Az Est, 1920. június (11. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra —• 25.— korona negyedévre MH­, 70.— korona Félévre 140.— korona Egész évre..........206.— korona Külföldre 1 hóra 30.— korona Egyes szám ára 1 korona. Politikai napilap »•­ Felelős szerkesztő: Miklós Sándor Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébeti körut 7m Kiadó hivatalt VII., Erzsébetek órát 18—20.SM. Fiók-kiadó hivatalok I V., Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci­ utca 12. Wien: I., Kohlmarkt 7. mtmsmm h­ árom stürlingért finom férfitruha kaphato, — a nagy hadjáratot, a Síel­ most Londonban az árak felslkarcolóinak lebontására má indult, e hirdetéssel tüzelte fel az alsóháznak egy tagja, foglalkozására: szabómester.­­A példa hatott, a törvényhozót, a­ki im gyakorlatilag is, magánéletében is, vagy hogy egész profánul mondjuk, üzle­tében is helyt áll a népboldo­­gító igékért, követte a többi szabó, megindult a verseny, hogy ki adja olcsóbban a ruhát­­és az árak estek. A Westmin­­ster-palotának sok alakját örö­kítette meg a história. Törvény­hozókét, a­kik formát, törvényt, rendszert adtak a civilizált em­ber életének ; törvényhozókét, a­kik a boldog élet titkát keres­ték e földön, hangyaszorgalom­mal csiszolták állam, egyén, társadalom viszonyát és a jog­i eszményeire tanították Euró­pát ; törvényhozókét, a­kiknek szava végigrepült a földtekén ,és népek és trónok hanyatlot­tak és emelkedtek nyomában. De a bölcseknek, nagyoknak, hatalmasoknak méltó utódja a szabómester-képviselő­­és ha az angol törvényhozás szellemét fürkészed, mellette is meg kell állnod egy percre. Íme a tör­vényhozó, a­ki az áldozathoza­talnál kezdi és saját hivatása körében is állja, a­mit a fóru­mon hirdet. Íme a törvényhozó, a­ki szakít az altruista frazeo­lógia költségmentes rendszeré­vel és nem másoknak prédikál­ja az árak leszállítását, hanem maga kezdeményezi üzletében. Kis dolog az egész, de végtele­nül fontos. A londoni szabómes­ter-képviselő egyszerűen le­szállította a ruha árát,­­ ugyanakkor más parlamentek­ben elokvens beszédeket hal­lunk egyes termelőosztályok hasznának dicsőítésére. Európa elnémult csataterein, de az egész elsötétült világon a drá­gaság maradt az úr, tigristor­kán egész országok futnak le. Ma minden törvényhozásnak egy feladata van, e bestiát letapos­ni. A módszer mindenütt más,­­ más például Londonban, mint nálunk. Igaz hogy a más törvényhozónak más közönsége is van, a közönség, a­mely ha kell, dar­ócban jár és bojkot­tálja az uzsora áruját. / JüEJ-B — ’Az Est tudósítójától -A magyar nemzet a megalázottság, a megtiportatás e szörnyű óráiban nagyjainak emlékéhez zarándokol or­szágszerte. Testületek, egyesületek, iskolák, a nép fiai elvonulnak nagy­jaink szobrai, síremléke előtt, áldoz­nak azok szellemének, virágot, zöld lombot hintenek szobraikra és el­­éneklik a mi szent énekeinket. A múltból merítünk erőt a jövő nagy küzdelmeihez. Nagyjaink szellemét idézzük, se­gítségül hívjuk őket a reánk váró nagy feladatokhoz. Lelkünket meg­acélozzuk azzal a gondolattal, hogy olyan nemzetet, a­melynek Zrínyije, Rákóczija, Vörösmartyja, Petőfije, Kossuthja van, annak hazáját nem tördelheti darabokra semmiféle pá­risi papírítélet. Milliók néma tünte­tése mindennél beszédesebb, minden­nél viharosabb tiltakozást jelent a vérlázító béke ellen. A békeszerződés aláírását megelőző napon, Úrnapján keresse fel minden igaz magyar’ szív nagyjaink szobrait, síremlékét és áldozzon nekik ha nem többel, egy virágszállal, zöld gal­lyal, zöld levéllel, hadd tudják meg Pá­­risban az aláírás napján, hogy az egész magyar nemzet egyet érez, egyet akar és egy szent nagy érzésben összeforradva dörgi o£a a párisi sírásóknak, hogy nem­ nem, soha! Az egyesöletek tüntetése nagyjaink szobrai előtt A neve aláírása alkalmával tünte­tésképen csütörtökön, Úrnapján dél­előtt a különböző egyesületek kül­döttségei megkoszorúzzák Vörösmarty és Petőfi szobrát, a budavári Honvéd­szobrot, a késő délutáni órákban pedig a Kossuth-síremléket. A szob­rok talapzatára, illetve a mauzó­leumra a közönség virágot és zöld lombot fog szórni. A Területvédő Liga koszorúját a Vörösmarti-szoborra délelőtt tizenegy órakor, a Petőfi- szoborra féltizen­­kettőkor, a Honvéd-szoborra tizenkét órakor fogják elhelyezni, Kossuth sír­emlékét pedig délután hat órakor koszorúzzák meg. A Gizella-téren, a Pet­őfi-téren, a Honvéd-szobor előtt és a Kossuth-mauzóleum körül a nőegyesületek bizottságai virágot és zöld lombot árusítanak a Liga javára. A néma tüntetésen a főváros iskolái is résztvesznek. Az erdélyi székely-magyar szövet­ség küldöttsége csütörtökön délelőtt háromnegyed tizenegy órakor gyüle­kezik József nádor szobránál és on­nan vonul az Unio-lobogó alatt a szob­rok megkoszorúzására. Az ország minden nagyobb váro­sában csütörtökön és pénteken ha­sonló zarándoklást tartanak nagyja­ink szobraihoz. Az Mállás tillánatában tíz percről mem­uriak a villamo­sok és a vasutak A­utak aláírásának napján, pén­teken délelőtt könyörgő istentiszte­­­let lesz a Bazilikában, a Deák-téri evangélikus templomban és az uni­tárius templomban. Délután négy órakor a Kálvin-téri református templomban Barabás Sámuel, az oláhok üldözése elől elmenekült ko­lozsvári esperes alkalmi prédikációt mond. Erre az istentiszteletre a me­nekültek tízezrei testületileg vonulnak fel. A békeszerződés aláírásának pilla­natában Budapesten és az egész or­szágban a villamosok és a vasutak tíz percre megáll­nak. Pénteken egész napra elrendelik a szesztilalmat, az üzleteket zárva tart­ják és minden zene és színielőadás szünetelni fog, a mulatók zárva lesz­nek. A pénteki nap részletes program­ját ma délután öt órakor állap meg a vármegyeháza nagytér a­hol a Liga az egyesületbe vezető­ségével értekezletet tart. rogram/ lapUJSk r­usében, Félórás harangszó az aláírás órájában. Az Országos Katholikus Szövetség felterjesztéssel fordult az érseki hely­tartóhoz, hogy június 4-én délelőtt 10 órakor valamennyi templomban félóra hosszat tartó harangozást ren­deljen el. Ugyancsak kérte a szövet­ség annak elrendelését is, hogy június 6-án valamennyi templomiján a va­sárnapi nagymisével kapcsolatban, megemlékezés történjék az esemény­ről, de nem a gyász formájában, ha­­nem kifejezve a törhetetlen bizodal­mat, a mely Magyarország jövője iránt mindnyájunk szivében él. ,,J1 magyar parasztnak nincs annyi fája,a mennyiből kopor­­sót készíthet.. Megértő hang egy francia lapban Typéaules, junius 2 (Szikratávirat) A ttákaszerződés ratifikálásá­nak képviselőházi vitája alkalmá­val a Le Petit Republique meg­jegyzi, hogy a békefeltételek a há­ború elkerülhetetlen következmé­nyei voltak. A békeszerződés fő hi­bája az, hogy a­mikor egységesen hagyta meg Németországot, az osztrák-magyar monarchiát felda­rabolta és frappáns példáját nyúj­totta a felelősséggel fordított arányban álló büntetésnek. Még sú­lyosabb hiba, hogy az elintézésnek ez a módja a gazdasági egyensúly alapfeltételeivel homlokegyenest ellenkezik. A legfelsőbb tanács azt hitte, hogy egy életképes állam megalkotásához érte, ha a határo­kat megállapítják, így a megcson­kított Ausztria nélkülözi gazda­sági életfeltételeinek legszüksége­sebb alapjait és szomszédja, Ma­gyarország is alig jutott jobb sors­ra. A bécsieknek nincs kenyerük, a magyar Alföld parasztjának pe­dig nincsen annyi fája, a­mennyiből koporsót készíthet. A békeszerző­dést ratifikálni kell, azonban a gazdasági egyensúlyt is helyre kell állítani és a diplomáciai szer­ződéssel elkövetett hibákat a fel­tétlenül szükséges gazdasági meg­egyezés­ekkel kell kijavítani. Az ország csütörtöki és pénteki tüntetése a béke aláírása ellen a dóklás nagyjaink szobraihoz és síremlékeihez­­a /VNMAAVAA/VVVVWVAAAVWVVVVVWy'lIWVVWVWVVVWWiVWVy Franciaország nem áll szóba a szovjet Midfitleivel FOSerBiad fentaiteuse jegyzéket intézett S.Joves Georghhoz As angol miniszterelnök már tárgyalt Krassinnal Bécs, június 2 A Neue Kr­ele Presse a következő berni magántáviratot közli. Lloyd George tegnap délután visszatért falusi pihenőhelyéről és nyomban visszaérkezése után fontos miniszter­tanácson elnökölt, délután három órakor pedig kihallgatáson fogadta Kraszint. A Petit Parisien értesü­lése szerint Londonban nagy csodál­kozást keltett ez a sietség. Azt hi­szik, hogy a minisztertanácsot még a múlt hét csütörtökén határozták el és egyidejűleg értesítették róla M­­ieran­dot és Nittit azzal a kérés­sel, hogy küldjenek a tanácskozásra politikai meghatalmazottat-Tegnap reggel meg itt érkezett Párisból Millerand válasza, a­me­lyet Cambon nagykövet akkor adott át, a­midőn Lloyd George már tárgyalt Kraszinnal. Mille­rand válasza, a Reuter-ügynökség közlése szerint azt mondja, hogy Cambon nagykövet nem Francia­­ország képviseletében vesz részt a tanácskozásokon és hasonlóan tar­tózkodó magatartást tanúsít Olasz­ország is. A Kraszinnal folytatott tárgyalás tehát tisztán orosz-angol konferencia volt, a­melyen Lloyd Georgeon kívül Bonar Law, Cur­­zon lord, a kereskedelmi miniszter és a külügyi hivatal alállamtitká­­ra vett részt.

Next