Az Est, 1919. október (10. évfolyam, 71-96. szám)

1919-10-10 / 78. szám

oldal... JXZKISÍT Péntek, 1919. október 10. HÍREK­ ­•­ Tárgyalások a bankjegyhiány megszüntetéséről. A bankjegyhiány egyre kellemetlenebb következmé­nyeinek megszüntetése végett Valkó Lajos pénzügyi államtitkár néhány nap óta Bécsben tartózkodik, a­hol az Osztrák-Magyar Bankkal tárgyal. A bank egy idő óta úgyszólván ki­zárólag csak 10.000 koronás bank­jegyeket küld Budapestre a bankoknál levő pénztárjegyek beváltására. Az államtitkár ennek a visszásságnak a megszüntetését kívánja, azonban Bécsben nem igen biztatják, és a bank mindenféle technikai nehéz­ségre hivatkozik, sőt még papírhiányt is emlegetnek. Bécsi felfogás szerint a bankjegy­­hiány oka Magyarországon főleg az, hogy a­ jegy­bank által forgalomba ho­zott kékpénz többé nem­ kerül vissza a bankokba, hanem magánosoknál, meg­akad és többé nem jut forgalomba. A bécsiek szerint a magyar kormány­­nak kellene nagyobb erélylyel fellépni, hogy a falu népe kiadja kezéből a kékpénzt, mert különben lehetetlen lesz a forgalom ellátása. — Folytatják a köztisztviselői kölcsönök konverzióját. A köz­­tisztviselői kölcsönök konverzió­ját tudvalevőleg felfüggesztették, mert a diktatúra alatt a tiszt­viselők ,megnagyobbodott jöve­delmeikből adósságaik egy részét visszafizették és a konverzióra nem voltak rászorulva, mert hisz olyan hitelezők nem voltak, a­kik igényeiket érvényesíthették volna. Most azonban természe­tesen ez is­ megváltozott és a tisztviselő-osztály a rettenetes drágaság miatt különösen rá­szorul azokra a kedvezésekre, a­melyeket a konverzió akciójá­tól remélhet A Pénzintézeti Köz­pont, a­mely ezt az akciót ve­zette, elhatározta, hogy újból megkezdi a konverziós ügylete­ket és megtette az összes elő­készületeket, hogy újabb kölcsö­nök legyenek folyósíthatók. — Kilenc csendőr meggyilkolása. A forradalmi törvényszék irattárának áttanulmányozása közben találtak egy gépírásos papirost, melynek alap­ján megtudták, hogy a vörösök Püspökladányban kivégeztek kilenc csendő­rt és tisztet, a­kiknek azonban még a nevét sem tudják. Az ügyész­ség indítványára még a mostani ne­héz közlekedési viszonyok ellenére is megindult a vizsgálat, hogy meg­állapítsák az áldozatok személyazo­nosságát és a gyilkosokat kikutassák. A papírra huszonhét csendőr neve van írva és Ádám József csendőr­­őrmester nevével kezdődik a lista. Az irat szerint bűnösségük megállapí­tása végett kisérték át őket a forra­dalmi törvényszékhez, egyebet azon­ban nem tudnak róluk. Nem őket ölhették meg, mert az ügydarabra trónnal van, rávezetve a gyilkosságot leleplező két sor: »Püspökladányban kilenc csendőrt és tisztet a helyszínen agyonlőttek, huszonhetet pedig Buda­pestre hoztak«. A vizsgálat feladata, hogy erre a homályos ügyre világot vessen. — Halálos végű összeütközés. A Fő­­vám­ téren egy villamoskocsi összeütkö­zött egy Haggenmaeher-féle söröskocsi­val. Az összeütközés következtében egy fiú, a­kinek személyazonosságát eddig még nem­ sikerült megállapítani, le­­esett a villamos lépcsőjéről és meghalt.­­Vádirat Lukács György volt népbiz­tos ellen. Az ügyészség vádindítványt adott be Madarász Béla orvosnöven­dék gyilkosai ellen. Loki Mór terroris­tát Max Miksa, Polánszky Lajos el­fogott vörös őröket, továbbá a szökés­­ben levő Weisz József, Alexandrovics Leó terroristákat, Kövér Lajos politi­kai nyomozót, Mártás István, Vajda Ignác Náthán, Gerbicz János, Dávid János és Kropf Nándor szökésben levő vörös őröket, valamint Lukács György­­ volt népbiztost vádolják a gyilkossággal és a meggyilkolt holt­testének kirablásával. A vádlottak Madarásy Bélát előre megfontolt szán­dékkal, Lukács György volt népbiztos szándékos reálírása folytán, együtt és közösen megölték, elvették arany­óráját­, láncát, 1000 korona kész­pénzét, cipőjét és ruháját. Az ékszerek egy része Hevesi Gyuláné volt nép­biztos feleségéhez került. Hevesi Gyu­­láné ellen az ügyészség a nyomozó­levél kibocsátását kéri. Egyúttal be­jelenti, hogy Horvát­h. Imre, Korvin Ottó és Pető József ellen a nyomozást ebben az ügyben megszüntették. A megállapított tényállás szerint Lu­kács György volt népbiztos június 24-én az ellenforradalom alkalmából parancsot adott ki a szovjetházban a terroristáknak, hogy a mély ablakból világosság látszik, a­honnan tehát fényjeleket adnak le, hatoljanak be és a­kit a lakásban találnak, kíméletlenül végezzék ki. A parancsra a vádlottak mentek ki az utcára . Max Miksa és Vajda Ignác vette észre, hogy az Eskü-út 6. számú ház III. emeletének egyik ablakából világosság szűrődik ki. Jelentették a dolgot Kövér Lajos nyomozónak és erre Kövér, Vajda és Mártos István behatolt a lakásba, a­hol Madarász Béla orvosnövendék szigorlatra készült. Felelősségre von­ták, de nem tudott védekezni , arcul­­ütötték és kezeit összekötve az utcára hurcolták. Időközben megérkezett Lobi Mór terrorista, a­ki elővette ro­hamkését és felkiáltott : — Majd elbánok ezzel az ellenforra­ i­­ ,<*■ . •••■*• Lobi Mór botjával fejbevágta az orvosnövendéket, rohamkésével has­­baszúrta, majd feltűzött szuronyát kétszer mellébe mártotta. Ekkor oda­érkeztek Weiss József és Alexand­­rovics Leó terroristák, a­kik közül Weihs rohamkését szintén bemártotta Madarász testébe. Kövér és Loki el­vették Madarász értéktárgyait és pénzét és bár Madarász még élt, egy szemeteskocsira tették és a hídról a Dunába dobták, előzőleg azonban cipőjét és ruháját lehúzták. Az érték­tárgyak egy része azután Hevesi nép­biztos feleségéhez vándorolt, a­ki ellen most orgazdaság miatt indult meg az eljárás. — A megüresedő albérleti helyi­ségek. A hivatalos lap mai száma rendeletet közöl a megüresedő al­bérleti helyiségek bejelentéséről. A rendelet szerint az albérletbe adott helyiségeket, a­melyek felmondás, kiköltözés vagy bármely más ok miatt megüresednek, a fél köteles három nap alatt bejelenteni. A rendelet határa kiterjed Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Erzsébet­­falva,­­Csepel és Pestszentlőrinc községekre is. — A temesvári pénzintézetek kül­döttsége Budapesten. Vidéki intéze­teink rendkívül nehéz helyzetbe ke­rültek a diktatúra után. Legnagyobb részük egyáltalában nem, vagy csak igen csekély készpénzzel rendelkezik. A napokban Temesvárról az ottani intézetek megbízottai feljöttek Buda­pestre és kérték, hogy ittlévő betét­jeikből és egyéb követeléseikből na­gyobb tételt adjanak ki nekik. A temesváriak jártak a pénzügyminisz­ternél is és az ő közbenjárására a Pénzintézeti Központ az érdekelt bankok terhére négy millió koronát utalt ki azoknak az intézeteknek, a­melyek a budapesti intézetek egyi­kével süssenek érdekeltségi viszony­­ban. Az affiliált intézetek részére a velük dolgozó budapesti intézetek utaltak ki megfelelő összeget. A ki­fizetés legnagyobbrészt 10.000 koro­nás bankjegyekben történt. A temes­váriak örömmel fogadták el ezeket is,­ mert — mint mondták — leg­alább pénzt tudnak felmutatni türel­metlenkedő üzletfeleiknek. — Változások a budapesti ügy­védek névjegyzékében. A Buda­­pesti Közlöny mai száma, közli, hogy az­­ ügyvédi kamara lajstro­mából elhalálozás folytán törölték dr. Atlas Gyula­­budapesti, dr. Fefe­­rer Simon újpesti, dr. Kassai Fe­renc, dr. Károlyi M. Sándor, dr. König Ferenc, dr. Ludvig Rezső budapesti és dr. Rosenberg Arnold kispesti ügyvédeket, dr. Hun Sán­dor­ elhunyt budapesti ügyvéd iro­dájának gondnokául dr. Morvai Béla budapesti­ ügyvédet rendelték ki, önkéntes lemondás folytán tö­rölték a kamara lajstromából dr. Böszörményi Oszkár és ifj. dr. Chorin Ferenc budapesti ügyvédéé­két. Dr. Fráter Sámuel budapesti ügyvéd utónevét Sámuel Sándor­ra, dr. Kálmán Izidor budapesti ügyvéd utónevét­ István Imre Izi­dorra, dr. Krascsenics Ferenc bu­­­da­pesti­­ ügyvéd családi nevét Eteyre, dr. Székács Sámuel utóne­vét Sámuel Péterre, dr. Krétári Miksa budapesti ügyvéd nevét dr­ Krémer Miksa Mih­á­lyra, dr. László Mór budapesti ügyvéd ne­­vét dr. László Mór Mihályra, dr. Székely Manó budapesti ügyvéd­ nevét pedig Székely Manó Ágos­tonra­­ igazították ki. Dr. Török Béla budapesti ügyvéd neve mel­lől az ifj. jelzőt törölték. Dr. Áb­rahám Dezsőt a kamara lajstromá­ba bejegyezték. — Újból megkezdik az állami sors­játékot. A Pénzintézeti Központ, mint halljuk, legközelebb ismét megkezdi az állami sorsjátéküzletet. Legutóbb még 110.000 darab sorsjegy volt for­galomban. Ezt a­ mennyiséget 100.000 darabra csökkentették, most azon­ban a kisebb elhelyezési lehetőségre való tekintettel csak 80.000 darab sorsjegyet fognak forgalomba hozni. Az előkészületek most folynak és az első húzást valószínűleg február hó folyamán fogják megtartani. — Hogyan teljesítse kötelességét a házmester? (Panaszos levél.) A kormány a napokban rendeletet adott ki arról, hogy mi a házfelügyelők és segédház­felügyelők kötelessége. Handelet dolgá­ban a jelenlegi kormány épp úgy nem jön zavarba, mint a tanácskormány, he arra a kérdésre, hogy miképpen telje­­sítheti a­ házfelügyelő a mai viszonyok között mindazt, a­mire a­ rendelet kö­telezi, a Friedrich-kormány nem tud válaszolni. Eltekintve attól, hogy a 6 százalék házmesterpénz magában véve sem elegendő a megélhetéshez, nem­hogy megosztva a segédházfelügyelő­­vel, nem nyújt tájékoztatást az új ren­delet arra nézve, hogy miből fedezze a házmester a kötelességévé tett tiszto­gatások tetemes költségeit. Miért nem mondja ki a rendelet, hogy a háztulaj­donos köteles a­­ házmester rendelkezé­sére bocsátani seprűt, porrongyot, su­­rolórongyot, surolókefét, utcaseprőt, szemétlapátot, vödröt, szemétkosarat, fémtisztítót stb.­ Mindezt a mai viszo­nyok között rendkívül drága holmit ma a házfelügyelő saját költségén kény­telen vásárolni. Rendelet szól arról is, hogy a ház fővízcsapját éjjelre el kell zárni, de hogy ki adja a világítóeszközt ahhoz, hogy a pincébe lemehessen a házmester,­­ mert az építészek lehe­tőleg jó mélyen a pincében helyezik el a vízcsapokat — arról ez a rendelet sem szól. Ha minden házfelügyelő lelki­­ismeretesen eleget akarna tenni a ren­deletnek, nemcsak a 6 százalékos díjból rá eső részt költhetné a ház tisztoga­tására, hanem ennél jóval többet is. Talán megszívlelnék ezeket azok az urak, a­kik a rendeleteket csinálják. Tisztelettel Szabó■ Péter házfelügyelő. — Felborult csónak. Jeszics Matild és Horvát Antónia tegnap csónakkirán­­dulást tettek a Dunán. Találkoztak egy angol motoros csónakkal, a­melynek nagy hullámverése csónakjukat felborí­­totta. Az angol motoros csónakról egy* tiszt azonnal a Dunába ugrott és mind­kettőjüket kimentette. Egyik leánynak­­ se® történt baja. ~ ! Kik vannak a király pártban? Látogatás az Esterházy­­utcai hivatalos helyiségben jelöltekre, ezt­­felelték a mozgalom vezetői: — Személyekhez mi nem kötjük a mozgalmat, a nép amúgy sem tudja eldönteni, hogy ki volna a jó király, — ennek az eldöntése az országgyűlés feladata. Mi csak az eszme érdekében harcolunk, semmi más célunk nincs, mint a királyság intézményének res­­tituálása, ilyen módon tehát az összes politikai pártok felett állunk, mert mi csak az államforma kérdésében kíván­juk a döntést, Így tehát mi vagyunk a legliberálisabb blokk. A mozgalom vezetői között ott láttuk báró Pásztély István nyugal­mazott belügyi államtitkárt, gróf Somssich Tihamér volt baranyai fő­ispánt, dr. Sándor László volt fő­kapitányt, Marschall tábornokot, Eperjessy Géza nyugalmazott ezre­dest, Lónyay Istvánt, Holitscher Er­nőt, dr. Bárczy István miniszteri ta­nácsost, Bartha Albert volt hadügy­minisztert, Birkly Mihályt, Kasnya Béla festőt és még másokat. A párt tagjai húsz korona tagsági díjat fizetnek. Megtudtuk még, hogy a párt a vidéken igen élénk agitációt fejt ki, posta, táviró nem működik, így tehát a párt tagjai folyton agitá­­ciós utakon vannak, a­melyeknek, mint a pártban mondják, igen nagy az eredménye, főleg a Dunántúl és a Tiszántúl. — Az Est tudósítóidtól — " Az Esterházy-utca egyik régi, finom házában élénk élet folyik mostaná­ban , a kapu alatt kis tábla ezzel a felirattal: »Magyar Királypárt«, a lépcsőházban, a folyosón pedig az ismert nagy plakátok, a­melyeken a párt­ vezetősége a királyság intéz­ménye mellé szólítja a magyarságot. Az előszobában borotvált képű inas fogad, beviszi névjegyemet, majd bevezetnek egy tágas, elegáns te­rembe, a­mely félig irodának, félig fogadószobának vájt berendezve." Itt gyűlnek össze a­ párt vezetői, a­kik a magyar szent korona jelvényét vi­selik a gomblyukban.­­ — Pártunknak nincs más célja, mint hogy Magyarországon visszaállítsa a királyság intézményét — mondják a párt vezetői. — Nem a Habsburgok uralmát, csak a királyság intézményét, egyebekben pedig biztosítani akar­juk Magyarországnak nemzeti, szabad­elvű és demokratikus irányban való fejlődését. Mi bizonyosnak tartjuk, hogy a királyság eszméje meg tudja teremteni a magyar egységet, újból lelket tud önteni a pártokra bomlott magyarságba és hogy Szent István koronájának fénye ki tudja irtani a pártoskodás szenvedélyét. Arra a kérdésre, hogy ha az eszme diadalt arat, gondolt-e a párt bizonyos ^­^WWAVVVVVVVVVVVWVVVVVVVVVVWWWWVVWVhVSA^

Next