Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

Kedd, 1920. szeptember 21. Mit csinálnak a főrendiházba rí ? — "Az Est tudósítójától A forah'filitéz kapui két éve sirva fainak, da M^Trodai munka asért /negsreakitójpf^n'ükül folyik to­­vább/Az drót&^rot’M mért a Károlyi­éra llati^ffipezlhstik, de a háznagyi hivatalma is folytatja működését. Mun­katársunk beszélt gróf Csóka Ador­jánnal, a főrend­iház titkárjával, a ki a következőket mondta : — A főrendiháznak egyetlen tisztvi­­selője én ve­gyek most, a többieket mind áthelyezték a nemzetgyűléshez. Én nyilvá­ntartoma a főrendeket, ha valamelyik haláláról értesülök, beké­rem a halotti levelek hogy ebben a munkában megszakítás ne legyen. Szükség lehet még erre. — Ezenkívül nagyon kevés dolog van. Csupán személyzeti ügyek, a szedgaszemélyzetet ugyanis megtartot­tuk, mert­­takarítani kell a helyisége­ket. Ezeknek a patikaszámláit, orvoa­­szárulást, szabadságj ü­gyeit kezeljük. Néha az irattárból adunk ki egy régi naplót, ha valamelyik képviselő, ta­nulmányozni akar egy kérdést. De ez nagyon ritkán fordul elő. — A felügyeleti jogot a­ miniszter­tanács a nemzetgyűlés elnökére ru­házta, ő eszközli a fizetéseket, ő nézi át a könyveket. — Politikáról te­ndezmeiett nem nyilatkozóul, a véleményem­ valószí­nűleg ellenkeznék a hivatalos körök felfogásával, már csak eskümnél fogyat is. Én a főrendiháznak esküdtem fel. Vagonlakók közgyűlése a^ólyavárB^n fösduk akarják sp^rni sorsukat­­ — ‘Ad Jje^vdósi tójától — Volá^top délután a Gólyavárban gyűlést tartottak a vagonlakók. A­kik már nem is olvassák át­ a róluk szóló cikkeket, azok jól tették volna, ha eljönnek oda, hogy lássák ott meg­­ropogtani a meztelen magyar tragé­diát. Agyongyötört, elfásult arcú ma­gyar emberek, a­kikből kitört a bor­zasztó keserűség. A'Nedermann Antal három órakor"­ nyitotta meg az ülést. Miklós Imre ügyvezető elnök beszámolt az eddig történtekről. Megtettek minden lehe­tőt , az eredmény semmi. Ennek oka pedig szerinte egyedül a Lakáshivatal és az Országos Menekült­ügyi Hivat­al. Megdöbbentő adatokat hoz fel a le­­késhivatal munkájának jellemzésére. Építkezést ígérnek. Barakkokban akarják elhelyezni őket, ez még ros­­­szabb, mint a vagon. Saját szemével látta egy barakkban, hogy egy­ bölcsé­ből, a­miben négyhetes csecsemő feküdt­, három vörös patkány ugrott ki. A Me­nekültügyi Hivatal nemcsak hogy nem törődik velük, de elgáncsolja minden lépésüket, ha maguk próbál-­l­koznak. Dr. Szacsvay József Kolozsvárról menekült ügyvéd keserű szavakkal támadja a kormányt. Az oláhok Ko­­lozsvárott meg tudták tenni azt,­hogy kitelepítették a magyarokat, és így helyet csináltak az ő tisztviselőiknek. Nekünk is ki kell telepítenünk végre­­ az idegeneket és helyet kell csinálni a menekülteknek, a­kik hontalanab­bak itt, mint a­honnan elüldözték őket. Dr. Teles Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének megbízottja felelőssé­gének tudatában kijelenti, hogy Bu­dapesten ma van annyi lakás, a­meny­ nyire­tt menekülteknek szükségük van, m­esak a lakáshivatal akadályozza az elhelyezést. Többek felszólalása után határo­zati javaslatot fogadtak el, a­melynek értelmében követelik a­­ lakáshivatal azonnali megszüntetését, követelik, hogy nevezzenek ki teljhatalmú kormánybiz­tost az ő soraikból és bocsássanak a rendelkezésére két század katonái, mert már nem bíznak­ senki másban. A határozati javaslatot küldöttség útján nyújtják át a kormánynak. A vagonokból mindet­ nap temetnek. Rövidesen itt a tél. Ezeknek az em­bereknek igazuk van, ha néha »nem parlamentáris­ formában tör is ki belőlük az elkeseredés. Beszélgetés a lengyel nemzetgyűlés elnökével Trampminski sejmumdisc.il a lengyel,magyar együtt** mükćcjtsről, a csejfaengyel ellentétekről és a rigai koatfferencia kilátásairól ■Veir.tffszeptember 13 (Varrtba kikaidöWminkatársunktól) Trumpczins/jfxiT, o Böjni elnöke — hi wiah^­n: sejm-marsal — azelőtt JT'memet birodalmi gyűlés tagja volt, boruim ismerős, a kivel sokat, besZólesttü­nk a birodalmi gyűlés folyosóján a lengyel kér­désről. Ma elnöke a , lengyel sejm­­nek, a­ melynek nagy sszíikoóga van erre a néz­etesen diszciplínáit, európai látókörű politikusra, a­ki a Reichstag parlamenti iskoláját csinálta végig. .Nyilatkozata,, a­me­lyet A' List' ’számára volt szíves adni, minden óvatossága és meg­fontoltsága dacára rendkívül érde­kes, mert élénk világot vet részint a Magyar-lengyel kooperáció lehe­tőségeire és arra az irányra, a melybort ennek a­­kooperációnak haladnia, kiill, azonkívül pedig a lengyel-orosz b­éke­tárgyalások ki­látásaim, a­­melyek eb­ben a perc­­bort az egész európai politikát iz­­g­almas várakozáson­ töltik, és. . . A M­agyarország­fal való szorosabb kapcsolat gondolata feltétlenül rokonszenves Len. .­gyelországban,, — mondotta'Tromyczlnsk,' nr, (aki­nek 8 álévét különben Tromor­siny­­sftH-nk kell ejteni) — «le­t .gya­korlati meg­valósit­ással meg kell néznünk: miben álljoto tulajdon*­­képp.in ez a szorosabb kapcsolat ? Szorosabb gazdasági nexus ? Ez feltétlenül kívánatos lenne. De Lengyelországnak és Magyaror­szágnak nincs közös határa­ és hogy k­e­rtrtének által lakott népszavazási területen hogy fog eldőlni a, hozva­­tartoztundósászi kérdés, azt e pilla­­­natban nem lehet tudni. A szoro­sabb ipitikéit nexus, a posiHM kooperáció ? Szövetségi kérdések­ben nekem ez a véleményem: 11 min­den szövetség minden állam szá­mára a háborít veszedelmet rejti magában. Ha­­rry állam, hogy úgy mondjam, izoláltan áll, akkor ke­rülhet ugyan olyan helyzetbe, hogy a háborúba sodródik, de tisztán és kizárólag a saját éredekei miatt kezd háborút. Egy szövetség min­denesetre azt a lehetőséget is je­lenti, hogy egy államnak egy szö­vetséges állam érdekei miatt kell­ háborút­­kezdenie. Ezt a lehetősé­get szerintem el kell kerülni. Mi nem óhajtjuk, hogy vitás kérdése­ket háború döntsön el. Felvetettem itt »­ csek llengyel viszony kérdését. — Lengyelország viszonya a cseh-szlovák köztársaságg»! Igen feszült. Ennek két oka­ van. Az egyik a tesejieni bányavidék kérdése, a mely bizonyára Magyarországon is ismeretes. A másik a csehek vi­selkedése a jelenlegi orosz háború folyamán. A csehek a hágai kon­venció ellenére élelmiszerét­, szá­mára is elzárták a határt és min­den élelmiszert sugárunak tekin­tettek. Ez a magatartás, a­mely, mint mondottam," ellen­k­ízik a há­gai konvenció kifejezett, rendelke­zéseivel", csakis abból a motívum­ból fakadhatott, hogy a csehek így, közvetve, óhajtották, az orosz szovjetet támogatni a Lengyelor­szággal vívott háborúban. Dacára ennek a feszült viszonynak, a cseh­szlovák köztársasággal való eset­­leges ellentéteinket nem­ óhaj­juk háborús inon elintézni. Tény azon­­ban, hogy a csehek e.­ei a maga­tartásukkal rendkívüli módon egy­­szer elsíték­ek 7 L­engyelország'-Külpo­litikáját Annak előtt® szó volt ar­ról, hogy külpolitikai vonatkozá­sokb­­an­­Csehország együtt menjen Lengyelországgal. Átok uhm, a­, mik történtek, természetesen ki van zárva, hogy Lengyel­ország bármiféle módon együtt dolgozzék Csehországgal. —• Milyen, reményeket fűz elnök úr a rigai tárgyalásokhoz­? — Azt hiszem, hogy eredményre­­ fognak bezátni." Mi legalább is a legmesszebb­menő határokig el­­fo­gunk menni, hogy végügs helyre­állítsuk a békét Így­­ tehát­­teljesen az oroszokon midik, hogy a tárgya­lások sikerre­ vezessenek. O­roszors­zu­grínk nem érdeke, hogy lengyelek által lakott­­vidé­keket tartson meg, viszont mi nem akarunk egy új, velünk szemben, ellenséges érzelmű orosz nemzeti­séget. A határkérdést tehát, úgy akarjuk megoldani, hogy ebből ké­sőbb se­­keletkezzék- súrlódási­­ anyag. A vitás területnek a lakos­sága tulajdonképpen vegyes, se nem­ lengyelt, se nem orosz. Ezeken a vidékeken az emberek keverék nyelvet beszélnek, a­mely félig lengyel, félig orosz elemekből ala­kult ki. Az­ az el­választ­ási alap, a­­mit­ mi figyelembe óhajtunk venni, a Vallási kérdés. A vitás terület nyugati részén katolikusok, keleti részén orosz ortodoxok laknak. Mi a katoliku­sok lakta területet óhajtjuk a, ma­gunk számára, az ortodoxok által lakott területeket átengedjük az oroszoknak. Kivétel a Propjet­­vidékc. Erre a­ vidékre nekünk azért van szükségünk, mert ez által a, határunkat Kelet felé ki­igazítjuk. —, Nem fogják-e forszírozni az ukránok, ' és Wrangéi "a. háború folytatását. — Ez az ukránok és Wrangél tá­bornok dolga. Kettőjük között mér megvan a fc összeköttetés és az oroszok lássák, hogy bírnak él. IV rangel­lel. Hogy milyen kilátá­sai vannak Wrangelne­k, ezt innen nem lehet megH.k­avjits.ni, de ne­kem az az impresszióm­, hogy nem fogják tudni letörni IF rangelt. Egyébként..a békét már csak azért is meg kell kötni, mert a békekötés csak siettetni fogja, a bolseviki 3. oldal. rendszer összeomlását. Nyilván:­*, "való, hogy addig, a­míg a­ külső háború összetartja a vörös hadse­reget, nem lehet szó a bolsevizmus összeomlásáról. Mihelyt ez a kí­vülről jövő összetartó erő megszű­nik, az egész rendszernek, a­mely egy párt diktatúráját jelenti, ös­­­sze kell omlania. Déri Imre, .\wv«w w,va*w»’j Meg*Kezdődött Hágéban a ,: lengyel-orosz béketárgyalás Riga, szeptember 19 (Mafiajar Távirati Iroda) A Lengyel Távirati Ügynökség jelenti: A l­v.g.vel­é,r orosz, béke­­delegációk elnökei, .megnyitó érte­­kepletet tarlttak. .A ’ békék­onfeapia­­cia kedden ptartja első i­lésé­r' A lengyel­efogálták Brodyt és Biidnél Varsó, szeptember 20 (Magyar Távirati­ Iroda) Lengyel harctéri jelentés 10-ről: Az ellenség további üldözése sorá­n megszállojuk a Zbrucki a­lsó folyá­sát, valamint Hoszwtfin, Tremblo­­wa, Oléjov,lTai'nápmn és Brody vá­rosokat. küzdelem■ után csapa.igink elfoglalták Dubnát. Rovno­­irányában Klentyiból ki­­vertük a bolseviki csavatokat. A­ front több­i r­észén rá­nk nézve ked­vező helyi jellegű, harcok és élénk, földerítő­­ tevékenység.­ A Nyemen, mert lén és a­ Szcara­ partján nagy ellenséges­­erőket rojnák össze. Sejnytől nyugatra,a litvánok meg­erősítik állásaika­t.­ Ma r­eggel hét órakor Karolát „ vic­ékén "a Fehér­tó mellett tü­zeltek­ járőrfelei­re. * «/«-es tízsúlvafi­ém ehhez 41 méter isöl­­lő. 21/» méter szivótömlő, réz kutya­­fej,­ csap, konyak eladó. Vill., Népiet­i utca 39. szirti árban v őszek Szilh­ástsóhat ezüstöt, pisztaft! Sö!jom-utca JZ.föttis?. !, Upü-Xörut ),iro> raeUetí. -ifmy,',:rgl,-‘r /— Szept. hó 2Q*á­ n megnyitjuk az Excelsior* Bart Zongoránál: Rákóczírut 72. sz. • ■ ^ac­ker Bahj, Kristitihopich Jenny * Erdélyi Patai Leó és Sima,­ Pista. Francia konyha, Külföldi italok. s ,________________________ MŰSZAKI UTAM SaSts'váStia rásaté«*«* BetaarasSsSík pozsonyi műszaki cég által. Szakk­épzett, tapasztalt és feltétlen öt szolid üzletelvű munkáéi ort tart­nak igényt Ajánlkozó lehetőleg tótföldi szrtletesü*lgyen. Aján­latok eddigi működési kör pontos körülírásával a jloadóhiv­atalhoz küldendők »Fxister.ci­v­ieligérd. ,Henninc S-HAlm! mérnök-Inrjatlanforgalmi és Becslő vállrlata V., Butich- utpa öt. (Szabadság-tétnél), telefon 33-14. Mpl Státész lÉfkttnoinabti mül pori kivitelb­en müaszínlelt«ajt olfHió, Vm., Nap-men ö. sz, Klein münsztalos-SrgBHímnáSa, Mm$ Kirgs-ls­stes, ssgWst öifilsü! Vörsnet­, peterdymtcá 4, II. Hűvösvölgyi Perfeallín­um­ I., Hidegkuti-ut 78. Egész éven át nyitva. Klim­atikus, •physikális és diótás gyógyintézet b©!» és i.de£iberögök­. nsX. Villamos gyógymódok. Thermopenetratio, Izran­­kanis a Mo. Quarclámpa. Szénsavas ffirdok. Hicakurák« ra feates f­olie ! . Budapest. V­L, Kisdiófa­ utca. 12. sz.­­ «Au Helyi ügynökök és utazók kerestetnek MsMMa Halljában 5 órai tea !. fél!vképez­őgépeket fogí››!‚!‚^n vehet,- o­­rilhat, -cser.'vihet Foto­­anti­óval, Balázs, JSákecz J­ ufc*‚!‚£. n lvark­ap.

Next