Az Est, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

- »MIBMAR. ttVEtft Budapest» 1980 * SzOUlbat március 27. h­u EZ323232L Előfizetési árak: Egy hónapra a tó.—­ korona Negyedévre ...... 42.—korona­­ Félévre ............... SO.- korona Egész évre...........ICO— koron Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XL évfolyam * 75. szám. Szerkesztőség: VÍV kerület» Erzsébet körut 7• Kiadóhivatal: VII.» Erzsébet*körut 16—20.99» Fiókkiadó hivatalok* V Vilmos császárját 14. szánt és IV., Vocse utca 12. U­ien : I . Kohlmarkt 7. Szégyent hoztak iszogén­i^Kis rongyos, kiéhezett, Hollandiába küldött magyar gy­ekek a fejünkre. Olyan isszul viselték magukat, hogy a hollandok kénytelenek őket Harlem városában összegyűj­teni, félig-meddig internálni, a­hol vagy megjavulnak, vagy ha nem, akkor Hollandia megvon­ja tőlük a vendégszeretetet. Bizony jobban szerettük vol­na, ha ez az incidens elmarad s ha a gyermekek egy része szebb emlékeket hagyott volna maga után a tulipánok hazájában, de még­sem bírjuk elsimíthatatlan ráncokba vonni homlokunkat, hogy pálcát törjünk fejük fö­lött. Mi tudjuk, de a boldog hol­landusok el sem tudják képzel­ni, hogy min mentek át hat év alatt ezek a gyerekek. Mit tud­ják azt Hollandiában, hogy mi volt nekünk a négy és félesz­­tendős háború ? Hát még a há­ború elvesztése ! És mi volt a két forradalom, a megszállás és a vad gyűlölség legutóbbi kirobbanása . A Hollandiában vendégsze­replő gyermekek legtöbbje a­­­áború alatt nélkülözte az apát, annak szigorát és irányító ne­velését. Sokan örökre elvesztet­ték apjukat. Számosan közülök kénytelenek voltak pénzkere­sésre adni magukat. Nélkülöz­tek, fáztak, nyomorogtak, ron­gyokban jártak valamennyien. Ezeknek a gyermekeknek sort kellett állniok egész napokon át, hogy egy maroknyi grizt, egy ökölnyi kenyeret vigyenek haza testvéreiknek, anyjuknak. Drága holland és jószívek, ezek a gyermekek őszi esőben, téli fagyban már éjjel két órakor odaálltak a pék boltja s a város burgonyásbódéja elé. Alig járhattak iskolába, ott is háborús oktatást kaptak s az első forradalom vadsága után jött a bolsevizmus iszonyú, tu­datos lélekmérgezése. És mikor mindez elmúlt, megint csak a felhőkig csankedó szenvedélyek harcát látták. Micsoda plakáto­kat olvastak ezek a szegény gyermekek, micsoda beszédeket hallgattak ! Ne ítéljék hát meg őket nagyon szigorúan és ne le­gyenek nagyon rossz vélemény­ével a mi szegény országunk­ról. Mindez hozzátartozik ször­nyű nemzeti szerencsétlensé­günkhöz, de bizonyos, hogy ezt a sebet is be fogjuk gyógyítani. N­itti csak engedményekkel írja alá a magyar békét? Egy flottánál lap a magyar kifogások mellett. A magyar béke pé­­zügyi feltételei a nagykövetek értekezletén Páris, március 20 (Az Est munkatársának távirata) Vajda-Vojvoda Sándor, a volt ro­mán miniszterelnök legutolsó londoni és párisi tartózkodása idején azt a hírt terjesztette, hogy Nitti olasz miniszterelnök táviratozott volna Scialojának, az olasz külügyminisz­ternek, a­ki ez idő szerint Londonban időzik, hogy ne írja alá a neufllyi békeszerződést, ha azon a magyarok javára nem történnének számottevő módosítások. Nem vagyok abban a­ helyzetben, hogy megállapítsam, vájjon Vajda- Vojvoda állítása megfelel-e a való­ságnak, vagy pedig csupán csak gya­núsítás, a­melynek az a célja, hogy nyomást gyakoroljon az olasz kor­mányra abban az esetben, ha ennek tényleg az volna a szándéka, hogy ne írja alá a Magyarországra nézve oly gyászos szerződést. Adorján Andor: Hága, március 26 (A Budapesti Tudósító távirata) Nitti legutóbbi beszédéről és a ma­gyar kérdésben való állásfoglalásáról szólva, a Hét Volk a következőket je­lenti ki: A hárommillió magyart, aki­ket a békeszerződés tervezete Ma­gyarországtól elszakítani akar, ismét hazájukhoz kell csatolni és pedig oly módon, hogy a magyarok által lakott, de ez idő szerint románok, szerbek és csehek által annektált területeket visz­­szaadják a magyar anyaországnak. A lap végül teljesen lehetetlennek mond­ja, hogy az entente a béke kérdésében végleges döntést hozhasson a magyar kifogások figyelembevétele nélkül. Jocussy, március 26 (A Magyar Távirati Iroda szikra­távirata a csepeli rádióállomás útján) Az Excelsior jelentése szerint a nagykövetek értekezlete szerdai ülésén a magyar békeszerződés pénz­ügyi határozmán­yaival foglalkozott. Német csapatok vonatnak a Muhr vidékévé igeijéig a spartacistoik szétveréséré lendcsinálás után ki kell vonulmiok­ ­/fwis, március 26 ., l. szikratávirata) .A Herald párisi kiadá­sat jlenti, hogy a szövetségesek a Németországi eseményekről folyta­tott legutolsó tárgyalások során elhatározták, hogy engedélyt ad­nak a német kormány csapatai­nak, hogy a spartacista hadsereg szétverésére behatoljanak a Ruhr­­medencébe. A szövetségesek ehhez azt a kikötést fűzik, hogy az Ebert­­kormány vállaljon kötelezettséget arra, hogy a Ruhr-vidéket azonnal kiüríti, mihelyt ott a rend helyre­­állott. A szövetségeseknek ez a hatá­rozata nem­ jött létre egyhangú­lag. A francia kormány komoly veszélyt látott ebben a precedens­ben és kérte, tegyenek meg min­den intézkedést, nehogy a néplét csapatok végleg megvessék lábu­kat a Ruhr-vidékén. Végül is ab­ban egyeztek meg, hogy a meg­szállásra szóló fölhatalmazást ideiglenes jellegűnek nyilvánítot­ták és leszögezték azt, hogy a bé­keszerződés határozmányai min­den tekintetben tiszteletben tar­tandók és végrehajtandók. 7S németi htatomású,eg­sz nemzetigryl lás és­­a szociál­­d­emosz’a tíz psípi ellen­­*- Berlin, március 26 . Halleben újból kitört az általá­nos sztrájk. A munkásokat a vég-­­ sokig elkeserítette a katonaság ir­­­­galmatlan fellépése és tíz munkás­­gyűlésen elhatározták, hogy h­a a­­ viszonyok nem enyhülnek, akkor a bányákban és a gyárakban sza­botálni fognak. ■ Tegnap Berlinben nagy volt a­­félelem, hogy újabb katonai puccs készül. A helyőrségi csapatok ké­szenlétben voltak, az aggodalom azonban alaptalannak bizonyult. A­­­­szocialista képviselők fel vannak bőszülve a birodalmi védőőrség tisztjei ellen, bennük látják az új J­­­3 reakció mindenre, kapható eszközét. A nemzetgyűlés házában tegnap sok képviselő megfordult, jó, kiren­delt katonaság tisztjei lépten­­-lyom­on feltartóztatták a képvise­lőket és mikor igazolták magukat­ a tisztet, gúnyosan becsmérelték a nemzetgyűlést és a szociáldemo­krata pártot. Megdöbbenést keltett az a hír, hogy a vörös csapatok elfoglalták Wesel városát. A birodalmi had­ügyminisztériumba érkezett hiteles jelentés szerint mindössze annyi igaz, hogy a spartacusok bekerí­tették Weselt, de a helyőrségi csa­patok elég erősek, hogy a várost megvédjék. A fü­f­geilen szocialisták, vádja Nossse ellen Münglwin'Tfiarcius 28 A 'független szoci­á­isták lapj­a Úrr­egvádolja Nosket, hogy ő volt a berlini puccs értelmi szerzője, nem­csak hogy előzetesen tudomása volt a készülő államcsínyről, de ő szer­vezte meg és ő volt a titkos mozgató erő. A Kampf felszólítja, Nosket, hogy indítson rágalmazási pert s akkor majd a lap előáll az okmányszerű­ bizonyítékokkal. Tanácskozás a drágulás megállításáról Nem­ lehet tűrni a mesterséges árdrágítást —­­Az Est tudósítójától — A felülbélyegzés első napjaiban bizonyos átmeneti pénzszűke volt érezhető, a­mit egyesek arra hasz­náltak fel, hogy az amúgy is mér­téktelen árakat még fejebb szorít­sák.. Bár a pénzügyminiszter is hangsúlyozta, hogy a kényszerköl­cs­ön az árnivót aligha fogja érez­hetően befolyásolni, mégis parla­menti körökben a napokban el­hangzott felszólalások jogosulat­lannak mondották az árakban be­állott felfelé menő tendenciát, a­minek megakadályozására most hatósági beavatkozás készül. Ma délelőtt az Árvizsgáló­ Bizott­­ságban értekezlet kezdődött, a­me­lyen a pénzügyminiszter, a keres­kedelmi minisztérium, a közélel­mezési miniszter és a földmivelési miniszter képviselői jelentek meg. A tanácskozáson arról volt szó, hogy miként lehetne a kényszer­­kölcsönnel kapcsolatos drágulási folyamatot visszaszorítani. Mert tagadhatatlan, hogy egye­­­sek csak ürügyül használták fel a most folyó állampénzü­gyi mű­veletet a drágításra és ez ellen a hatóságnak fel kell lépnie. A meg­oldás szerfelett nehéznek látszik, mert ma már lehetetlen a régebben szokásban volt ármegrögzítéshez visszatérni, viszont az is tűrhetetlen, hogy a­mikor a forgalom rendelke­zésére álló pénzmennyiség redukáló­dott, majdnem minden cikknek az ára egyéni kezdeményezések folytán még tovább emelkedjék.

Next