Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-22 / 224. szám
Budapest, 1920 * SZQTÚCS * szeptembrr 22 ISZEZEZSZSZSztSL Előfizetési árak : Egy hónapra ... 25.— korona Negyedévre 70.— korona Félévre ...............140.— korona Egész évre..........240.—korona Külföldre 1 hóra 35.— kot-----u Egyes szám ára 2 korona. V mm Politikai napilap »•» FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Mna 2 korona, XI évfolyam 224. szám. Szerkesetűség: VII. kerület, Erzsébet*körut 7, Kiadóhivatalt VII., Erzsébetek Urat 15—20.sz. Fiók ekiadó hivatalok: V . Vilmos császáreut 14. szám és IV., Váci*utca 12. Wien . /., Kohlmarkt 7. Melléi fölérni ésiszel, miért kell nekünk magyar nak a világ összes bitjeit magunkra vennünk, miért kell állandóan a világ fülébe harsognunk hol azt, hogy mi okoztuk, hol pedig hogy mivesztettük el a háborút. Holott nyilvánvalóan kicsiny nemzet voltunk ahhoz, hogy a magunk önkéntes elhatározásából mozgásba tudjuk hozni a földgömb összes népeit, sokkal apróbb láncszem voltunk, semhogy a mi meglazulásunk egymagában elfogadható és kielégítő magyarázatát adhatná az irtózatos összeroppanásnak. Mi értelme van annak, hogy a nemzetgyűlésnek mártíriumra hajló kedélyei még ma is állandóan itthon keresik a bűnbakokat. Ma már a memoárirodalomnak, nyilvánosságra jutott jelentéseknek és adatoknak egész erdeje tesz a magyar nemzet hősiessége és nagyszerűsége mellett tanúságot és nem egyénekre, nem osztályokra és nem rétegekre vetné a vád árnyékot, hanem az egész magyarságot ítélné jogtalan és igazságtalan megbélyegzettségre, ha a bűnösök valóban nálunk találtatnának. Micsoda rögeszme az, hogy mint a kotló a tojáson, ezek az urak ma is oly makacs kitartással ülnek a háborúvesztés kérdésén és nem tudnak tovább menni, nem tudnak már egyszer rátérni a kötelességek útjára. A háború elveszett akkor, amikor annak nyelvét a legnagyobb semleges hatalom, Amerika, elhajlította ellenségeink javára. Számunkra közelebbről elveszett Bulgária kiugrásával. Ha követtek el bűnt nálunk, önmagunkkal szemben, az az volt, hogy magyar katonáinkat nem hozták haza idejében védeni a magunk határait, hanem hagyták vérezni és pusztulni őket idegen földön. Így adtunk időbeli előnyt az oláh, cseh bevonulásra és azokon csakugyan lehet kereskedni valónk, akik arra hivatottak, hogy erről számot adjanak. De az sem a józan észszel, sem az igazsággal, sem letiport országunk érdekével nem fér össze, hogy magunkra erőltetvén a háborúvesztés felelősségét, egyszersmind feloldjuk terheitől az egész világ bűnös lelkiismeretét. Ausztria népszavazást tervez a Németországhoz való csatlakozás kérdésében Paris, szeptember 21 (A Magyar TiviratLJBUi»nmtMMT» távirata ^^fgftt^fSmoallomds utján) Action Francaise rámutat arra, hogy az osztrák nemzetgyűlés az új választásokkal egyidejűleg népszavazást akar rendezni a Németországhoz való csatlakozás kérdésében. Hogy a népszavazás során igenlő válaszra számítanak, az nyilvánvaló úgy a keresztényszocialista, mint a szociáldemorata pártvezérek programbeszédeiből. Ilyen manifesztáció azonban ellentétben állama a békeszerződéssel, amely eltiltja a csatlakozást. Ausztria emlékezetébe kell idézni, hogy a versaillesi békeszerződésnek nyolcvanadik szakasza nem az egyetlen eszköz arra, hogy egy Nagynémetország kialakulását megakadályozzuk. A brüsszeli konferencia szeptember 24-én kezdődik Bécs, szeptember 21 (Magyar Távira*1 ^ NeueFr^iéfimW-nek jelentik PárisbéTf^K Journal írja, hogy a brüsszeli értekezlet, amely szeptember 11-én ül össze, 29 állam képviselőit fogja együtt látni. Valamennyi kiküldött jelentést fog előterjeszteni a gazdasági és pénzügyi helyzetről, a költségvetésről és a valutáról. Az egyes kiküldötteknek negyedóra áll rendelkezésükre, hogy előterjesztésüket megokolják. Az előterjesztések megtétele után három bizottságot fognak választani, amelyek az államhitelekkel, a kereskedelmi egyensúlylyal, végül a valutával, a magánhitelekkel és a kivitelnek és behozatalnak a pénzügyi helyzetre való kihatásával foglalkoznak. Egy másik bizottság azokat a rendszabályokat fogja tanulmányozni, amelyek arra szolgálnának, hogy az egyes államok nemzetközi hitelét támogatás útján biztosítsák. A további üléseken hozandó határozatokat elő fogják terjeszteni az értekezleteken résztvevő államok kormányainak. Az értekezletet Adót fogja vezetni. Millerand lesz Deschanel utódja Alkotmányeviziót tervez az elnök jogkörének kibővítésére Bécs, szeptember 21 (Magyar Távirati Iroda) A Neue Freie Pressé- tik Párisból: A^Mt»*dS6meuvo Millerand már^StereLnöknek az az elhatározása, hogy elvállalja a köztársaság elnökségére való jelölését. Ma délelőtt a miniszterelnököt, sorra fölkeresték Aragon, a republikánus-demokrata frakció elnöke, majd Briand és Barthou, akik még egyszer kifejtették előtte azokat az okokat, amelyek nézetük szerint kívánatossá, teszik, hogy Millerand beleegyezzék jelölésébe. Az est folyamán hivatalosan közölték, hogy Millerand meghajlik a nemzet akarata előtt és késznek nyilatkozik a jelöltség elvállalására. Abban az esetben, ha Millerand-t köztársasági elnökké választják, — amiben alig lehet kételkedni — s egyik legsürgősebb intézkedése lesz, hogy az alkotmány revízióját kezdeményezze, mégpedig olyan értelemben, hogy a köztársaság az elnöknek kiterjedt teljhatalmat biztosítson. Millerand utódjául a miniszterelnöki székben Briand, Barthou és Viviani nevét emlegetik. A párisi sajtó majdnem egyértelműleg barátságos hangon ír Millerand jelöléséről. A polgári sajtóban egyedül a Journal des Debats tesz ez alól kivételt, amely még este ezeket írta: Meg kell állapítani, hogy Millerand elnökké választásának első következménye az lesz, hogy a kormányfő tevékenységében megakadás áll be, mégpedig, olyan pillanatban, amikor a kormány akciója teljes mértékben halad előre. A köz érdekében kívánatos volna, ha más metódust és más megoldást találnának. Millerand programja Páris, szeptember 21 (Magyar Távirati A Wolff-irodal^pati^Willerand miniszterelnök tegnap este a következő nyilatkozatot tette közzé: — 1919. évi, november 7-i beszédemben jellemeztem a rend, munka és egységnek általam követett politikáját Ezt a politikát kifelé a versaillesi békeszerződés korlátlan végrehajtása és alapelveinek szövetségeseinkkel összhangzó védelme jellemzi. Befelé ez a politika az állami törvények fentartását, a gazdasági erőknek decentralizálással való helyreállítását és fokozását, valamint alaposabb tapasztalatok folytán szükségessé vált állami törvényreformokat jelent. Nyolc hónap óta a parlament bizalmától támogatva rendszeresen és óvatosan hajtottam végre ezt a politikát. Azt hiszem és fölfogásom indokait már kifejtettem, hogy ezt a politikát sehol jobban nem szolgálhattam, mint a miniszterelnökségen. Ha azonban a két kamara többsége az Elyséeben való jelenlétemet hasznosabbnak tartja e nemzeti politika betartására és folytatására, ha ez a többség azt hiszi, hogy a köztársaság elnöke, noha nem szabad egy párt képviselőjének sem lennie, mégis képviselheti, sőt képviselnie is kell azt a politikát, amelyet minisztereivel együttműködve állapít meg és hajt végre, akkor a népképviselet hívásának nem fogok elentállni. Bulgária válasza az entente kiadatási jegyzésére Szófia, szeptember 21 (Magyar Távirati Iroda) A Bolgár Távielenti: A"WlSrrSormany" részletes expozét készül előterjeszteni, amelyben kimutatja, milyen eljárást követett azokkal a háborús bűnösökkel szemben, akik a megszállott területeken a haditörvényekkel ellentétben álló cselekményeket követtek el. A kormány az expozét válasznak szánja arra a jegyzékre, amelyben az entente egyes emberek kiszolgáltatását követeli, hogy fölöttük a szövetségközi legfelsőbb törvényszék ítélkezzék. A kormány expozéjában igazolja, hogy mindazok ellen, akik a haditörvényeket megsértették, megindította az eljárást és több ügyben már ítéletet is hoztak. Az entente kérdéses jegyzéke még nem érkezett meg Szófiába.