Az Est, 1920. január (11. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-08 / 7. szám

Előfizetési árak : Egy hónapra ... I0.— korona N&Hynsdóvrtt ...... 42,— korona Pélévre ...4........ 80,— korona ftgéáz évre...........60,— korona Egyes szám ára 60 fillér, J / Budapest, 1920 * Csütörtök * január 8 Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR snaa évfolyam * 7« szám. A szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébetek*»rut 7. Kiadóhivatal: mit., Erzsébetek Urat »8—20. ss. Piókekiadóhivatalok: V., Vilmám császárját »4. szám és IV., Váci*utca 12- Wiam M,Rohrmarkt 7. mmmmsmmmmmam f Százötvenezer ríj ujjrsífi nélküliről tud a hivatal kimutatás. Azt kellene kindni, hogy ez a 150.000 ember mohón és izgatottan lesi, hol kínálkozik Budapesten egy kis állandó vagy ideiglenes munkaalkalom. Tetterős, egészséges embernek szörnyű állapot a munkátlanság, erkölcsileg, fizikailag, anyagilag egyaránt lesújtó. Az emberi élet lényege a munka, minden ember annyit ér, mint amennyit dolgozik. Ezen az egyetlen lehető erkölcsi alapon állva, csodálkozással és megütközéssel kell olvasnunk a főváros egy jelentését. A kormány még szeptemberben száz millió koronát szavazott meg a legsürgősebb közmunkákra. Ebből az összegből tizennyolc milliót szántak a főváros sürgős munkáira. Nagyban hozzá is láttak a munka előkészítéséhez, mihamar minden rendben volt, de a munkálatokat még máig sem kezdték meg. Ennek oka pedig a hivatalos információ szerint az, hogy a fővárosnál sem a szak-, sem a földmunkákra nem jelentkezett elegendő munkás. Az ember álmélkodva kérdezi erre, hogy hol van hát az a ,150.000 munkanélküli és miből él ez a rengeteg ember, ha a mai jó munkabérek mellett nem akar dologba állni? Hogyan tartják el magukat és családjukat? Mire várnak ezek az emberek, milyen égi csodától remélnek segítséget, ha maguk meg sem próbálják, hogy segítsenek magukon ? Lehetséges hogy az emberek annyira beleélték magukat a dologtalan, henye életbe, anynyira elszoktak becsületes mesterségüktől, hogy még a hideg és éhes nyomor sem tudja őket tanult foglalkozásukhoz visszatéríteni? Bizony a forradalmak nem edzik az erényeket, és az emberek huzódozása a munkától még a forradalmi betegségek utóhatása. Reméljük,hogy már lábadozóban vagyunk és nemsokára egészen meggyógyulunk, mert különben kétségbe kéne esnünk. Bennünket csak egyetlen csoda menthet meg, a munka csodája. Ha nem dolgozunk sokkal többet és sokkal jobban, mint a békében, akkor elveszünk a világ nagy versenyében. Ne csak prédikáljuk hát a munkát, dolgozzunk is. Amerika teljesen visszavonul a békekonferenciáról 71 német békeszerződés ratifikálásán már nem tesz ott Amerika képviselője Paris, fannál■ 7 (Szikratávirat) A Newyork Times tudósítója jelenti lapjának Parisból. A legutóbbi értesülések szerint a szombati ratifikáló ülésen az Egyesül Államok még nézőként sem fognak szerepelni, mert Wallace, aki eddig a legfőbb tanács ülésein legalább jelen volt, erről a fontos ülésről elmarad. Sőt mi több, Wallace még arra sem kapott utasítást, hogy a hétfőn kezdődő békeértekezleti üléseken részt vegyen. A JaggesuU-Államoknak a békeérkeztehez való visszavonulása ennek következtében folyton erősebben jut kifejezésre. Legutóbb Wallace arra kérte a szövetségeseket, hogy a ratifikáló okmányokban ’ ne használják a »főbb szövetséges és társult hatalmak” kifejezést mindaddig, míg Washingtonból nem jön meg erre vonatkozólag a beleegyezés. Ez a kérés erős felindulást kellek az amúgy is ideges francia hivatalos körökben és sajtóban . 4 -\ t' • K ̋ VS·'V\/VN^VV'V·'VV'V‡^V‡^··V·i'V‡/^^iV%/VVVS/VVVVV^Vy^VVVVVVVVV,V\A Az osztrát kormány Reiner imigetínia mellett döntött Estetőlt a ut al its tartott tt döntő miniszterta mies. Erik az osztrák-cseh-jugoszláv szövetség terve Renner osztrák kancellár ígéretekkel tért haza Páriából, ígéretekkel azonban lehetetlenség az ősziről: a népköztársaság fenyegető válságát megoldani. Az ígéretek teljesítésének ára van, s ez az ár: Ausztria szövetkezése Csehországgal és Jugoszláviával. Az osztrák népköztársaság kényszerhelyzetben van és hogy élni tudjon, kénytelen beleharapni a keserű almába, még pedig igen sürgősen. Renner kancellár pénteken Prágába utazik, nagy kísérettel, és megkezdi a tárgyalásokat a csehekkel. A hivatalos jelentés szerint kizárólag gazdasági kérdésekről lesz szó a tárgyalásokon, de a gazdasági egyezkedés háttere kétségbevonhatatlanul Clemenceaunak politikai koncepciója az osztrákcseh-jugoszláv szövetségről. Erre vall világosan az a tény is, hogy a jugoszlávok kiküldöttei is Prágába készülnek, hogy részt vegyenek a tárgyalásokon. Mialatt a kancellár Prágába készül, hogy Clémenceau politikáját szolgálja, Bécsben a keresztényszocialisták elérkezettnek látják az időt arra, hogy nyíltan fellépjenek a többségrejutott szociáldemokraták ellen és rendszerváltozást követeljenek. Miniszterfapárs estétől hajnalig Pécs, január 7 A Brue Freie Presse Írja : Dr. Renner kancellár elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amelyen valamennyi államtitkár részt vett. A minisztertanács aktuális ügyekkel foglalkozott és a lobbi közt tudomásul vette a kancellár jelentését prágai utazására vonatkozóan tett intézkedéseiről. Az ülés este nyolc órától hajnali két óráig tartott. A lapok jelentése szerint a Prágába utazó delegációhoz tartoznak az államii károkon kívül, a külügyi, pénzügyi, közlekedési, belügyi és kereskedelmi hivatalok osztályfőnökei is. Az osztrákok péntekten utaznak ki Prágába Lens, január 7 (A Magyar Távirati Iroda magánjelentése) Renner dr. kancellár pénteken este utazik Prágába. Vele utaznak Reisch, Berdiet, és Löwenfeld-Russ, a közgazdaságiállami hivatalok vezetői, továbbá Ellenbogen alattamtitkár és több előadó. A kancellár és kísérői hétfőn térnek vissza Bécsbe. A jugoszlávok képviselői is Prágába utaznak Pens, január 7 Krisztán délszláv miniszter, aki Berlinből ismét Prágába utazott, onnan pedig Bécsbe, az utóbbi helyen akarta tárgyalásait megkezdeni, úgy látszik azonban, hogy a délszláv államnak Ausztriával folytatott tárgyalásait szintén Prágában fogják tartani. Valószínű egyébként, hogy több osztrák, államférfi Belgrádba fog utazni. Az osztrák keresztényoealisták rendszerváltozást követelnek Pécs, január 7 (A Magyar Távirati Iroda magánjelentése) A keresztényszocialista választók gyűlést tartottak tegnap a régi városháza üléstermében. Dr. Seipel keresztényszociaista képviselő beszédet mondott a gyűlésen és a szocialisták tevékenységéről többek között a kövekezőket mondotta: — A nép úgy döntött a választásokon, hogy a nemzetgyűlés legerősebb pártja a szociáldemokrata párt lett, de alig múltak el a választások, azonnal észrevettük, hogy a népet aggodalom fogta el. Nagyon szép volt ígéreteket tenni és azt mondani: Ha mi szociáldemokraták hatalomra jutunk, minden jóra fordul és a nép boldog lesz. Mindig azt ígérték nekünk, hogy bármiképpen végződjék a háború, a nemzetközi szociáldemokrácia összetartásánaksegítségével elviselhető békét kapunk. De alig nyílt meg a nemzetgyűlés, a szociáldemokraták maguk is kénytelenek voltak belátni, hogy a nyugati hatalmak barátsága és a vörös alernacionálé hatalma és egysége, nem sokat ér. • Seipel rámutatott ezután a bécsi keresztényszocialistáknak a szocialista rendszer merész kísérleteivel szemben folytatott harcaira, főképpen a szocializáló kísérletek ellen kifejtett tevékenységére, majd rámutatott bizonyos tartományok különváló törekvéseire és végül a következő kijelentést tette: — Ebben az esztendőben rendszerváltozásnak kell nálunk történni. Határozottan kimondom, hogy nem személycserére gondolok, mert ez nem használ semmit. Magát a rendszert kell megváltoztatni és újabb közjogi és gazdasági alapelveket kell fölállítani. Minthogy a szociáldemokrata elvek nem váltak be, becsületes polgári gondolkodás alapján kell jövőnket megalapozni.