Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

­. oldal Parasztlázadás tört ki Horvátországban a szerbek el­len Kihirdették az ostromállapotot iJLées, szeptemberig-a gyar. Táviratii­roda)­lap azt írja hogy a fegyvers felkelése fed­­ésim szerb hiva­­lórajz m­ellett irányul. A dilir deliek az ostrom­­o­s lány arra törekszik, hogy katonai erővel nyomja el a láza­dást, a­mi újabb összeütközéseket okozott. Laibachban a vasalások álta­lános sztrájkot proklamáltak. A bécsi szerb követség ezt a hírt­­határozottan megcáfolja és kijelenti, hogy egyáltalában nem felel meg a tényeknek, hanem tendenciózus* tor- n­yitott híresztelés. Veznics miniszterelnök jelentése a parlamentnek Szeged, szeptember 30 (Magyar Távirati Iroda) A szabadkai lapok írják: A hor­vátországi parasztlázadás ügyében, a hanem a horvát elszakadási törekvé­sekre vezethető vissza, a parlamentben Veznics miniszterelnök a következő jelentéseket olvasta föl : A novoszelói és krizsevói vasútvona­lon a lázadó parasztok megtámadták és kio­sztották a vonalat. A lázadók száma mintegy háromezer. Fel van­nak szerelve puskákkal és három-négy gépfegyverrel. Összeköttetésben álla­nak egymással és a parasztköztársaság kikiáltását követelik, 4 lázadás .Szent- Iván-Zeleniben és a járásban tovább terjed. Kaszini községben a jegyzőt és bí­rót meggyilkolták. Belovárm­oravec köz­ség elöljáróságát megtámadták és el­űzték. Az azinei járásban a lázadás egyre nagyobb mérveket ölt. Innen száz katonát és két gépfegyvert kértek. Zatjorjébe­n és Máriabyronban­ kifosz­­tották az iszt­­eket. A dubnicei járásban a lázadás Cggre több és több községre terjed. Kríziséveinél heves összeütközés történt a fiatóság és a lázadók között. A községet rohammal elfoglaljuk. Egy ka­tonánk elesett, négy megsebesült. mely korántsem kommunista jellegű. " Huppert Rezső a numerus clausus ellen­­i* A nemzetgyűlés mai ülése s­ o­ris Esi tudósítójától — A n­emzetszv­lés urai ülését félt , tizeneg­y óraikor nyi­totta, meg Isa­­kovszky Ist­en elnök. Bemutatja «Pe­st vármegye' fel­iratát, a neajketi­lesebbség­ ok m­i­­­­nisztérium­­ának megszüntetése tár­­gyé­ban. A feliratot kiadják a kör­­vényi bizattse­ágnak. Ezután áttérnek a napiren­da. numerus S clausiusról szóló vén­yj­avasati általános ÚjJffj­óra. Az első szónok Ruppert Diezső. Ruppert I Rezső: Minden jogi­­forma inklamnációja. apaden. tör­vény abból­ indul kis? hogy meg­felel-e valamely_társadalmi szük­ségletnek? Nem­ osz­tjai ennek kö-­­ vetkeztébenn Giessweinnek azt a, felfogását, a mely szerint, az a jó törvény, a mely a népietekből fa­­­­l­ad. A nép lelkét értelme és ér­­t­xelm­e mozgatja meg. Néha talál­kozik ez a társadalmi szükséggel, de előfordul, hogy a nép lélek­be­teg és akkor patologikus, jelensé­geket idéz elő, és beteg törvénye­ket diktál. Áll ez különösen olyankor, a­mi­kor nagy katasztrófák után van egy nép és kérést a hoszut, keresi azt, a­kin sérelmeit megtorolhatja. Ha ez hatalmasabb nálánál, nem száll vele szembe, hanem bűnbakot keres. Ez a helyzet m­i is. A nép­nek bűnbakot kell keresnie, mert az, a­mi a baja, az ellen nem száll­hat harcba. A­kik hibásak abban, ho ott szenvedünk, azok nem bűn­hődhetnek. Idehoznak tehát két bűnbakot a szónokok: a liberalizmust és a zsidóságot. A szónokok szerinte valameny­­nyien tévedtek. Összetévesztik a li­­beralizmust a kapitalizmussal. Mi, a­kik itt vagyunk valamennyien, talán csak egynek a kivételével, a­ki a legszélsőbb szociálist,a állás­pontot képviseli, a kapitalizmus álláspontján vagyunk, mert hiszen a magántulajdon elvén állunk. Ha tehát a liberal­izmust támadjuk és ezzel a­ kapital­izmust is, harcolunk a magántulajdon rendszere ellen. A liberalizmus nem egyéb, mint a­­ francia forradalom igéje: a sza­badság, egyenlőség és testvériség­nek kifejezése. A XIX. század nem valósította­­ meg a liberalizmust, örökségül­­ hagyta a XX. századra. Termé­szetesen nem­^rolna szabad hibái­val átvennyezi a liberalizmust, de nem is kisplnt egyik alapfeltételét a másiktól különválasztani. A sza­­bads&ffT egyenlőség és testvériség naar eszméje irányi­tot­ta a XIX. sápiad magyar parlamentjét is, a­kkor Kossuth és társai megindi­­ották a g­azdasági reorganizál­ás­­ nagy munkáját. Az elnöki széket itt Bottlik Jó­zsef alelnök foglalja el. Ruppert Rezső: Sajnos, az ő munkájukat megakadályozta az az incidens, a­mely 1848 után követ­kezett el, a­műk­or­ levertek ben­nünket. Haller István­­és Bernolák Nán­dor közbekiált: Szép kis incidens ! Pröhle Vilmos : Közjogi roman­tika ! ■ Ruppert Rezső: Én a nemzet ezeréves múltját tekintem, törté­nelmi fennm­radásából következte­tem azt, hogy az a húsz esztendő, a­mi a 48-ban történt leverélés link után következett, ennek az élet­erős, izmos nemzetnek az életében csak incidensnek tekinthető. A habsburg-dinasztia bizonyos liberalizmust képviselt mindig. 1867 után meg volt a liberalizmus, de csak jelszó volt, nem volt igazi tar­talma. Nem volt igazi demokratikus pol­gári politika, hanem egyszerű szer­­vilizmus, tiszta oportunizmus, mert az uralkodó akarata szerint történt minden. Csinálták a liberális politi­kát, de az igazi liberalizmust az el­lenzék kép­viselte. A magyar politika gyarmatpolitika volt. Tassler Béla : Ez nem tartozik a numerus clausushoz. Bottlik József elnök: Bízza rám a képviselő úr annak megállapí­tását, mi tartozik és mi nem tar­tozik ide. Ruppert Rezső: II. József alatt csak a császár volt liberális, a rendek nem. Erőszakos és mecha­nikus eszközökhöz fordulunk a zsidóság ellen. E helyett olyan terrénumra kell rálépnünk, a­me­lyet eddig átadtunk a zsidóknak, a kereskedelemre. Nem áll az, hogy ott nyomor van, a­hova ed­dig a zsidóságot engedtük, a ke­­reskedelem, a tudomány terén. Ott,­­a­hol nyomor van, ez a katonaság és a­ hivatalnoki kar, ott nincsenek zsidók. Haller István: A bányákba nem enekítik a zsidók. i Ruppert Rezső. Én nem szeretek­­odaküldeni embereket, a­hová ma­gam sem kívánok menni. Favorizálnunk kell a kereskts­delm­et és ne keressék a kérést, tényén a közalkalmazotti pá­­lyát. J­ensieth a keresztény hit szereteté­ül. Hazafi slagomat is izgatta, mi­­stA a harctéren voltam és részben itthon szenvedtem, a­mikor ebben az országban egy másik patolo­gikus állapot volt. Dánér: Az ön beszéde is pato-10218, Elnök : Ezért a közbeszólásért a képviselő urat rendre utasítom. Ahrippert Rezső: Gömbös azt mondta, hogy a zsidók részvétle,i­­ségy miatt vesztettük el a háborút, a nu militarista nevelésünk ke­resztény volt, azért küldték hátra a zsidókat. Egyébként valljuk be, hogy mindenki nehezen ment ebbe , \,ba­..hew szívesen harcol­­nekik ismeretlen zSidno At­udtuk*.110^ azért verek­­szü­nk, hogy majd elveszítsük s­or­­vátországot. A mi becsületessé­­g^1 érzésünk, jellemünk­­itt a háborúba. A hibát a hadve­­tíísz0 k?.vette el, a mennyiben a Talon ■- kT? vitt minket rossz­ra.Knk.a,savat, mert nem értett a hmímseteshez. Egyik baklöv­ést kö­­vették el a másik után. Elvesztet­­tük a háborút, mert oly kiváló fríím**5 katonák, mint Gömbös ur, idehaza maradtak. Elmentek a hó­­földmivesek. Kishivatalnokok, proletárok, de a történelmi osztályok nem mentek a harctérre. Elnök: A képviselő ur tévesen van Hrafalla Gömbös képviselő urat, a ki az egész háborút a harc­téren töltötte. 1«. Az Erentznál volt Hazai segédje, ott, a­hol sok zsidó is volt. Egyébként a tény­leges statisztikai, adatok nyilvá­­nomagra kerülése előtt nem­ sza­­vart nyi­latkoznunk a zsidóságnak a­, váruban való k­öz­vétlenségé­­rol Nem a zsidóSég Töszvétensége mia­tt vesztettük el a bábomig a front kezdettől fogva elvolt jártak a katonák. ' Budaváry László: A zsidók rossz' •bakancsot az Mtit­oltok. Bródy Ernő: Miért fogadták el? Ruppert Rezső: A tmilsereg er­­kölcsi zürlesztését nemcsak ezek a tünetet­, de egyéb körülmények is elősegítettek, így például a király bekent ozgalma is hatott a hadsereg idegeire. A­mikor jött az általános bonnos, kalandorok kezébe jutottunk, nemcsak zsidó kalandorok, hanem magyar politikus- kalandorok ke-ZCUG 3S„ Ruppert Rezső : A javaslat, mint a mostani javaslatok egész sora, nem szolgálja objektíve az ország érdekeit, sőt vétkezik ellenük. ■ Adi szükség van a numerus clau­­susra, ha elég habr van az egye­­temen? Ez a törvény a szegény keresztény ifjúság ellen irányul, mert a látogatási kényszer miatt sokan nem, tudnak majd kenyeret szerezni. _Retten­etes hatása lehet a szelekciónak, mert azok között a­kiket, nem vesznek föl, lehet egy l­astour vagy Semmelweis. Be kell ereszteni mindenkit az egyetemre, nehogy valakit kirekeszszü­nk, a­ki talán a világot megváltotta volna. A­ keresztény nemzeti eszme ér­dekében kell hogy ne legyen éhező az országban, kell hogy rendezett gazdasági viszonyokat teremtsünk. A numerus clausus törvényével azonban csak lejáratjuk az eszmét, a keresztény vallást a gyűlölet vol­tásává teszszük. Ott tartunk már, hogy a dedagógia megfosztotta a kereszteny eszmét minden ideális tartalmától. A szeretet, a türelmes­ig, a jóság, a megbocsátás helyé­­be a gyűlölet lépett. Reális keresz­tény politikát csak földbirtokre­formmal lehet csinálni, nem pedig numerus clausussal. A tömeg túl­zásához tartozik, hogy külön par­lamentek ülnek össze és külön tör­­­­vényeket hoznak. Terrorisztikus­­ jelenségeket tapasztalunk.­­ A­ törvényjavaslatot a szónok nem •*-foggaja el. Kiedd, 1920. szeptember 21. '880B«1025s cipői 18 cm. magas ízáru Vidéki szétküldés postanfányetm­el­­lett, meg nem fe­lelő áruért a pénzt vissza­utalom. Goodyear varrott talppal: Gerő Adolf Fia cégnél! Bpest, IV. Kossuth Lajos-u. 4. !­ Két kisebb­ autó, egy csukott karosszéria] elutazás miatt SÜrgőSBH GJ800. Telefon 40~19' ! Precíziós - műszerész művezetői I­keres budapesti gyár. Ajánlatok bizonyítványmáso- I latokkal és fizeted igényekkel »Állandó I.« jeligére | Győri-Nagy hirdető-Irodába, VII., Kertész-utca 16. aranyat, ezüs­ t­ö­töt, gyöngyöt,' Szi 11­­ án sok s i} \y$é 5­ 90' M$a colszikára­, papir_ ^ doboz gyártásához szükséges gépeket, teljes felsze­relést, nyersanyagot és szakembert. Ajánlatok Az Est wieni kiadójába, Wien, I. Kohl markt 7 intézendők * F­űszerutazót keres régi g­­ armatru-nnggl­enekedés. Ajám­­latok ,N. B.* címre, a Jaadóhivatalba. Mindennemű iró-és nyomvópapiros nag­yban és kicsinyben a legolcsóbb napi árban kapható Weisz M Márton cégnél, Budapest, V., Bálvány­ utca 19. sz. Sürgönyeim Weiszpapir Budapest. Telefon 97-37.. Árajánlattal készséggel szolgálok ! "Hamis fogakat legamisasabb várban vesz Eisler Kálmán, VII., Jiózsa­ utca 39. Levelezőlapra jövök, Bejegyzett műszaki cég elvállalná­ valamely életképes cikk forg­alomba h­ozatalát, kép­viseletét, exportálását, bizományi és saját számlára,­­ Iroda, engros-raktir VI. Ver. detailüzlet rendelk­ésre., Ajánlatok »Budapest és Wien* jeli.­éré Leopold,Cornél­i hirdetőjébe, csak VI., Teréz-körut 3, Telefon 7—73. Tifeszelt használt férfiruhát a legmagasabb ízban. 3*Iger Béla, Károly­körut 5. sz. I. ev­. Telefon: József 115—379 T­ársát, finanetvozat. 500 esettSl 7. miniéig kér­esek ! Ajánlatokat kérek »Karbidüzlet« alatt. Bútorozott szobát keres Hét fiatalember esetleg teljes ellátással telefon és fürdőszoba használattal. Ajánlatok »Vasnagykereskedők« jeligére Hegyi Lajos hirdetési irodájába, Király­ utca 67. szám keretnek. Gyertyagyártó készülékek üstökkel együtt olcsó» eladók. Tel: 84-145, 1251 A kenrényfahordó összesen 17170 liter űrtartalommal, bérmentve: bécsi raktár, kiviteli engedéllyel, azonnal Ajánlatok lehetőleg német nyelven: Caldiler J. Jacobi & Co., Wien, W., Schön­­brumierstrasse 131 címre intézendők­, i Vlak­igond­­ázati hitelesítéssel. Erdély és Szabó, IX. kerület, Liliom­ utca 46. szám. Mi­gyűjtse figyelmérce! Magángyűjteményem feloszlatása miatt sürgősen eladó a következő mestergyű­jtemény: Than, Lotz, Székely,­­ Zempéinyi, Töld­essy, Telepi, Roskovics, Iványi-, Crünwald Béla, Koszta József, Fényes Adolf, Magyar-* Mannheimer, Rudnay, Kandó László, Szüle Péter, Kosztolányi Gyula, stb. Cím: Rákóczi-út 68. szám, II. emelet 20. ajtó. Egész nap. Csak néhány napig. Üdülő Otthon a Svábhegyen Kitűnő el­látás, tej- és hizókura. Külön gyermek­­osztály. Egész éven át nyitva. Nagy sportszezon. Kirándulóknak hideg és meleg ételek. Ródli, sk­i kölcsön kapható. I., Költő­ utca 1. szám. Közvet­len a fogaskerekű Városkúti megállóhely mellett. Aranyat 62 K­éát grammonként, ezüstöt, platinát, brilliánsL­­veSZ Orbán, aranyműves Wesselényi­ u. 10. ügyelem a címre. 7­ év óta a magyar nemzeti igék legintranzigensebb hirdetője a PESTI NAPLÓ Az ma is, az lesz mindig !

Next