Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-23 / 123. szám
Vasárnap, 1920. május 23. 7íz&$ 3. oldal. sawas®* Horthy Miklós kormányzó nyilatkozata az ország közállapotairól Magyarország nem formai békét, hanem igázi kibékülést akar várki, május 22 (A Budapesti Tiutosító táviratai A Holmdsch NidjKvsbureau külön tudósítóit Bujisttpesten fogadta Horthy Miklós kormányzó, aki több kérdés a Fé szivjjli volt kimerítően válaszol®. A levelednek arra a kérdésére, várj ok Magyarországon is helyre fog-e állami a dinyleges bélg*, a kormányzó a követezőket Válaszolta : Nem formai békekötésre, hanem igazi kibéklésre van szükség —! A háborúból már több mint elég volt; a legyőzött és a győztes népek egy kiránt békére, valódi békére vágyakoznak. Ennek bekövetkezése azonban nem tőlünk függ. Ma jórészt a mi sorsunk is az entente kezében van. A békeszerződés formai megkötése nem jelent semmit, ha igazi ki- békülés nem jön létre, amelynek nyomán megszűnik a merev elzárkózás, bizalmatlanság és ellenséges érzés, mely a javak kölcsönös kicserélését és a gazdasági forgalom felvételét ma mindenféleképp akadályozza, a termelést. Megbénítja és végeredményben egész Európa gazdasági csődje felé vezet. Ha van ország, akkor Magyarország az, amely átérzi az igazi béke bekövetkezésének szükségességét, hiszen nélkülözhetetlen cikkeink, fánk, vasunk, sónk ez idő szerint az ország területén nincsenek. Valutánk leromlott és nyersanyagok hiányában a termelés rem tud megindulni. Higgye el, ilyen helyzetben csak a kétségbeesés adhatna fegyvert az ország kezébe. Nagy várakozással nézünk ezért az egyre több megértést tanúsító entente-államok jövő politikája felé és várjuk a fejleményeket. A mi lelkiistieretünk nyugodt, mert a világháború megindításáért való felelősségről talán lehet még vitának helye, egyet azonban mindenesetre le kell szögeznem, hogy a megkötendő békeszerződésért és a világ nyugalmának helyreállításáért a felelősség teljes egészében a békét diktáló entenbeot terheli. Megnyugvást csaak az általános leszerelés hozhat rá a kérdésre, várjon Magyarország készül-e valamilyen katonai akcióra-a kormányzó a következőket mond . Biztosíttatom, hogy aggresszív katonai, vagy politikai akcióra Magyarországon senki sem gondol. De ne feledje el, milyen politikai, földrajzi és katonai helyzete van Magyarországnak, amelynek határai teljesen nyíltak. Nem lehet hadseregünket anyagira redukálnunk, hogy a belső rend fenntartására is alig legyen elegendő, amikor szomszédaink milliós hadseregeket tarthatnak fenn. Határaink nem lehetnek teljesen védtelenek, mert szomszédaink abba a kisértésbe eshetnének, hogy rossz termés esetén átlátogassanak a Magyar Alföldre és innen pótolják hiányzó készleteiket. Megnyugvást csak az egyforma elbánás elve hozhat és ezért a leszerelésnek általánosnak kell lenni. Monarchisták vagyunk, de a trónt csak konszolidált viszonyok közt tölthetjük be A tudósító a magyar trón betöltéséről és a királyság ügyéről intézett kérdést Horthy Miklós kormányzóhoz, aki a következőket válaszolta : Magyarországon mindenki monarchista. Ezt túlzás nélkül mondhatom. Azt azonban, hogy mikor kapjon az ország ismét királyt, ma egyáltalában nem lehet még megmondani. Az irányelv az, hogy csak teljesen konszolidált viszonyok között kezdheti meg a király az uralkodást. Az általános helyzet még ma, sajnos, nem a, hogy erre gondolni lehessen. Mi nyugati demokráciák kívánsságait mérlegelni fogjuk A levelezős megkérdezte, várjon Magyarországon a nyugati hatalmakkal való barátság elve a monarchia helyi valistása esetén is érvényesülni fog-e A kormányzó erre a következő válasz adta:rmészetes, hogy a nyugati demokráciák kívánságait gondosan mérlegelni fogjuk, hiszen legfőbb törekvésünk, hogy minden félreértést, amely viszonyainkat megzavarhatná, kiküszöböljünk és távoltartsunk. Meg vagyunk győződve, hogy ez feltétlenül sisserülni is fog. Mi közgazdaság terén híjával Vagyunk a képzett szakerőknek !A tudósító ama kérdésére, vájjon sikerülni fog-e a közigazgatás újjáslsivenése. S hagy kénytelen lesz az ország kivételes intézkedésekhez nyúlni, a kormányzó a következőket fejtetteki: — Az erős közigazgatás megteremtésének semmi sem áll útjában. Megfelelő középosztály hiányáról egyáltalában nem panaszkodhatunk. A szakismeretekkel rendelkező középosztály hiányát másutt és pedig a közgazdaság terén érezzük, ahol valóban kevés a képzett szakértő. A közigazgatás terén azonban a magyar középosztály nagy tradíciókkal és alapos képzettséggel rendelkezik. A két forradalom természetesen nagyon megviselte a közigazgatás épületét is és a közigazgatás rendszere korszerű reformokra egyébként is rászorul. A leszerelt tisztek közigazgatási állásokban eddigelé nagyobb számban elhelyezést nem nyertek. E pályák ma oly kevéssé jövedelmezők, hogy a foglalkozást kereső tisztele inkább a szabad kereseti pályák felé törekszenek. A munkásosztály körében nem észlelhető mozgalom, vagy elégedetlenség, mely a katonai vezetést bárhol megokolttá tenné. Magyarországon nincs kivételes hatalom —Wye4£3Íckosan hangsúlyozom, hogy Magyarországon semmiféle kivételes hatalom nincsen és hogy az országban kizárólag régi alkotmányunk értelmében történik a bíráskodás, közigazgatás és minden közhatalom gyakorlása. A forradalmi állapotok megszűnése céljából legfőbb törekvésünk éppen az volt, hogy mindenben helyreállítsuk a törvényes uralmat és a jogfdiytonos,,jogot. J b&vsi rágalmak cáfolata Azístvelező megjegyezte, hogy a Magyaroszágot rágalmazó hírek állandóan jBeÜS belkerülnek a külföldi lapokba, mire a kormányzó a következőket mondotta: # — Igaza van, amikor megállapítja, hogy a rosszindulatú koholmányok túlnyomórészben bécsi forrásból kerülnek külföldre. A bécsi sajtóban csak számokkal tudnakdobálózni, de ha neveket kérdez ésazt kutatja,kik hát azok' a' meggyilkolt emberek, akkor nem tudnak válaszolni. Éppen így áll a dolog az internálásokkal is. A legutóbbi jelentések szerint összesen 1899 egyén van internálva, ezek közül 1500 a politikai internált, a többi vagy árdrágító, vagy fegyenc. Valamennyi internált a hajmáskéri fogolytáborban van elnelyezve, ahol kifogástalan ellátásban és bánásmódban van részük, miként azt a svájci vöröskerszt-misszió és más kiküldött miszsziók is megállapították.. Az élelmezés körülbelül azonos a budapesti tisztviselőkonyhákéval. Egyik se valami fényes, de lehet-e a mostani körülmények között jobbat követelni ? A fogolytáborban eddig öisszesen 11 haláleset járdult elő, nagyobbrészt spanyolbetegomunszmáus megszűnése óta sszesen 100 kivégzés volt tudósit is megkérdezte, mekkora réséi száma a kommunizmus .kormányzó a következőket Jaszona. Erről pontos jelentéseink vannak. Ezek szerint a kommunizmus megszűnése óta összesen 30 kivégzés volt. A kivégzettek közt van néhány, aki sohasem volt kommunista, hanem magánérdekből gyilkolt és rabolt. Minntegy 25-nek a kommunizmusban is része volt, valamennyi többrendbeli gyilkosság elkövetése miatt lakott halállal. Ha meggondolja, hogy a kommunizmus leverése után Párisban 24 óra alatt 15.000 embert végeztek ki és ha az oroszországi hekatombál jutnak az eszébe, be fogja látni, hogy ez a szám valóban nem nagy, főleg ha a kommunisták gaztetteit is figyelembe veszszük. Forradalmaié sehol oly vértelenül, mint Magyarországon nem zajlottak le és Németországban a Kapp-féle puccsal kapcsolatban egyetlen városban több ember esett a zavargásaiénak áldozatul, mint Magyarországon az egész ellenforradalom alatt. A népharag kitörésének némely helyen valóban az volt az oka, hogy a hatóságok túlzott kíméletességgel jártak el a kommunista gonoszkvekkel szemben és a tömegek igazságérzete nem lévén kielégítve, önkényes módon szerezték el maguknak az igazságosnak vélt ételt és megtorlást. Somogyi meggyilkolása sajnálatos, de teljesen izolált eset tomogiji szerkesztő esete is az utóbbijuk közül való. Ő a román megszállás a hitt mint a Népszava szerkesztője ismételten demincálta a nemzeti hadsereg izgatott a románok további itt maradása mellett, amiről újságja, a Népsava, kétségbevonhatatlan bizonyítékokat szolgáltat és milliókra menő károkat okozott az országnak azzal, hogy közreműködött a román megszállás meghosszabbításában. Mindezért Somogyinak a hatóságok részéről egy hajaszála sem görbült meg. Tovább szerkesztette a Népszavá-t, amely az ő vezetése alatt mereven szembehelyezkedett a nemzeti szempontokkal. Bármilyen sajnálatos és elítélendő volt is tehát Somogyi meggyilkolása, ez a kivételes és teljesen izolált eset, ha helyes világításban nézzük, semmi esetre sem alkalmas arra, hogy a műveit Nyugat közvéleményét ellenünk hangolja. Dublinban és más ír városokban naponként történnek erőszakos cselekmények és a külföldi sajtónak mégsem jut eszébe az íreket mindezekért felelősségre vonni. Pedig Írországban nem volt kommunizmus és nem is sejtik, mit jelent ez egy országra. Jiz előállitottjik túlnyomó része, már szabadlábon van. A k^tomunizmus összgp^Hsa után közönséges büntépvek^espolitikai vétségek miatt összesen ■ 5569 embertállítottak 'CiCfEzeknek túlnyomó része , kihallgatás és a vizsgálat lefolytatása után már szabadlábra került Ez idő szerint mindössze 1617 ember van még letartóztatásban, illetve internálva, valamennyien Hajmáskéren..Említettem már, hogy a hajmáskéri fogolytábor mintaszerű rendben, van és azt hiszem, hogy a háborít alatt internált magyar állampolgárok, akik a,külföldön rekedtek, szívesen cseréltek volna bánásmódot ezekkel az internált kommunistákkal./ / Henderson alaptalan vádjaira imeghívással válaszoltunk ■/ Annál meglepőbb/sőt érthetetlen, hogy olyan kétségtelenül jóhiszemű ember, mim Henderson angol sunkásvezér is, alaptalan vádakat' femet Llona Georghhoz intézett nyílt levelében úgy a magyarországi internétjum, mint egyéb magyar dolgok miatt. Válasz helyett meghívtuk az angolokat, nézzék meg személyesen a fogolytábort, látogassák meg a börtönöket és győződjenek meg a mi viszonyaikról. Örömmel látjuk, hogy e meghívásnak egy bizottság kiküldése által elegett is tettek. ja#’ Veszek brilliánsokat, ezüstöt. J $25 w JESeSefo raktárra használható ‘«é&ARÁNYÉRT 5 V., Sólyom-ii 22,f dsz. 1. Lipót-körut sarok mellett. Moposli&i*dővevőinket felkérjük, hogy idei,hordószükség- letüket mármost szerezzék be, mert a hagyfa- és vashiány, miatt nem lesz módjunkkal a későbbi megrendeléseket teljesíteni. [ Böfim JR£m fi Budapest, Szabolcs utca 10 /Aréna-út mellett J. 1 Telefon 148-12. A Budapesti Bútorszállító Munkások Szállítási és Fuvarozási Szövetkezete Bpest,Vil. Nagydiófautca 17. Telefon 92-S0. Vállal költözködést helyben és vidékre, pénzszekrény-és zongoraszállítást. Olcsó hbjak Megbízható munkaerők ! OLCSÓ BÉRAUTÓK SPL&T GilKitE-ban,autómétel-eladás, javítás üzemmérnök vezetéke mellett. Telefon 33—95. garageirozás.VI. Király u. 18. 1600 koronás gyapjuszövétemléből készítek divatos férfiöltönyödkét. Fordítást vállalok. Klein, Podmaniczky utca 11.1. emelet. §2Éi€§»S. A, elsőrangú am.ol uriszabós.iga csak 8 utca 13. 3*., 2. emskti Tel.93-81. Állandó nagy választék angol szövetekben. Brill tárcsákat ev#"svökaf, éke*#. Hí I.A., VW.!, reket mindenkinél drágílabban veszek. Székely Emil, Király utca 51. sí (Teréz-templommal szemben.),Telefon: József 105—35. SKHBC3ZSBS2TSBT1W Mindennemű , író- és nyomópapiros feldolgozó üzemek és viszonteladók,részére nagyban és kicsinyben, napt árban kapható Weisz Márton cégnél Budapest. V., Bálvány utca 19. Telefon 97-37. Sürgönyeim: Weisz papir Budapest. EOaoSHOlDOKAT minden mennyiségben és minőségben VESZÜnk. Ajánlatok »Csak ármegjelöléssel« Tenzer Gyula fürdetőirodájába, IV. ker., Szervita-tér I. keretnek.