Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-15 / 40. szám

Előfizetési árak: Más hónapra II.— korona Negyedévre ...... 42 — korona Félévre ............... go.— korona Mgére évre...........160.— korona Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR Szerkesztőség: VI. kerület, Erzsébetek Urat 7­­í Kiadó­hivatal, VII., Erzsébetek Urai 18—20. o. Fiókok­iadó hivatalok : V.­ Vilmos császár*ut 14. szám és IV., Véc­e utca 12. IVien: I, I­on­lmarkt 7. Közös ellenségünk, életünk megnyomorító­ja a ször­nyű drágaság. A­ gazdag ember életét megnehezíti, a szegényét csaknem lehetetlenné teszi. A­ki tisztességes munkájából kénytelen megélni, annak élete a legszánalmasabb tengődés rongyos ruhában, hideg szobá­ban, az üres tányérok között. A szívós hősi küzdelem a legpri­mitívebb állati tengődésért, fel­emészti minden energiánkat. És míg a dolláros, frankos, font- sterlinges idegenek nem győz­nek rajta csodálkozni, hogy mi­lyen olcsó város Budapest, ad­dig mi megrogyó térdekkel ci­peljük szinte elviselhetetlenül túlterhelt életünket. Átkozott közös ellenségünk, a­­drágaság, sokkal­ veszedelme­sebb, mint a spanyol járvány, a­mely a lakosság túlnyomó több­ségét megkíméli, a­mely ellen védekezni lehet, a­melyet gyó­gyítani tudnak, míg a drágaság kivétel nélkül mindnyájunk éle­tét megfertőzi. Mégis a spanyol Veszedelem hírére rögtön össze­fogott az orvosi tudomány, a hatóság és a társadalom, jár­ványbizottság alakult, számta­lan intézkedés történt, míg a drágaság garázdálkodása ellen alig tettek valamit, össze kéne pedig ülni a drá­gasági járványbizottságnak, a­melyben helye legyen ne csak a kormánynak és a hivataloknak, hanem minden rendű és rangú fogyasztóknak, a termelőknek, az iparosoknak, a kereskedőknek. Valamennyi érdekelt félnek, hogy egészen szakszerűen tár­gyalhassák le a kérdést s álla­pítsák meg a baj orvosságát. Hétfőn összeül hosszú szünet után a parlament. Egyik leg­első dolga, legyen, hogy a drá­gaság ellen való küzdelmet megindítsa, s utasítsa a kor­mányt, hogy végre erélyesen és okosan lásson a baj gyógyítá­sához. Nem várhatunk reá, míg összerogyunk az éhségtől, a­míg egészen lerongyolódunk. A drá­gaság elleni küzdelemben egy­ségeseknek kell lennünk, ebben nem választhatnak el bennün­ket sem politikai, sem társadal­mi korlátok, általános közös el­lenségünk, közös veszedelmünk 02. A baj nem gyógyítható tö­kéletesen, de nem is gyógyítha­tatlan, csak egyértelműen, oko­san és erélyesen kell hozzáfogni ■a gyógyításához. Az entente hajlandó a békemű­ nagy részét módosítani De csak évekig tartó forrongás és nyugtalanság után Lord Curzon beszéde a békeszerződésről Bern, február 14 (Magyar Távirati Iroda) Lord Curzon nevezetes felsőházi beszédének legfeltűnőbb részletei szó szerint a következők: A békeszerződés nem szent és sérthetetlen.­­ Azokkal szemben, a­kik kifogá­solják a békekötés lassúságát, vagy elégtelen eredményét, rá kell mutatni arra a jelentős különbségre, a­mely a párisi és csaknem valamennyi más békeértek­ezlet között fennáll. Bár­milyen könnyűnek tűnik is fel most két ellenséges hatalom viszonyának rendezése, a párisi értekezlet mégis azelőtt a feladat előtt állott, hogy ren­det teremtsen egy olyan világban, a­melyet több mint öt évi háború szen­vedései és pusztításai szétszaggatott. A háború folyamán új erők szaba­dultak fel és a béke munkájánál új alapelvek érvényesültek, a­melyeket ugyan jelenleg elismerünk, de a­me­lyek soha azelőtt nemzetközi ügyek rendezésénél nem szerepeltek. Nem tehető fel, hogy egy ilyen természetű kazán forró tartalma egy, de akár két vagy öt éven belül lehűlne. A forrás és a nyugtalanság még éveken át nem ér véget. A békeszerződés alkotói a tőlük telhető legjobb munkát végezték és az idő maga fogja eldönteni, vájjon iga­zuk volt-e, avagy tévedtek. A béke­­szerződés alkotói közül egy sem igényli azt, hogy munkáját szentnek és sérthe­tetlennek mondják és elvárja mindegyi­kük, hogy a béke művének igen nagy részét az idők során módosítani fogják. Az orosz és a török béke nehézségei.­­ A nehézségek nagy része azok­ból a kötelezettség­ekből származik, a­melyeket különböző szövetségeseinkkel szemben vállaltunk a háború elején ,­ a Franciaországgal, Olaszországga és más hatalmakkal való megállapo­dásokból és a­melyek a hatalmak egy részét a háborúba való lépésre, késztet­ték, másrészről a­melyek a területi fölosztásra vonatkoznak a győzelem esetén. A nélkül, hogy ma a rosszulás hangján szólanánk e szerződésekről, mint intő példára kell azokra utal­nunk, amelyek megóvhatnak attól, hogy bármikor hasonló kísérleteket megis­mételjünk. A mai igen gondterhes helyzetben a megoldáshoz szükséges tényezők a következők : Elsősorban a szövetségeseinkkel és nevezetesen Franciaországgal való leg­szorosabb kooperáció. Anglia és Fran­ciaország természetes védői a közeli és a középső kelet, sorsának. Minden­esetre nagyobb mértékben vagyunk érdekelve, mint bármely más hatalom és remélhetőleg nem fogjuk megenged­ni önérdekeitek valamely csoportjának, hogy akár csak egy pillanatra is meg­akadályozzák e becsületes és barát­ságos kooperációt. Másodszor arra kell törekednünk, hogy a mi felelősségeinket azok között a határok között tartsuk, a­melyeket né­pünk pénzügyi és katonai teljesítő­képessége megszab. Harmadszor alkalmat kell adni a Kelet különböző nemzetiségeinek, hogy saját autonóm létet élvezhessenek. doni értekezlet csütörtökön délelőtt kezdte meg munkáját. Az első ülést a Downing Street­en tartották 11 óra­kor. Jelen voltak angol részről Lloyd George és lord Garzon, francia rész-­­ről Millerand, Paul Cambon és Berthe­lot, olasz részről pedig Nitti. Az első összejövetel alkalmával a három kor­mány feje megállapította azoknak a kérdéseknek a sorrendjét, a­melyek tanácskozás tárgyául fognak szolgál­ni. Ezek a kérdések a következők: 1. A Németországgal kötött béke végrehajtása; 2. az adriai kérdés ; 3. Magyarország válasza ; 4. a Törökországgal kötendő béke­­szerződés alapelveinek megállapítása; 5. az orosz kérdés. A népszövetség londoni tanácsülése tárgyalja a magyar választ —­­Az Est tudósítójától . Csütörtökön kezdődött meg Londonban a népszövetség ta­nácsának ülésezése, a­melyen három állam képviselteti ma­gát: Anglia, Franciaország és Olaszomág. Az első ülésen megállapították a tanácskozás 2 t­agját és a program har­­ik pontjául Magyarország válaszának a tárgyalását tűzték ki. A program utolsó pontja az orosz kérdés. Az első nap két ülést tartott a tanács. A má­sodik ülésen elhatározták, hogy Svájcot fölveszik a népszövet­ségbe, még­pedig úgy, hogy biztosítják Svájc teljes nemleges­ségét. A tanácskozás programja London, február• 14 (A­ Magyar Távirati Iroda szikra­­távirata a csepeli rádióállomás útján) A londoni értekezletről a következő hvat­alo­s jelentést adták ki. A lon­ Svájc semlegességét elismerik London, február 14 A népszövetség tanácsa a csü­törtöki nap folyamán két ülést tartott, am­elyek során a következő kérdések­kel foglalkozott : 1. Svájc csatlakozása a népszövet­séghez, 2. a Saar-medence­ kérdése, 3. Danzig szabad város ügye, 4. a nemzetközi törvényszék fel­állítása. A népszövetség t­anácsa el­határozta, hogy hozzájárul Svájc, csatlakozásához a népszövetséghez. Minthogy Svájc a népszövetséghez való csatlakozását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy sem­legessége sértetlen maradjon, a" nép­­szövetség tanácsának döntése azt je­lenti, hogy Svájcnak különleges hely­zete lesz a népszövetségben, mert to­vábbra is semleges állam maradhat. Millerand hazautazik az új elnök beiktatására London, február 14 . Millerand vasárnap Párisba uta­zik, de valószínűleg február 23-án ismét visszatér Londonba. A minisz­terelnöknek ugyanis jelen kell len­nie Párisban abból az alkalomból, a­mikor a régi elnök átadja hivata­lát az új elnöknek február 17-én. Távollétében a londoni értekezleten Paul Cambon fogja helyettesíteni, a­kinek munkájában Berthelot segéd­kezik. Még nem bizonyos, hogy Nitti Londonban maradhat-e addig az idő­pontig, a­mikor Millerand újból Lon­donba érkezik.­ A magyarság kizárása az aviatikából Neuilly, február 14 A magyar békedelegáció átadta a huszonhatodik jegyzéket is, a­mely a békeszerződésnek léghajózási ren­delkezéseivel foglalkozik. A jegyzék rámutat arra, hogy a magyarságot nem szabad kizárni az aviatika fejlő­déséből annál kevésbbé, mert ezen a téren jelentős eredményeket értünk el. A jegyzék azonkívül rámutat a rendelkezésnek gazdasági hátrá­nyaira.

Next