Az Est, 1920. június (11. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-15 / 142. szám
Budapest, 1920 * iQodd * junius II..5 tini Előfizetési árak: Egy hónapra M 25.—korona Negyedévre NMM 70.— korona Félévre 140.— korona Egész évre...........20o.— korona Külföldre 1 hóra SO.— korona Egyes szám ára 1 korona. . Politikai napilap / Felelős szerkesztő: Miklós Andor XL évfolyam * M2. szám. szertzeszide^, OHm kerület,Erzsébetik Uraiom Kiadó hivatali VII., Erzsébetikörút 18—20.sMm Fióki kiadó hivatalok IV., Vilmos császárait 14. szánt és IV., váci utca 12. Wien: Kohlmarkt 7. ! Rohamra fujták a kürtőket Teleki külügyminiszter ellen és minden jel annaival, hogy bukásának már csak a befejező szertartása ,van hátra. Bátor volt felelősséget vállalni a legválságosabb időkben s most felelőssé teszik nemcsak hivatali tevékenységéért, de a válságos időkért is. Sosem túlságosan lelkesedünk Teleki Pálért, de a mi valóban főbenjáró dolgokban most el akarják marasztalni, azokban hasonló joggal akárki elmarasztalható, aki ma véletlenül Magyarország külügyminisztere. a Veszedelmes kísérlet ez, a belpolitikai demagógia a külpolitika ármentes területére csap és szél s habok játéka lesz a külügyminiszteri szék. Pedig itt nagyon is belpolitikáról van szó, amint hogy a külpolitikai vádak "fátyolozó hadmozdulata mögött kezdettől belpolitikai "rugók pattantak. A pártbontó ellen ,és a miniszter ellen, aki függetleníteni akarta a külpolitikai irányítást a pártpolitika dagályától. Szó sincs róla, talán jobb külügyminisztert is el tudunk képzelni, mint Teleki. Tudjuk róla, hogy tudományosan is rendkívül pallérozott elme, finom intellektus, ismeri a kor mozgató erőit, mindettől azonban még lehet igen rossz külügyminiszter. Ellenfelei azonban, akik valami balkáni Rókafejben látják a magyar külügyminiszter ideálját, épp ezt nem bizonyították be róla. Hisz fia valóban benne látják okát a nekünk ítélt területek rabságban tartásának, valamint bizonyos külföldi hangulatoknak, akkor már rég ki kellett volna kergetni a külügyminiszteri székből. De legutóbb, mikor nyílt ülésen interpellálták meg, egyhangúlag vették tudomásul válaszát, amelyben jegyzékeinek felsorolása mellett azt hangsúlyozta ismételten, hogy minden eredményes külpolitika első feltétele a belső rend és konszolidáció. És valóban nincs az a richelieui, vagy bismarcld, hogy ne mondjuk venizeloszi lángelme, aki külpolitikai eredményt tudna ma itt produkálni, belső rend és konszolidáció nélkül. Ebben kell támogatnia mindegy pártnak, a külügyminisztert, akár Telekinek hívják, akár másnak. Milyen műkincseket követelünk vissza Ausztriától?M Í1 magyar kormány beterjesztette a történelmi és irodalmi műkincsek lajstromát !í " 1r " A magyar békeszerződés 177-ik szakasza tudvalévően megadja nekünk a jogot ahhoz, hogy a mohácsi vész óta Ausztriába hurcolt magyar történeti és irodalmi műemlékeinket, amelyeket Bécsben a múzeumokban, az udvari gyűjteményekben és az udvari könyvtárakban őriznek, Ausztriától visszaköveteljük. A magyar kormány most, mint Bécsból jelentik, beterjesztette az osztrák kormányhoz a visszakövetelt műemlékek lajstromát, amely a többi közt a következő nevezetes műemlékeinket sorolja fel: Mátyás királynak és Beatrix királynénak Giovanni Dalmatitól márványba vésett reliefjét, amely a cinquecento szobrászaténak egyik legértékesebb darabja; Bocskay István erdélyi fejedelem koronáját; a törökök ellen küzdött magyar hadvezérek díszfegyverzetét, mint például Zrinyi Miklós kardját, sisakját és hermelinköpenyét; a világhírű, a pannonhalmi apátságból való éremgyűjteményt ; Attila kincsét, amelyet 1791-ben Nagyszentmiklóson találtak meg ; a középkorból való kéziratokat, a bécsi udvari könyvtárban őrzött és a magyar renaissance-korból való kódexeket és a Corvinokat , Zsámboki János több mint 3000 kötetből álló könyvtárát, Kézai Simon krónikáját, Thuróczi János krónikáját, az úgynevezett Magyar Kódexet, a gazdagon illusztrált Bécsi Képes Krónikát, a Szent Istvánlegesidát, Vitéz János esztergomi prímás leveleit stb. Warren S. Warding lett az amerikai republikánus párt elnökjelöltje Nagy meglepetés a szavazáson Berlin, június 14 (Az Estealing szerkesztőségétől) Chicagóból jelenti tegnap esti kelettel az United Press, hogy a republikánus párt nemzeti konventjének szavazásán szenzációs esemény történt. Az első négy szavazás alkalmával Wood tábornok vezetett Johnson szenátor előtt, de nem sikerült abszolút többséget kapnia, az ötödik szavazás alkalmával fordult a kocka és Lowden szavazatai túlszárnyalták Woodot. Ebben a szavazásban Lowden 303, Wood tábornok 299, Johnson 133 szavazatot kapott. Leírhatatlan nagy volt az izgatottság és folytatták a szavazást. Mikor nyolcadszor szavazok és megszámlálták a leadott szavazójegyeket, általános meglepetésre sűrűn hallatszott egy outsider neve: Harding ohioi szenátor. Ebben a szavazásban Hardingra 133 szavazat esett, de még mindig Lowdon vezetett 307 szavazattal, míg Wood tábornok, szavazatainak száma leszállott 291-re. Harding szenátor váratlanul sok szavazata zűrzavart keltett, az egyes jelöltek táborainak vezérei izgatottan futkostak, hogy együtt tartsák a szavazatokat. Már akkor látszott, hogy az outsider előtérre fog nyomulni. A kilencedik szavazás is eredménytelen volt, végre a tizedik meghozta az abszolút többséget. 493 szavazat kell ahhoz, hogy valaki döntő bizonyossággal menjen az elnökválasztásba és a tizedik szavazáson Harding szenátor 692 szavazatot kapott 156 ellen. Enynyire zsugorodtak össze Wood tábornok szavazatai. Óriási izgatott,ság lett a hatalmas csarnokban az eredmény kihirdetésekor. Harding ötvenöt éves ember, az Ohióban megjelenő Star című lap kiadótulajdonosa. 1915-ben választották meg Ohio szenátorává, politikai téren eddig keveset szerepelt. Konzervatív republikánus, aki helyesli a versaillesi békekötést a köztársasági bárt, fent óriásaival. Hardingot az 1915-ös választások hozták a szenátusba, neve addig még a Who’s who in America (Ki kicsoda Amerikában !) című lexikonban sem fordul elő. Teljes neve Warren G. Harding és annyit olvasunk róla egy időszaki lapban : „barátai bizonyosra veszik győzelmét, mert a közéletben szerzett gyakorlata és tapasztalatai előkészítették arra, hogy megfelelően töltse be tisztét a Fehér Házban“. Az ohioi törvényhozás próbaválasztásán nagy többséggel győzött. Igen jó barátja Taftnak, a volt elnöknek. Esszad pasát meggyilkoltak Parisban Itaris, június 13 Egy albán diafel ma két revolverlövésel megvírek Esszad pasát, az albánt dejgncció vezetőjét. Az AfiSszad pasa ellen elkövetett merényletről jelentik. Az albán delegáció vezetője éppen eltávozott a Rue de Castiglioneban lévő szállójából, a midőn egy fiatalember hirtelen eléje lépett és revolverrel kétszer a mellébe lőtt. Esszad pasa összeesett és bevitték a szállóba, ahol rövid idő múlva meghalt. A merénylőt egy rendőr és a szálló egyik alkalmazottja bevitte a rendőrségre. Aveni Rusztemnek hívják, 27 esztendős, albán állampolgár és a tanítóképző-intézet növendéke. Május 31-én érkezett Páriába és június 5-ike óta a Montmartre-negyedben lakik. Kijelentette, hogy a gyilkosságot nem előre megfontoltan követte el, hanem hirtelen, támadt, ez a gondolata, amidőn azalbán diktátort meglátta és eszébe jutottak azok a szenvedések, amelyeket Albániának okozott. ITAZ. Új választások lesznek / Austrnéban _/ Bécs, junius lí ! (AzrEsl bécsi szerkesztőségétől) A kormányválság még nem múlt el és nincs is remény, hogy az eddigi koalíciót, a szociáldemokrata párt és a keresztényszocialisták együttműködését meg lehessen menteni. Ilyen körülmények között Seitz elnök hivatalnokminisztérium kinevezésére gondol s kénytelen a nemzetgyűlést feloszlatni. A szociáldemokrata párt választmánya és a keresztényszocialista párt tanácsa elhatározta, hogy a választásokra haladéktalanul meg kell kezdetii az előkészületeket. Az új választások Ma őszszel lesznek, addig pedig a hivatalnokkormányra vár a feladat, hogy tető alá juttassa a vagyondézsmáról és az alkotmány reformjáról szóló törvényjavaslatokat. A német kormányalakilts"' Irigy nehézségei** Bymn, junius U Ebert' birodalmissírók hívására dr. Heinze, a német néppárt vezére Drezdából, tegpart Berlinbe érkezett s őt bízta rrrtig az elnök az uj kormány megalakításával. Heinzeerre egymásután tárgyalt a nemzetgyűlés pártvezéreivel, elsősorban a szociáldemokratákkal, később Müller jelenlegi birodalmi kancellárral tanácskozott, de fáradozásai sikertelenek voltak, mert időközben a birodalmi gyűlés szociáldemokrata pártja új vezetőséget választott és az új pártválasztmány úgy döntött, hogy a szociáldemokraták nem vesznek részt olyan kormányban és olyan koalícióban, amely a jobboldali pártok felé igazodik. Ilyen körülmények között dr. Heinze máris kénytelen volt a kormányalakításra szóló megbízást visszaadni az elnöknek.