Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

Előfizetési árak : M $9 hónapra. M, SS,—­korona IP*?!gyodévre *...«1­70,— 'korona Fóvéor« 140*— korona jg­yes x évre...............SSO*— k­iwo fia Külföldre V hóra SS,— kirorta ■ Egyes szám 2 korona Politikai napilap Felelős szerkesztő :­ Miklós Andor ipa $ nopoysu. JljT. évfolyam * 223. szám. L­á'Z'StrkGfftKtóx ég: VII. her illeti, ErzxtétsetsícSrat­ív Klíztfóhivatat.s­­ VII., Ersz&ébet»kürtit l'8­~20« sxd Fiókkiadó hivatalok 2­4 V.­ Vilmos csdsxdir*ut /4. s.isám és Vád~te.ica II., Wien 3 J-j, K^htmarkt 7. I­fllzavak fürzak­arában fuldoklik megint Logosz közélet Beszélnek múlt­­ról és beszélnek jövőről. .. a je­len gazdasági válságairól nem beszél senki, jelszavak árja tor­lódik a múlt és jövő közé s a je­len: a felejtésnek e szigete, a­melyet mintha elvágtak volna mindennapi életünk legkomo-­­­lyabb problémáitól. Mindenki politizál — és ezen végtére csodálkozni nem lehet, hisz minálunk a szenvedés tett minden embert politikussá, nemzetnek és társadalomnak szenvedése. Hogy mindenki po­litizál, az jelenthette volna azt is, hogy a nagy politika valami soha nem képzelt felelősség történelmi szuggesztiójával te­lik meg és minden atomja fel­olvad a nemzeti újjáépítés ko­moly céljaiban. De valójában azt jelentette, hogy a nagy po­litika folyosói légköre húzódott­­le a­ mindennapi életbe és köz­ségi, gazdasági élet, társada­lom, kultúra, az embereknek egymáshoz való viszonya forra­­lódott föl a politika, kis bizal­matlanságaival, apró gyanak­vásaival, ezer és ezer válasz­­t­ falával, jelszavaival, a­melyek bontókig hatottak mindenütt... a családtól a gazdasági szerve­zetekig." Jelszavaktól várunk gyógyulást és nem komoly gaz-­­ dasági programoktól és tények­­stől, — olyan ez,­ mintha a. ku-; ruzslót hívnánk 'a betegágyhoz,­­ orvos helyett. ’Jelszó mindig , volt, de azelőtt más is volt, mint • jelszó, — most jelszóval akar­nak pótoltatni munkát, szorgal-. ; mat, gazdasági tevékenységet is és koncepciót. Előbb az­­élet, az­tán a jelszavak, — minálunk ’ azonban maholnap a jelszó lett:­­ az élet és annyi hév, igyekezet,­­ fanatizmus ’és lelkesültség is ; szolgálja csatarendben a jelsza­vakat, a­mekkorával egyszerre­­ talpra lehetne állítani az orszá­got, ha komoly gazdasági mun­kára fordíttatnék. A nagy pro­­­­gram, a megváltó gazdasági­­ gondolat, vagy akár ötlet pedig­­késik. •A jó időben termőföldje­­ volt közéletünk a nagy koncep­­c­ióknak, most pedig jelszavak-­­­ban keresik az örök élet titkát,­­ a­mit pedig csak munka, munka,­­ munka old meg. ­.t. *l£ K­Kf Vk esülőMep&m választjáte. az ág ftwjjKMa etnöftM JMVktefit jaUMnA Jonnart,Pépet Tfiris, szamember 19 (A H.­f. 1. sAncratdvirata) A Hgvas-ügpmA^fr jelenti: köztársasági elnököt választó nem­zetgyűlést szeptember 23-ára, csü­törtök délután két órára tűztek ki. A nemzetgyűlést Bourgeois hívta­­össze Versai­­lesba. A kamarát kedd délutánra hívták össze. b­écs, szeptember 2. fA( Est iudUMUUMól). Parisból jelentik a Morgen-nek­ .Teljes mégy a tájékozathatság a kö­rül, hogy kkidk van legtöbb eshe­tősége az elnökválasztáson. Mitte­­rand makacsul vonakodik a jelölt­séget elfogadni, környezete mégis bízik benne, hogy sikerülni fog őt rábírni elhatározásának m­egmásí­tás­ár­a. Maga a két komoly elnök­jelölt, Jonnart és Raoul Pérez is vállalkozott rá, hogy ilyen irány­­ban­ fog M­eravára hatni. Ha Miller­and vállal­koznék, akkor megválasztása biztos s ebben az esetben Briand lenne a miniszter­elnök. Poincaré mint pénzügymi­niszter lépne be a kabinetbe és a külügyminisztérium vezetését min­den­ valószínűség szerint Yivirmi vesné át. Szó van arról ne, hogy egy Tarre­i­-kab­errfftluiu esetleg Jonnart lesz a­ külügyminiszter. Fi­gyelemre méltó, hogy mindazok, az­­államférfiak, ak­ik elsősorban jö­hetnek tekintetbe az elnöki méltó­ságra, sietve elhagyták Piriét. Jonnart Pay de Calaisbe utazott, Pérez Poitierebe, Millerand­ pedig Versaillesba. Beszélgetés Wrangel kiküldöttével, Ivanov tá­brnokkal Milyen a Wradgetr-holdárfeg ? Hogy segíti az entente Wrangel tábornokot. Magyarok Wrangel hadseregében " —• 'As Est iudivisitájától A tábornok uran. elnyi­lt gyűrött • tábori zöldszinü inch-ág rom-és szürke, egyszerű kabolt.jR. tábojunok ur arca olyan fáradt és slimnakt, mint ha egy ■kőbányában töm­s é v volna el egész életét, robotot munkában. Arcán sok, korai ránc, pedig még csak negyven­­ év körül­ jár, ősz, frikás bajusz és kurta, ápolatlan haj. Kis, vézna ter­mete meggörnyedt s idegesen rándul meg, ha mindert mésvedik percben felugrik az­ asztaltól, hogy végigsétál­jon­ a szobán. Ipynov tábornok Wrapgel­­tábor­noknak, az orosz elle­nfoiradalom ve­zérének­­ legszűkebb ,k­örnyezetéhez tartozik. Jelen­le­g tájék­ozódó és tájé­koztató világbörúton­­van s Belgrád­iól Stockholmba menet megállott Budapesten­ is. . . Délután öt­ órakor keressük fel a lakásán­. Nincs otthon, ebédelni ment. Egy embere van, az utána­ szalad ,hogy bejelentsen. Megérkeznek, Ivanov tá­bornok várakozáson felüli erővel szo­­­rítja, meg kezemet, szinte belesápa­­dok. Ki magyarázza a késéről *. fel-­ említi, hogy Oroszországban két év­ óta husi, nem is látott. Irigyli hősé­günket s hihetetlen olcsóságunkat. A társalgás meglehetősen vegyes nyel­ven folyik. Franciául is rosszul be­szél a tábornok úr, németül csak törve. Megkérjük, hogy mondjon va­lamit" Wrangel hadseregéről. -- Az ellenforradalmi sereg na­gyobb részét ,Denikin alatt megver­ték, Wrangel Krímnél a megmaradt kisebbik részt önállóan szervezte át. Nem azonos az eddigi ellenforradalmi hadseregekkel, melyek mind cári sere­gek voltak. Wrangel tábornok kor­mánya és hadserege demokratikus,­­­nálunk a föld a dolgozó paraszté lesz, a katonaság után jönnek a földmérő ■mérnökök, a­kik­­elosztják a földet.­­Denikin azért bukott meg, mert vissza­vette a földet a néptől. A kormány domja felett majd az egész ország fog dön­teni. ■ — Az egész lakosság osztatlanul, lelkesedéssel csatlakozott hozzánk.­­ Az intelligencia épp úgy, mint a sze­gényebb néposztály. A mozgósítás teljes sikerrel járt.­­Nincs szükségünk­­ arra,­ hogy hadsereggel támogassanak bennünket. Mi magunk is felszabadít­juk a hazánkat, nekünk csak fegy­vert, élelmiszert, felszerelést hitelez-­­ zenek." De elvárhatjuk az egész világ­tól, hogy ennyiben a legnagyobb jó­akarattal támogasson. Megkérdeztük a tábornok úrtól, kikből áll Wrangel hadserege. — A hadsereg orosz, kozák, doni és kaukázusi csapattestekből ál.Fegy­verben most mintegy kétszázezer ember áll. Még százezer ember van mozgó­sítva, de nem tudjuk őket fegyverrel felszerelni! Táborunkban vannak a német kolonisták. Magyar mintegy 1000—2800 ember szolgál minálunk. — Példát a magyaroktól veszünk, a­kik ilyen rövid idő alatt ilyen pom­pás hadsereget állítottak fel. Igaz,, hogy nekik könnyei­­ volt a dolguk, mert­ mi a kis krími félszigeten nem­ vagyunk úgy ellátva élelmiszerrel. De utolsó szálig elveszhetünk vagy éhen pusztulhatunk, Krímet akkor­­ sem adjuk. ■-p t- A hadsereg, fegyelme­ elsőrangú- j ■ Szelleme kiváló, a sok nyomor elle­i nére is. A szervezet a régi, az, a­mi a­­ cári hadseregben­ volt.. Azt általunk megszállva tartott vidékeken a­­leg­szigorúbb katonai diktatúra van.. Nálunk nem történhetik az meg,­ mint Denikin hadseregében , a skozá­j­kok tették, hogy raboljanak vagyt fosztogassanak- kíméletlenül eljá­runk minden rendbontóval szemben." — Hol áll most, tábornok­­úr, aj Wrangel-hadsereg?­­ Ivanov tábornok nagy térképeket­ vesz elő s magyarázza-kezd. Wrangelék­ a krími félsziget bejáratánál állanak, a Nikolai—Fedorovka—Berdzsenszkoj­ vonalon. A flottájuknak keris a bázisa. — Mi a céljuk, tábornok úr, mennyiben segíti, önöket-.az entente? •— Célunk az, a­mi a magyaroké,­­ felszabadítani hazánkat, de hogy­­az­ ententenak mi a célja velünk,ezt nem­ tudj­uk .Legtöbbet Amerika se­git­ ráljunk, é­s a legőszintébben. Anglia inkább a­­ cárságot segíti, mint az oroszmnApd !­­ Megkérdeztük a tábornok úrtól,­ hogy milyenek a viszonyok­ ott náluk. — Kérem, a legjellemzőbb az, hogy i­­,ezz én havi fizetésem 150.000 rubel. Egy­ közkatona 40­00.000 rubelt kap! havonként. Egy ebédért 3000 rubért!­­fizetünk, 500 rubel 1 kilogram kenyér.­­ A szófiai és belgrádi, váltóállomásokon­­ ötszáz rubelt fizettem két magyar koro­­­náért. Egy márka Droi 1500 Infos!,, egy 1 font sterlingó 82.000­ rubel. - Ez a mi] nagy nyomorunk az oka, hogy nem] tudunk önökhöz, magyarokhoz­­ ál-] landó megbízottat, küldeni. Megkértük végül a tábornok urat,­­ hogy Wrangel személyéről mondjon­­ 'el egyet-mást. — Báró Wrangel 1914-ben a cári­ lovasgárda ezredese volt, a cárnak egyik legkedvesebb embere. — A polgárháborúban ő volt a­ vezére a hires kaukázusi hadsereg-­ nek s a leghősiesebb haditette a vol-'i gamenii Zark­yn elfoglalása volt. ,j — Wrdpgel még fiatalember, mind-­­össze negyvenegy éves. A legnagyobb, szervező zseni. A fronton mindig,az első sorban van. Igen szigorú ember,­ de nem gőgös. Egész jelleme nagyon­ hasonlít a maguk Horthyjához.­­ Még hosszasan elbeszéltünk a tá­­­bornok úrral, külföldi tapasztalatai-­­ról, de megkért, hogy ezeket ne­ hoz­zam nyilvánosságra. A­mikor elvál­tunk, biztosítottam arról, hogy a­ magyarság a legnagyobb szimpátiá­­­val kiséri őket. — Köszönöm a népünk nevében is, — mondja Ivanov tábornok — mi­ is­­ nagyon örültünk, mikor híre jött,­­ hogy t­alpraálltak. Hiszem, hogy önök sem nyugodnak addig, míg teljes sza- '­­ badságukat ki nem vívják!

Next