Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
Szerda, 1920. október 27. Osztrák aknamunka a nyomorgó beteg magyar gyermekek ellen te. — Az Est tudósítójától — " „Ingyesítes. Csecsemő-Itthon. Ingyenes orvosi rendelés.“ Ez a nagybetűs felírás végig ér az Izabella-utca 42. számú ház, az Ingyentej Egyesület házának egész földszinti frofitján. A vágánlohában már nyolc óra után"!r£zdenek gyülekezni a betegek. Asszonyok, karjukon pólyába burkolt apró gyerekekkel, kisfiuk régi katonaruhákból átszabott lötyögős nadrágokban, kislányok az anyjuk kezét fogva. A sarokban az Ingyentej fehérkötényes hölgyei egy nagy zománcozott fazék körül állnak, amelybe egy csővezetéken át folyton folyik a konyhában megfőzött sűrű kondenzált tej, amelyet nagy kanalakkal mérnek az előttük hosszú sorban álló aszszonyok üvegeibe, fazekaiba. Kilenc óra után megérkezik a főorvos, dr. Deutsch Ernő is. Kezdődik a rendelés. Az asszonyok gyermekeikkel egymásután mennek be a rendelőszobába, a főorvos elé. Egész délelőtt jönnek egymásután : megannyi megrázó, szomorú kép, rettenetes betegségek, rosszul táplált, éhező, csehevész gyerekek, munkában megrokkant, nyomorúságtól megőrölt, beteg anyák. Angolkór, görvélykór, tüdőbaj és bujakór, ezek azok a betegségek, amelyek rettenetes mértékben pusztítanak a gyermekek között. Mind a négy betegség átlag két-háromszor olyan nagy arányszámban fordul elő, mint a háború előtt. A rossz táplálkozási és lakásviszonyok, a közegészségügyi viszonyok általános leromlása, különböző betegségek szinte akadálytalan terjedése a háború alatt borzasztóan érezteti a hatását mindenütt. Havonta átlag 1500—1800 beteg keresi fel az Ingyentej rendelőjét. Egy részük terhes asszony, akik tejsegélyt kípnak, gyermekük megszületése után pedig tovább segélyezik őket A többi beteg gyermek : valamennyinek orvosságot tápszert adnak, amennyire a rendelkezésre álló készletek megengedik. A szükséges anyagokkal nagyrészt külföldi missziók látják el az egyesületet, a belföldi segélyforrások annyira kiapadtak, hogy ezekből bizony majdnem semmit sem tudnának adni. Legtöbbet tett az intézményért az American Relief Administration, amely január 19-étől máig naponta 340 doboz kondenzált tejet ad az Ingyentejnek ad remélhetőleg még tovább is. Szeptember 1-ig pedig az egyesület helyiségeiben minden nap 260 gyermeknek adtak ebédet, ezt azonban, sajnos, már beszüntették. Szinte megbecsülhetetlen , az a sok szeretet és bőkezűség, amelyet az amerikai Vöröskereszt itteni képviselője, Pedrow kapitány a magyar gyermekek iránt mutat. De a külföld, különösen az amerikaiak áldozatkészsége az utóbbi időben mintha fogyóban volna. A legkülönbözőbb szempontok befolyásolják a külföldi missziók vezetőit és a jótékony magánosokat; ezek közül a legnagyobb hatású és a legszomorúbb az a csunya konkurrencia, amelyet Bécsben ellenünk folytatnak. A külföldi kiküldöttek útja most is mindig Bécsen át vezet hozzánk , ott pedig illetékes és nem illetékes körök mindent megtesznek, hogy minket segítségre nem szoruló és arra nem is érdemes népnek és városnak tüntessenek fel. Ez a munkájuk, sajnos, nem is egészen sikertelen ; legjobb példája ennek az, hogy az American Relief Administration Bécsben most is naponta 300.000 gyermeknek ad ebédet, min nálunk az ebédosztást már teljesen beszüntették. Az illetékes köröknek mindent meg kellene tenni az éhező és nyomorgó magyar gyermekek ezrei nevében, hogy ezt az aknamunkát ellensúlyozzák és a szinte pótolhatatlan szeretet adományokat, legalább a legszükségesebb gyógyszert, élelmiszert és ruhát a mi gyermekeink" lőszere is biztosítsák". a 3. oldal. A ratifikálási törvény a nemzetgyűlés előtt i képviselőház mai ülése —Az Est tudósítójától — Rakovszky István elnök féltizennegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését.. Jelenti, hogy a miniszterelnöktől átirat érkezett, mely szerint a költségvetés kiterjesztéséről, az indemitásról, valamint a házhelyek sürgos kijelöléséről szóló törvényjavaslatok mint 1920. évi XXVII., XXVII. és XXIX. törvénycikkek az országos törvénytárban kihirdethettek. Azután jelenti, hogy Horthy Jenő nemzetgyűlési képviselő sárbogárdi mandátumáról lemondott. Felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a belügyiminisztert új választás kiírására megkeresse. A Ház a felhatalmazást megadja. Az elnök jelenti, hogy Ruzics Ferenc összeférhetetlenségi bejelentést tett Rupert Rezső ellen. Bemutatja Csanád vármegye közönségének feliratát, melyben Károlyi Mihály és Hock János vád alá helyezését sürgeti, végül jelenti, hogy több vármegye kérvényt küdött be a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának megszüntetése tárgyában. Bejelenti az elnök, hogy Sréter István honvédelmi miniszter a holnapi ülésen fog válaszolni Rupert Rezső és Tasnádi Kovács József interpellációira. Végül jelenti, hogy Vasadi Balogh György és Tasnádi Kovács József sürgős interpellációkra kértek engedélyt. Az interpellációkra egy órakor térnek át. Következik napirend szerint a találmányi szabadalmakról szóló törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről a kereskedelmi miniszter törvényjavaslata. Hermann Miksa előadó ismerteti a törvényjavaslatot, amely a szabadalmi tanács helyett egy szabadalmi felsőbb bíróság felállítását kívánja. A javaslathoz elsőnek Rassay Károly szólalt fel. Nem látja szívesen ezt a novelláris módosítást, amely megfeledkezik arról, hogy itt milyen súlyos pénzügyi, gazdasági, jogügyi kérdések kerülnek megoldásra és ezeket jóformán teljesen negligálja. Ez a novelláris intézkedés kizárólag pénzügyi célokat szolgál. Szerinte azonban, ha már hozzányúlunk a szabadalmi törvényhez, helyesebb lett volna elővenni azt a régi tervezetet, amelyet szakemberek megfelelően átdolgoztak és előkészítettek és ebbe lehetett volna azután a most ’szükséges pénzügyi célokat is beleilleszteni. Igazán ráértünk volna ezt a szerves kodifikáló munkát elvégezni azok alatt az unalmas órák alatt, amelyeket az utóbbi időkben itt töltöttünk a Házban. A szabadalmi bíróságnak bizonyos zsinórmértékkel kell bírnia annak a megítélésére, hogy nem okoz-e hátrányt a szabadalom meghosszabbítása valamely közgazdasági intézmény terén. A részletes tárgyalásnál módosítást fog ajánlani e tekintetben. A javaslatot azután általánosságban és részleteiben is elfogadták. Utána gróf Csáky Imre külügyminiszter benyújtotta a trianoni békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Kéri hogy az osztályok mellőzésével a külügyi, közgazdasági és közjogi bizottsághoz utasítsák. , Al eltök az ülést öt percre felüggeszti. Szünet után negyed egykor nyitja meg Rakovszky István elnök ismét az ülést." Jelenti, hogy a kereskedő- szmügyi miniszter holnap fog válaszolni Kerekes Mihály és Magyar Kázmér interpellációira. Következik ezután a lemondás folytán megürült bizottsági tagsági helyek betöltése. Megválasztották többi között a mentelmi bizottságba Huszár Károlyt és Szilágyi Lajost, a véderő-bizottságba hercegi Windischgraetz Lajost, Gömbös Gyulát a negyedik bíráló-bizottságba és Mózer Ernőt a kivándorlási bizottságba. A választás eredményének kihirdetése után Berky Gyula,az összeférhetetlenségi bizottságnak már múltkor megválasztott új tagja tette le az esküt. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter beterjeszti a királyi bírák és ügyészeknek az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmazásáról szóló 1899. évi I.e. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Rakovszky István elnök: Az első emeleti középső karzat első sorában ülő egyének az eskü szövegének felolvasása és elmondása alkalmával nem keltek fel helyükről. (Nagy zaj. Ki kell őket zavarni !) Figyelmeztetem, hogy tartózkodjanak ilyen neveletlenségtől. ’ Korányi Frigyes pénzügyminiszter beterjeszti a dohányjövedéki kihágások és szabálytalanságok után megállapított büntetések mértékének felemeléséről és az adótól való menekülés meggátlásáról szóló törvényjavaslatokat. Lingauer Albin megindokolja indítványát a sajtótörvény revíziója tárgyában. Törvényjavaslat az adótól való menekülés meggátlására — Az Esztipttikusmól — Báró Koránéf Frigyes pénzügyminiszter az í Nemzetgyűlés mai ülésén két törvényjavaslatot nyújtott be. Az egyik szerint ii belföldön termelt dohánylevelekért, a tiltott módon készített dohánygyártmányokért és a kincstári raktárakból származó dohánygyártányokkal kapcsolatbanban elkövetett kihágásokért minden 500 gramm után »az eddigi 80 krajcár helyett« 100 korona pénzbírságot kell fizetni. A másik törvényjavaslat az adótól való menekülés meggátlását célozza. E szerint a törvényhozás további rendelkezéséig tilos az ország területéről 1. Bármilyen ingó vagyontárgyat, pénzt, kötvényt, részvényt, takarékpénztári betétkönyvet, csekket, vagy bármilyen értékpapírt, ékszert, drágakövet, gyöngyöt stb., 2. a művészeti és tudományos muzeális értékű tárgyat, emléket, festményeket, szobrokat, kéziratokat, nyomtatványokat, leveleket, egyházi és világi bútorzatot, faragványt, ötvösmunkát és fölszerelési tárgyú leleteket, érmeket, pénzeket, néprajzi és népművészeti, iparművészeti tárgyakat, gyűjteményeket, fa- és csontfaragványokat, építészeti tervrajzokat, műemléki felvételeket kivinni vagy a külföldre kiküldeni, 3. követelést belföldi számláról belföldi számlára átutalni, 4. a kiviteli tilalom alól mentes , az utas szokásos rendes podgyásza és 5000 koronát meg nem haladó készpénz. A törvény megszegését öt évig terjedhető börtönnel és 500.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Kell-e fizetni a diktatúra alatt elvitt szőnyegekért? !~ Az Est tudósítóidtól —» Annak idején ^Beszámoltunk arról hogyan akarták a kommunisták a proletárdiktatúra idején Budapestnek úgyszólván összes szőnyegeit és ablakfüggönyeit összeszedni és elkótyavetyélni. Már diktatúra első hetében összeszedtek számos magánpalotából, Mulból és középületből a szőnyegeket és függönyöket, amelyeket öt pinnyenek helyeztek el a legnagyobbziszokban és rendetlenségben. A rengeteg értéket képviselő szőnyegeket külföldön akarták értékesíteni ennek keresztülvitelével Horváth Miksát, a Magyar Vacuum Cleaner Részvénytársaság igazgatóját bízták meg. Horváth igazgató, hogy a sok értékes holmit megmenthesse, szi mteg vállalta is a megbízatást. A sok szőnyeget vállalatának visegrádi utcai telepére vltette azon a címen, hogy ott M. tiszti itatja és rendezi a nedves Pincékben megsérült holmit. Azután pedig a szőnyegek kiadatásai, noha a népbiztosok azt sokszor és türelmetlenül követelték, minden módon húzta-halasztotta és egynéhány darab kivételével sikerült is neki az összes szőnyege-ket megmentenie. A szőnyegeket, amelyeket közben a vállalat telepén kiporoltak rendbehoztak, a kommün bukása után természetesen visszaadták régi tulajdonosaiknak. A vállalat valamennyi tulajdonosa szokásszerigrendbehozási es porolási díjakat, melyeket a felek legnagyobbrészt készségesen, sőt köszönettel és bajával fizettek meg. Csupán egyből anyan tagadták meg a dijak IKP fizetését. Ezek - Ullmann Adott, gróf Honyady Sándor, gróf Csrerkonics Endre, Bolgár Ferenc gróf Cziráky Béla — hivatkoztak] arra, hogy ők szőnyegeiket, öböszesen körülbelül háromszáz darabot, mintegy 20 millió korona érékben, nem bízták a vállalat feizetésére és ezért semmiféle dijatnem, hajlandók fizetni. Egyedül a gróf Csekonics Endre kínált Horváth igazgatónak 5000 korona jutalmat azért, hogy szőnyegeid megmentette, a díjak fizetéséről azonban ő sem akart tudni. A vállalat ezért a nem fizetős felek ellen a törvényszéken keresetet indított, összesen mintegy 20.000 korona kezelési díj és járulékainak megfizetését kérve. Keresetében előadta és számlákkal igazolta, hogy a szőnyegeket ezelőtti is minden évben a vállalat telepé-re küldték tisztítás és javítás céljából, a követelt összeg tehát egyfelek részére semmiképpen senk elveszett és kárba ment pénz, mer® annak ellenértékét ők teljesen megkapták. Az alperesek azonban ártárgyaláson, amely tegnap délelőttre volt kitűzve dr. Jászoly Gyula tanácselnök előtt, egy újonnan megjelent miniszteri rendeletre hivatkozva, kifogást emeltek a bíróság illetékessége ellen és a tárgyalás elhalasztását kérték. A bíróság ezért a tárgyalást a "kifogás jogosságának megállapítására elhalasztotta s az uj tárgyalást november Stare tnsten.i