Az Est, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-26 / 279. szám

v­ja W JTL . T&CL43 & PafZtl&IC at november-Se* fiarani imfilszterrel tsvisspbei rsír­as uj alakulás programja. J Ez a programterve­­zet egyelőjt­ még zavaros­­és bi­­zonytalan, miint politikai hely­ze­tünk, a­melyben már-már megszokottabb a válságok káosza, mint a rendezettség és biztosság. De ha a program többi pontját ugyanaz a terek hatja át, a­mely a három mi­niszterség megszüntetését su­­gallotta, akkor írd készségesen elismerjük hivatottságukat az ország zilált ügyeinek rend­be­­­hozására. Mert végre egyszer talán mégis csak ráeszmélünk, fáilyv­­égetőn szükségünk van a takarékosságra s roily kevéssé van szükségünk a sok kegyel­mes urra. Ső, a régmúltból ma­ Tad­t ránk tisztes örökségül, írj­a ennek és rangok ellen fene­­eredő forradásnak ar adatjában •■merült föl mint egy-két napos t­iniszter. Nekik maguknak fontos volt akkor, Hogy a mi­­miszter méltóságával ékeskedje­­nek, az országnak sem akkor­inéra volt; fontos, sem ma nem, üdvös, hogy piacot adjon a hiá­­kságie vásárának. Ellenben élet­kérdés az, hogy gazdálkodjék, más jobban gazdálkodik, ha a nép­jólétét visszahelyezi a ke­­rreskedelemi ügybe, a nenmesksé­­rgek dolgát a miniszterelnök­­ségbe, a kisgazdák ügyét a föld­­­mivelés­i mnisztériu­mu­ba. Vol­­­­taképpen a nemzetiségi és kis­­­gazdapárt­i miniszt­érim­ok min­dig olyanok voltak, mint a­­püspökségek , par fáim infi.de­­farm, tárca nélküli tárcák, ügy­ekör nélküli minisztériumok, a­­melyeket a legegyszerűbb ma­­ehiavelu­mre szólított 'életbe­­'Megszüntetésük könnyen, si­mán, rázkódás nélkül mehet végbe ; még fájni sem fog sen­kinek, talán csak annak a há­rom kegyelmes orrnak, a­­kik alól kihúzza a székek De ezek flasz önzetlen, ideálisan­­gondol­­kodó államférfiak valószínűen szíves örömmel fogják meg­hozni a rájuk rótt áldozatot abban a lélekemelő tudatban, hogy visszavonulásokkal a köz .­javát szolgálják. Mert három miniszter, a hozzájuk­ tartozó jellemtitkárokk­al _ és egyéb zse­­nzettiá komoly tétel a költség­­­­etésben, a­melynek törlése már jelentős megtakarítás.­­ Ezen a pénzen az állam valami okosab­­b aszáihat» ! Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JtMÜQR Épü, 2 k®p®na «st.-#., iscselyem, * 517Q* szám.­­Sz-!j rbheeXs tS a ég: V2%, festői Isré, '&rzséb€!tjrk8rttt T* nIZcs Es'ssébaUk örzit 7 S —'f *3% Miókniis időkl.cat­ak­ok* ' Vcg tHímo» c&é,xxár*rjt ;a„ és IV.«o Vdciontax i2. .W&ttn: K^ohi'mark£'■ 7, mmat Htasmns Hm Angol társaság vásárolta meg a BÉT és a MffTR részvén­yekc Tí@gyzen százalékát elsőrendű hajozasi úttá­ építik ki a Dunát Sécsifi­ovember 23 Esi benti &pfákeszlveégeim A Rolencredítamnpk­ elnöke, Sieg­­hart és­ t_ DájtEgőzhajózási társu­lat. alelnökcég Weiner Londonban és Parisban­ a ■■ legutolsó napokban­­tárgyalásokat folytattak,­ a­me­lyeknek­­első­­­sorban a dunai for­­­galom­ szabályozása, és megjavítása a célja. Bécsi Kzerkesztőségü­nk­ ér­deklődésére a legjobban. bún-patut helyről e tárgyalások menetéről és eredményéről következő, felvilágosí­­tásokat kaptuk: — A Danube Navigation Co, mely­nek élén Sir Frederic Louis áll, úgy a Dunagőzhajózási Társulatnál, mint a Magyar­ Folyam- és Tenger­hajózási Társulatnál érdekeltséget ■ vállalt, a mennyiben rá«K«»líte a vállalatok részvé­nyeinek negyva százalékát, míg a Délnémet Hajózási Részvény­­társulat részvényeit, melyek azelőtt az osztrák állam birtokában voltak, teljes egészükben megvásárolta. 35 részvényvásárlás természetesen azt hozza magával,­­ hogy az an­gol ■ társaság ■ s az angol részvé­nyek tulajdonosai melegem fognak érdeklődni a dunai hajózás iránt. A békeszerződések megállapítják, hogy az ententenak döntő befolyása sem­ a Duna szabályozására, valamint a forgalom lebonyolításának ellenőr­zésére. A szabályozási munkálatok tekintetében még nincs eldöntve,­­ várjon az egyes parti államok lesznek-e hivatva — úgy mint ed­dig — a saját területükön­ átfutó dunai szakasz szabályozási intraká­­sa fainak elvégzésére,­­vagy pedig a Nemzetközi Duna Szerteág fogja-e ezt­ a feladatot­ megoldani ?" Minden­esetre nagyszabású és óriási tőkét igénylő munkálatokról van szó, mert nem csupán arról van szó, hogy a Dunát hajózási célokra rendben­­tartsük, hanem az a céí, hogy a Dunán végig, liegensburgtól kezdve,­­legalább két méternyi hajózási graf­­utát biztosítsunnk, m­ert eddig számos olyan gázló és sziklás áttörés van, külön­ösen. Döng­ö­t,es felfelé, a Dunán,­­ mely közönséges, vízállás mellett is jTi—i'is ia. merülésű hajónak híz* Évan­ja­enak az átmeneteit. A 5 méter merülés elérhetésére több helyen c-satornákat,­ zsilipe­ket és kanácsokfilé­keit létesiteni,­tehát oly mi­épi fafé­nyéket, melyek, különösen a mai viszonyok kö­zött, úri«.«­ tőkéket fognak felemész­teni. Épp a mai viszonyok roussít­­ják a'.legplaá*tikusabban, hogy meny­nyire fontos a Duna kellő szabályo­zása. A hajózási vállalatok • a so­­kéig vízállás folytán* 'dacára az aránylag enyhe időnek,' «törik kénytelenek a forgalom egy részét be­­szü­ntetni, mert egyes helyeken alig egy méter vízmélység tapasztalható. Ez a sajnálatos körülmény Ausztria és Bécs élelmiszerrel való ellátása szén­pontjából valóságos katasztrófa­­számba megy, mert a Romániából és Jugoszláviából Bécs felé törekvő uszályokat még fél rakományra való könnyítésük után sem lehetett ren­delkezési helyükre juttatni. Igen valószínű, hogy, a londoni és párisi tárgyalások eredménye­képpen a Duna medrét elsőrendű hajózási úttá fogják kiépíteni, hogy a bizottság ülése zárt volt, az ál­tal nyertek különös jelentőséget, mert ! angol döntő politikai tényezők, van: inír­áh h , mint valaha, ugy véleked-'­­i. nek,­hogy aggasztó volna és belátbs-', lattan fejleményeket idézhetne elő, ha az entente kormányai közös nyilaiko saibed fordulnának a görög nép, s az volna a leghelyesebb, ha a szö­vetséges kormányok hivatalos nyomást, gyakorolnának az athéni kormányra.­ A párisi esti lapok igyekeznek oszlatni­­azt a kínos hatást, a­melyet­ a francia közvélem­ényben az a hír­ keltett, hogy Kerr angol tengernagy, Lotsmtain meglátogatta Konstantin egy királyt. Londoni jelentésre hivat­­kozva­, kiemelik,­­hogy Kerr nincs fényleges szolgálatban és az. angol kormánytól Semmiféle­­megbízást nera 'kapott. Figyfelén lemélte a Tioks vezércikke, a melyben azt fejtegeti,­ hogy a sévresi szerződés Angliára és Franciaországra a védőhatalom jogait, ruházta a görög nép fölött és ezek a., jogok felelősségteljes kötelességek­­kel járnak, a­­melyeket a két ország mindaddig tartozik viselni, míg a­ sévresi szerződés nincs ratifikálva.­ Viszont az 1832. és 18­­4. évi szer-' ződések, a­melyekre Leagues minisz-­ terelnök a kü­lügyi bizottság ülésén utalt, úgy szólnak, hogy a védőhatal­mak kezeskednek Görögország nem­zeti függetlenségének és alkotmányos monarchikus állaraformájának épség­ben tart­ásáért. E szerződések szószék Hat való szövegéből kimutatja, a Times, hogy Anglia és Franciaország mint védőhatalmak a­ mostani körül-' ményeit között nem is gyakorol­holná­nak hathatós nyomást Görögországra, tehát az egyetlen észszerű megoldás az volna, ha a francia kormány nyíltan kijelentené, hogy a Görögországban be­­következett fordulós szövetkeztsben az egész keleti béke illuzórius és a sévresi szerződést, vagyis a török békét mostani formájában lehetetten ratifikálni. Ezekről a kérdésekről fognak Lon­donban tárgyalni és a Times nyoma­tékosan ajánlja, hogy Leggaes fe Lloyd .George, londoni tanácskozásaiba Olaszországot is hete­k itt vonni. Ma kezdődik a londoni tanácskozás a görög, helyzetről* ■M török békeszerződés Módosításá­val fe­nyege­tik Görögország é­­t Berok, mvember 25 /As Bpt $Á­ des htáó*n­o­áMk tde/onjelentése) Párt­ból ljelentik: Leygues m­inisz­­ter dny P­rffa, csütörtökön, reggel J Lon­­donba utazott. Elkísérte útjára Berthe­­lot, a külügyminisztérium főtitkára, továbbá Kam­merer, a légi affyck­ánami vatalának helyettes igazgatója Carteron miniszterelnökségi kabinet- Wzek és Massiga, a nagykövetség konferencia titkára. Leygues előre­­láthatólag vasárnapig marad Lon­­donban. A képvisel­őház külügyi bizottsá­gának tegnap délután tartott ülé­sén­ a miniszterelnök több kérdésre válaszolt, ,a­melyeket a bizottság tagjai a görögországi nagy politikai fordulatról intéztek hozzá. A rohdaz­­terduök­­vvlágosításai, a­melyek se­m jutottak nyilvánosságra, »ini: Anglia Kénytelen had­at viselni Irottnág­elles Bécs, novenmár 25 A Neues Wiener Journal jelanti Hágából. A Daily Mail azt írja, hogy a brit kormány rezidenevn­ ka­tonai intézkedéseket készül tenni ,és ír­országi zavargások elfojtására. Kármi hadihajó több kisérőhajóval ükeé­ éssént att, hogy több mint hatezer főnyi, ősa­pától­­ szállítson Dublinbe. A dablini katod­ai parancsnok a válságos hely­zetre való tekintettel ostromárlAPotot hirdetett.. .

Next