Az Est, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

­ Mához egy hétre február elseje van. Megint egy kritikus dátum, egy újabb annyi sok más után. Kem tudjuk, mit fognak hatá­rozni rólunk azok a hatalmak, a­­helyeknek ki vagyunk szolgál­tatva. Mert a jámbor adózó pol­gár nem egyfajtája rabbilin­cset hordoz, hanem százat. Szol­gája az államnak és a város­nak, a kereskedőnek és az ipa­rosnak, a háziúrnak és a ház­mesternek. Most a háziúr ak­tuális. Hét évig legalább ettől a potentáttól nyugodtan alhat­­tunk, ennek az önkényét meg­fékezte a háborús kényszerű­ség. Most azonban készül el­szabadulni láncáról béremelő szenvedélye s ki tudja, hol fog­ megállani. Ha maradt meg némi foszlány éjszakai alvá­sunkból, ezt is elvette tőlünk a legújabb gond : mi lesz a ház­bérrel ! Az igazságügyminisz­ter tegnap megnyugtatta a la­kók küldöttségét, hogy sem korlátlan béremelés, sem kor­látlan jog a fölmondásra nem lesz. Ez is valami, d­e nem ele­gendő, mert égő kíváncsisággal lessük a korlátok szabatos meg­jelölését. Még valamit ígért az igazság­ügyminiszter : a zaklató rekvi­­rálások megszüntetését, a közös konyhára való utalások végét. Éppen jókor. A rekvirálás el­­téphetetlen kapcsolatban van a háborúval, a zaklatás a forga­­lommal, a közös konyha a vörös rémuralommal. Valameddig a mai kormányzati rendszer kény­telen e gonosz emlékezetű mód­szerekkel élni, nem szilárdulhat meg a polgári közvélemény hite a dolgok gyökeres megvál­tozásában és visszajár kisér­teni az elmúlt idők minden ré­me. Legyen végre egyszer va­lóvá az angol polgár büszke jelszava : Az én házam az én váram. S hogy ez megtörtén­hessék és a békebeli egyensúly visszatérhessen a telkekbe, a tűzhelyekbe, a háztartásokba, ahhoz két dolog szükséges : a szertelenül megduzzadt fővá­rosi lakosság energikus és okos levezetése és az építkezés azon­nal való megkezdése. Rombolni minden téren többet rombol­tunk az elégnél. Ideje, hogy a romok mezején és a sivár üres torkeken megkezdjük az építés művét. Előfizetési árak: Egy hónapra 20.- korona Kegyedévra ro.- koronái Félévre ............ 140.— korona Egész évre...........280.— korona Külföldre 1 hóra 50.—korona Egyes szám­ára 2 korona. ,#1 Budapest, 1921 * SzáfdCL * január 19.. 1 v»«** Politikai napilap •» FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS TIKDOR XII. évfolyam * 20. szám, Szerkesztőség­­ül­. kerület, ErzsébetskoratT* Kiad­ó hivatal t üll., Erzsébetek árut Fiókzkiadó hivatalok 3 V., Vilmos császár út 14. szám és lll., adol’utca 12. Wiens I.&ohlmarkt T. Magyar-lengyel tárgyalás az árucsere ügyében — Az Est tudósítójától — A magyar-lengyel kereskedelmi tárgyalásokat ma folytatták a meg­bízottak. A mai ülés a kereskedelmi minisztériumban volt, a­hol azonban kizárólag csak az albizottságok tár­­gyaltak. A tegnapi nap azzal telt el, hogy a magyar és lengyel kiküldöt­tek kölcsönösen informálták egymást országaik gazdasági helyzetéről, valamint a külforgalom terén fenn­álló intézkedésekről. Mind a két részről hangoztatták, hogy a mai hírszolgáltatás mellett lehetetlen ál­landóan pontos és megbízható érte­sülést szerezni az egyes államok gazdasági helyzetéről és a bevitel és a kivitel terén érvényben lévő határozatokról. Az albizottság mai tárgyalásán került szóba az árucsere ügye. A mai megállapodásokat a holnapi plenáris ülés elé terjesztik, a­mely ezután fog a kérdéssel érdemben foglalkozni. A tárgyalások még több napig elhúzódnak és előrelát­hatóan csak e hét végén fejeződ­nek be. Andrássy ma folytatja tárgyalásait a pártalakítás ügyében Apponyi hazatértéig nem lesz döntés — Az Est tudósítójától — Gróf Andrássy Gyula mára fel­épült és értesülésünk szerint még a mai napon folytatja tanácskozá­sait a keresztényszocialista négyes bizottság Budapesten időző tagjaival. Döntő fordulatot, mint halljuk, főleg gróf Apponyi Albert hazatértétől várnak, a­mit még e hét végére re­mélnek. Ama keresztényszocialista képviselők ugyanis, a­kik — élükön Huszár Károlylyal, a négyes bizott­ságnak egyik tagjával — eddig na­gyon tartózkodó magatartást tanúsí­tottak az új pártalakulással szemben, további elhatározásukat nagyrészt Apponyitól teszik függővé. Eddig a helyzet az, hogy a különféle kormány­­párti csoportok közül feltétlenül csat­lakoztak Andrássy pártalakításához Szmrecsányiék és Bleyerék, a ke­­resztényszocialisták zömének csatla­kozása még bizonytalan, a disszi­­dens csoport pedig e tekintetben is nagyon megoszlik és ama négy képviselő közt sincs még eddig egy­séges megállapodás, a­kik annak­idején a béke ratifikálása miatt együttesen léptek ki a kormányzó­­pártból. Ezek közül Czettler Jenő így nyilatkozott magatartásáról Az Est munkatársa előtt: — Én úgy az új alakítással, mint általában az egész politikai helyzet­tel szemben tartóz­odó álláspontot foglalok el. Mi négyen a béke rati­fikálása miatt léptünk ki a kor­mány párt­jából, ez azonban ré­szünkről nem csupán incidentális lépés, hanem jelenti azt hogy meg voltunk megelégedve egész kül­politikánkkal. Azt láttuk ugyanis, hogy abb­an a céltudatos magyar politika nem domborodik ki és elvész az osztálypolitikák küzdel­mében. Ma a külpolitikának domi­nálnia kellene, azonban az iránta való érdeklődést nemcsak a köz­véleményben nélkülözzük, hanem magában a nemzetgyűlésben is, a­melynél például sokkal kisebb ér­deklődést keltene alkalmanként az, hogy ki legyen a külügyminiszter, mint hogy kivel töltsék be a kis­gazda miniszteri széket. Andrássy akcióba lépését mindenesetre öröm­mel fogadom, éppen azért, mert nálunk oly kevés a külpolitikával való foglalkozásra és annak irányí­tására hivatott ember. Andrássy hi­­vatottsága kétségtelen és megmozdu­lása már akkor is eredményes, ha sze­replése majd fel tudja kelteni az ér­deklődést a külpolitika iránt, mint a­hogy Hegedűs Lóránt megjele­nése rá tudta irányítani a közérdek­lődést a pénzügyi kérdésekre. Az új alakulástól való távolmaradásomnak oka az, hogy én első­sorban gazda­sági és szociális ügyekkel foglalko­zom és nem alkotmányjogiakkal.­­ Kívánatos pedig az, hogy a gazdasági kérdések szorítsák most háttérbe különösen a királykérdést, bármi legyen is e tekintetben a meg­győződésünk. Ugyanis addig, míg gazdaságilag talpra nem állot­tunk, magának a monarchikus gondo­latnak árthatunk csak vele, ha a királykérdést idő előtt elintézzük. A királyi szék betöltéséhez ugyanis oly nagy várakozások fűződnek, a­melyek nem teljesedhetnek addig, míg súlyos gazdasági bajaink tisztázva nincsenek, az ilyen csaló­dás következményei pedig kiszámít­hatatlanok. A megfontolt politika tehát nem járhat más után, mint hogy majd csak akkor üsse nyélbe ezt a kérdést, a­mikor már egy ren­­dezett országnak állíthatja, élére a végleges államfőt. Politikai körökben nagyobb hul­lámokat ver Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek amaz ötletet hogy hosszabbítsák meg a nemzet­gyűlés időtartamát. Általában visszautasítják ezt az ötletet és nemhogy egyetlen párt, de egyet­len töredék sem tette magáévá. Mint illetékes helyről értesülünk, maga a kormány egyáltalán nem angazsáltatja magát ebben a kér­désben. A kormány szempontjából teljesen közömbös, hogy miképp alakul e tekintetben a nemzet­gyűlés hangulata; azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a nemzet­gyűlésnek időt kell adni minden reformnak megvalósítására, a­mely egy újabb választáshoz fel­tétlenül szükséges, ilyen elsősor­ban maga az új választójogi ja­vaslat, a­melyet a népszámlálási, adatok feldolgozásának kell meg­előznie, továbbá: a kétkamarás rendszerről szóló javaslat. Nagy figyelem fordult politikai körökben is a pénzügyminiszter, törvényjavaslatai elé. Több tör­vényjavaslat már el is készült és jelenleg az igazságügyminiszter tanulmányozza jogi és törvény­technikai szempontból azokat. Itt említjük meg, hogy az új, a fel­mondási jogot is szabályozó lak­­bérrendelet az igazságügyminisz­térium kodifikáló osztályában el­készült és az igazság­ügy miniszter, még e héten ankét elé bocsátja, úgy­hogy a rendelet minden való­­színűség szerint még február el­seje előtt megjelenik. Hogy érdeklődéssel figyelik po­litikai körökben a legfelsőbb ta­nács párisi tanácskozásait,­­ nem tartják kizártnak, hogy valami­lyen formában a nyugat-magyar­országi kérdésre vonatkozó jegy­zékünk is szóba kerül ott. A lemondott államtitkárok ügye még nincs elintézve, hasonlókép­pen a debreceni, valamint a fejér­vármegyei főispán dolga sem; be­avatott helyről azt mondják, hogy e kérdések elintézésére előrelátha­tólag csak a nemzetgyűlés össze­ülte után kerül sor. Holnap egyébként miniszterta­nács lesz. ______ Anglia a német javak lefoglalásával fenyegeti Németországot London, január S. Az Evening Hews szerint Nagy- Britannia arról értesítette Németor­szá­­got, hogy szándékában van­ a" német javak lefoglalásának jogával élni, ha Németország megkisételné, hogy a fő­váté­teli bizottság feltételeinek teljesí­tése alól kivonja magát.

Next