Az Est, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
Mához egy hétre február elseje van. Megint egy kritikus dátum, egy újabb annyi sok más után. Kem tudjuk, mit fognak határozni rólunk azok a hatalmak, ahelyeknek ki vagyunk szolgáltatva. Mert a jámbor adózó polgár nem egyfajtája rabbilincset hordoz, hanem százat. Szolgája az államnak és a városnak, a kereskedőnek és az iparosnak, a háziúrnak és a házmesternek. Most a háziúr aktuális. Hét évig legalább ettől a potentáttól nyugodtan alhattunk, ennek az önkényét megfékezte a háborús kényszerűség. Most azonban készül elszabadulni láncáról béremelő szenvedélye s ki tudja, hol fog megállani. Ha maradt meg némi foszlány éjszakai alvásunkból, ezt is elvette tőlünk a legújabb gond : mi lesz a házbérrel ! Az igazságügyminiszter tegnap megnyugtatta a lakók küldöttségét, hogy sem korlátlan béremelés, sem korlátlan jog a fölmondásra nem lesz. Ez is valami, de nem elegendő, mert égő kíváncsisággal lessük a korlátok szabatos megjelölését. Még valamit ígért az igazságügyminiszter : a zaklató rekvirálások megszüntetését, a közös konyhára való utalások végét. Éppen jókor. A rekvirálás eltéphetetlen kapcsolatban van a háborúval, a zaklatás a forgalommal, a közös konyha a vörös rémuralommal. Valameddig a mai kormányzati rendszer kénytelen e gonosz emlékezetű módszerekkel élni, nem szilárdulhat meg a polgári közvélemény hite a dolgok gyökeres megváltozásában és visszajár kisérteni az elmúlt idők minden réme. Legyen végre egyszer valóvá az angol polgár büszke jelszava : Az én házam az én váram. S hogy ez megtörténhessék és a békebeli egyensúly visszatérhessen a telkekbe, a tűzhelyekbe, a háztartásokba, ahhoz két dolog szükséges : a szertelenül megduzzadt fővárosi lakosság energikus és okos levezetése és az építkezés azonnal való megkezdése. Rombolni minden téren többet romboltunk az elégnél. Ideje, hogy a romok mezején és a sivár üres torkeken megkezdjük az építés művét. Előfizetési árak: Egy hónapra 20.- korona Kegyedévra ro.- koronái Félévre ............ 140.— korona Egész évre...........280.— korona Külföldre 1 hóra 50.—korona Egyes számára 2 korona. ,#1 Budapest, 1921 * SzáfdCL * január 19.. 1 v»«** Politikai napilap •» FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS TIKDOR XII. évfolyam * 20. szám, Szerkesztőségül. kerület, ErzsébetskoratT* Kiadó hivatal t üll., Erzsébetek árut Fiókzkiadó hivatalok 3 V., Vilmos császár út 14. szám és lll., adol’utca 12. Wiens I.&ohlmarkt T. Magyar-lengyel tárgyalás az árucsere ügyében — Az Est tudósítójától — A magyar-lengyel kereskedelmi tárgyalásokat ma folytatták a megbízottak. A mai ülés a kereskedelmi minisztériumban volt, ahol azonban kizárólag csak az albizottságok tárgyaltak. A tegnapi nap azzal telt el, hogy a magyar és lengyel kiküldöttek kölcsönösen informálták egymást országaik gazdasági helyzetéről, valamint a külforgalom terén fennálló intézkedésekről. Mind a két részről hangoztatták, hogy a mai hírszolgáltatás mellett lehetetlen állandóan pontos és megbízható értesülést szerezni az egyes államok gazdasági helyzetéről és a bevitel és a kivitel terén érvényben lévő határozatokról. Az albizottság mai tárgyalásán került szóba az árucsere ügye. A mai megállapodásokat a holnapi plenáris ülés elé terjesztik, amely ezután fog a kérdéssel érdemben foglalkozni. A tárgyalások még több napig elhúzódnak és előreláthatóan csak e hét végén fejeződnek be. Andrássy ma folytatja tárgyalásait a pártalakítás ügyében Apponyi hazatértéig nem lesz döntés — Az Est tudósítójától — Gróf Andrássy Gyula mára felépült és értesülésünk szerint még a mai napon folytatja tanácskozásait a keresztényszocialista négyes bizottság Budapesten időző tagjaival. Döntő fordulatot, mint halljuk, főleg gróf Apponyi Albert hazatértétől várnak, amit még e hét végére remélnek. Ama keresztényszocialista képviselők ugyanis, akik — élükön Huszár Károlylyal, a négyes bizottságnak egyik tagjával — eddig nagyon tartózkodó magatartást tanúsítottak az új pártalakulással szemben, további elhatározásukat nagyrészt Apponyitól teszik függővé. Eddig a helyzet az, hogy a különféle kormánypárti csoportok közül feltétlenül csatlakoztak Andrássy pártalakításához Szmrecsányiék és Bleyerék, a keresztényszocialisták zömének csatlakozása még bizonytalan, a disszidens csoport pedig e tekintetben is nagyon megoszlik és ama négy képviselő közt sincs még eddig egységes megállapodás, akik annakidején a béke ratifikálása miatt együttesen léptek ki a kormányzópártból. Ezek közül Czettler Jenő így nyilatkozott magatartásáról Az Est munkatársa előtt: — Én úgy az új alakítással, mint általában az egész politikai helyzettel szemben tartózodó álláspontot foglalok el. Mi négyen a béke ratifikálása miatt léptünk ki a kormány pártjából, ez azonban részünkről nem csupán incidentális lépés, hanem jelenti azt hogy meg voltunk megelégedve egész külpolitikánkkal. Azt láttuk ugyanis, hogy abban a céltudatos magyar politika nem domborodik ki és elvész az osztálypolitikák küzdelmében. Ma a külpolitikának dominálnia kellene, azonban az iránta való érdeklődést nemcsak a közvéleményben nélkülözzük, hanem magában a nemzetgyűlésben is, amelynél például sokkal kisebb érdeklődést keltene alkalmanként az, hogy ki legyen a külügyminiszter, mint hogy kivel töltsék be a kisgazda miniszteri széket. Andrássy akcióba lépését mindenesetre örömmel fogadom, éppen azért, mert nálunk oly kevés a külpolitikával való foglalkozásra és annak irányítására hivatott ember. Andrássy hivatottsága kétségtelen és megmozdulása már akkor is eredményes, ha szereplése majd fel tudja kelteni az érdeklődést a külpolitika iránt, mint ahogy Hegedűs Lóránt megjelenése rá tudta irányítani a közérdeklődést a pénzügyi kérdésekre. Az új alakulástól való távolmaradásomnak oka az, hogy én elsősorban gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozom és nem alkotmányjogiakkal. Kívánatos pedig az, hogy a gazdasági kérdések szorítsák most háttérbe különösen a királykérdést, bármi legyen is e tekintetben a meggyőződésünk. Ugyanis addig, míg gazdaságilag talpra nem állottunk, magának a monarchikus gondolatnak árthatunk csak vele, ha a királykérdést idő előtt elintézzük. A királyi szék betöltéséhez ugyanis oly nagy várakozások fűződnek, amelyek nem teljesedhetnek addig, míg súlyos gazdasági bajaink tisztázva nincsenek, az ilyen csalódás következményei pedig kiszámíthatatlanok. A megfontolt politika tehát nem járhat más után, mint hogy majd csak akkor üsse nyélbe ezt a kérdést, amikor már egy rendezett országnak állíthatja, élére a végleges államfőt. Politikai körökben nagyobb hullámokat ver Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek amaz ötletet hogy hosszabbítsák meg a nemzetgyűlés időtartamát. Általában visszautasítják ezt az ötletet és nemhogy egyetlen párt, de egyetlen töredék sem tette magáévá. Mint illetékes helyről értesülünk, maga a kormány egyáltalán nem angazsáltatja magát ebben a kérdésben. A kormány szempontjából teljesen közömbös, hogy miképp alakul e tekintetben a nemzetgyűlés hangulata; azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a nemzetgyűlésnek időt kell adni minden reformnak megvalósítására, amely egy újabb választáshoz feltétlenül szükséges, ilyen elsősorban maga az új választójogi javaslat, amelyet a népszámlálási, adatok feldolgozásának kell megelőznie, továbbá: a kétkamarás rendszerről szóló javaslat. Nagy figyelem fordult politikai körökben is a pénzügyminiszter, törvényjavaslatai elé. Több törvényjavaslat már el is készült és jelenleg az igazságügyminiszter tanulmányozza jogi és törvénytechnikai szempontból azokat. Itt említjük meg, hogy az új, a felmondási jogot is szabályozó lakbérrendelet az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályában elkészült és az igazságügy miniszter, még e héten ankét elé bocsátja, úgyhogy a rendelet minden valószínűség szerint még február elseje előtt megjelenik. Hogy érdeklődéssel figyelik politikai körökben a legfelsőbb tanács párisi tanácskozásait, nem tartják kizártnak, hogy valamilyen formában a nyugat-magyarországi kérdésre vonatkozó jegyzékünk is szóba kerül ott. A lemondott államtitkárok ügye még nincs elintézve, hasonlóképpen a debreceni, valamint a fejérvármegyei főispán dolga sem; beavatott helyről azt mondják, hogy e kérdések elintézésére előreláthatólag csak a nemzetgyűlés összeülte után kerül sor. Holnap egyébként minisztertanács lesz. ______ Anglia a német javak lefoglalásával fenyegeti Németországot London, január S. Az Evening Hews szerint Nagy- Britannia arról értesítette Németországot, hogy szándékában van a" német javak lefoglalásának jogával élni, ha Németország megkisételné, hogy a fővátételi bizottság feltételeinek teljesítése alól kivonja magát.