­zepette csakis a világos fej és a biztos kéz akadályozza meg, hogy egy szikra fel ne robbantsa azt a lőporos hordót, a­melyen a világ ma .. Naponta a világ minden részé­ből újabb hírek érkeznek társadalmi és politikai zavarokról. A szedtek és az olaszok elkeseredet­ten hadakoznak az adriai kikötők hovatartozása ügyében. A m­onteneg­róiak­ hevesen tiltakoznak az ellen, hogy akaratuk ellenére J­ugoszláviába kebelezzék be őket. A csehek­ és len­gyelek hadban állanak Szilézia miatt. Magyarország és Románia éles ellentétbe került az erdélyi kér­dés miatt. Németország és Lengyel­ország mobilizált egy­m­ás ellen. A bolsevik­ek harcban állanak Orosz­ország többi részévek úgy Kína mint Japán igényt tart Kiaucsaura, az ausztráliai aspirációk pedig ellen­tétben vannak az ázsiai népek óha­jaival a csendes-óceáni szigetek ügyé­ben. Ezalatt pedig­ a titkos szerződé­sek még jóban komplikálták a bé­ke ügyét. Ilyen komplikáció tá­madt Anglia és Hedzsasz között, noha Anglia kész Damaszkuszt Hedzsasznak átengedni. Egy másik ellentét Anglia és Japán között ke­letkezett a Csendes-óceán északi részén fekvő szigetek dolgában, a­melyeket Japán követel. A legko­molyabb ellentét azonban Francia­­ország, Anglia és Olaszország kö­zött az Adria keleti partvidékének odaítélése dolgában támadt, a­mely kérdés a legnagyobb mértékben öss­zekli a jugoszlávokat Olaszország ezenkívül Afrikában is engedmé­­nyelveit kíván, hogy ezzel ellensú­lyozza Angliának és Portugáliának ottani befolyását. Az olaszok részéről fogalmat al­kothatunk D’Annunziónak legutóbb megjelent egyik panaszos iratából. Az olasz költő, a­ki még nemrégn­­­ap a szövetségeseket az égig ma­gasztalta, kijelenti ebben az írás­­ban, hogy a franciák megrészegül­­tek ettől a győzelemtől és túl akar­nak járni mindenkinek az esze. Az amerikaiakr­ól­ azt állítja, hogy köpönyegük alá dugták ide a p­ izmu­­sukat, a valóságban pedig most fe­jezték be A világ legnagyobb üz­letét. Az angolok alig végezték be véres munkájukat, a­mikor máris kitátják szájukat, hogy mindent el­nyeljenek. Olaszországnak pedig azalatt a­ nadrágszíját még jobban össze akarják szorítani. Ilyen hangon nyilatkozik Guossi D'Annunzio a­ szövetségesekről noha az ő csillogó szókincse nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy Olaszország a­’ szövetségesek mellé csatlakozzék. A népek ligája felé minden irány­ból hidek szelek fujnak. Feje fölött új nemzetek harci bárdokkal hada­koznak. A lábra kapott harci­ hangulat ellenére sem szabad azon­­ban túlzott pesszimizmussal telemní tani az ügyeket. Belgium 45 milliárdot követel / Rotterdam, január 30­­Az Est rendes tudósítójának táviratai Belgium kártérítése tizenöt mil­­liárd 1 frank lesz, míg a személyes vesz­teségek mintegy harminc millárdra­ rúgnak. Ezen kívül Belgium nem követeli, hogy Németország bünte­tésből is fizessen kártérítést. V. 3. Megegyeztek a nemzetközi m­unk­ástörvények ügyében Votlerd­am., január 30 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Telegraph jelenti: A ha­talmak között az angol javaslat alapján megállapodás jött­ létre a nemzetközi munkástörvényekre vo­natkozólag. A javaslat, a­mely ezzel foglalkozik, bizonyos szervezeteket állapít meg, a­melyek a törvényter­vezet alapel­veit előkészítik. V. II.

Next