Az Est, 1919. március (10. évfolyam, 52-75. szám)

1919-03-01 / 52. szám

ZESZSZSZSZSZSZSZSSZ Előfizetési árak: Egy hónapra~ • 5.— korona Negyedévrmm « W.- korona \ Félévre SO.- korona Égése évrem ~ . ffO.- korona ^ Megjelenik délután ^ Egypa szám ára 20 fillér*« Minden közleményünk után* nyomása tilos Politikai napilap «•* FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség» Olt« kerület, Erzsébetikarút 7^ Kiadóhivatal: 1 211., Erzsébet’körút 18—90. Fiók^kiadóhivatalok t ›?•› Vilmos császárrul 14. Iws és IV., VAchutoa 19. Wien. /., Kohlmarktr. rt. A legtermékenyebb és leggazdagabb elmék némasága fekete árnyékkal ásitott az eloven magyar közélet egén. Íígy névtelen és gazdátlan terror vasmarka kapcsolódott a orkokra és mint valami lidércnyomás gubbasztott a lelkeken. i megzavarodva néztek egymásra az emberek, az egyesek csakúgy, mint a tömegek. Egy irányító felvillanást vártak, egy ütést, egy megszabadító jelet, hogy az elhallgatott vélemények orvása ismét buzogni kezdjen. A megszabadító így elhangzott. Károlyi Mihály, az elnök, a nemzet vezére üzente mindenkinek. Kijelentette, hogy a kor■bány senkit sem üldöz, aki elvi harcot folytat. Legyen kommunista vagy más pártbeli, távozzék jobbra, csatlakozzék bala. A szó, az elv, a gondolat, a propaganda mindenkié, a közársaság nem fogja elvenni sentől azt a kincset, melyet éppen adott, írhat, beszélhet, hirdethet, vitázhat minden ember az elvek porondján. Határát azonban nem lépheti át. A zendülés, a puccs, a titkos liga, a tömeglázítás, a gépfegyver, a megyei urak összehuvása sem tartozik az elvi harc fegyvertárába. A kommunista támadás, mely újságot rombol és endőrt gyilkol, éppen úgy lázadás, mint a rojalisták kamerája. A népköztársaság fegyverrel és erővel védi jogait és étét ezek ellen és törvénynyel ájt jobbra is, balra is, ha kell. Ezt mondja Károlyi, ezt tized mindannyiunknak. A lelkek megszabadultak egy nagy hizytalanságtól és megnyilatkozhatik minden gondolat. Úgy a hogy született és addig, mig az elvek határain nem téved át. Büszkén és hálával fogadjuk a köztársasági elnök iránymutatását, mely lenyűgözött vélemények szárnyát oldja meg. A népköztársaság védelmére szól föl valamennyi, mert a ki ellenség volt, — eddig is a sötétben dolgozott. A sötétben bujkáló urak szembe fogják találni magukat mindenkivel, aki az elvek fegyverével harcol. Az aknamunka, a titkos rágódás nem tud elvi küzdelemmé finomodni. Ezekre nem vonatkozik a megváltó nyilatkozat igéje, az ifjú köztársaság le kell hogy törje őket. Nem terrorral, hanem a törvény, pallosával. Párisban semleges zónát állapítottak meg a magyar és román csapatok között Genf, február 27 (Az Est kiküldött munkatársának távirata) J A békekonferencia áttal megbízott katonai szakértők már beterjesztették javaslatukat a magyarok és a román nők között Erdélyben megállapít and 6 semleges zóna ügyében. Az javaslat tartalmáról még nem tudni semmit, csak a Matin jegyzi meg, hogy ezen a módon véget vetnek* a német* magyar spekulációnak és propagandának, amelyet a bukovinai határtól a Bánátig űztek. B.ül. Rotterdam, február 27 (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pártiból táviratoztak. Je Versaillesi legfőbb haditanácsa közölte a békekonferenciával, hogy milyen megállapodásra jutott az Erdélyben a magyar és román csapatok között létesítendő semleges zóna ügyében. 11 konferencia helyeselte a megállapodást, melyről azonban részleteket még nem lehet tudni. V. D. Az entente tárgyalni fog a központi hatalmakkal Hága, február 27 (As Est kiküldött munkatársának távirata) Amerikai körökből kaptam a következő nyilatkozatot: Tévedés lenne azt hinni, hogy a központi hatalmakat csak a békeszerződés aláírására hívják meg és velük részletesebben nem is tárgyalnak. Meghívásuk azonban mindaddig lehetetlen, míg a szövetségesek egymás között, legalább a főkérdésekben, teljes megállapodásra nem jutnak, mert különben az a veszedelem áll elő, hogy különféle intrikák még jobban késleltetik a béke művét. A mostani előzetes tárgyalások nem teremtenek befejezett tényeket. Wilson, sőt Anglia sem akar olyan békét, amelynek alapja egyedül a hatalmasok diktáló akarata. Adorján Andor. A békekonferencia önálló rajnai köztársaságot akar Páris, február SS (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádióállomás útján) Az öt nagyhatalom tizes bizottságának mai tanácskozásai folytán igen valószínű, az, hogy egy önálló rajnai köztársaságot fognak alkotni. A franciák állandóan ellenezték azt, hogy a Rajna balpartja német terület maradjon. Az első javaslat az volt, hogy a Rajna balpartját Franciaország annektálja, a szövetségesek azonban rámutattak arra, hogy ezzel csupán újabb Elzász-Lotharingiát teremtenének. Erre azután azzal az indítványnyal léptek a békeértekezlet elé, hogy ezt a vitás területet külön állammá szervezzék és helyezzék a népszövetség ellenőrzése alá. A legújabb javaslat, amely, úgy látszik,, általános birososlássel találkozik, az, hogy rajnai köztársaság létesüljön és ez mindaddig a népszövetség védelme alatt maradjon, amíg Németország a reá rótt kártérítést a szövetségeseknek meg nem fizette. Ennek az időnek az elteltére a rajnai vidék teljes önrendelkezési jogát visszanyeri, és ha Németországhoz csatlakozni kíván, akkor akadálytalanul csatlakozhatik hozzá. Franciaország e megoldásba beleegyezett és ennek folytán valószínűleg a békeértekezlet is el fogja fogadni. A rajnai határ rendezése A franciák követelik a Saar-medencét Rotterdam, február 27 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily News-nak jelentik Párisial. A békekonterencia legközelebb. két igen súlyos kérdést tárgyal : az adriai problémát és a Rajna balpartjának ügyét. A franciák történelmi és gazdasági okokra alapítják igényüket a Saar-medencére, de nagyon kétséges, hogy a konferencia támogatja-e majd ezeket az igényeket. A szövetségesek azt mindenesetre elismerik, hogy Franciaországnak vannak bizonyos igényei e vidék bányatermékeire, ezért garantálni fogják a Franciaországnak szükséges kőszenet. A Journal des Debats szerint abban az esetben, ha Ausztria csatlakozik Németországhoz, a rajnai tartományt el kell választani Poroszoszágtól és a folyó balpartján önálló rajnai államot kellene alakítani. A párisi Intransigeant szerint a Rajna balpartjának kérdését a következőképp oldják meg : katonai tekintetben a Rajna lesz a határ és a szövetséges csapatok a Rajna-partot katonailag megszállják, legalább is egy bizonyos hosszú időre. A vidék lakossága továbbra is Németországhoz fog tartozni, de bizonyos politikai és gazdasági kötelezettségei lesznek, melyek megtartására népszövetség fog felügyelni. V. D. A volt monarchia adósságai és az entente Rotterdam, február 27 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A békekonferencián Crespi a szövetségközi pénzügyi bizottság nevében ismertette azokat az intézkedéseket, melyek azért szükségesek, hogy a monarchia március elsején esedékes adósságkamatjainak kifizetését biztosítsák. Minthogy a volt monarchia különböző államai között erre nézve nincs megegyezés, a bizottság javaslatait fogadták el V. D. A magyar erdők harmad részét követelik az olaszok London, február 35 Olaszország a volt osztrák és magyar monarchiától hatszáz millió font sterlinget követel háborús kárainak megtérítése fejében, mivel azonban kérdéses, hogy az egykori monarchia képes lesz-e ilyen összeget fizetni. Olaszország hajlandó bizonyos engedményekre olyformán, hogy az idők folyamán ki lehessen aknázni ezeknek az országoknak természeti kincseit és segédforrásait. A terv az, hogy az összeg harmadrészét építkezési fában fogja elfogadni Olaszország, úgy hogy öt év alatt 8 millió köbméter fát kapna. A háború kitörése előtt Olaszország körülbelül 4 millió köbméter építkezési fát importált Ausztriából és Magyarországból, s ez a famennyiség a földrengéspusztította vidékeken jó szolgálatokat tett az inséglakások epi- Asíolája.