Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
2. oldal Péntek, 1920. szeptember 17. _______________ A virágkert észe£ is válságba jusslott — Az Est tudósítójától — — A gyöngyvirágtól le kell mondani — mossata az oktogontéri virágcsajnok tulajdonosnője, meghatott--Hangon, minthaegy súlyos beteg reménytelen helyzetéről beszélne. Le kell mondani a gyöngyvirágról e téren, mert a gumókat eddig Németország szállította s most az exportnak behozatali tilalom állja az útját. A mi kapható lesz, ennek is az ára szálankint 13—13 korona. A rózsa kérem ? egy-egy szál 10—20 korona. Életveszedelemmel kerül mihozzánk, mert Új-Szegedről csempészik és sokszor megesik, hogy a szerbek utána lőnek a virágcsempészeknek. Miután kiváncsiak voltunk arra is, hogy a tíagyar virágkertészek hogy élnek meg, felkerestünk egy váci utcai virágkereskedőt, aki a következőket mondotta: — Komoly válságba került a magyar virágkertészet s ezzel 15.000 ember kenyere. A pénzügyminiszter betiltotta a virágrizomák behozatalát. Ez persze csak azt jelenti, hogy a tisztességes kereskedelmet ölik meg s a csempészet utján hihetetlenül felverik a virággumók árát. Például az újszegedi rózsa, mely Belgrádban 5 centime®, Szabadkán 1 korona, minálunk 10—20 koronába kerül. — Rém vásárol senki. Olykor napokig üres az üzlet. A régi urak ma nem tehetik, hogy Virágot vegyenek, az új gazdagok pedig félrehúzódtak. A kommütt alatt óriási módon fellendült a virágkereskedelem, mindent megvettek, persze csak fehér pénzért. — Igen sokan adták fejüket virágtermelésre. Sajnos, nem emelik nagyon a nivót, mert inkább csak a gumók behozatali engedélyének megszerzésével foglalkoznak s azután ezeket hihetetlen nagy árakon adják tovább. — A csonka Magyarország piaca nem teszi életképessé a virágtermelést s ma úgy állunk, hogy egész kertészetünk a legnehezebb válságokkal küzd. Érdeklődtünk az új termelők felől is. Többnyire hivatalnokemberek. Azon kívül az úri családok a házuk mellett lévő kert virágait eladják. Nem luxus többé a virágoskert, hanem jövedelmi forrás. Különben a virágkertészek egyedüli reménye ma az, hogy a szerelem mégse megy ki egészen a divatból s mindig vannak emberek, akik a virágra bízzák mondanivalójukat. Mert ma nagyon sokan még erre sem érnek rá... Joboldos Danzigban Danzig,,Szeptember elején (Danzigba kiküldött munkatársunktól) Kódorgók naphosszat Dancka vén utcáin, e nagyszerű, felejthetetlen városban, amelynek minden köve történelem, minden viharvert céheimére műemlék és emlékezés a múltra. Ez a , kincses kamra olyan tősgyökeres német város, mint amilyen magyar Kassa vagy Kolozsvár. Ez nem Varsó, a hói a fényűzés és a rettentő nyomor vad kánkánt járnak, itt nincs ghettó- és ostromállapot, itt szabadság van, múlt és tradíció, tisztaság és rend és megfeszült izmok nagyszerű nekilendülése az ódon utcákon. Száz lóerős autók dübörögnek és az elevátorok friss gabonát raktároznak a motdlaumenti ötszáz éves raktárházakba. A Hansa és a polgári köztársaság nagyszerű szelleme száll felénk minden házból. Milyen büszke, komoly nép ... Önmagában fejlődött ez a város , a masszív tornyok mellett, rájuk támaszkodva, kis barokk polgárházak, köztük egy-egy frisebb emlék a múlt század elejéről, ott szemben egy modern, tegnap épült üzleti palota, amely mellett már álmatag cukrászda van, a maga kétszáz estendős berendezésével, ahová danckai kisaszszonykák járnak haboskávéra és a Gartenlaube van előttük. Aíz angol az új Aversaillesi béke felébresztette álmából az elvarázsolt királykisasszonyt, panzigot. Danzig nem német többé, hanem szabad állam, a nagy nemzetközi élet hullámcsapása betört a danckai kikötőbe és hozott mindent: aranyat és gabonát, autókat és selymet, angol tengerészeket és szenegáli feketéket, lengyel kokottokat és párisi sanzont, német Schiebereket és egy játékbankot a zoppoti tengerpartra. A Mottlau partjától csak tíz percet kell sétálni a Danziger Hofig és már nagyon messze vagyunk innen : Máltában, La Valettában, ahol ezer csillogó színe van az életnek, ahol a Világ valamennyi nyelvét beszélik, ahol az angol a parancsoló úr és a hol a benszülött szerényen meghúzódik az idegenek elől, akik fehér papirossal vásárolnak mindent és ezt a papirost font sterlingnek hívják. A kikötőben francia torpedóütők és angol páncélos cirkálók horgonyoznak ; a »Pittsburg« nevű amerikai csatahajó tengerésztisztjeit tegnap éjszaka már nagy hallával üdvözölték a fiatal angol kadettek és mademoiselle Ella Postema, a kabaréstar már dollárkurzus iránt érdeklődött a portásnál. Az ember érzi a nemzetköziséget ; nem szeretnek és nem gyűlölnek itt senkit; mindenki keresni, inni és szórakozni akar. Két külön város ez: az álmodó régi Danzig, ahol a barbár hajósok értetlenül bámulnak bele a történelembe és a nemzetközi, az új Danzig, amely örül az idegennek, keresni akar rajta, spekulál, tervez, épít és ahol már egyszerűen angolul szólítják meg egymást az emberek. Aki a német lapokat olvassa, azt kell hinnie, hogy Danzig megtépett, letiport város, amely keserűen sóhajtozik vissza a birodalomhoz. A lengyelek szerint csupa kaszabi-szláv lakik Danzigban, amely most boldog, hogy visszatérhet a fehér sas oltalma alá. Nem tudom, ezek a jó emberek egyszerűen naivak, önmagukat csalják vagy tudatosan hazudnak . Danzig nem csinál se német irredentáét lengyel politikát. Nem Danzig szabad város lett, nemzetközi terület, a népek ligájának az oltalma alatt. És a danzigiak nagyon jól tudják, hogy az ő számukra ez a nemzetköziség új gazdagságot, új felvirágzást, új jólétet fog teremteni. Danzig meg van elégedve a helyzettel és meg fogja találni a maga számítását. Mit mond a polgármester ? Meglátogattam Sahm doktort, a polgármestert. Azt mondják, dr. Sahm a német nemzeti párthoz tartozik és nacionalista. Lehet. Annál érdekesebb és karakterisztikusabb, amit mondott. — Mi itt a Versailles szerződés alapján állunk, amely Danzig szabadságát a népek ligájának a védnöksége alatt biztosította — mondotta a polgármester. — Itt egyetlen ember sincs, aki irredenta politikát csinálna. Az természetes, hogy Danzig német város és hogy nem hagyja magát ellengyelesíteni, mi már kitartunk a mi jó német kultúránk mellett és nem kérünk a »polnische Wirtschaft«-ból. De mi tisztában vagyunk azzal is, hogy Danzig természetes ♦Hinterland«-ja Lengyelország, Ukrajna, esetleg Magyarország. Tudjuk tehát, hogy a mi gazdasági létünk attól függ, milyen fejlődést vesz Lengyelország gazdasági élete ? Egyelőre a helyzet nem nagyon biztató, mert Lengyelországban nem dolgoznak, export nincs, importról valóban pedig csak akkor lehet szó, ha a lengyel lakosság vásárlóképes lesz. De Danzig, mint szabad város, természetesen más helyzetben lesz, mint volt, mint másodrangú német kikötőváros. Mi egyszerűen danzigi, szabad városi köztársasági politikát csinálunk, híven Danzig nagyszerű köztársasági hagyományaihoz. Irredenta nincs, a lengyelekkel szemben animozitás sincs, legfeljebb dühösek a danzigi polgárok, mert a lengyelek apróbb nagyobb dolgokkal bosszantanak bennünket, mindenekelőtt pedig azzal, hogy nem szállítanak annyi élelmiszert, amennyire kötelezték magukat és ezért nagy a drágaság Danzigban. A politika a gyomron keresztül megy, • uram ... Sir Reginald Az angolok ... Sir Reginaid Tómért a lengyelek halálosan gyűlölik. Nem lengyelbarát, ez bizonyos. De hogy német politikát csinál ? Ő nem, szó sincs róla. Ez a Sir Reginaid nagyon kedves, előzékeny és finom angol gentleman, aki először nagyon megszerette Danzigot. Tehát olyan politikát csinál, amely Danzignak kedvező. Másodszor nagyon okos angol utilitarista, aki tisztában van a politikának azzal az örök törvényével, hogy akkor van rend és nyugalom és akkor lehet az emberekkel okosan beszélni, ha azok meg vannak elégedve. Danzig sorsát tehát szívén viseli Sir Reginaid. És ezért szeretik őt Danzigban. Népszerű. Sose bántotta meg a danzigiakat. Az egykori porosz Oberpräsidenthez nehezebb volt bejutni, mint most Sir Reginaid Towerhez. A lengyelek kezdetben polonizálási kísérleteket tettek : Sir Reginaid szigorúan visszaverte ezeket a támadásokat. Sir Reginald megtiltotta az angol katonáknak, hogy vásároljanak Danzigban : mindjárt csökkent a drágaság. És mert Danzig sorsát rábízták és mert komoly, pontos, lelkiismeretes és korrekt angol úr Tower, tehát minden , halomigal szemben ragaszkodik Danzig érdekeihez. És, mint mondottuk, Danzig szereti Sir Reginaldot. Angol hadihajói fogják védeni Danzig szabadságát, angol cégek fognak üzleteket kötni Danziggal és a Visztulán lefelé úszó fa és gabona, angol arannynyá változik a londoni Cityben és itt, az Északi-tenger mellett egy kis angol gazdasági Gibraltári lesz az ódon Danzig. Déri Imre.’’ Brittiánst, gyöngyöt mindenkinél drágábban vesz Jldler, Király-v. ir 180/1920. hagy. szám. Árverés! hirdetmény. KTXUn 1 II —— .. C 1 M ^ A— ul n . — Néhai Bodányi Sándor hagyatéka ügyében közhírré szem, hogy az itt Budapesten, VII., Kisdiófa utca 3.1 . alatt fekvő 347 négyszögöl kiterjedésű kétemeletes bérházat 1920 évi szeptember 24-én délután 3 órakor hivatalos helyiségemben,., Döbrentei-tér 6. sz. alatt tartandó önkéntes árverésen a legtöbbet ígérőnek el fogom adni. Kikiáltási ár 1.000.000 korona. Egyéb feltételek nálam megtudhatók. Dr. Süimeghi László, királyi közjegyző. Fényképezőgépeket legjobban vehet, eladhat, cserélhet Foloantikvár, Balázs, Rákóczi-ut 64. u(Ivarban. Mpemy, M tárgyait magas áron veszi schenket. Király-u. 12., 11. em. Platinát olvasztok! Karbid lámpa különlegességek C3 újdonságok csakis tárdi ünmosiiii, Rákóczi-ut 12. Haláleset miatt Pantoslat-gép teljes kozmetikai felszereléssel, két five,’.szekrénnyel, valamint különféle női kosztümök, ruhák, blúzok, fehérneműek, többnyire újak és kézimunkák, csak privátnak eladók Baum, Jósika utca 15, II. 1. Könyvkerescedő belvárosi helyiséget keret Cégt IVnyektáruhiány miatt üzletük, raktáruk vagy félemeletjük egy részét átadni hajlandók, közöljék címüket a Tudományosynak e lap kiadóhivatalában. K Jarbid: •lámpákat is gyertyákat uj modell a kivitelben, csakis viszontelárusitók részére szállít Rothmüller S. Fim-és Bádogárurfyrkrészv.-társ. VI., Váci-út lér. Telefon 106—53. Platinát grammonként 350—450 kor.-ig vanzek. Gross Antal, Vill., József-körut 23. sz., félemelet. Stájer Parkszanatórium Judemiors. Grác mellett a stájer Merán pompás, enyhe éghajlat. Saját mezőgazdaság. Bőséges ellátás napi 180 korona. Hizó-és diáter-kurák Dr. Faller, főorvos Kávéhiás-átvétel. Tisztelettel értesítjük ismerőseinket és jóbarátainkat, hogy a VII., Aréna-út 17. szám alatti Gradó kávéházat átvettük és azt a mai kor igényeinek megfelelően átalakítva 1920 szept 16-án megnyitjuk. Naponta Paul v. Bolly hegedűművész szimfonikus zenekarával hangversenyez. — A n. é. közönség becses pártfogását kérve, vagyunk kiváló tisztelettel Singer Frigyes és Fried Simon. Meleg konyha. Kitűnő italok. vegyészi vérnél is keresünk mielőbbi belépésre. Előnyben, kik szappangyári üzemben már alkalmazásban állottak. Ajánlatokat »Részvénytársaság H. R.« jeligére a kiadóba kérünk Boroshordóki Legvastagabb tölgyfából készített Transport- és Lager-hordók legolcsóbb árban kaphatók Gärtner Simon és Fia hordókereskedőknél, Budapest, VII.ker., Dohány-utca 71. sz. Telefon: József 33—18. Műérlgki kurzus az AdóÜgyi Évkönyv szerkesztőségében . VI., Podmaniczky-utca 2. Telefon 136—00 Fogorvosi rendelő elkelt a Nemzeti színház közelében. Bőséges felszerelés, telefon, szép váró, bevezetett praxis Azonnal átvehető. Ajánlatokat »Dr. Sándor* jeligére a kiadóba.