Az Est, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-17 / 93. szám

— A Caillaux-per. Párisból jelen­tik. Csütörtökön folytatták a Cail- laux-per tárgyalását. A főállam­­ügyész vádbeszéde foglalta le a tár­gyalás egész idejét. Azt hiszik, hogy a pert április végére­­efejezik. — A svábhegyi nyaralók diktá­tora. A proletárdi­ktatúra első na ír­ja! baji Kelen József népbiztos fe­leségre, Fried Jolán­­ felszólította a közellátási minisztérium­ban lévő Kaderabel­ Tivadar 33 éves cukor­­kakészítőt, hogy automobilon men­jen fel a Svábhegyre, vizsgálja meg a szállodákat és a nyaraló­kat, mert ott mindenütt proletár­­betegeket fognak elhelyezni. Mayer­­ho­fer György huszonöt éves orvos­tanhallgatót pedig arra utasította, hogy tartson orvosi vizsgálatot a svábhegyi szállóban üdülő bete­geken, a­kiket el kell távolítani, mert helyükbe­­proletár betegek fognak kerülni. A szemle meg is történt és Kelenné intézkedésére a svábhegyi szállóban sok bort és pezsgőt öntöttek ki. Kaderabek és Mayerhofer ellen lázadás bűntette cíllén indított el­járást az ügyészség s ügyüket ma­­tárgyalta dr. Surgoth Gyula tábla­­bíró tanácsa. A bizonyítási eljárás után az ügyészség a lázadás bűn­tettéről szóló vádat Kaderabek­re nézve vagylagosan kiterjesztette rablás, magánosok ellen elkövetett erőszak, illetőleg idegen ingek ron­gálásának bűncselekményeire, Ma­­yerhoferre nézve pedig izgatás bűntettére. A bíróság azonban Ka­­derabeket valamennyi vád alól fel­­mentette, mert egy bűncselekményt sem látott bizonyíthatónak s el­rendelte azonnal való szabadlábra való helyezését. Mayerhofert a tör­vényszék izgatás bűntettéért hat havi börtönre ítélte, a melyből öt hónapot a vizsgálati fogsággal ki­töltöttnek vett. — A Ferenc Józsefntézet gyász­ünnepe. A magyar királyi Ferenc Jó­zsefi neveleintíézett május első felében, a háborúban hősi halált halt növen­dékeiért, a Mátyás-templomban gyász­istentiszteletet tart és ezért kéri az el­esettek hozzátartozóit, és volt növendé­keit, hogy elmü­ket az intézet sport­klubjával (II., Hona­ utca 4) mielőbbi közöljék. . ." — Tőzsde. A forgalom mérsékelt, az irányzat lanyha, csak egyes ér­tékek árfolyama javult. v Árhullámzások : Magyar­ Hitel 1546—54—40, Osztrák Hitel 896—90, Jelzálog 540—33, Leszá­lló,­­ toló 830, Agrár 1130—65, Magyar 1130—42—20, Forgalmi 720—10, Fabank 1042-30, Hazai 730—15, Földbirtokbank 1203—50, Országos 850—430, Hermes 440, által. Tkp. 920, Adria 92­0, Atlantica 5150-100, Közúti 1340-20, Városi 545- 75, Déli 522—12, Államvasút 4025-200, BorsodA Miskolci 3000—3100, Hungária 2000, Viktória 4200, Tröszt 1420-1400, Cinkor 8500—400, Szlavónia 3500- 3475, Fatermelő 6350, Vasiéi 12.230-12.300, Országos Fa 2­ 370— 600, Gutmann 3850— 925, Beocsini 4475, Urikányi 5575-400, Városfejlesztő 1370—430, Lámpa (ex) 1980, Telefon 1750-800, Sch­wartzer 820, M. Erdő 1830, Rézbánya 1350—1370, Liehtig 1530—45, Alt.­kőszén 8250, Salgó 7275—450, Rima 3250—375, Ganz 17.700— 18.000, Fegyver 1400—40, Koburg 2530— 70, Kohó 5000-170, Textil 1493—85, Schlick 860—80, Csáky 1300—30, Magne­sit 4860-40,­­Izzó 3150—200, Phoebus 535—40, Brassói 2960-90. Papír 2220— 15, Flóra 4800—740, Barót­ 1490, Chi­­poiu 1800, Danica 4475—525, Klotild 2475-25, Spódium 1875-923. 1 1 'A valutapiac javult. 'Arak: Napoleon 758—62. Lei 359­­—711. Márka 381—87. Dollar 210— 06—09. Font, 801—808. Romanov 297—85—92. Lira 10.—10.25. Francia frank 13.50-13.85. i­e és rutina lap.&uraí­zte fejesé a Juan L Muttens sí, vil*. 0. oldal Vajúdik az új kereszténypárti alakulás ' Ji kisgazdák követelik az államtitkárságok és kormánybiztosságok betöltését • / jr * . ..'S % Jjf- - ' , /. . — ’Az Est tudósítójától — $ / . A Friedrich-csoport, önálló elhelyez- Ijedésével nincs befejezve az a folya­­ifig#1 a­mely úgy látszik, arra hiva­tott, hogy a nemzetgyűlés végleges képét megformálja. Eddig annyi tör­tént, hogy ' ’­s a Friedrich csoport öt képviselő­­tárjyal ment ellenzékbe, hatvankét keresztény nemzeti egye­­süléspárti képviselő pedig bejelen­tette, hogy kilép az eddigi pártkörből, vagyis nem csatlakozik Friedrichék­­hez. " Az este ezek a kilépettek tartot­tak gyűlést N­­aller István elnökl­ésé­vel. A gyűlésen azonban az említett hatvankét kilépett képviselő nagy­­része nem volt jelen. Már most,, a közeli napok eseményei fogják el­dönteni, hogy’ a kilépett képvise­lők együttm­aradnak-e és nem ra­gadják-e meg az alkalmat arra, hogy újabb alakulásokat hozzanak létre. Ennek az utóbbi feltevésnek a való­színűségét erősít­i meg az, hogy az a mozgalom, a­mely a mérsé­kelteket egyesíteni akarja, a teg­­y napi nappal egybeolvadt. Az egyik ilyen mozgalomnak tudva­levőleg gróf Klebelsberg Kunó és Kenéz Béla állt az élen, a másiknak gróf Teleki Pál é­s Gyöm­örei képviselők. Mind a két csoport arra törekedett, hogy egységes kormányzópártot hoz­­­­­on létre, vagy ha ez nem lehetséges, egy olyan tekintélyes parlamenti ala­kulást,a­mely biztosítja a nemzet­­­i gyűlés stabilitását, a tárgyalások nyu­­­godt menetét és a Ház munkaképes­ségét. Tegnap este, mint értesülünk róla, a két mozgalom tagjai vacsorán találkoztak és ezen állapodtak meg abban, hogy ettől kezdve egységesen fognak eljárni. y* . Mint­ mondják," máris negyven képviselő aláírásával rendelkeznek, a­kik hajlandók ebben az alakulásban résztvenni. Ideszámítják újabban őt gróf Pallavicini Györgyöt, gróf Sig­­rayt, továbbá a kisgazdapárt ama tagjait, a­kik egy ízben már ki akar­ták lépni a pártból és hír szerint ezt a mozgalmat támogat­­ a gróf Andrássy Gyula is. A közeli napok fogják el­dönteni azt, hogy sikerül-e­ a két blokkbeli párt fúzióját létrehozniok, vagy hogy a helyzet más megoldásá­hoz kell folyamodniok. Mint értesülünk, a kormánynak meglehetős nehézséget okoz az, hogy az államtitkári és kormánybiz­­­tosi állásokat mai napig sem töl­­­­­tötte be.­­...­E miatt különösen a kisgazda­párt részéről legutóbb heves táma­dások triók és ultimátumszerűen állí­totta fel a párt azt a követelését, hogy az említett állásokat meghatá­rozott időn belül töltsék be. Itt említ­jük meg, hogy Dömötör Mihály kép­viselő a képviselőház folyosóján Az Est munkatársának ma megerősítette azt a hírt, hogy belügyminiszterré való, kinevezése elhatár­ozott dolog és­­ an­nak csupán csak formaságai valasak­ még hátra. v ■}\str0:& rf :$$£&&& m Szombat, 1920. április 17. — K­ubicsics táborszernagy a vád­lottak padján, Bécsből jelentik: Ma délelőtt kezdte meg a legfelsőbb törvényszék Lubicsics táborszernagy -ügyének tárgyalását. A táborszer­nagyot a katonai kötelességmulasz­tásokról szóló törvény alapján gyil­kossággal vádolják. — Sztrájk az osztrák délivasuton. Bécsi tudósítónk­ jelenti telefonon: A délivasut vonalain ma hirtelen sztrájk tört ki. A mozgalom Bécs­újhelyről indult ki és béremelés miatt támadt, a­melyet a társaság megtagadott­ ,s erre a rokonszenv jeléül mindenfelé megszüntették a forgalmát. Bécsből a délivasuton m­a egyáltalán nem indultak vo­natok és még az olasz expressz sem ment el, a­­melynek ma reggel kel­­lett volna indulnia. Nem is jöttek be vonatok a délivasut állomásá­ra. Remélhetőleg még ma sikerül­ni fog a sztrájkot leszerelni. — Olasz bankemberek Budapesten. E hó 19-én tartja alakuló közgyűlé­sét az Olasz-­r Magyar Bank és ebből az alkalomból tegnap este Budapestre érkezett Fónagy Aladárnak, a Fabank elnökének társaságában gróf Potto,­­i Foresta alelnöki­ és holnap érkezik Cristiglioni Camillo, a Depositenbank elnöke, továbbá Isoepli, a Banca Commerciale elnöke, több olasz szak­ember t­ársaságában. Az alakuló, köz­gyűlés után az olaszok egy része le­megy Bukarestbe, hogy a Foresta által megszerzett erdőségek kitermelése, ügyében a román kormánynyal tár­­gyaljon,és íg­­ .... A A zsidókérdés a nemzetgyűlésen Sz. : "V. •.•"v'.­.!•• ■■■-'• ■ -• -V...V -VM" V . .../. .*v A '■ -v v d*!.' ■ ~ 1 1 Sándor Pál felszólalása —' Tudósítás eleje a S. oldalon — Sándor Pál: Itt van Ausztria. Két­száz év óta.gijarmalói voltunk, állan­dóan kiszipolyozott bennünket. Hiába sürgettem évtizeden át, hogy a vám­közösséget szüntessük meg. .. tatár és a török nem ártott annyit Magyar­­országnak, mint Ausztria. Fangler Béla: És a zsidó! Sándor ■ Pál (a közbeszóló felé): Akit akar mindig a képviselő úr a zsidótól? Hát nincs más gondja? Különben legyen nyugodt, rájövök erre a témára, úgy hogy gyönyörű­sége lesz benne. (Beszédet folytatja.)*. Én mindig sürgettem az önálló vám­területet. . Egy hang a keresztény párton. De hiszen a Tisza-partban volt benn, trv . A kereskedelem és a bankok Sándor Pál: Meg kell változtat­ni legrövidebb, idő alatt a birtok­­politikát is. (Általános helyeslés.) A kereskedelemre a legnagyobb súlyt kell helyezni. (Felkiáltások: Csak a legitim kereskedelemre!) Nem­ is ismerek mást, a többi ki­hágás, bűn, a­mit üldözni kell. A vasúti fuvardíjat kénytelenek le­szünk még jobban felemelni, épp úgy mint a többi államban is. A magyar kereskedelmet minden eszközzel fejleszteni kell. Ezt az irányt át kell vinni egész közgaz­dasági életünkre. Minek nekünk az a rengeteg sok bank, miből akarnak megélni? Az államnak kell ebbe a kérdésbe avatkoznia (Közbeszólások: Államosítani kell a bankokat!), de nem úgy kell be­avatkoznia, mint eddig, nem olasz tranzakciók mintájára, hanem a bankok fuzionáljanak egymással. Ha Berlinnek elég kilenc bank, Pestnek sem kell néhány száz. Az állam jóindulatú beavatkozásával ez megoldható lenne. (Felkiáltá­sok: Nagy keresztény bankok kel­lenek!) Ha az állam hitele meg­romlik, a bankok sem állhatnak meg. M­agy­a­rország r­ek­onstru­kciój­á­ta, két alaptételt tart a legfonto­sabbnak. Az egyik a vasutak rend­behozása, a másik a széntermelés­nek megfelelő nívóra emelése. Ezt mindenáron meg kell oldani. Az elnök tíz percre, felfüggeszti az ülést.. . . r . . .­­ Szünet u­tán Sándor kijelenti,Pál­­folytatja hogy beszédét, helyre kell állítani az ország­ban a felekezeti és osztálybékét. Be fog ez következni okvetlenül akkor is, ha erre a nemzetgyűlés egy része nem is volna hajlandó. A közös bajok, a közös nyomo­rúság­ okvétlenül egyesíteni fog­nak bennünket. Különben erőnket csak hiába pazarolnánk el. Néz­zünk csak körül az utcán, csupa sovány, szomorú sápadt arcot lá­tunk. Mindannyian le vagyunk ron gyötört­ve. Felkiáltások: Csak a kereszté­nyek ! Sándor Pál: Nemcsak a keresz­tények,­­ hanem a zsidóság nagy­része is, a városi és vidéki lakos­ság egyaránt rongyokban jár.­­ Egy hang a keresztény párton: Színházba ! 1 1 | Sándor Pál: Nem segítünk azzal, ha mindig csak arra a pár keresz­tény és zsidólánckereskedőre muta­tunk rá. ... ■ Fel kell lépni mindenkivel szem?,­ben különbség nélkül," . k i ,gy nem ismer különbséget tisztes-,­­séges emberek között, akár ke­resztény, zsidó, mohamedán, vagy buddhista az. * ,rf Közbekiáltások a keresztény pár­ton. Nem is arról van szó. Faji kü- I lünbségek vannak. Sándor Pál: Mindegy, akár ma­gyar, akár német, akár zsidó, ő tiszteli a vallásos embert, ha az tisztességes.­­ Meskó Zoltán: Vallásos­­ ember nem lehet tisztességtelen. Sándor Pál :„ Én ismertem sok vallásos zsidót, a­ki tisztességtelen, volt. Meskó Zoltán : Azok nem voltak vallásosak, hanem farizeusok. Sándor Pál: Az egyik ember nem bízik a másikban, mindegyik fél a másiktól. Mindez csak azt mutatja, hogy gond üli meg a lel­keket, össze kell fognunk vala­­való tekintet, nélkül. Fan­gier Béla: Ezt a proletárdik­tatúra alatt kellett volna mon­dani.­­ Sándor Pál: Én a proletárdikta-­ túra alatt megtettem kötelessége­met, mint a­hogy megtettem a Károlyi-korszak alatt is. Magájá­ról azonban nem akarok beszélni. Egy hang a baloldalon: Be is csukták.­­ Sándor Pál: Most azt mondják, mindennek a zsidó az oka. A há­borúnak a zsidó az oka, az erkölcs­telenségnek a zsidó az oka. Felkiáltások a szétesbaloldalon: Úgy is van! (Nagy zaj.) Sándor Pál: Zsidó vagyok és azt hiszem, ha megszenvedtem mind­azt, a­mit a zsidó magyarokról mondtak, akkor azt hiszem meg­engedik, hogy a védelmemet is el­mondhassam. Várjon tényleg a bolsevizmus ve­tette fel a zsidókérdést. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A háború ! Sándor Pál: Jól tudom azt, hogy antiszemitizmus van, de volt a múltban is mindig háromezer esz­tendőn keresztül. A zsidók a fá­raók üldözésén és az autodaféken át­ is megtartották hitüket. (Zajos közbeszólások a baloldalon.) Ma is áll az üldözés. De hogy van, hogy régi erényeien és régi bűneiben él ma is a zsidó. Maga a tény, hogy a folytonos üldözte­tés között is él ez a faj, vagy nem­zet, vagy vallás, vagy minek ne­vezik, bizonyítja, hogy létjogosult­sága van. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-t Igazgató: Sebestyén Arnold.

Next