Az Est, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-18 / 42. szám
« < Demarkáción innen és fül M szocialisták győztek a német-ausztriai választásokon — Az Est kiküldött munkatársától — Hát semmi sem olyan, aminőnek az ember előre képzeli. Most vasárnap utat tettünk a demarkációs vonalig, meg azon is túl. Szeretnék híradással lenni erről az utazásról. Nyolc órakor reggel léptünk fel Pogány kormánybiztos urnak két autójára a Rákóczi-úton, az Újságírók Egyesületének a kapuja előtt. Négyen mint meghívott hirlapírók, dr. Moór főhadnagy úr a Katonatanács részéről, Az Est filmistája nyurga gépjével és Práger tizedes úr, bikáim is érti, ki negyven hónapot nyomott muszka fogságban és háromszor ment át al nagynagy Szibérián. Pogány kormánybiztos urnak ez az útja a pesti egyes honvédeknek szól, azoknak a kik Hont vármegyében aéhségét a demarkációs vonalon túl tartják. Az egyes honvédek Hontban várják a látogatást. Gyorsan, mint az a két fóka tülkű autó! A templomos Vácon átal, mákonyos vasárnap reggeli falukon átal, libás, juhos mezők között, hóval meszelt hideg tájon átal, ábrándos halmos magyar megyén átal, fél tízre Rétság község piacán voltunk. Ránk trombitált egy cigány katona. A községházánál egy század honvéd sort állva, fehér ruhás leányok karéjban, paraszt emberek, asszonyok, sok kicsi fiú, egy féltucat fekete öltönyös úriember. — Éljen éljen éljen! Kiszállás. A filmista kiáll, már csavar is. A kormánybiztost szives szép magyaros mondatokkal üdvözlik sorjába a főbiró úr, a jegyző úr, a Néptanács elnöke. Pogány kormánybiztos úr, Kerenszki forma megjelenés, székre állott, erősen, kéjesen szól az emberekhez. Néma télben fatálisan zeng beszólásé: — hogy nincs semmink, semmink, hotty innen husz kilométerre demarkációs vonal szalad, az országban, az mind annak a múltnak aíüne . Egy honvéd fiú megcsinált eigarrettjét nyalja el a nyelvén, úgy figyel fel jó hű szemeivel a kormánybiztos úrra. Háromszoros ninjas éljen! a beszéd után. Hr. Moór főhadnagy úr áll a székre. Ő a fővárosi katonatestvészek üdvözletét adja átal. Ezek a honvéd fiuk, tisztjeikkel, mind pesti fiuk. Rétságon van most az egyesek törzs századja. Rétság mi falu. A járás hivatalai Hátságon vannak. A háztetők nemzeti zászlósak. Géppuskás lovak a kerítésnél. Az 1316. számú ló lehajtotta fejét, a hóról némi szalmás szénát kosztol. A beszédeket nyitott ablakokban fehér arcú kisaszszonyok hallgatják. Szilvórium, pogácsa a körjegyző úr házában. Az autók röfögnek. A század keményen ellép. Éljen. Indulunk Balassagyarmat felé. Ebédelni Rútságon ebédelünk majd visszafele jövet. Balassagyarmaton megállanak a fő utcán a két autó után, úgy mint megállották Vácott Balassagyarmaton a nemes megyeháza előtt csendes séta korzó. Kis pihenő. Az egész városban csend rend, vasárnap. Szügy községben vár ag egyesekhez beosztotttüzérség. Szügy község öt kilométerre van Balassagyarmattól. Az országúton egy álmos szekér A két ló félreránt, véres szemet mutat. Messzéig tanyáikra nagybirtok. Felvidékhez húzó ábrándos sáppadt vidék. Szügy község. Sajkát vivő katonák. Cinicini. Egy kapu előtt nászos esőd illés. Gyermekarcu házak, nemzeti zászlóval, a kormánybiztosi látogatás miatt. Abból az udvarból száll kifele a násznép, bokázó kurjantó kevés uj legénység, kettő pántlikás bottal, sok fekete asszony, sok fehér leányzó szallagokba rejtett ág hajakkal, olyan riszálással mintha pávát mutatnának minden lépten sok fehér szoknyájukkal, mert előre riszálnak, nem féloldali. De gyönyörű! A hangászok sétálnak útónok, a bőgős zöld köpönyegben Imkasipkában bogozik. Még nem szerelt la A parancsnokság a Hanzély -féle kastélyban van. A kastély fenyes udvarán a tüzérkapitány jelentést ad a kormánybiztos úrnak. Őszinte könnyű kangon, nem, olyan ugatás katonásan. Azután a kapitány bemutatja a bizalmi tüzéreket nevük szerint A kormánybiztos úr lekezel velők, kérdi polgári foglalkozásukat Vasmunkás, kereskedő, hivatalnok. A. filmista operál. Ezek isfiúk. Az első bizalmi gyermek elszántsággal rá kezdi, hogy az egész tüzérség legfőbb vágya, hogy mentét kapjanak köpönyeg helyett és hogy a hajtó tüzéreknek csizmát, küldjenek, ne bakancsot Meglesz, ha csak lehet. Azután elvezetnek az utca végire egy nagy udvarba, ott a tüzérek az ebédet főzik. Jóféle bableves szag, vigság, játszás. Egy tucat kis palócgyerek is kap a menázsiból. Ott Vannak, várnak. Egy kicsi leányt megkérdeztek, micsoda ő tót vagy magyar? Azt mondta: — Fele tót fele magyar. Az ágyukat megvizitálják ott az udvaron. A csöveket felfele csavarták. Nagyszerű. Az ágyuk elkezdik a kék eget bámulni. Hát most már ki a demarkációs vonalra. Az Ipoly folyó, az a demarkációs vonal. Oda gyalogolunk. Honvédek sétálgatnak, állonganak az ország útján, piros meg nemzeti szallagos sipkákkal. Karabély szorul a hátukon. Két hadnagy fia előjön, jelenteni. Bátrak, bizalmasak. Kedves fiuk,mint ifjúsági regényben. A honvédek szalutálnak, tovább cigarettáznak. Itt az Ipoly. Sovány finom, álmodozó kis vidéki folyó. Demarkációs vonal. A hídon túl nem volna szabad mennünk. Azok a magas házak ott, azok a vár fák, az Kővár palóci falu, az már a csehség alatt van. De csend van, semmi cseh nem látszik, egy kiöntés jegé, egy vastag klapen korcsolyázik ott fél korcsolyán. Fél lábbal hajtja magát, úgy élvez. A filmista nekiállott a fölvételnek. Ez a klapec is rájön tpy a képre. Hát átalsétáltunk a hídon. Semmi nesz. Úgy van az hogy most két hetes fegyverszünet van. Azon kívül pedig a pajkos honvédfiúk átüzenték a minap, hogy azért is támadni fognak. A cseheknek gyilokra adott fiai erre megszöktek Kővárról, ebből a hallgató kis községből. Egy községgel feljebb vannak. Az egész tág tájon tói, tótágast álló cirokseprőforma fák, itália varayuk, letejte köd. Ez itten a demarkációs vonal Hét hete pedig Balassagyarmaton utcai harc volt Vér folyt. Cseh vér, magyar vér. Vér. Fiuk estek el halállal. A diák erős honvédek jókedvűek. Jó kosztjuk van. Jól fel vannak szerelve. A kis tisztek mutatják a honti katonai térképet. Piros karikával kerítették be azokat a falukat, városokat, ahol magyar katonacsapatok vigyáznak, így látni az újmódi frontot. Lövészárok sehol sincsen, azt mondják. Mink is csak Balassagyarmat alatt láttunk egy kurta lövészárkot az országút alatt. A tiszt ifjak, akit völt és itt maradt jogász, medikus, technikus kis tisztek, mind jól érzik ezen a cseh fronton magukat. A közhonvéd fiuk, azok is. Azt mondják nem kell a hazát, a csehektől félBécs, február 27 (As Esi bécsi szerkesztőségétől) tegnap ment végbe Német-Ausztriában az alkotmányozó nemzetgyűlés képviselőinek megválasztása.Bécsben a szociáldemokrata és a keresztényszocialista párt állott egymással mint főellenfél szemben, közöttük hét polgári párt kisebb árnyalatokban eltérő programmal igyekezett képviselethez jutni. Bécs nyugodt A választási agitáció után, mely különösen a legutóbbi napokban valósággal izzó volt, maga a választás napja szinte nyugodtabban folyt le akármelyik közönséges vasár- vagy ünnepnapnál. Ez főleg a céltudatos adminisztratív intézkedéseknek, a szavazási helyek erős decentralizálásának köszönhető. .Minden szavazóhelyiségre ily módon körülbelül csak ezer szavazó jutott. A választók igazolását igen szigorúan vették és nem mentették fel alóla a patrícius kerületek választóhelyiségeiben megjelenő, országszerte ismert arisztokratákat sem. A nők, akik Ausztriában most jelentek meg első ízben az urnánál, annyi komolysággal és méltósággal teljesítették ezt a polgári kötelességüket, hogy megszégyeníthették vele a legmegrögzöttebb feministát is. A választók között számos papot, apácát és aktív tisztet is lehetett látni. Az utca nyugalma egyáltalában nem tükrözte vissza azt, hogy valósággal Német-Ausztria jövőjéről történik meg a döntés. Jó még a Ringes a Härtner-Strasse híres korzója is ugyanoly látogatott volt, mint más napokon, csak a sok plakát, de főleg a sok röpcédula, melyet fürge rikkancsok mindenfelé terjesztettek, árulta el a folyamatban lévő választást. A pártok agitációja Repülők is cirkáltak a város fölött és röpcédulákat dobtak le. Ezek a röpcédulák nem annyira a terjesztők saját pártját keltették,hanem az ellenpártot igyekeztek meztelenre vetkőztetők így a keresztényszocialistáknak szemére vetették, hogy ők azok, akik a Cotterhalte-t ismét be akarják vezetni, az iskolákba, hogy még mindig hívei Lipót főhercegnek, a fenséges főzelékspekulánsnak, Frigyes főhercegnek, a dicső vasküpülőnek és a Habsburg-Parma-ház szípszára a főhercegeinek. Jeni. kis kedv«* könnyen tárgyal» nak, akár iskolaudvart hallanánk zendülni azpercbet. Csak unatkoznak estefele. Szeretnének Pestre jönni, színházba menni! Egy hadnagy gyerek azt kérdezte tőlem: mi újság a színházak körül® Én nem tudom. Mesélték hogy megalapították a Szolidák Klubját. A tagok este nyolc órakor lefeküsznek. Ez az egész klubéletük. Ebéd után egyszermásszor szekéren elhozatják a tereskei bandát, egy kis bort isznak, danolgatnak. Meg huszonegyeznek sokáig, kicsibe. Nők itt nincsenek és nagyon csendes a tél. Bár a tavasz is csendes volna majd, bár csuda mód menne majd minden, csuda értelmesen, gyengéden. Nos no egy csepp piros vér se, egy csepp se több, de soha. * Haép ,Erua főhercegnőinek. Föltűnést keltett, hogy 3 választás előtti napon.abella főhercegnő megjelent a Máltai lovagrend hadikórházában és minden katonának egy-egy csomag cigarettát nyújtott át. A katonákat azután fölvilágosították, hogy összefüggés van a látogatás és a választás agitáció között. A rendőrség és népőrség emberei készenlétben voltak, de nem került a sor beavatkozásra, bár a választásokban való részvétel négyszer, sőt ötször akkora volt, mint előbbi években. A nyugalom egyik oka a választás titkossága volt, mert így senki sem volt tájékozva a számarány időnkénti változásairól, ami előző esztendőkben annyi intenzív agitációra adott alkalmat. A hatóságok a szeszes iratok kimérését betiltották és pedig nemcsak tegnapra, hanem mára is, hogy az eredmény kihirdetése se szolgáltasson okot az esetleges győzelem korcsmai megünneplésére. A választás reggel 7 órától este 7 óráig tartott, ekkor megkezdődött a szavazatok megolvasása. A szociáltsemoferaták győznek A választás legjelentősebb ténye a szociáldemokrata párt hatalmas választási győzelme és a keresztényszocialista mandátumok erős megcsökkenése, úgy hogy ennek a pártnak uralmától Bécs alighanem végleg megszabadult. Aránylag szépszámú mandátumot kaptak a német nemzetiek, a csehszlovák jelöltek, a zsidó nemzetiek, de mégis valósággal megszégyenítő az úgynevezett polgári pártokra, milyen kevés mandátumot tudtak végeredményben összehozni. Az eddigi számlálás szerint a szociáldemokraták magában Bécsben legalább kétharmad többséget értek el, a 48 mandátum közül 32-őt kaptak. A keresztényszocialisták talán 12—13 mandátumot kaptak. Megválasztottak továbbá Bécsben egy polgári demokratát, egy német nemzeti, egy zsidó nemzeti és egy vagy két csehszlovák jelöltet. Az ismert politikusok közül mandátumot kaptak : dr. Bauer Ottó külügyi államtitkár, Austerlitz, az Arbeiter-Zeitung főszerkesztője, Leaner Károly, az Arbeiter-Zeitung szerkesztője, dr. Hartmann berlini osztrák-német követ, dr. Oleold alállamtitkár, Seitz, a nemzetgyűlés elnöke, dr. Ellenbogen államtanácsos, áet aoust