Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
ti 2. oldal. Friedrich és Zákány tiltakozott a békeszerződés aláírása ellen 1 .nemzetgyűlés ülése -g rAz Est tudjuntójától — Rakovszky Istváán elnök féltizenegy órakor nyitotta, meg az ülést. A mai ülés jegyzőkönyvének és néhány elnöki bejelentésnek elhangzása után az elnök bejelentette, hogy Friedrich István és Záscánl Giutila napirend előtti felszólalásrra kértek engedélyt, amit ő megadott. Friedrich István felszólalása Friedrich István: Egy békeszerződésről van szó, úgy látszik azonban, hogy ez nem békeszerződés, hanem egy szerződés, amelyben nemzetünk eltiprását és leverését foglalták pontokba. Fájdalommal látja azokat a politikusokat, akik az entente felé fordulnak, hogy jót várjanak tőle. Ő ellenkező nézeten van és néhány hónap múlva ezek az urak is be fogják látni tévedésüket. Az entente letünőben van s a letünőben levő ententenak valami új faktorral, a letiport, becsapott nemzetek megnyilvánuló akaratával kell számolnia. Egy csomó eltiport nemzetével a németektől egészen az arabokig. Ez az ő orientálódása. Nem tudja, hogy kinek lesz igaza, azoknak-e, akik most az ententetől várják a jót, vagy neki, fő az, hogy az orientálódásból jó fakadjon a nemzetre. Voltak itt már a háború befejezése után kormányalakulások. Károlyi is kormányt alakított. Ruppert Rezső kisgazdapárti: "Friedrichhel együtt!. Hogyan jöttek be a románok Friedrich István: Erre is felelek. Én minden cselekedet,ezért elvállalom a felelősséget. Én államtitkár koromban tiszti századokat, riadó századokat csináltam a kormány ellen, én meg akartam buktatni a kormányt, erre nekem tanúim vannak Szurmaytól kezdve, de a régi politikusok óvatosak voltak, nem voltak segítségemreés én megbuktam tervemmel. Ami az entente szerepét illeti, merem mondani, hogy a román megszállás alatt ha nem is volt komikus vagy szánalmas, de igen gyenge volt az entente szerepe. Állandóan jegyzékek jelentek meg, hogy a románok kivonulnak az országból és az entente képviselői közül Apponyival többen beismerték nekem, hogy az ententenak nincs hatalma, nem tudja kikergetni Magyarországból a románokat. Itt felmerül az a kérdés, hogy jöttek be a románok Magyarországba. A románok az entente rendőrsége volt és meg kell állapítani, hogy ez a rendőrség kirabolta az országot. Hogy várhassunk jóakaratot az ententetól mikor fölénk küldte a románokat, akik kipusztították az országok "Az entente Kun Bélával is akart tárgyalni Én hogy hálával gondolok Bandholtz és Gorton tábornokokra, akik megvédtek engem a románokkal szemben, amerikai és angol őrséget állítottak a miniszterelnökségre, de meg kell állapítanom, hogy ez személyes szívesség volt és nem írható az entente javára. Meg kell állapítanunk azt is, hogy nem is az ententeval állunk szemben, hanem a románokkal, a szerbekkel és a csehekkel. Az entente csak dekmantli, nekünk csak ezzel a három nemzettel kell jóban lennünk. Ne felejtsük el, hogy az entente Kun Bélát is meg akarta hívni a béketárgyalásra. Hiszen emlékezetes az a távirat, amelyet körülbelül most egy éve küldtek Kun Bélának. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Az nem Kun Bélának szólt, a magyar kormányhoz volt intézve!) Ha a távirat a magyar kormányhoz lett volna intézve, akkor Szegedre küldte volna az entente s akkor a szegedi kormány habozás nélkül kiküldte volna képviselőit Paksba. De az entente igenis Kun Bélához intézte a táviratot, meg akarta hívni a békekonferenciára. Voltak urak Bécsben, így gróf Bethlen István, őrgróf Pallavicini György, akik mindent elkövettek a bécsi entente-misszióknál, hogy az a lehetetlen helyzet, hogy Kun Bélát meghívják a békekonferenciára, ne jöjjön létre. Mikor a bolsevizmus megbukott és a keresztény nemzeti irányzat kerekedett felül, mi megcsináluk a koncentrációt az entente buzdítására, mert azt hittük, hogy mindjárt elmehetünk a béketárgyalásra. Nem azt akarom vitatni most, hogy jó vagy rossz volt-e a koncentráció ? Bizonyos az, hogy Kun Bélát elfogadták volna szovjet alapon tárgyaló félnek, s a keresztény nemzeti abinetet az entente nem fogadta el csak akkor, ha liberális és szocialista elemekkel egészíti ki magát. Nem jó az ententehoz vezető út Régen el kellett volna követni mindent, hogy ehhez a mostani állapothoz ne érjünk el. Én úgy érzem, hogy talán néhány hónap múlva már mindnyájan mosolyogni fogunk azon, hogy azt hittük, hogy az entente felé vezető út az igazi. Meg vagyok róla győződve, hogy az urak álláspontja akkor meg fog változni. Bleyer miniszter mondta, nemrégen, hogy az országnak négy tragédián kellett átesnie: a háborún, a bolsevizmuson, a román megszálláson és a béke aláírásán. Ezt az utolsó tragédiát minél jobban ki kellett volna tolni. Itt volt akkor az első nagy mulasztás. Mikor a békedelegáció kiment Nemllybe és látta, hogy az elhelyezés lehetetlen s hogy nem tárgyalnak vele, el kellett volna utaznia. El is utazhatott volna. Ebben követték el az első hibát. De hibát követtek el már akkor, mikor a parlament elhatározta a háborút. Huszár Károly: Nem Magyarország határozta el ! Báró Szterényi József : Az országgyűlés csak tudomásul vette. Friedrich István: Szívesen igazítom helyre kijelentésemet. Hiba volt az, mikor az országgyűlés tudomásul vette a háború megindítását. Huszár Károly: Akkor kellett volna a Lánchídhoz menni! Friedrich István : A második hiba az volt, hogy nem igyekeztünk békét kötni, mikor még megtehettük volna, mielőtt a nagy összeomlás bekövetkezett. Huszár Károly: Kik csinálták az összeomlást ? filmáén defetistátfel kell akasztani Friedrich István : Mindenkit, aki defetista volt.h, ki az összeomlásban téves volt, fel kell akasztani. Huszár Károly : Akkor leszek végleg megnyugkodva, ha már mind fel lesz akasztva. Friedrich István: Hibázott a nemzet akkor is, amikor nem követelte a háború befejezését, mert most sokkal nagyobb súlylyal léphetnénk fel. Nagy baj az is, hogy nagyon siettünk a béketárgyalásokkal. Azt mondják, hogy ha aláírjuk a békét, olyan lehetőségek elé kerülünk, amelyek később beválthatják azokat a reményeket, amelyekről most le kell mondanunk. Majd meglátjuk, kinek lesz igaza. Azt hiszik, hogy a világháborúnak már vége van. Volt már harminc éves és hét éves háború is, miért ne lehetne ennél még hosszabb háború. Az eddigiek, a háború, a bolsevizmus, a román megszállás csak fázisai voltak egy nagy világháborúnak és kétségkívül lesznek még nagyobb fázisai is. A világháború még ma is folyik, leszere- ■ lés nincs. . . A népszövetségben sem lehet bízni és nem tudom belátni, hogy ha a győztes nemzetek egy népszövetségben egyesülnek, miért ne egyesülhetnének védekezésre a legyőzött nemzetek is. Úgy kell sorakozni, hogy ha új revízióra kerül a sor, ne egyenként menjünk könyörögni, alamizsnát hunyoraiul, hanem a többi legyőzött nemzettel együttesen és egységesen léphessünk fel. Azt mondják, ha nem írjuk alá a békét, háború lehet belőle. Addig, míg erről nem győznek meg, nem tudom azt elhinni. 1"'*1'" * ’■*'"**" '1 Friedrich is sürgette a béke megkötését Rassay Károly: Hogy győzzük meg ? Hencz Károly : Majd átírunk az ententehoz. Huszár Károly : Annak idején, mikor még hadügyminiszter volt és állásban volt, sürgette a béke megkötését. Friedrich István: Az akkor volt, mikor mi még gyöngéié voltunk és az entente is gyönge volt. Simonyi-Semadam miniszterelnök : Az ententenak azóta fegyvere, muníciója szaporodott. Friedrich István : Az a kérdés, mit fognak csinálni a szaporodott fegyverrel és munícióval. Figyelmeztet arra, hogy az aláírásnak milyen borzalmas hatása lesz a megszállott területen. Ezt önök is érzik, különben is egy nézeten vagyunk, mert önök is azt mondják, hogy a békét nem akarják és nem is lehet megtartani. Huszár Károly : Ez demagógia! Ezt így itt senki sem mondta. Friedrich István: Tüntetések voltak, amelyeken a kormány tagjai részt vettek. Felkiáltások : Nem igaz ! Kik voltak ott? Friedrich István : Hát nem hoztak határozatot, amelyben kimondták, hogy átkozott a kéz, amely a békét aláírja ? Felkiáltások: Ezért senki sem felel ! Nem aláírni! Friedrich István:: Ne legyenek idegesek, ha én más álláspontot képviselek. A békét aláírni azzal az elhatározással, hogy úgy sem fogjuk megtartani... Rassay Károly : Bűn a nemzet ellen igy beszélni. Érezni bármit szabad ! Huszár Károly: Mi a revízióban bízunk. Friedrich István : Adja Isten, hogy Huszárnak igaza legyen. Én arról beszélek, ha a revízió nem végződik eredménynyel. Önök szerint a revízió sikerülni fog. Én azt mondom, nem fog, egyébként pedig meg kell várni a revíziót. Ha a kormány súlyt helyez arra, hogy jó viszony legyen a szomszéd államokkal, akkor intézkednie kellett volna, hogy ezek a tüntetések Budapesten ne legyenek. (Nagy zaj.) Felkiáltások: Hallatlan, igy beszélni ! Friedrich István : Jó viszonyt hangoztatni és ugyanakkor azt mondani, hogy a békébe nem nyugszunk bele, ez katasztrófára vezet. Hencz Károly : Hogy lehet így politikai pályára menni. (Nagy nevetés.) Friedrich István : Én tudom, hogy az ententenál van bizonyos megértés irántunk, talán bizonyos diplomáciai biztosítékokat is kaptunk, de a diplomáciai biztosítékokra én nem helyezek oly nagy súlyt. Az olasz szövetség is biztosítva volt diplomáciaiig. Rassay Károly ismét közbeszól, mire Friedrich feléje fordulva ezt mondja : Mi már annyit enyelegtünk egymással, miért folytatjuk ezt itt is. (Nagy derültség.) Friedrich István: Azt mondják, hogy majd bemegyünk a népszövetségbe és ott majd módunk lesz revideáltatni a szerződést. Azonban mi a népszövetségbe csak akkor kerülünk be, ha a szerződést megtartjuk. A kormány ma arra az álláspontra helyezkedik, hogy a békét aláírjuk és megtartjuk. Szterényi József : Ha lehet ! Felkiáltások a baloldalon. A menynyire lehet Huszár Károly : Bolond, aki többet tesz, mint a mennyit kell. Friedrich István : De így is csinálni, úgy is csinálni, az nem megy. Én azt hiszem, hogy e mellett a hivatalos entente-orientáció mellett a régi szövetségeseink felé is kellene orientálódni, akik velünk azonos helyzetben vannak. Én tudom, hogy most nagy letargia van nálunk és a magyar intelligenciára komoly vállalkozásnál évekig nem lehet számítani. Én elragadtatással olvastam a török nacionalisták megmozdulását, bár tudom, hogy a mi helyzetünk egész más, de szóvá kell tennem azt, hogy ime egy szövetségesünk leverve így talpra tud állani, és a szudlán inkább lemondott, de a békét nem írta alá. Apjányi azt mondta, hogy a külpolitikán atmoszféra javunkra megváltott. 12 Meg kell várni, mig az enténte az olaszokkal tárgyal A rommn csapatok nem jöttek addig be Magyarországra, amig székely ezredek rámliftes csak akkor jelentek meg, amikor a székely hadosztályokat szétzüllesztették. Nem tudom, hogyan fog végződni az ententenak a bolseviki Oroszország ellen indított offenzivája, de bizonyos, hogy az entente az oroszokat leverni nem fogja és így Oroszország, amely az ententetal dacol, el fogja érni, hogy az entente tárgyalásokba fog vele bocsátkozni. Nekünk is ezt az időt kellene megvárni, mert ki fog derülni, hogy a népszövetség újabb blöff. Meg tudom érteni, hogy a békét alá kell írni, de ezt a fájó momentumot nekem senki sem fogja enyhíteni. Önök közül is sokan esküt és fogadalmat tettek, hogy nem írják alá a békét. (Nagy zaj az egész új Házban.) Huszár Károly: Hiszen nem is ismerték a békefeltételeket ! F.Felkiáltások : Ki esküdött meg ? Neveket ! Neveket ! Friedrich István: Vass József is azt mondta, hogy nem írja alá! Nekem az a reményem, hogy nem fog akadni nemzetgyűlés, amely a békét ratifikálni fogja, de nem tudom, honnan veszi a kormány a jogot ahhoz, hogy aláírja a békét. Ez a kormány még a csonka Magyarországot sem képviseli. Huszár Károly: Ez egy új jogforrás ! Friedrich István: Azelőtt mindenki azt mondta, hogy nem szabad a békét aláírni, most mindenki azt mondja, nem lehet mást tenni, mint a békét aláírni. Rassay Károly: Felelősség van bennünk! Huszár Károly: Kényszerhelyzetben vagyunk. Friedrich István: Miután a kormány ezt a békét aláírja, tiltakozom, újból tiltakozom és harmadszor is tiltakozom és hangoztatom, hogy ez a kormány ezért a tényéért még ebben a Házban is súlyos felelősséggel tartozik. (Helyeslés a Friedrich-pártiak között.) Zákány Gyula: Ő a társadalmi szereplését harmóniában kívánja tartani politikai szereplésével és magánéletével. Társadalmi szereplésében angazsálta magát a béke aláírása ellen. Tudja jól, hogy fáinak menő politikát nem lehet folytatni, de azt is tudja, hogy a magyar nemzetnek e tragédiában dacot is kell mutatnia. Az elnök: Mielőtt a napirendre áttérnénk, az ülést öt percre felfüggesztem. Szünet után a fővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására térnek át. A címet változás nélkül elfogadják. Az első szakaszhoz Ruppert Károly szól hozzá és a szöveg módosítását ajánlja. Dömötör Mihály belügyminiszter, valamint Haller József előadó nem tartják elfogadhatónak a módosítást. Az elnök felteszi a kérdést. Az eredeti szakasz elfogadása mellett a keresztény nemzeti egyesüléspárt és a kisgazdapárt kisebb része szavaz, a kisgazdapárt nagyobb része és a demokrata párt ülve marad. Péntek, 1920. május 28. ELVESZETT kedden délután összehajtható kassza kulcs, 15632 számmal. Megtaláló 500 korona jutalmat kap. Cim a kiadóhivatalban. Vámkezelésben könyvelő kerestetik. Ajánlatok »Nagy jövedelem« jeligére a kiadóba.