Az Est, 1921. március (12. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-04 / 48. szám

Szombat, 1921. március 5. Megszűnt a nyomdászsztrájk Pénteken reggel az összes budapesti nyomdák munkásai munkába állottak — Ma délután megkezdik a bérjavítási tárgyalásokat — Zlz Est tudósítójától — A budapesti ■nyomdászok négy napig tartó sztrájkja ma­­reggel megszűnt és a munkások minden nyomdában újra megkezdték a mu­nkát. A mozgalom február első napjai­ban kezdődött.^f­ebruár 5-én je­lentkeztek ^."nyomdai munkások a m­­­­un­k­a­adók­n­ál azzal, hogy a sze­mélyzet körében élénk mozgolódás észlelhető, mert a legutóbbi bérja­­vítás eredményeivel nincsenek megelégedve és a nagy drágaságra hivatkozva újabb béremelést kér­nek. A legutóbbi bérjavítás no­vember 29-iki érvénynyel lépett életbe s ezzel a nyomdászok heti minimuma 585 koronára emelke­dett. A munkaadók azt válaszolták, h­ogy ilyen sűrű, egymásutánban következő bérjavítási mozgalmak lehetetlenné teszik az ipar zavar­talan folytatását és minden irányú kereskedelmi kalkulációt, m­i jelen­t­­­ették,­ hogy­­ebben a pillanatban nem képesek egy újabb béreme­lésre, de hajlandónak mutatkoztak már most lekötni magukat egy április 3-én érvénybe lépő bérjaví­tás tekintetében. A tárgyalások megindultak és a megbeszélések február 21-éig elhúzódtak, a­mikor a megbízottak az első érdemleges tárgyalásra ültek össze. Február 24-én tartotta a nyom­dászok bizalmi férfiúinak testülete első nagygyűlését, a­melyen a nyomdászok elégedetlenül fogal­­­ták ,a munkaadók válaszai és sür­gősnek nyilvánították a bérjaví­tás azonnali megadását. Másnap, 25-én már közös tanácskozás volt a­ munkaadók és a munkások kö­zött, a­­mely azzal végződött, hogy a munkaadók március 21-étől kez­dődően egy számszerűen meg nem állapított bérjavítást kilátásba he­lyeztek. A munkások azonnali se­gítését úgy gondolták megoldha­tónak, hogy a magasabb bér élet­­beléptetéséig minden munkás szá­mára 180 korona gyorssegélyt akartak folyósítani. A tárgyalások pénteken az éjszakába húzódtak és azzal a benyomással távoztak az ülésről, hogy a hétfőre, február 28-ára kilátásba helyezett folyta­tólagos megbeszélések kedvező be­fejezéshez fognak vezetni. A mun­kaadók a munkások vezetőinek ki­jelentették, hogy a hétfői tárgya­láson­ esetleg még messzebbmenő engedményeket hajlandók tenni. A nyugodtan folyó tárgyalások menetét váratlanul megszakította a vasárnap délután tartott nagy bizalmi testületi ülés, a­mely a leg­nagyobb meglepetésre kimondotta, hogy tovább nem­ tárgyalnak, ha­nem az egyes üzemekben ultimá­tumszerű követelést terjesztenek elő, a­melyben heti 300—350 koro­nás béremelést kérnek, a­mi át­lagban 55 százalékos bérjavítás­­nak felel meg. A továbbiak a határozat szerint játszódtak le, hétfőn reggel az ösz­­szes üzemekben átadták az ulti­mátumot, a­melynek minden nyomdában való megtagadása arra vezetett, hogy a személyzet sztrájkba lépett. Ezáltal a helyzet annyira k­omp­likálódott, hogy­ a munkaadók kép­viselői is maidaddig a tárgyalások folytatásába bele sem mehettek, a­míg a személyzet , a munkát újra fel nem vette. Március 2-án, szer­dán délután sikerült a nehézségek­nek egy olyan áthidalása, a­mely lehetővé tette a két fél vezetőinek újabb találkozását. A megbeszélé­sek a körül folytak­, hogy a mun­­kábaállás közelebbi körülményei szabály­oztassanak. Ezt az első találkozást követte másnap, 3-án, csütörtökön mind­két oldal tárgyalóbizottságainak együttes ülése, a­melynek eredmé­nyét a délután kezdődő, de késő éjszakába nyúló munkásvezetői tanácskozás elé terjesztették. He­ves viták után féltizenegy óra felé többszöri szavazással a­ tárgyalá­sok arra az eredményre vezettek, hogy a munkások a m­unkábaállást elhatározták. A munkások állásfoglalására, döntő­ fontosságú volt az a körül­mény, hogy az a felfogás kezdett lábrakapni, mintha a bérharc mö­gött politikai tendenciák is meg­húzódnának. A munkások, hogy ezt a felfogást nyomban megfosz­­szák valószín­űségétől és dokumen­tálják, hogy tisztán bérkövetelések miatt tört ki a­ sztrájk, hajlandók­nak mutatkoztak a munkát azon­nal felvenni. A munkásoknak ezzel az elhatá­rozásával megszűnt annak az aka­dálya, hogy újra összeüljön a már különben egybehívott tárgyaló­bizottsági ülés, melynek­ az a hi­vatása, hogy a munkások igaza és a munkaadók teherbíróké­pessége között a helyes utat eltalálja és a megfelelő bérjavítást elhatároz­za. A tárgyalóbizottsági ülést ma délutánra össze is hívták. Ezzel a lépéssel remélhetőleg hosszú időre meg­szű­nt minden el­lentét a nyomdai munkások és a munkaadók között és újra helyre­­állott a harmónia a nyomdaipar­ban, a­mely közel huszonöt év óta, rövid megszakítással, egészen a legutolsó időkig mindig uralko­dott. A sztrájk idejére a kormány a Pallas-nyomdát a kivételes tör­vény alapján lefoglalta és Reggeli Hírek és Esti Hírek címen mű­egyetemi hallgatók által előállí­tott újságot adott ki. Az újság­­nélküli napokban igen látogatot­tak voltak az Az Est, a Magyar­­ország és a Pesti Napló kirakatai, a­melyek az összes belföldi és kül­földi eseményekről tudósították a­ közönséget. iVWWWWAWAWW/WW'A­ ! Finom terpentines ^ Az elegáns világ cipőkrémje Gyártja : Verczeg Géza, V., Bálvány­ utca ll­.s.. 3. oldal A korona javulásának hatása a kereskedelemre Olcsóbbak a fűszerárak A textilkereskedők is kaptak már olcsó ajánlatokat. — A kereskedők a pénzhiány miatt nem tudják kihasználni a helyzetet — Az Est tudósítójától — Mikor az olcsósági hullám első hírei megérkeztek, sorra jártuk a kereskedőket, megkérdeztük, vár­­ható-e olcsóbbodás a magyar pia­con! Akkor a kereskedők egyhan­gúlag azt mondták, hogy olcsób­bodás nem lehet addig, a­míg a korona javulása be nem követke­­zik. De akadt olyan őszinte keres­kedő is, a­ki azt mondta, hogy a korona gyors javulása katasztro­fális lesz a kereskedelemre. A korona várva-várt emelkedése bekövetkezett. Ezzel az áresések utolsó akadálya is megszűnt. Ma megint végigjártuk az üzleteket és megnéztük, érezteti-e már hatását a zürichi kurzus? Meg kell állapí­tani, hogy az olcsóság­­hullámról szóló h­írek eddig is nagy zavaro­kat okoztak. A mióta a várható áresés első híre megjelent, minden üzletágban pangás következett be. Körülbelül egy hónap óta alig vá­sárolnak Budapesten. A közönség várja az árak esését. A kereskedők raktárai pedig tele vannak még drágán vásárolt áruval és ezeket most már veszteséggel kell elad­­niok. Kérdést intéztünk több elő­kelő kereskedőhöz. Stern­­Józseftől azt a felvilágo­sítást kaptuk, hogy az olcsóbbodás legfeljebb négy-hat hét múlva lesz érezhető. Az árukat ugyanis még drága pénzen vették, sőt ugyan­ilyen drágán vannak előre kifizet­ve azok az áruk is, a­melyek a kö­vetkező hetekben fognak megér­kezni. Mert külföldről a budapesti kereskedőknek hitelbe nem szállí­tanak. Még a régi külföldi cégek is, a­kikkel ötven éve összekötte­tésben vannak, csak akkor fognak a megrendelt cikkek elkészítésé­hez, ha a pénzt már megkapták. Eisner Oszkárnál azt­ a fölvilá­­gosítást kaptuk, hogy az olcsósági hullám első hírei óta teljesen áll az üzlet. Mégis van már néhány áru, a­melynek az ára az utóbbi napokban néhány percenttel le­­jebb szállt,­­így különösen a vászon és egyéb Csehországból érkezett apróbb divatcikk lett olcsóbb. Neumann M. az áresést két hé­ten belülre jósolja. Az első olcsóbb ajánlatok már megérkeztek és ennyi időn belül várható az u.i áru is. Az olcsóság határozottan jelent­kezik a fűszerkereskedelemben. A Bányai és Kálmán cég volt­ az első, a­hol az eddigi óvatos nyilat­kozatokkal szemben nyílt , választ kaptunk. A korona javulása követ­keztében minden fűszeráru ára esett és csak a laphiány­t okozta, hogy ez eddig nem jutott nyilvá­­­­nosságra. A kávé ára 2­1 százalék­kal esett le, a szardínia ára 50 szá­zalékkal, nagy áresés van a szap­pannál, a tea és csokoládé áresését azonban az újonnan elrendelt nagy behozatali vám nagyon letompítja. Az olcsóbbodás nem érezhető a szeszes italok árában sem az u.i nagy adó miatt. Egy liter rumra 30—40 korona adó esik. A cukorkakeres­­kedelmet erősen zavarja, hogy március 1-től erre is kiterjesztet­ték a fényűzési adót, adó alá esik mindenféle csokoládébonbon, mes-­­terségesen édesített gyümölcs és keksz. .­ A nyers bőr már a korona javu­lása előtt is olcsóbb lett negyven százalékkal. A korona javulása itt tehát még erősebben érezteti a ha­tását. Ezzel szemben a cipő ára még ezzel az új helyzettel is dacolni akar. Érdeklődtünk a Hungária-cipő­­gyárnál, a­hol a következőket mond­ták: — A nyers bőr olcsóbbodás nincs hatással a cipők árára, mert a cipők kil­encven százalékát Ausztriából szerzik be. Ott pedig a tíz napon­ként emelkedő munkabérek óriási módon drágítják az árát. A kereskedők a mai helyzetet nem tudják kihasználni, mert pénz nél­kü­l állanak, a pénzhiányt az idézte elő, hogy az utóbbi három-­ négy hét óta egyáltalán nincs for­galom. Tőke nélkül nem tudnak most olcsón bevásárolni. Szerin­tük a helyzeten egyedül az segít­het, ha a közönség egy része feláldozza magát és drágán vásárol, így aztán lesz a kereskedőknek pén­zük, ezen vásárolnak olcsóbb árut és így a közönség másik része már ezt kapja meg, mert mint mondják, va­lakinek rá kell fizetnie a mai hely­zetre. A könyvkereskedésekben a valuta esése még nem érezhető. A jövő hé­ten azonban már olcsóbb lesz a kül­földi könyv, mert a márka árát egy hétre előre állapítják meg. A szokos esése következtében az üvegárakban is esés következett be, ehhez hozzájárult az is, hogy a csehországi gyárak már mind meg­kezdték az üzemet és a gyárak ver­senye Csehországban erősen leszo­rította az üveg árát. A Forgó és Társa cégnél, érdek­,­lődtünk, s azt a választ kaptuk, hogy a táblaüveg ára az utóbbi, napokban 20 százalékkal szállt le, egyéb üvegcikkekben az olcsóbbo­dás még azért nem érezhető, mert Csehországban ezeket csak egy gyár­ készíti, így a konkurrencia ennek az árát nem szoríthatja le. A szekás további esésével az úr­árak fokozatos csökkenése vár­ható. A csarnokban nem kötelező a húsár kiírása A hentesek igazolni kötelesek az ártúllopást Az Ár­vizsgáló Bizottság újabb len­dületet akart adni a húsár vissza­szorításának és ismét szabályozta e hét elején a sertéshús ágát. A lapocka irányárát 122*"*Az" oldalasét­ 110, a “Tarjáét 128 és a karatét 1­10 koro­­rában állapította meg kilogrammon­ként , a­mit azonban a hentesek nem voltak hajlandók respektálni, hane — arra hivat­koztak, hogy az érfa’b’. beszerzési ára miatt az irányárnál drágábban kell adniok a húst. Ak­kor a csarnoki hentesek ebben az ügyb­e­n az ipartest­ület vezetőségéhez f­ordu­­lak, onnan azt a megnyugtatást ka­p­­t­ák, hogy ne ragaszkodjanak a­ k­émy­­árakhoz, majd a testület vezetősége illetékes helyen eljár az árak feleme­lése ügyében. Az önkényes áremelés elén az ér­­vizsgáló bizottság eljárást indított és megidézte a csarnoki beütések egy

Next