Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

c. oldal. Rakovszky a fölösleges miniszteri és államtitkári állások ellen A házelnök beszéde: Veszprémen, Rubinok, Meskó, Haller és Bdenárd a/Választók előtt — Az Est tudósítójá­i —­­ kormányzó székesfelván szózatán kívül is történtek vasár­nap jelentős nyilatkozatok, a­me­lyek a politika minden problémá­ját felölelték. Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke veszprémi választói előtt a kló­nűz elleni til­takozását jelentette be, majd a kormány politikájának bírálata közben elítélően nyilatkozott a fö­lösleges állásokról és kiadásokról. Rtchmek Gyula kereskedelmi mi­niszter a csongrádi Faluszövetség alakuló gyűlésén a társadalom minden rétegének termelő munká­ban való egyesülését követelte. Ér­dekes mozzanata volt­ a csongrádi gyűlésnek Meskó Zoltán államtit­kár beszéde. A Ház elnökének beszámolója Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke­ szombaton este Veszprémbe utazott hogy­ választói előtt el­mondja beszámolóját. A­ beszámoló­­gyűlés­ vasárnap délelőtt volt. Novszky a nemzetgyűlésről Rakovszky beszámoló beszédében védelmébe vette a nemzetgyűlés munká­ját. Állítja, hogy komolyabb, több munkakedvű, könnyebben vezet­hető parlamentet 25 év óta nem­ lá­tott, mint a jelenlegi nemzetgyűlés. Különösen a kisgazdák tanúsítják a legnagyobb komolyságot és ügysze­retetét, a­mely a legmagasabb szín­vonalon álló parlamentnek is becsü­letére válhatik. Sajnálattal nélkülözi a kisiparosok képviseletét. Nagy elő­nye a nemzetgyűlésnek, hogy a vi­tákban megszűnt a gyűlölködő hang, a­mely az elmúlt országgyűlések tár­gyalásának fő jellemvonása volt. A tervezett házszabályrevízióról szólva kifejti, hogy ellenzi a parla­menti szólásszabadság korlátozását. Nagyobb takarékosságot ! Sajnálja, hogy a gyakori kormány­változás miatt nincsen rang a helyes­­kormányzat legfőbb alakja, a kor­mány stabilitása. Egy év alatt négy­­ kabinetje is várt az országnak és ez okozta azt, hogy még mindig ott­­ állunk, a­hol ma vagyunk, nem tud­juk gazdasági iszonyainkat ren­dezni. Az államélet terén nem tanúsítják­­ azt a takarékosságot, a­melyre szükség van. A régi Magyarország 63 vár­­­­megyéjének elég volt kilenc minisz­­térium, most 16 vármegyének 14 mi­­n­nisztere van. A minisztériumokat úgy­­ szervezték, hogy azok merőben egyéni­­ ambíciók kielégítésére szolgáltak. Nincs pénz a tisztviselők számára, elegendő­­ ellátás a katonaság számára, de a­­ politikai államtitkári állásokra, a­­felesleges minisztériumokra van pénz­­ elég. A parlamenti függetlenség ezem­­i pontjából is veszedelmes, ha a 203­­ tagú nemzetgyűlésben mintegy 26—28 " hivatalnok foglal helyet, a­kik érdeke,­­ hogy a kormány megmaradjon. Rette- s­zelesen drága ez a parlament, holott­­ helyes munkabeosztással ezen is segí­­­­teni lehetne Mm kell oldani a zsidókérdést Már 20 évvel ezelőtt rá akarta terelni az ügyeimet a zsidóké­résre, mert felismertüm ezt a nagy veszedel­met, táma­stt­s őket, de száját soha­sem hagyta el oly szó, hogy Üsd a zsidót! A zsidók a múltban vissza­éltek azzal a vendégszeretettel, nagy­lelkűséggel és barátsággal, a­mely­ben a magyar nép őket részesítette. Mindent, a­mi szent volt, syrbatipol­­tak, nevetség tárgyává tettek. A destruálásban nemcsak Károlyi volt a hibás, hanem a zsidóság is. A zsidó nagytőke állott a hátuk mögé. Ezek nélkül nem sikerült volna Kun Bélá­nak és Kunfinak megrontani és tönkre­tenni az országot. A keresztény in­telligenciát, a keresztény eszmét meg kell erősíteni, mert ez biztosítéka an­nak, hogy nem fog beállani gazda­sági hanyatlás. Igazságosan, de kí­méletlenül kell abban az irányban dolgozni, hogy a magyar faj szupre­­máciája ebben az országban fentar­­tassé­k .! A prunkásprobléma A munkásság szerezkedésére a ka­pitalizmus tűrképánt..ellen­­nemcsak hogy nem ellenzi, haneitt­ a címen küzd velük karöltve. Azonban nem szabad­ tűrni olyan gazdasági szervezkedést, a­mely a jövőben politikai befolyást­ akar érvényesíteni és rá akar nehé­e­zedni a többi osztály nyakára. Nem tűrhetünk államot az államban. 1f A földbirtokreform­ Helytelennek tartja az egységes bir­tokok megoszlását. A földet azoknak juttassák, a­kik azt megművelik. Ne minden rendszer nélkül Vegyék el a földet,­, hanem elsősorban azokat ve­gyék igénybe, a­melyek a háború alatt, azután azokat, a­melyek az­ utolsó 40 év alatt cseréltek gazdát... Mindehhez azonban rendezett pénzügyi­ viszonyokra van szükség. . .­­­ ...........• . .• • A tisztviselői kérdés A tisztviselő kérdésről szólva ki­jelentette, hogy a természetbeni ellátás, az egyedüli eszköz, a..mely úgy, a­­hogy segít a tisztviselők szorult helyi­zetén. • ' 1 /. • / j \. Beszéde végén hangoztatta, hogy: Magyarországon erélyes, céltudatos, takarékos kormányzásra van szük­ség, keresztény alapon. . .■ Rakovszky beszédét választói nagy­ lelkesedéssel fogadták Utána Be­­niczky Ödön beszólt. Délben Rott Nándo­r megyéspüspö­e látta vendégül a, nemzetgyűlés éliökét­ és­­kíséretét.. A kultusz a nők vár a miniszter tetőjogáért A budapesti XX. választókerület ke­­resztényszocialista pártja. .. vasárnap délután pártgyülés­t tartott, a­melyen, Haller Istvá vallás- és­­közoktatásügyi, miniszter is mondott nagyobb beszédet.. Beszédében többek között" a nők vá­lasztójogáról is­ szólott és kifejtette, hogy azok akarják elvenni a­­nők­ vál­­lasztójogát, a­kik a keresztény kurzus keresztény szellemét akarják megnyir­bálni. A­melyik képviselő csak egyet­lenegy női ‘ szavazatot ' is elfogadott, hogy mandátumát biztosítsa, annak erkölcsi kötelessége síkra szállani­ a nők választójogáért. Meskó Zoltán Friedricszről és az Életfedő Magyarokról Ru­binek­­Gyula, kereskedelmi­ miniszter­­vasárnap Csongrádra utazo­tt, a­hol részt vett a Faluszö­­vetsé­g alakuló gyűlésein. A gyűlés utáni barketten Meskó Zoltán ál­­lamtikár mondott nagyobb beszé­det, a­­melyben a zsidókérdést fej­tegette. Ez a kérdés, úgymond, tul­­ajdonképpen nem is zsidó, hanem kereszténykérdés. A­ki most a ke­resztény alakulatok élére akar ál­­­lani, annak a szemébe kell nézni, hogy nem gyorsforraló keresz­­tény-e, mert azokra nincsen szük­ség. Nyíltan kimondja Friedrich István nevét. Friedrich István a szabadkőműves páholy tagja volt, és most, ő akar a vezér lenni a ke­resztények között. Pápább a pápá­nál. Az,,Ébredő Magyarokról szó­lott ezután, a­kik sokkal több kárt­ okoznak, mint a­mennyit használni akarnak. Benár­d Ágoston Szegeden Dr. Bejárd Ágoston népjóléti minisz­ter Rüffy Pál­­miniszteri tanácsossal vasárnap­, reggel Szegedre utazott, hogy a tárcája. körébe tartozó ügyek állásáról személyesen szerezzen meg­győződést. ^ : '/ Gróf Károlyi/László két millió p­égyzstes területet kínált fel Újpestnek iparváros és ipari kikötő céljaira VA törvényhatósági biztos nyilatkozata ----Az^Est tudósítóból — Újpest varosa ü­gaérnek ezanálá­­sára törvé^hatós­^gi biztost kül­dött ki a koimi^b­y. _ . Semsey Aladár törvényhatósági biztos Újpest város fejlesztésére gondolt és megfogamzott agyában az a gondolat, hogy Újpesten ipar­várost ép­ít, ipari kikötőt létesít és Újpestet megpróbálja belevonni a­­nemzetközi forgalomba. Érintke­­zésbe lépett gróf Károlyi László­val, a­ki birtokából két millió négyzetes területet kínált fel a vá­rosnak. • A tárgyalások eredményeképpen Újpest.•vörös tanácsa írásbeli meg­kereséssel fordult a grófhoz és kérte azoknak a­ feltételeknek a közlését, a­melyek szerint hajlan­dó volna ez idő szerint Rákospalo­tához , tartozó,­­ területének Újpest városához való­ közigazgatási csa­tolását előmozdítani. Gróf Ká­rolyi László részletes ajánlattal felelt. . • Két nyíltó négyzetös kerül fel­osztásra, a melynek határai nyu­gaton­ a Váci-út, keleten a mar­­cheggi vasútvonal, délen Újpest jelenlegi határa, északon pedig a dunakeszi határ lenne. Ezt a részt -­két területre- osztanák. Az egyiken, lenne a tulajdonképpeni ipari vá­ros, a másik részen pedig a keres­kedelmi és ipari kikötő, valamint az ipari telepek.­­■ ... ’'■•Az 'ipari járást úgy tervezik, hogy egy millió négyzetös terüle­­te­n egyvegi^dffsz 'ipari telep, a többi pedig, házhely lenne. ’• A beépítési rendszer sze­rint­ külön lennének az ipartele­pek, azután zártsorú építkezést terveznek, majd lennének vála­­szer­ű építkezések és nagy munkás­­házak. A kikötővárost Dunakeszi halom­ban tervezik és a várossal három utca, a Váci­ út,Megyeri- és a Baross, utca kötné össze. A kikötőben rakodó­partok épülnének, csatornák nyúlná­­nak be az ipartelepekhez és meg­épülne a fa- és ipari kikötő.­­Tekintettel arra, hogy a beépítés hosszabb időt vesz igénybe, minden alkalommal százezer négyzetes te­rületrésznek, a felosztását és beépíte-é­sét tervezik. Az utcák és a közterek Újpest városáé lesznek, parkokban akarják felépíteni a­ közhivatalokat, múzeumokat, fürdőket és a színházat. 11.000 négyzetöl ingyen területet kap a város. Egy nagy sporttelepet akar­­t­ak létesíteni 4000 négyzetös terjede­­lemben. A vízműveket a gróf építi fel és ez az ő tulajdonában is marad. Semsey Aladár törvényhatósági biztos a tervekről a következőket mondotta Az Est munkatársának : — Gróf Károlyi László terveit a magam részéről jóváhagytam és ennek alapján beterjesztettem a vármegyéhez, hogy ezt a területet közigazgatásilag Rákospalotától kapja meg Újpest. Ennek az el­döntése az alispántól függ, termé­szetesen beleszólásuk van az érde­kelt községek testületeinek is. Az­után a közigazgatási bizottsághoz kerül az ügy és felebbezés esetén a belügyminiszter dönt. Tekintet­tel arra, hogy maga a­ terület bir­tokosa kéri az áthelyezést, maga R­ákospalota­­ sem akadályozhat­a meg a terv kivitelét. Újpest városát eddig a környező falvak fojtot­ták meg. Így azonban a fejlődés biztosítva van számára. Privát úton hallottam, hogy a gróf a ■pénzügyi kérdésekben már több külföldi tényezővel is tárgyal, ha a világpiac javul, valósággal tünő:­dékies jövő vár városunkra, lesz nagy kikötőnk, gyönyörű kertvá­rosunk és a vállalkozás nagyon fel­lendülhet. A tervek megvalósításai nem a messze jövő kérdése, néhány,, esztendő alatt felépülhetne az ujj­ipari kikötő, a­mely az ország gaz­dasági érdekeit is jelentékenyen,­ előmozdítaná. Nemzeti Itoy és Orfeum VII., Erzsébet­ körút 31. sz. Telefon: József 121-6S. Minden este 7 órakor Backer Baby vendégfellép­tével Lucia operettes ,világhírű artisták: Manley, Aegli, Kremp, Leughton. Kedd, 1920 október 19. Gesellschaft für Walzwerk^ & Hüttenerzengnlsse bi. b. H. Boriin, W. 30. GledlttchrtrasM-SS. Táviratcím: Walzhötten » szállít rendkívül kedvezd feltételek mellett rak fennál«. rövid batiridőre mindenfajta fekete és fényesre csi­­zott csavarokat, anyacsavarokat, korongaljakat, szegecseket, SaSSZegeket (Splinte), Orao—10 ram.-es vasbádogot, rudvasat, drótot, drótszeget, horganyozott vödröket és egyéb Vasártlt, úgyszintén mindennemű szerszámot. veazak mindenfélét . gisabb áron. Kravas ._ vanögépkereskedő, VII! ji«* Szilárd-utca 6. sírm.1 ukAsít TAKARÍTSA Telefon:, József 116—55 DITRICHSTElK. Csakis legjobb minőségfi valódi­ perzsaszőnyegek vétele és eladása * Cambi A.-nál, IV., Váci-utca ll/B. Tel. 62-59 Bri IS iánsokat kegiszeket legmagasabb áron vásárol Singer, Teréz-kömt 8. Saját műhely. Telefon 5—80. BOR SZIVATTYÚK Békebeli minőségű bor- és fejtőtilmlek, rézarmatorái legolcsóbban kaphatók Klein és Dunehinsky Budapest.VI. Kirily-utca 26 Hunipr­onaUk Bárdi Jós­fit Gyár-utca 11. száza­d Sótartó aranyért ékszereket majden­nél drágábban vesz Frrnbach. Kispest, Üllői-út 134. (Kossuth-téri villamos megálló) 1 rv. cmezi­ulai rilliánst, aranyat, ezüstöt hihetetlen magas napi árban vásárol Berényi ékszerén*, Andrássy-út 55. Telefon 71—74. , 80 elegáns bérautó áll a közönség rendelkezésére . T­e­lefo­n so­r 31 Bér aut­ó* fuvarosok szövetkezete* VI., Kirdlg-utca 112, &ZPI1 IP17 email-bort­atógiz hasz-OécU­lCié nalatatoj. Hajszálak végleges eltivoli­­tása villannyal. Szeplő, szemölcs és arcmassage jutá­­nyos bérletben. Ggpg kozm. Int. Muzaum,khr.it 13. TEKERCSPAPIROKAT minden méretben, superior és patent csomagolókat. ! makulatúrát, papírzacskókat és kötöző zsinegeket! ! úgyszintén »Hercules* ruhaszárító kötelet gyári áron SttácííCUBIS. Weinsr és Büchlar, VII, AI missy. ' ter 1. Hivé­tel.­sc.: József 119—71. ; Mmmisfogakat, ékszere­ket legdrágábban veszek. Grosz J1­ntal, Budapest, _____________________József-körút 23, félemelet.

Next