Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
2. oldal Szerda, 1920. május 26. S3. adatával bízzák meg és egyúttal feladatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utódállamokkal. A második bizottság a határrendezés ügyeivel fog foglalkozni. E bizottságok tevékenysége állandó jellegű lesz. Székhelyük Budapest lesz. Azt az indítványt, hogy a Budapestre kiküldendő bizottságokat az entente - bécsi* bizottságaiból válogassák össgjfi elutasították./ . • jfr . -ta»—1 Jegyzékünk a béke aláírásáról Valószínűen június 4-én lesz a Az aláírás Amaírt pénteken délután nyújtotta át Versaillesban Praznovszky Iván rendkívüli követ Henry ezredesnek a magyar békedelegáció lemondását tartalmazó jegyzékét és a magyar kormány jegyzékét is, amelyben a viszonyok kényszerítő nyomása alatt, késznek "nyilatkozik a békeszerződés, aláírására. A párisi lapok írják, hogy a nagykövetek tanácsa másnap, szombaton, Jules Cambon elnökllete alatt ülést tartott és június 1-ére tűzte fel a magyar békeszerződés,aláírását. A szertartás a versaillesi ■ nagy Trianoni-palotában fog végbemenni. A nagykövetek tanácsa egyidejűleg felszólitotta a magyar kormányt, hogy a gróf Apponyi Albert helyett másszemélyiséggel képviseltesse magát az aláíráson. . Magyar részről ma hozták nyilvánosságra a Praznovszkytól átnyújtott két jegyzéket és ezeket a következőkben ismertetjük: JS magyar békedelegáció lemondása ? .. Az első jegyzékben gróf Apponyi “Albert értesíti Milánd minisz-terelnököt, mint a békekonferencia elnökét, hogy a magyar békeküldöttség nem véli ‘magát félhaécil■rnazottnak a békeszerződés aláírására, mert a végleges szövegben nincsenek lényeges módosítások, tehát az Magyarországra nézve elfogadhatatlan. Hangoztatja gróf Apponyi Albert, hogy még is ez önrendelkezési jog elvi alapján áll és bár egyáltalán nem tartja kétesnek Magyarország történelmi jogát, lelke egész melegével tiltakozik mindig, olyan felfogás ellen, amely az évezredes magyar birtoklást igazságtalanságnak , minősíti, nem a merev történelmi jogon, hanem az igazság érdekében követeli a népszavazást Fájdalmas meglepetéssel tapasztalta, a magyar békedelegáció, hogy az entente elzárkózik annak az elvnek alkalmazásától, amelyet önmaga hirdetett, pedig ez az elv megdönthetetlen erkölcsi erőt képvisel. Ha a szövetségesek helyet adnának a népszavazásnak, akkor egyszeriében elnémulnának a magyar nemzet ellen szórt örökös vádak, hogy elnyomja a nemzetiségeket . Figyelmezteti a szövetségeseket gróf Apponyi, hogy ha bármilyen lojálisan igyekeznénk is teljesíteni most ránk erőszakolandó békefeltételeket, az az erkölcsi kötelék, a mely bennünket a most megszállott területek népéhez köt, sohasem szakadhat meg , et kell következnie a természetes fejlődés során annak az időnek, amikor szenvedéseiket meg fogja, váltani az igazi béke. Ha az új szövegnémi könnyítést tett is gazdasági és pénzügyi terem az előbbi békefeltételeken, annak aterületnek, amely a szerződés értelmében Magyarország marad, gazdasági helyzete ezután is kétségbeejtő lenne, mert az ország elvesztené természetes kijáratát a tengerhez, a pénzügyi terheket elviselni képtelen volna, de a döntő tény, amiért a magyar békedelegáció nem vállalkoznánk a szerződés aláírására, az, hogy a szövetségesek megtagadták a népszavazást és a népek önrendelkezési jogának mellőzésével fel akarják darabolni Magyarországot. Azzal végzi gróf Apponyi Albert, hogy a szövetséges hatalmak kísérőlevele utat látszik nyitni a szerződésben foglalt némely igazságtalanság kiküszöbölésére, ezek azonban politikai szempontok, amelyeknek megbírálása nem a békedelegáció feladata, hanem a kormányé, a magyar békedelegáció tehát visszateszi megbízatását a kormány kezébe. A magyar kormány jegyzéke Elnök Úr! A magyar békeküldöttség, mint az május 17-én kelt leveléből kitűnik, visszaadta meghatalmazását megbízójának. A békeküldöttség erkölcsi lehetetlenségnek véli, hogy aláírjon egy olyan szerződést, amelyet elfogadhatatlannak és teremthetetlennek jelentett ki s amelynek rendelkezéseit hiába igyekezett megváltoztatni. Véleménye szerint Cisak egy kivételes helyzet teremtette kényszer tehetné megokolttá a szerződés aláírását, azonban a békeküldöttség nem érzi magát illetékesnek annak elbírálására, váljon ez a kényszer tényleg fennáll-e ? A magyar kormány teljesen osztja azokat a megokolt ellenvetéseket és bírálatokat, amelyeket a békekl kiöttség állandóan hangoztatott, úgyszintén osztja azt az általános tiltakozást, amelyet a békeküldöttség mind a tárgyalások folyamán, mind pedig jelen lemondó levelében kifejezésre juttatott. Tiltakozik különösen a magyar kormány a népek szabad önrendelkezési jogának nyílt megsértése ellen, mert csak ez a jogelv alkalmas arra, hogy bonyodalmaknak és zavaroknak elejét vegye. S éppen erre a jogalapra helyezkedve mondott le a magyar kormány elvi láthatatlan történeti jogaihoz való ragaszkodásának hangoztatásáról. Nem kerülték el ,azonban a magyar, bekekült hitt meg Ügyeimét a szövetséges és társult nagyhatalmak kisérő levelének azok a részei, amelyek, véleménye szerint, ha nem , is tényleges biztosítékok, mégis határozott ígéreteknek látszanakarra, hogy a békeszerződés kikötései a közeljövőben enyhíttetni fognak. A szövetséges, és társult hatalmak kijelentik a kisérő levélben, hogy a határvonalakat" megváltoztatni nem lehetett. Ugyanakkor azonban felhatalmazzák, a határmegállapító bizottságokat, hogy előterjesztéseket tegyenek a szükségesnek mutatkozó változtatások iránt, hogy kiküszöböltessenek a a békeszerződésnek amaz igazságtalanságai, amelyeknek megszüntetése általános érdek. A kísérő légei szerint-a határegállapító bizottságok által teendő intézkedések teljes mértékben biztosítani fogják a határ mentén élő népességek érdekeit. Nem kételkedhetünk tehát abban, hogy a szövetséges és'társult ,‘hátallnak őrködni fognak a felei', hogy a jóvátételi bizottságok mindannyiszor, valahányszor valamely igazságtalanságnak jönnek tudomására, híven meg fognak felelni feladatuknak és rajta lesznek, hogy a népszövetség tanácsa teljes befolyásának latbavetésével igyekezzék megszüntetni minden igazságtalanságot és méltánytalanságot. A rutén földet illetően a kísérő levél széleskörű autonómiát helyez kilátásba, amely lehetővé teszi, hogy a rutén nép akaratát szabadon nyilváníthassa és minden befolyástól mentesen dönthessen sorsa és hovatartozandósága dolgában. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára nem vették volna föl a kísérő levélbe ezeketa határozott és világos kijelentéseket, ha nem lett volna komolyan szándékukban, hogy biztosítsák a ruténok számára a választásoknak és nemzetgyűlésük működésének teljes szabadságát. Végül a kísérti levél kilátásba helyezi Magyarországnak a népszövetségbe teljesen egyenlőjogú tagként való fölvételét, azzal a föltétellel, hogy híven teljesíti a békeszerződésből reá háruló kötelmeket. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára teljesen tudatában vannak, mily súlyosak e Magyarországra rótt kötelezettségek. De ha Magyarország jóhiszeműségét nem is lehet kétségbe vonni akkor, amikor a szerződés anyagi és erkölcsi követelései túlhaladják a lehetőség határait, a legjobb akarat is legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. 1 A télen óra súlyod volta, valamint a szövetséges és társult hatalmak kéteny bevonhatatlan tekintélye egészen rendkívüli fontosságot ad azoknak az ígéreteknek, amelyekbenfoglaltatnak a Magyarországot a béke aláírására fölhívó okmányban. •• A határozott ígéretek Összesség© kifejezésre juttatta a közeledésnek azt a gondolatát, amelyet részünkről mi is érvényesíteni törekedtünk. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a megértésnek e kibontakozófélben lévő szellemében fogják megoldani a békeszerződésből a kifolyóan fölmerülő vitás kérdéseket és ugyanez a szellem fogja megszüntetni azo-y Az Est tiaffinitójától — Nem,'újság eistünk, amit egy nagyszebeni najfilap most tárgyilagosan biegálipit, hogy a románok hamisitett—nemzetiségi statisztikai tér-', feszlettek a békekonferencia elé. Szemünk előtt van most ez a hivatalos »kimutatás« és elképedünk rajta, hogy ilyen bárgyú módon lehetett félrevezetni a legfelsőbb tanácsot, annyira együgyü módon, hogy"elég egy futó tekintet és máris kilátszik a lóláb. Aromán statisztikai hivatal összeállítása szerint, amelyet L. Golescu rótt össze, Románia kapcsolt részeinek nemzetiségi tagoltsága a következő: Erdély : román 1:516.112, székely 454.450 magyar : 264.165, német : 234.085, zsidó : 64.6.74.A jeles remin statisztikus itt csak azt a kis hamisítást követte el, hogy kerek 100.000 lélekkel többnek tüntette fel a román lakosságot, viszont különválasztotta a tősgyökeres székelységet és a magyarokat, akiknek számából megint leütötte a zsidókat, holott azok mindenha magyaroknak váltották és érezték magukat Erdélyben, nemkülönben a németek is.) A becsületesen pontos 1910. évi magyar népszámlálás, a melynek adatait akkor főleg néptanítók — köztük nagyrészt román tanítók — végezték s a melynek eredményét a mi békedelegációnk Párizba vitte, igy fest : Román : 1.472.021, magyar : 918.217, német : 234.085, cigány : 43.638, más nemzetiségű: 10.361, vagyis Besztercenaszód, Brassó, Cik, Faogras, Háromszék, Hunyad, Kis- és Nagyküküllő, Kolozs, Marostorda, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyékben a lakosság számát híven 2.678.367 lélekre tette. Százalékban kifejezve a hamis román statisztika az erdélyi lakosságból románnak vesz . 57.7 %-ot, a magyarságot és székely népet együttvéve 26.9 %-ra teszi, a németeket 8.7, a zsidókat 2.4, a cigányokat 1.6, a más nemzetiségűeket 2.7 %-kal állítja be, azt azonbansehhogy sem tudja megmásítani, hogy még a románstatisztika szerint is 1.732,255 nem román nemzetiségű lakosa van Erdélynek a román kimyvarcás szerrinti 1,546,112 románnal szemben. Igat az igazságtalanságokat is, amelyek nincsenek kifejezetten megemlítve a kisérő levélben, vagy amelyeket, a kísérő levél nem ismer el ilyeneket. Ezen föltevésben és az ország súlyos helyzetének teljes tudatában úgy véli a magyar kormány, hogy nem térhet ki a békeszerződés aláírása elől. Ezzel az elhatározásával a magyar kormány azt is bizonyítja, hogy Magyarország Középeurópa politikai, rendszerének értékes eleme, melynek belső megszilárdulása Európának egyetemes érdeke. Van szerencsém értesíteni ELmö®z Urat, hogy mihelyt a magyar kormánynak tudomására jut a béke aláírásának időpontja, Magyarország haladéktalanul ki fogja küldeni a kellő felhatalmazással ellátott megbízottait, hogy aláírják a békeszerződést. Fogadja Elnök’ Ur legmélyebb tiszteletté nyilvánítását. Budapest, 1920 május 18-án. Simonyi-Semadam s. Sír miniszterelnök, Teleki I. E . külügyminiszter. Nagyon mulatságosan fest,ha nem volna olyan szomorú, hogy játszik azarányszámokkal a román statisztika a Bánátban, a Kőrös mentén elterülő vidéken és Máramarosban. Azt mondja, hogy a Bánátban nem lehet olyan szigorúan megvont határorokat megállapítani, tehát itt csak megközelítő statisztikáról lehet szó, amelynek alapjául csupán Temes- és Krassószörény megyéket szabad venni, mert Torontál lakossága túlnyomóan szerb. És e magyarázat után következnek a számok : román : 524.637; Magyar : 79.693, német: 2121.776, szerb: 84.579, zsidó: 11.529, más nemzetiség : 40778. A százalék kimutatást itt óvatosan, kerüli, csak annyit büntet fel, hogy a románokkal szemben e két vármegyében 442,345 más nemzetiség áll. ■ • * - ■ Alsőross vidékébe a Tornán statisztika Arad, Bihar és Szilágy várnöegyeket, továbbá Békés, Kétegyháza, Magyarcsanád községeket és Csapád vármegyéből Nagylak, és Lipejtény községeket veszt be. (Az 1910. évi magyar statisztika szerint ezen a területen élt román : 655.026, magyar : 580.717, német: 43.416, let : 23.537, cigány: 7130, más nemzetiség : 5455.) A derék L. Golescu itt megint alaposan hamisított. A magyarság számát megrövidítene majdnem százezerrel s igy kihozott 52,7% románt. Természetesen nem volt nehéz ilyen módszerrel a máramarosi terület nemzetiségi számarányait is meghamisítani. A magyar statisztika szerint 1910-ben ezen a területen (Máramarosmegye, Szatmár és Ugocsának néhány községe) lakott román : 213.999 magyar: 322.066 ukrán: 160.057, német: 67.000, cigány: 1300 és más nemzetiségű 1500. A román statisztika 278.300 románt tüntet fel, a Zsidók szántát (96 396) leütötte a magyarokéból, azonfelül lecsípett belőle még százezret, úgy hogy, 219.731 jött ki, a 67.000 németből pedig csak 9000-et tálalt s még igy is 481400 más nemzetiségű lakost volt kénytelen a 278 000 ’ románnal szemben feltüntetni. Hogyan csapta leaz a román statisztika a legfelsőbb tanácsot ! Xm !"— ........— -.. .. Elsikkasztott magyar százezrek . nád-, sás- és kékarágőshez, békebeli purna ,anyagból, eladó: Migtekir,festő V., Kortl-utca 5.