Az Est, 1920. június (11. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

2. oldal. Csütörtök, 1920. június 3. fésmm Az angol­­hivatalos közlés annak a kijelentésére szorítkozik csupán, hogy előzetes tanácskozás volt­­ Oroszország és Nyugat-Euró­pa ke­reskedelmi összeköttetésének újból való megkezdéséről. A Petit Pari­sien ezzel szemben részleteket is közöl a konferenciáról. A lap sze­rint politikai kérdésekről nem volt szó és Kraszin semmiféle olyan indítványt nem tett, a­melylyel azt a látszatot kelthete volna, hogy politikai küldetésben jött. Azt a kívánságot sem fejezte ki, hogy ezt az alkalmat felhasználja a­­szovj­et kor­mány elismertetésére. Erről egyáltalán szó sem volt. Kraszin bámulatba ejtette az an­gol miniszterelnököt azokkal a részletekkel, a­melyeket Oroszor­szág segédforrásairól elmondott, azokról az árukról, a­melyeket Oroszország exportálhat, főképp nagymennyiségű gabonáról, bőr­ről, kenderről és petróleumról be­szélt, a­mi kivitelre készen vár Oroszországban. (A bolseviki agi­tátorok mindig ezzel az érvvel­­igyekeznek kivívni elismertetésü­ket.) Lloyd George nagy érdeklődés­sel hallgatta az előadást, majd a kormány nevében kijelentette, hogy a kötelező tárgyalások meg­kezdése előtt két feltételt kell ki­kötnie. Az első az, hogy az Orosz­országban lévő angol hadifoglyo­kat kivétel nélkül és sürgősen küldjék haza, a másik pedig, hogy Oroszország ne használja fel a ke­reskedelmi összeköttetés­ megkez­dését a külföldön megindítandó bolseviki propagandára.­­ Lloyd George és Kraszin a­ leg­közelebbi napokban folytatják a tanácskozást. Paris, Junius­­ Mihi Lmernból jelentik, Lloyd Geo­rge hétfőn délután fogadta­­Kras­nt, 331fet megelőzően jegyzék érkezést a­ francia kormánytól, a­mely hivatkozik arra, hogy San­ Remaium csupán az Oroszország­gal való gazdasági tárgyalások megkezdését határozták el. Ha Le­ninnel és Trockijjal hivatalosan tárgyalnak, akkor előbb vagy utóbb hivatalosan el kellene is­merni Szovjet-Oroszországot. Fran­­­ciaország ezért nem küld politikai megbízottakat, hanem legfeljebb kereskedelmi szakértőkkel képvi­selteti magát.­­ Lloyd George, Curzon­­lord és Sir Robert Homes jelenlétében fogadta Kraszint, a­kit Klisko nevű munka­társa kísért. A beszélgetés egészen­­ rövid ideig tartott és csupán előzetes­­ eszmecsere volt. A találkozás az­­angol külügyi hivatalban történt. Perzsa szőnyegeit­­ mielőtt eladná, forduljon Révész Je­nő céghez, régi posta­ u. 11, szőnyegkereskedő.­­ Érzékeny és f­ájós lábakra készít cipőket (Cipszöntvények készítése orvosi előírás szerint.)­­ Gerti Adó!? fia ortopäd cipészm­ester, Budapest, IV. ker., Kossuth Lajos­ utca 4. A Budapesti Bútorszállitó Munkások Szállítási és Fuvarozási Szövetkezete Budapest, VII., Nagy­diófa­ utca 17. szám. Vállal költözködést helyben Telefon József 54—93 és vidékre, pénzszekrény- és zongoraszállitást. Olcsó érák Megbízható munkaerők!­­ÉsntyÉisÉ feőm­ítse Budapesten csak nálam létező speciális villanygépen Szigeti illatszertár, VI., Dessewffy-utca 1 Hagyatéki ékszerek elárverezése az V. kerületi elöljáróságnál (Honvéd-utca 20.) június hó 5-án délelőtt 11 órakor. A lengyelen megállítottál 1­3 bolsevilmi offenzívát I­­jf Varsó, junius 2 (Az Est tudósítójától) A lengyel főhadiszállás jelenti május 31-iki kelettel, hogy erős ellenállás után a vörös had­sereg támadása a Duna és a Pripjet között megtörött, a bolsevik­­ lovasság kénytelen volt visszavonulni s úgy Kiev, mint Minszk is a lengyelek kezén van. Viharos jalenetek a cseh Jielszetgyűlésen / JT Bécs, június 2 A cseh újenyzetgyűlés viharos lefo­lyású keddi üléséről prágai táviratok a következő részleteket jelentik a reggeli lapoknak: A ném­etek több ízben félbeszakí­tották a miniszterelnök beszédét. Mikor Tusár elmondta a német par­lamenti szövetség ellen irányuló ál­talános gyanúsításait, nagy zaj tá­madt a teremben. A miniszterelnök megjegyezte, hogy ilyen zajban nem folytathatja beszédét. Béren képviselő közbeszólt: Jobb lenne, ha nem is folytatná. Egy szó sem igaz abból, a­mit mond. A miniszterelnöki beszédének to­vábbi folyamán ilyen közbeszólások hallatszottak: — Csupa hazugság, csupa komé­dia ! R­endőrállam! Mikor Tusár befejezte beszédét, a csehek tapsoltak, a németek pedig »pfuj« kiáltásokkal támadták meg. A miniszterelnök után Lodgemann német képviselő lépett a szónoki emelvényre, a­kit a német polgári párti képviselők zajosan üdvözöltek. Föltűnt, hogy a német szociálde­mokraták teljesen távol tartották magukat ettől a tüntetéstől, vala­mint a később megnyilvánult tün­tetésektől is. Lodgemann beszéde közben több incidens történt. A­mikor ugyanis Szentiványi magyar képviselő a terembe lépett, a­kit az amnesztia alapján szabadlábra he­lyeztek, a magyarok zajos éljenzéssel fogadták. A midőn később Lodgemann kije­lentette : — Mi, németek, demokra­ták akarunk lenni, — a szociáldemo­kraták ezt kiáltották feléje : — Ferenc József demokratái ! Mikor megismételte ezt a két szót: — Mi, németek. — Halni reichtenbergi német szociáldemokrata képviselő ezt kiáltotta feléje : — Kapitalista németek ! A német nemzetiek megtámadták Hahnt és ezt kiáltották oda neki: — Demagógok vagytok, a nép áru­lói ! Tomasek elnök ezután rendreutasí­­to­tta Lodgemann képviselőt, mert ez azt mondta, hogy a németek nem is­merik el a cseh állam törvényeit. Az elnök kijelentette, hogy ez a nyilat­kozat ellentmond Lodgemann dr. es­küjének. A­mikor Olló, a nemzetgyűlés tót nemzetiségű alelnöke cseh nyelvű ki­jelentéssel felfüggesztette az ülést, Juriga Nándor ezt kiáltotta feléje : — Az elnökségnek tót tagja is van, de nem akar rótul beszélni. Akkor mire­­való? A németek ezt kiabálták : — Német tagja is van az elnökség­nek, de annak nem szabad németül beszélnie ! Szünet után Olló alelnök tótul szólalt fel és tetétette Szentiványi­­val az esküt. A magyar és a német képviselők újabb viharos éljenzéssel üdvözölték Szentiványit­. A törvény megszavazása után egy hónap­pal kiírják a fővárosi választásokat A nemzetgyűlés ülése — ’iszteisz tudósítójától — A nemzetgy­űlés mai ülését fél­tizenegy óra után nyitotta meg Rakovszky elnök. Előterjesztette a budapesti ke­reskedelmi és iparkamara kérvé­nyét az árdrágításról szóló tör­vényjavaslat módosítása tárgyá­ban. Ezután felolvasták az indít­ványokat és interpellációkat, a­melyeknek tárgyalására a Ház egy órakor fog áttérni. A napirenden a fővárosi törvény részletes tárgyalása van. A 13. sza­kaszhoz Bárczy István szólal fel. Bárczy István: Kifogásolom, hogy míg a törvényhatósági bizottságok számát leszállítják, addig a hivatal­ból kirendeltek számát emelik. A tör­vényhatósági bizottságot a polgárság választja. Még az is helytelen, hogy a főtisztviselőknek a közgyűlésen szavazati joguk van, de ezt mégis inkább el lehet nézni, mert ez a régi törvényben is benne van, tehát ez bizonyos konzervativizmusra mutat. Ellenben nem hagyhatom szó nélkül, hogy a fővárosi törvényjavaslatról szóló kritikából a lapokban a cenzúra sokat törölt. Egy hetilapban Szte­­rényi József véleményéből, a­ki pe­­di£ a közszempontokat nagyon szem előtt tartja, sokat töröltek, továbbá nem engedélyeztek egy cikket, a­melyet­­Springer Ferenc írt. Hegyeshalmy Lajos: Springer is törzsfőnök volt. Bárczy István: Kívánom, hogy a leendő fővárosnak sok olyan törzsfőnöke legyen, mint Springer Ferenc. Meg kell jegyeznem, hogy a cenzúra törlése nemcsak spora­dikus eset, hanem valóságos rend­szer. . .­ Túri Béla: Ez így volt a Bárczy­­éra alatt is. Bárczy István: A képviselő úr mint szerkesztő bizonyára tudja jól, hogy a cenzúra kezelése nem tőlem függött és hogy én intéz­kedtem, hogy a cenzúrát vigyék el a­ miniszterelnökségre. Most sem mondom, hogy a cenzúrát a belügyminiszter úr irányítja, de mondhatom, hogy a cenzúra mai működése mellett semmi értelme sincs annak, hogy a lapok megje­lenjenek. Ernst Sándor: Hallatlan! En­nek a beszédnek célzata van. Bárczy István: Biztosíthatom a­ képviselő urat, hogy nincs semmi célzata. Ernst Sándor: De igen, diszkre­­ditálni akarja a parlamentet. (Nagy zaj.) Bárczy István: Bocsánat, a par­lamentnek a cenzúra kezeléséhez nincs semmi köze. Az elnök (csönget): Figyelmez­tetem a képviselő urat, hogy a par­lamentnek minden közügyhöz, így tehát a cenzúra kezeléséhez is van köze. Bárczy István : Bocsánatot ké­rek ... Az elnök (csönget) : Az elnök megjegyzésével nem lehet szembe­szállni. Ernst Sándor : Hallatlan ! Bárczy István: A­mi a törvény­hatósági bizottság külső tagjait illeti, a második szakasz itt már prejudikált. De ha már így külső tagoknak egyáltalában kell len­niök, sokkal célszerűbbnek tarta­nám, ha ez a főváros lakossága különféle rétegeinek: tisztviselők, tanárok, tanítók, orvosok, építé­szek stb. képviseletén alapulna. Ez annál fontosabb, mivel mindig a véletlentől függ, hogy mint vá­lasztott törvényhatósági bizottsá­gi tag milyen foglalkozású ember kerül be. Teoretikusan fel lehet ternni például, hogy egyetlen épí­tész sem jut be választás útján, holott nagy szükség van rájuk. Nem kívánná az egész kérdést he­venyészve elintézni, éppen azért legcélszerűbbnek azt tartaná, hogy — ha a kormány és a több­ség helyesli — a törvényjavaslatot adják vissza a bizottsá­gnak. Dömötör Mihály belügyminisz­ter csodálkozását fejezi ki, hogy Bárczy Springer Ferencnek a cen­zúra­ által törölt cikkét felolvasta. Itt minden képviselő és minden vélemény szóhoz juthat, de hogy emeritált városatyák rendre lead­ják véleményüket, az nem járja. Reflektál azokra a kifogásokra, a­melyek a 13. szakasz ellen elhang­zottak és a­melyek követelik, hogy az ügyvédi kamara elnöke is he­lyet foglaljon hivatalból a fővá­ros közgyűlésén. Erre azt feleli, hogy az ügyvédi kamara elnökét ügyvédek küldik ki, a­kik így dupla szavazathoz jutnának, a kereskedelmi kamara elnökének kiküldése pedig nem­ volna egyéb, mint érdekképviselet, a­mit a javaslat eliminálni igyek­szik. Az elnök bezárja a vitát . a Ház a 13. szakaszt változatlanul elfo­gadja. Változás nélkül fogadják el a 14. és 15. szakaszokat is. A 16. szakaszhoz Pető Sándor szólt hozzá. Elfogadja ugyan a ja­vaslatot, de kérdezi a belügyminisz­tert, hogy hajlandó-e még a válasz­tások előtt reparálni a választói név­jegyzéket és kérdi, igaz-e, hogy már júniusban, vagy július elején meg akarja tartani a választásokat ? Dömötör Mihály belügyminiszter kijelenti, hogy a közgyűlés összehívá­sát oly rendkívül fontos közérdek­nek tartja, hogy a választásokat a javaslatnak törvényerőre való emel­kedése után egy hónapon belül ki fogja íratni. Ezért nincs abban a helyzet­ben, hogy a választási listákat, noha szükséges volna, reparáltassa. A 16. szakaszt a Ház változatlanul elfogadja, ugyancsak változás nél­kül fogadják el a 17. szakaszt is. A 19., 29. és 21. szakaszt változat­lanul elfogadták. Indítványok és interpellációk A nemzetgyűlés mBi ülésén felol­vasták az indítvános-és interpellációs könyvet.­­Iro do Arényt jegyzett be Ró­bert Emil, a Országos Gazdasági Ta­nács létesítése ügyében és Kara­­fiáth Irmő testnevelési főiskola és ifjúsági játszóterek kötelező létesí­tése dolgában. Interpellációt jegyeztek be : He­gedűs György a járás­bírósági érték­határ kiterjesztése, Czettler Jenő ro­mán katonai lovak nyilvántartása,, Sándor Pál az importálandó szén ára, Usetty Ferenc a megüresedő fővárosi állások betöltése, Szabó Balázs a zsidóságról szóló törvény sürgetése, Tunkovics János a lezárt malmok, részes aratók, fuvarosok és ková­csok bevonulása tárgyában, Rup­­pert Rezső a vidéki hírlapok papír­­ellátása, postai kedvezménye és cen­zúrája tárgyában, ugyancsak Kop­pert Rezső a téli fűtőanyag biztosí­tását, Hermann Miksa a kisbányák szenének ármegállapítása, Avarfy Elek a távbeszélők díjszabásának felemelése tárgyában. Tükör­üveget tükröket, konzol-tükröket, tü­körüveg-címtáblákat, kirakattáblákat mindenkinél, drágábban vesz Emieh, Práter­ utca 84. sz. Telefon: József 45—77.

Next