Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
^Budapest, 10% O * Szerda # október 27. Előfizetési árak : 'fi. egy hónapra 25.— korona ? Negyedévre ...... 70.—korona. Félévre ............ 140.— korona | Egész évre..........240.— korona Külföldre ! hóra 30.— korona & Egyes szám ára / 2 korona, / / Politikai napilap *•* Felelős szerkesztő: Miklós Andor Avan korona. XT. évfolyam * 24. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébet*kerat tm Kiadóhivatal: OSI., Erzsébet*körut 13—20.sM* Fiók*kiadóhivatalok : D., Vilmos császár*út 14. szám és ID., Váciz utca 12. Wien: I., Kohlmarkt 7. ! Főj a kezekkel, mert aki megmozdul, az halála fia ! ugye ismeritek ezt a filmedig hatásos srepet a mostanában oly divatos detektívregényekboros bűnügyi filmekből? ["Némely türelmetlenek, a hatalom birtokától ittasok szeretnék ezt a szigorúságot átplánizálni a politikai életbe is. Senki •meg ne merjen mozdulni, a ki •nem az ő füttyszavukra táncol, a ki nem az ő jelszavaikat ismétli gépiesen, a ki nem hódolórabszolgája ennek a pártdespotifismusnak. Az ország melegszívvel ünnepli legnagyobb íróiját ? Ez már a liberalizmus ifészkelődése. Gróf Apponyi Albert akcióba akar lépni, követeli ' a szó legnemesebb értsfedíflében' Való katolicizmus tanuitása szerint a tekintély tiszteletét, prédikálja az Evangélium értelmében a szeretetet ? [‘Felette gyanús mozgolódása aliberalizmusnak, a melyért anaszióma jár. Apáthy István, aki háláinál kínosabb vértanúságot szenvedett hazájáért, Kos- Zsuth Lajos nevét meri ajkára Venni ! Megteszik „levitézlett"politikusnak“ és Erdély megfontójának. De azok az urak, akik ilyeuríin dobálódznak az egyházi p átok villámaival és mennykövével, elfelejtik, hogy valamikor,a liberalizmus virágkorában,rők is szabadon dolgozhattak az egyházpolitika revízióján. A liberalizmus azért volt libe- rálizmus, mert mindezt nemcsak tűrte, hanem egyenesen természetesnek tartotta,mint a meggyőződések szabad nyilvánulását. Az ő ajkukon is a béke van, de ezt a békét ismerjük egykori gyönyörű olvasmányunkból, T’acistus Agricolá-jából. Ott panaszkodik egy angol törzsfőnök a ‘szigetet meghódító római katol I nákra, hogy „a hol sivatagot [ [teremtenek, azt a művüket el-: | nevezik békének“. A mai politika agitátorai is valahogy úgy képzelik, hogy elnémítanak minden ellenvéleményt, egyszi• mire mázolják a parlamentet és a sajtót és ha be van fejezve a szabad szó és szabad gondolat ! megfojtása, akkor béke lesz • Csonka-Magyarországon. Igazuk is van, béke lesz. De a temető békéje. Ismét elhalasztották a román misszió elindulását Svájci bizottság indul Budapestre. Az Áruforgalmi Iroda a tárcaközi bizottság szerve —Az Est tudósítójától — Többszöri tidlogatás után étve 1. hétre jelezték ismét a román gazdasági misszió megérkezését Budapestre. Úgy értesülünk azonban, hogy a román misszió megérkezése ismét későbbre marad. Tudvalévően az Áruforgalmi Iroda belgrádi kirendeltségének egyik tagja, dr. Szilágyi az iroda megbízásából Bukarestben járt, ahol előzetes megbeszéléseket folytatott, útjáról most visszaérkezett és jelentést tett tapasztalatairól és benyomásairól a budapesti iroda vezetőségének. A román gazdasági körök állítása szerint a román bizottság csakis Take Ionescunak a külföldről való visszaérkezése után fog útnak indulni a magyar fővárosba. Előreláthatólag e héten egy svájci bizottság fog érkezni gazdasági térgyalások folytatása céljából. Ugyanis a svájciakkal kisebb terjedelmű kompenzációs megállapodást létesítettünk, amely a svájci szövetségi tanács ratifikációja után lépett volna életbe. Azonban a svájciak részéről újabb tárgyalás szükségessége merült fel és e miatt jelenleg egy svájci delegáció indult útnak Magyarország felé. Legújabban a bolgárokkal, folyik tárgyalás, akik a legtöbb kedvezmény alapján akarják visszaállítani a régi magyar-bolgár kereskedelmi viszonyt . Egyébként a közeli időben a kompenzációs áruforgalmat lebonyolító Magyar Áruforgalmi Iroda szervezetében ismét változás fog történni, amennyiben ezt az intézményt a minisztériumok delegáltjaiból alakult tárcaközi bizottságnak fogják alárendelni és e tárcaközi bizottság végrehajtó szerveként az Áruforgalmi Iroda fog működni. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről — Az Est tudósítójától — Gróf Csáky Imre külügyminiszter ma a nemzetgyűlés elé terjesztette a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat nyolc szakaszból áll, — nincs benne a szerződésen s a vele összefüggő okiratokon kívül semmi egyéb, mint ami törvényhozási technikai szempontból okvetetlenül szükséges. Kikkel kötünk békét ? A javaslat lényege az első szakaszban van, amely így szól: Tekintettel a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és a mely annak idején a magyar királyi kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súlylyal birt:«az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb - Horvát- Szlovén állammal, Sziámial és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi június hó 4. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik. Í1 szerződés szövege A következő szakaszokba maga a békeszerződés van beillesztve, jegyzőkönyveivel és függelékeivel együtt, francia, angol és magyar nyelven. A szerződés magyarázatánál a francia szöveg irányadó, kivéve a népszövetségre és a munkásügyre vonatkozó szakaszt, amelyben a francia és az angol szöveg egyenlő érvényű. Mikor lép életbe a békeszerződés? A 8. szakasz szerint: »a jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, mégpedig a békeszerződés életbelépésének napjától kezdődő hatálylyal. A békeszerződés életbelépésének napját a minisztérium rendelettel közzéteszi.« ’ i becikkelyezés megokolása A törvényjavaslat aránylag rövid megokolása szintén a kényszerhelyzetre hivatkozik, amelyben a kor ■ mány a békeszerződés aláírására határozta el magát. A magyar békeküldöttség megdönthetetlen történelmi, földrajzi, gazdasági, jogi és egyéb tudományos érvekkel mutatott rá a békefeltételek tarthatatlanságára. A szövetséges és társult hatalmak mégis alig változtattak eredeti feltételeiken. Az a kísérőlevél azonban, amelylyel a szövetséges és társult hatalmak a magyar békeküldöttség jegyzékeire vonatkozó válaszukat és a végleges békefeltételeket átnyújtották, a békeszerződés magyarázatára és végrehajtására vonatkozólag ránk nézve kedvező elveket jelent ki irányadókul, és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása során egyes rendelkezéseket nem fognak mereven alkalmazni. A szomorú valóság azonban az, hogy a békeszerződés keserű megpróbáltatásnak teszi ki nemzetünket: hazánk ezeréves területét szétdarabolja; millió és millió testvérünket megkérdezésük nélkül elszakítja tőlünk; gazdasági egységünket il/egesonkítja; iparunkat és kereskedelmünket megbénítja; kultúránk fejlődése elé súlyos akadályokat gördít.. Mindamellett az érdemetlenül halálra szánt Magyarország feltámadásába vetett törhetetlen hit, a szebb jövő reménye, s az a biztos tudat, hogy maguk a szövetséges és társult hatalmak is rövid időn belül belátják, hogy erős Magyarország Európa békéje érdekeljen feltétlen szükségesség, s így a jelenlegi helyzet nem lehet állandó, az adott viszonyok között mégis a mellett szólaltak, hogy most, amidőn a szövetséges és társult hatalmak a békeszerződés megerősítése iránt felszólítást intéztek hozzánk, ennek a felszólításnak a kényszerhatása alatt eleget tegyünk annál is inkább, mert jelenlegi magunkra hagyatott helyzetünkben ez az egyedül lehetséges első lépés a nemzetközi forgalom felvétele, a normális élet helyreállítása s hazánk újjáépítése felé. A megokolás az életbelépés napjáról azt a rendelkezést közli, hogy