Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

Szerda, 1920. október 27. Osztrák aknamunka­­ a nyomorgó beteg magyar gyermekek el­len te. — Az Est tudósítójától — " „Ingyesítes. Csecsemő-I­tthon. In­gyenes­­ orvosi rendelés.“ Ez a nagybetűs felírás végig ér az Iza­­bella-utca 42. számú ház, az In­­gyentej­ Egyesüle­t házának egész földszinti frofitján. A­ vágánlohában már nyolc óra után"!r£zdenek gyülekezni a bete­gek. Asszonyok, karjukon pólyába burkolt apró gyerekekkel, kis­fiuk régi katonaruhákból átszabott lö­työgős nadrágokban, kislányok az anyjuk kezét fogva. A sarokban az Ingyentej fehérkötényes hölgyei egy nagy zománcozott fazék körül állnak, a­melybe egy csővezetéken át folyton folyik a konyhában megfőzött sűrű kondenzált tej, a­melyet nagy kanalakkal mérnek az előttük hosszú sorban álló asz­­szonyok üvegeibe, fazekaiba. Kilenc óra után megérkezik a főorvos, dr. Deutsch Ernő is. Kez­dődik a rendelés. Az asszonyok gyermekeikkel egymásután men­nek be a rendelőszobába, a főor­vos elé. Egész délelőtt jönnek egymás­után : megannyi megrázó, szomorú kép, rettenetes betegségek, rosszul táplált, éhező, csehevész gyerekek, munkában megrokkant, nyomorú­ságtól megőrölt, beteg anyák. An­golkór, görvélykór, tüdőbaj és bu­jakór, ezek azok a betegségek, a­melyek rettenetes mértékben pusz­títanak a gyermekek között. Mind a négy betegség átlag két-három­­szor olyan nagy arányszámban fordul elő, mint a háború előtt. A rossz táplálkozási és lakásviszo­nyok, a közegészségügyi viszonyok általános leromlása, különböző be­tegségek szinte akadálytalan ter­jedése a háború alatt borzasztóan érezteti a hatását mindenütt. Havonta átlag 1500—1800 beteg keresi fel az Ingyentej rendelőjét. Egy részük terhes asszony, a­kik tejsegélyt k­ípnak, gyermekük megszületése után pedig tovább se­gélyezik őket A többi beteg gyer­mek : valamennyinek orvosságot tápszert adnak, a­mennyire a ren­delkezésre álló készletek megenge­dik. A szükséges anyagokkal nagy­részt külföldi missziók látják el az egyesületet, a belföldi segélyfor­rások annyira kiapadtak, hogy ezekből bizony majdnem semmit sem tudnának adni. Legtöbbet tett az intézményért az American Re­lief Administration, a­mely január 19-étől máig naponta 340 doboz kondenzált tejet ad az Ingyentej­nek ad remélhetőleg még tovább is. Szeptember 1-ig pedig az egye­sület helyiségeiben minden nap 260 gyermeknek adtak ebédet, ezt azonban, sajnos, már beszüntették. Szinte megbecsülhetetlen , az a sok szeretet és bőkezűség, a­me­lyet az amerikai Vöröskereszt it­teni képviselője, Pedrow kapitány a magyar gyermekek iránt mutat. De a külföld, különösen az ame­rikaiak áldozatkészsége az utóbbi időben mintha fogyóban volna. A legkülönbözőbb szempontok befo­lyásolják a külföldi missziók ve­zetőit és a jótékony magánosokat; ezek közül a legnagyobb hatású és a legszomorúbb az a csunya kon­­kurrencia, a­melyet Bécsben elle­nünk folytatnak. A külföldi ki­küldöttek útja most is mindig Bécsen át vezet hozzánk , ott pe­dig illetékes és nem illetékes kö­rök mindent megtesznek, hogy minket segítségre nem szoruló és arra nem is érdemes népnek és vá­rosnak tüntessenek fel. Ez a mun­kájuk, sajnos, nem is egészen si­kertelen ; legjobb példája ennek­ az, hogy az American Relief Ad­ministration Bécsben most is na­ponta 300.000 gyermeknek ad ebé­det, min nálunk az ebédosztást már teljesen beszüntették. Az ille­tékes köröknek mindent meg kel­lene tenni az éhező és nyomorgó magyar gyermekek ezrei nevében, hogy ezt az aknamunkát ellensú­lyozzák és a szinte pótolhatatlan szeretet adományok­at, legalább a legszükségesebb gyógyszert, élel­miszert és ruhát a mi gyermekeink" lőszere is biztosítsák". a 3. oldal. A ratifikálási törvény a nemzetgyűlés előtt­ ­i képviselőház mai ülése —­­Az Est tudósítójától — Rakovszky István elnök féltizenn­egy órakor nyitotta meg­ a nem­zetgyűlés mai ülését.. Jelenti, hogy a miniszterelnöktől átirat érke­zett, mely szerint a költségvetés kiterjesztéséről, az indemitásról, valamint a házhelyek sürgos kije­löléséről szóló törvényjavaslatok mint 1920. évi XXVII., XXVII. és XXIX. törvénycikkek az orszá­gos törvénytárban kihirdethettek. Azután jelenti, hogy Horthy Jenő nemzetgyűlési képviselő sárbogárdi mandátum­áról lemondott. Felhatal­­mazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a belügyiminisztert új választás ki­írására megkeresse. A Ház a fel­hatalmazást megadja. Az elnök jelenti, hogy Ruzics Fe­renc összeférhetetlenségi bejelentést tett Rupert Rezső ellen. Bemutatja Csanád vármegye kö­zönségének feliratát, melyben Ká­rolyi Mihály és Hock János vád alá helyezését sürgeti, végül jelenti, hogy több vármegye kérvényt küdött be a nemzetiségi kisebbségek miniszté­riumának megszüntetése tárgyában. Bejelenti az elnök, hogy Sréter István honvédelmi miniszter a holnapi ülésen fog válaszolni Ru­pert Rezső és Tasnádi Kovács Jó­zsef interpellációira. Végül je­lenti, hogy Vasadi Balogh György és Tasnádi Kovács József sürgős interpellációkra kértek engedélyt. Az interpellációkra egy órakor térnek át. Következik napirend szerint a találmányi szabadalmakról szóló törvénycikk módosításáról­­ és kiegészítéséről a kereskedelmi miniszter törvény­javaslata. Hermann Miksa előadó ismerteti a törvényjavaslatot, a­mely a szaba­dalmi tanács helyett egy szabadalmi felsőbb bíróság felállítását kívánja. A javaslathoz elsőnek Rassay Károly szólalt fel. Nem látja szí­vesen ezt a novelláris módosítást, a­mely megfeledkezik arról, hogy itt milyen súlyos pénzügyi, gaz­dasági, jogügyi kérdések kerül­nek megoldásra és ezeket jófor­mán teljesen negligálja. Ez a no­velláris intézkedés kizárólag pénzügyi célokat szolgál. Szerinte azonban, ha már­­ hozzányúlunk a szabadalmi­ törvényhez, helyesebb lett volna elővenni azt a régi ter­vezetet, a­melyet szakemberek megfelelően átdolgoztak és előké­szítettek és ebbe lehetett volna az­után a most ’szükséges pénzügyi célokat is beleilleszteni. Igazán rá­értünk volna ezt­ a szerves kodifi­káló munkát elvégezni azok alatt az unalmas órák alatt, a­melyeket az utóbbi időkben itt töltöttünk a Házban. A szabadalmi bíróságnak bizonyos zsinórmértékkel kell bír­nia annak a megítélésére, hogy nem okoz-e hátrányt a szabadalom meghosszabbítása valamely köz­­gazdasági intézmény terén. A részletes tárgyalásnál módosítást fog ajánlani e tekintetben. A javaslatot azután általánosság­ban és részleteiben is elfogadták. Utána gróf Csáky Imre külügyminisz­ter benyújtotta a trianoni béke­­szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Kéri hogy az­ osztályok mellő­zésével a külügyi, közgazdasági és közjogi bizottsághoz utasítsák. , Al eltök az ülést öt percre fel­­üggeszti. Szünet után negyed egykor nyitja meg Rakovszky István elnök ismét az ülést." Jelenti, hogy a kereskedő- szmügyi miniszter holnap fog vála­szolni K­erekes Mihály és Magyar Kázmér interpellációira. Következik ezután a lemondás folytán megürült bizottsági tagsági helyek betöltése. Megválasztották többi között a men­telmi bizottságba Huszár Károlyt és Szilágyi Lajost, a véderő-bizottságba herceg­i Windischgraetz Lajost, Göm­bös Gyulát a negyedik bíráló-bizott­­ságba és Mózer Ernőt a kivándorlási bizottságba. A választás eredményének kihirde­tése után Berky Gyula,az összeférhe­tetlenségi bizottságnak már múltkor megválasztott új tagja tette le az esküt. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter beterjeszti a királyi bírák és ügyészeknek az igazságügyminisz­tériumban való ideiglenes alkalmazá­sáról szóló 1899. évi I.­e. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslatot. Rakovszky István elnök: Az első emeleti középső karzat első sorá­ban ülő egyének az eskü szövegé­nek felolvasása és elmondása al­kalmával nem keltek fel helyük­ről. (Nagy zaj. Ki kell őket za­varni !) Figyelmeztetem, hogy tar­tózkodjanak ilyen neveletlenség­től. ’­­ Korányi Frigyes pénzügyminiszter beterjeszti a dohányjövedéki kihá­gások és szabálytalanságok után megállapított büntetések mértékének felemeléséről és az adótól való me­nekülés meg­gátlásáról szóló törvény­javaslatokat. Lingauer Albin megindokolja in­dítványát a sajtótörvény revíziója tárgyában. Törvényjavaslat az adótól való menekülés meggátlására — Az Esztipttiku­smól — Báró Koránéf­ Frigyes pénzügymi­niszter a­z í Nemzetgyűlés mai ülé­sén két törvényjavaslatot nyújtott be. Az egyik­­ szerint ii belföldön termelt dohánylevelekért, a tiltott mó­don készített dohánygyártmányokért és a kincstári raktárakból származó dohánygyártányokkal kapcsolatban­ban elkövete­tt kihágásokért minden 500 gramm után­ »az eddigi 80 kraj­cár helyett« 100 korona pénzbírságot kell fizetni. A m­ásik törvényjavaslat az adótól való menekülés meggátlását célozza. E szerint a törvényhozás további rendelkezéséig tilos az ország terü­letéről 1. Bármilyen ingó vagyontárgyat, pénzt, kötvényt, részvényt, takarék­­pénztári betétkönyvet, csekket, vagy bármilyen értékpapírt, ékszert, drága­követ, gyöngyöt stb., 2. a művészeti és tudományos mu­zeális értékű tárgyat, emléket, festmé­nyeket, szobrokat, kéziratokat, nyom­tatványokat, leveleket, egyházi és világi bútorzatot, faragványt, öt­vösmunkát és fölszerelési tárgyú leleteket, érmeket, pénzeket, néprajzi és népművészeti, iparművészeti tár­gyakat, gyűjteményeket, fa- és csont­­faragványokat, építészeti tervrajzo­kat, műemléki felvételeket kivinni vagy a külföldre kiküldeni, 3. követelést belföldi számláról bel­földi számlára átutalni, 4. a kiviteli tilalom alól mentes , az utas szokásos rendes podgyásza és 5000 koronát meg nem haladó készpénz. A törvény megszegését öt évig terjedhető börtönnel és 500.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Kell-e fizetni a diktatúra alatt elvitt szőnyegekért? !~ Az Est tudósítóidtól —» Annak idején ^Beszámoltunk ar­ról hogyan akarták a kommunis­ták a proletárdiktatúra idején Bu­dapestnek úgyszólván összes sző­nyegeit és ablakfüggönyeit össze­­szedni és elkótyavetyélni. Már diktatúra első hetében összeszed­tek számos magánpalotából, Mul­­ból és középületből a szőnyegeket és függönyöket, a­melyeket öt pin­nyenek helyeztek el a legnagyobb­­ziszokban és rendetlenségben. A rengeteg értéket képviselő szőnye­geket külföldön akarták értékesíte­­ni ennek keresztülvitelével Hor­váth Miksát, a Magyar Vacuum Cleaner Részvénytársaság igazga­­tóját bízták meg. Horváth igazgató, hogy a sok értékes holmit meg­menthesse, szi mt­eg vállalta is a megbízatást. A sok szőnyeget vál­lalatának visegrádi­ utcai telepére vltette azon a címen, hogy ott M. tiszti itatja és rendezi a nedves Pincékben megsérült holmit. Az­­után pedig a szőnyegek kiadatá­sai, noha a népbiztosok azt sok­­szor és türelmetlenül követelték, minden módon húzta-halasztotta és egynéhány darab kivételével si­került is neki az összes szőnyege-­­ket megmentenie.­­ A szőnyegeket, a­melyeket köz­­ben a vállalat telepén kiporoltak rendbehoztak, a kommün bu­­kása után természetesen vissza­­­adták régi tulajdonosaiknak. A vállalat valamennyi tulajdonos­­a szokásszerig­rendbehozási es porolási díjakat, melyeket a felek legnagyobbrészt készségesen, sőt köszönettel és baj­­ával fizettek meg. Csupán egyből anyan tagadták meg a dijak IK­P fizetését. Ezek - Ullmann Adott, gróf H­onyady Sándor, gróf Csrer­konics Endre, Bolgár Ferenc gróf Cziráky Béla — hivatkoztak] arra, hogy ők szőnyegeiket, öbö­­szesen körülbelül háromszáz dara­­­bot, mintegy 20 millió korona ér­­­ékben, nem bízták a vállalat fe­i­zetésére és ezért semmiféle dijat­­nem, hajlandók fizetni. Egyedül a gróf Csekonics Endre kínált Hor­­­váth igazgatónak 5000 korona ju­talmat azért, hogy szőnyegeid megmentette, a díjak fizetéséről azonban ő sem akart tudni. A vállalat ezért a nem fizetős felek ellen a törvényszéken kere­­setet indított, összesen mintegy 20.000 korona kezelési díj és járu­lékainak megfizetését kérve. Kere­setében előadta és számlákkal iga­zolta, hogy a szőnyegeket ezelőtti is minden évben a vállalat telepé-­­re küldték tisztítás és javítás cél­jából, a követelt összeg tehát egy­felek részére semmiképpen senk elveszett és kárba ment pénz, mer® annak ellenértékét ők teljesen m­eg­­kapták. Az alperesek azonban ár­tárgyaláson, a­mely tegnap dél­előttre volt kitűzve dr. Jászoly Gyula tanácselnök előtt, egy újon­nan megjelent miniszteri rende­letre hivatkozva, kifogást emeltek­ a bíróság illetékessége ellen és a tárgyalás elhalasztását kérték. A­ bíróság ezért a tárgyalást a "ki­fogás jogosságának megállapítás­á­­ra elhalasztotta s az uj tárg­yalást november Stare tnste­n.­i

Next