Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
a. oldal. 7ízost Péntek, 1920. szeptember 17. Az egyetemen ! .nem kezdődött meg a beiratkozás —Az Est tudósítójától — Az egyetemen a beiratkozásokat szabályozó miniszteri rendelet értelmében tegnap járt le az előzetes jelentkezések határideje és ma reggel kellett-e volna megkezdődni az igazolt hallgatók beiratásának. Az iratkozás azonban nem kezdődhetett meg, mivel a karok még egyetlen jelentkezést sem intéztek el. A folyamodványok még iktatva sincsenek és az egész vonalon a legnagyobb tájékozatlanság uralkodik. A miniszteri rendelet ugyanis csak a kérvények beadását szabályozza, de nem tartalmaz utasításokat arra nézve, hogy ezeket milyen elvek szerint bírálják meg. A beiratkozás megkezdésének dátumát még hozzávetőleg sem lehet megállapítani. Várják, hogy a nemzetgyűlés letárgyalja a numerus clausust, utána pedig a miniszternek kell kiadni a részletes utasítást tartalmazó rendeletet. Ezt követi majd az igazolóbizottságok megalakítása és a beiratkozás csak akkor kezdődhet meg, ha ezek munkájukkal elkészültek. A jelentkezők számát egészen pontosan még nem lehet megállapítani. A bölcsészkaron körülbelül 900 kérvényt adtak be, ezek közül 600 olyan, aki tavaly is be volt iratkozva. Az orvoskaron 45000 hallgató jelentkezett eddig, míg a jogi karon csak a hallgatók számának erős megcsappanását lehet konstatálni. Ez kapcsolatban van a közgazdasági fakultás megnyitásával, amelynek első évfolyamára eddig ezren jelentkeztek. A műegyetemen a tavaly igazolt hallgatók beiratkozása ma reggel akadálytalanul megkezdődött. Kétimilliós ékkszerlopás/ Bashudiná! A tolvaj Szegemre szökött — Jk Est tucmsítójától — Szerdán Izeggel nagyarányú ékszerlopást fedeztek fel a váci utcai Bachruch-cégnél. A kirakatba kitett ékszerek közül hiányzott 2 collier, 3 solutaire és 3 broche, mintegy kétmillió korona értékben. Az ékszereket az üzletzárás után Barta János, a cég egyik alkalmazottja szokta eltenni a Wertheim szekrényekbe. A pénzszekrényekben azonban tegnap reggel csak az üres ékszerdobozokat találták. A gyanú természetesen azonnal Barta ellen irányult, aki eltűnt a fővárosból. Megállapították, hogy a zsidó újévi ünnepek előtt, szombaton délután az üzletben egy féllel tárgyaltak és nem volt idejük, hogy szokás szerint ellenőrizzék az ékszerek elzárását. Barta ezt a jó alkalmat használta ki és csak az üres dobozokat zárta el, az ékszereket zsebrevágta. A következő ünnepnapok miatt a lopást csak későn, szerdán reggel fedezték fel, amikorra a tolvaj egy barátnőjének és Péter nevű bátyjának társaságában már kereket oldott. A rendőrség azonnal megindította a széleskörű nyomozást és megállapította, hogy a menekülők Szegeden vannak s onnan akarnak valószínűleg a megszállott területre átszökni. A cég üzletvezetője egy detektív társaságában ma délben Szegedre utazott. Barta János mindössze húsz éves, s eddig a legpéldásabb alkalmazottja volt a cégnek, özvegy édesanyjánál lakott, aki hivatásos ápolónő. Utóbbi időben azonban rossz társaságba keveredett a fiú és csak ez magyarázza meg, hogy tolvaj lett belőle. A Lendvay-utcai gyilkos bűnlajstroma — Az Est tudósítójától — A Fazekas és Deák, detektivcsaylokban Horváth felügyelő és Deákfőfelügyelő most állítják össze Ká Kun Sándornak, a Lendvay-atcen gyilkosság, tettesének bűnlajstronát. A nyomozás folyamán beigazolódott, hogy Kun Sándor e hó 11-én betörést követett el Vidán Károly belügyi államtitkár , lakásán, ahonnan ékszereket, fehérneműt rabolt el és azonkívül elvitte azt a belga gyártmányú revolvert, amelylyel a Lendvayutcában a gyilkosságot végrehajtotta. Érdekes, hogy Kun Sándort ennél a betörésnél is meglepték, ekkor leugrott az erkélyről a földszintre és a kerítésen,át elmenekült. Az,ebből a betörésből származó ékszereket Bányász Lajos tőzsdebizományosnak adta el, a többi holmit Átél Lajos István-úti vendéglősnek adta át megőrzés végett. A főkapitányságra előállították Rigó József kocsist, aki a tegnapi nap folyamán tagadta, hogy a gyilkosságban bárminő része lett volna, ma délelőtt azonban beismerő vallomást tett. Beismerte, hogy Kun Sándorral együtt szemelték ki a Lendvay utcai villát és ő lent őrködött, mialatt Kun az emeleten dolgozott. Amikor látta, hogy Kun lefelé rohan a lépcsőn, megijedt és kereket oldott. Később azután újból találkoztak és ekkor adott át Kun Sándornak szakadt nadrágja helyett fehér vászonnadrágot. Ugyancsak őrizetbe helyezte a rendőrség Hegedűs Mancit, Kun Sándor kedvesét. A gyilkos gyakrabban töltött ott egész éjszakát, természetesen a leány gazdájának a tudta nélkül. A rendőri nyomozás folyamán megállapították, hogy Kun Sándor Ceglédről mintegy két héttel ezelőtt szökött meg és azóta betörésekből tartotta fenn magát. " Prohászka püspök a numerus claususról a nemzetgyűlés mai ülése •. . Az Est tudósítójától A nemzetgyűlés mai ülésétugynegyedtizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bemutatja a Magyar Munkások Országos Pártjának feliratát, amelyben tiltakozik a Csizrindia Sándort ért vádak ellen; bemutatja továbbá a vaseonlakók kérvényét, melyben a lakáskérdés sürgős megoldását kérik. Az illetékemelésről szóló törvényjavaslat részletestárgyalásának folytatására tértek át ezután. A 47. szakasznál Budavári László indítványozza, hogy a kártyailletéket úgy a kis, mint a nagy kártyára 25 koronában állapítsák meg. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ellenzi az indítványt, mert megfelelőnek tartja azt az emelést, melyet a javaslat kontemplál: kis kártyák után 10 korona, nagyobb kártyák után 20 korona. Ha Buda vári indítványát elfogadnák, külföldről csempésznének be kártyákat és így az állam jelentékeny illetékektől esne el. Az elnök elrendelte ekkor a szavazást, de miután a teremben csak 27 képviselő van jelen, megállapítja, hogy a Ház nem határozatképes és az ülést negyed órára felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után a Ház a pénzügyminiszter javaslatát fogadta el. A többi szakaszt változatlanul elfogadták. Következett a numerus clausus vitájának folytatása. Az első szónok Schandl Károly. _ A szellemi proletariátus túltengése volt az oka nálunk a bomlasztó áramlatok érvényesülésének. Az egyetemeken enyhék voltak a vizsgák, csak Mariska Vilmos és Timon Ákos voltak szigorúak. Egyidejűleg Galíciából megindult a bevándorlás, amely szította a bomlást, mert a bevándorlók, akiket nem szabad azonosítani a hazai zsidósággal, nem tudtak elhelyezkedni s kapva-kaptak a forradalom által nyújtott elhelyezkedési lehetőségeken. Az agitátorok nagy részét a budapesti egyetem nevelte. Concha, Balogh, Kovács, Bársony, Ballagi, Nékám, Beöthy Zsolt és a hasonlóan magyar érzésű tanárok egyáltalán nem foglalkoztak a keresztény ifjúsággal. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szellemi proletariátus túltengése ne folytatódjék és ezért elfogadja a javaslatot, bár nem lelkesedik az oktatás korlátozásáért. A javaslat nem a liberalizmus ellen irányul, csak nemzetvédelmi és , fajvédelmi intenciók vannak. A magyarsággal asszimklálódott zsidósággal szembeni jogegyenlőség álláspontjára kell helyezkedni és a megállapítandó ", kontingensenn belül a megfelelő "■számarányt "biztosítani kell részükre. A bolsevizmus fegyvereiért nem lelkesedik akkor sem, ha ezeket a keresztények használják fel a zsidók ellen. Hogy ha nem gondoskodunk arról, hogy a zsidók számarányukhoz képest vétessenek fel az egyetemekre, akkor teljes joggal mennek a zsidók panaszkodni a nagyhatalmakhoz a békeszerződés nem respektálása miatt. A zsidókérdést erőszakos intézkedésekkel megoldani nem lehet, de a helyes disztingválás a tisztességes zsidóságnak is érdeke. A zsidóságnak az egyetemeken való túltengése azért volt lehetséges, mert a zsidók ösztöndíjakkal és menzákkal mindig gondoskodtak arról, hogy a fajukhoz tartozó hallgatók minden anyagi gondtól mentesen végezhessék tanulmányaikat. Nagy hibája a keresztény társadalomnak, hogy részéről hasonló gondoskodás nem történt. Prohászka Ottokár elfogadja a törvényjavaslatot Bernolák módosításával. Legyünk tisztában azzal, hogy mit akarunk? Ez a javaslat lábra akarja állítani a leromló magyar középosztályt. Az egyetem a géniusz műhelye kell hogy legyen. Az ifjúság ne politizáljon, hanem tanuljon. Nem védi azokat az erőszakosságokat, amelyeket a keresztény ifjúság az egyetemen elkövetett, de megérti a szenvedélyek kirobbanását. Az ifjúság félti jövőjét, kenyerét, reszket a magyarság jövőjéért. Akik a fronton véreztek, azoknak elsősorban van joguk a tanuláshoz. Elsősorban a tehetség szerint kell megcsinálni a szelekciót. Nem akarunk jogfosztást, nem akarjuk a tehetségeket kizárni, de ezt a tehetség szerinti kiválasztást nemcsak a fakultásokra kell bízni. Feltétlenül védekeznünk kell a protekció ellen és ki kellene mondani, hogy az egyetemen protekciónak helye nincsen. Nem hajthatjuk le nyugod tan fejünket és éberen kell kísérni mindazokat a földalatti destruktív irányokat, amelyek esetleg új veszedelmekkel fenyegetnek. Ő sem akar jogfosztást, de ha az immatrikulált nem állja meg az igazoló bizottság előtt a helyét, ha rá le-het sütni a hazafiatlanság, destruktív irányzatnak bélyegét, akkor itt a kisebb jognak meg kell hátrálnia a közösség nagy joga előtt. Ő sem vár a numerus clausustól valami óriási lendületet a magyar középosztály és a keresztény ifjúság munkaakarata szempontjából. Nem is lehet egyszerűen törvényekkel kultúrát teremteni, de intézményes beavatkozással éleszteni lehet és kell a munkakedvet. Beszéde további folyamán kijelenti, hogy a numerus clausust nem örömből, nem gyűlölségből, nem elnyomási szándékból fogadják el, hanem a helyzet kényszerűsége folytán. A közvélemény a numerus clausus behozatalát antiszemitizmusnak tartja, ez tény is sok tekintetben. Hogy miért teszszük, ezt megmagyarázzák az utolsó ötven esztendő eseményei. 1867 óta Magyarország óriási haladásról tett tanúságot és különösen gazdasági téren hatalmas emelkedésről számolhatunk be. Ezt nem a magyarok, hanem a zsidók csinálták. Ereky Károly : Nem egészen. Prohászka Ottokár: De túlnyomóan. Mi magyarok a bürokrácia felé hajlottunk, a hivatalokat leptük el, mert nevelésünk erre szorított bennünket. Prohászka Ottokár : A mi problémánk abban áll, hogy a gentry helyét nem foglalta el a parasztság, hanem a zsidóság, amely hatalmas gazdasági értékével, szorgalmával, aktualitásokra berendezett intelligenciájával leszorította a középosztályt vezető helyéről. Nem tagadjuk, hogy a zsidóság megteremtette a magyar kereskedelmet. A magyar kép sohasem volt antiszemita. Nem kifogásoljuk, hogy a zsidók a ghettóból jöttek ki s hogy rávetettük a sajtóra erős munkaképességüket, intelligenciájukat. A baj azonban abban rejlik, hogy a zsidóság nemcsak integrális része lett a magyarságnak, hanem túlsúlyba jutott, nemcsak feltört, hanem minket is leszorított. Ez a nemzeti probléma. Belekiáltom a közvéleménybe, hogy amit mi csinálunk, az nem antiszemitizmus, hanem faji önvédelem. A kereszténység lépten-nyomon érzi, hogy leszorulóban van. Ne vegyétek tehát ti, zsidó polgártársaink gyűlölködésnek, ha védekezünk. Az elfajulásoknak nem vagyok barátja. Az ügyvédek, az ügyvédsegédek fele zsidó, az orvosok nagy többsége zsidó s ezt egy társadalom, amely félti a gyermekei jövőjét, semmiféle liberalizmus kedvéért sem tűrheti el. A zsidó értelmiség térfoglalása a magyar irodalom elzsidósodását jelentette. Ha az ember összehasonlítja Heinét Ady Endrével, akkor látni fogja hogy a zsidóság szelleme miképpen hatja át a magyar kultúrát. Heine épp úgy kicsinyli a németet, mint Ady a magyart. Heine épp úgy gúnyolja a kereszténységet, mint Ady. (Bródy Ernő közbeszól: hegyetek nem ellenségei a magyar kultúrának, de teljesen megváltoztatják azt.) Védem saját nemzeti kultúrámat, amikor annak veszedelmét látom. A zsidóság értékes elemeit bekapcsolni akarjuk a magyar kultúrába. nem íg éve, de fizet hihetetlen magas árakat platina-, arany- és ezüst-ékszerekért Espár, Király-lista 50. Gyertyaöntő- (ring) és mángorlaberemiezést veszek: Vidor, Csanády-utca IS